Pesti Hírlap, 1894. szeptember (16. évfolyam, 244-273. szám)
1894-09-30 / 273. szám
6 PESTI HÍRLAP 1894, szeptember 30. Magyar tisztviselők. Fenyvessy Ferencnek magyar tisztviselők alkalmaztatását illető kérdésére a miniszter örömest késznek nyilatkozott minden jelentkező magyar embert alkalmazni, a ki kellő minősítéssel bir és amellett kész bizonyos idő alatt a bosnyák nyelvet is megtanulni, de sajnálattal konstatálja, hogy ilyenek nem igen jelentkeznek, pedig a kvalifikációra igen nagy súlyt kell helyeznie. Különben a pénzügyigazgató — a legmagasabb hivatalok egyike — magyar ember, szintúgy annak helyettese is és van még több magyar a tisztviselők között. Széchenyi Ödön gróf ügye. Széchenyi Ödön gróf ügyének állását részletesen ismertetve, kimutatja a miniszter, hogy úgy a török, mint a Boszniában jelenleg érvényben levő bányatörvény rendelkezései szerint a grófnak minden igénye a kérdéses bányára megszűnt, tehát kárpótláshoz sem lehet joga. Az ellen, hogy a gróf ezzel szemben a bíróságnál keressen orvoslást, semmi kifogása. Kifejti egyúttal azokat a tárgyi okokat, amelyeknél fogva a fönforgó esetben a méltányosság alkalmazásának sem nyílik tér. Fenyvessy Ferencz, Perczel Dezső, Zichy Jenő gróf s Kállay miniszternek ismételt felszólalásai után az egyesült négyes albizottság, tudomásul véve a miniszternek Széchenyi Ödön gróf ügyében adott válaszát, Klünrich előadó határozati javaslatát egyhangúlag elfogadva, a költségvetést általánosságban megszavazza, a miniszternek siker dús és eredményes működéséért őszinte elismerését fejezi ki és elhatározza, hogy ennek a jelentésben is kifejezés adatvan, az országos bizottság megfelelő indítvány elfogadására fog fölkéretni. Ezek után az albizottság a részletekre térvén át, az egyes tételeket Münnich előadó, valamint Hegedűs Sándor, mint a hadügyi albizottság által kiküldött külön albizottság előadója, ismertetése után az összes tételeket változatlanul elfogadta. Végül a jelentés fölolvastatván, nyomban hitelesíttetett legyek és városok. A szegedi esküdtszék ma tárgyalta azt a sajtópert, melyet Sima Ferenc országgyűlési képviselő Novák jószágigazgató ellen indított, mivel ez őt azzal vádolta, hogy a Pallavicini-uradalom bérlőitől pénzt vett föl és nem fizette be az uradalmi pénztárba. Az esküdtszék előtt Sima nevében a vádat Győrffy Gyula országos képviselő képviselte. A tárgyaláson Szántó Lajos, a csongrád megyei takarékpénztár pénztárnoka elmondta, hogy Sima a pénzt a takarékpénztárba leendő elhelyezés végett neki azonnal átadta, amint a felektől átvette. A szegedi esküdtszék mindazáltal Novákot úgy a rágalmazás, mint a becsületsértés vétsége alól fölmentette. Sima képviselője, Győrffy Gyula semmiségi panaszt jelentett be. * Izgalmas megyei közgyűlés. Esztergommegye törvényhatóságának ma rendkívül izgatott közgyűlése volt. Főtárgyát a részleges tisztújítás képezte, Andrássy főjegyzőt nagy lelkesedéssel egyhangúlag alispánná választották. Főjegyzővé Szabó Mihály muzslai főszolgabírót választották meg Bartha Ármin első aljegyző s helyettes főjegyző ellenében. A szavazás eredményének kihirdetése után Bartha fölállott és kijelentette, hogy miután a törvényhatóság érdemeit és 22 évi szolgálatát nem méltányolta, állásáról lemond. Azzal a termet tüntetőleg elhagyta. Utána Hamar Árpád aljegyző és Ivanovics Béla levéltárnok kijelentették, hogy a megejtett főjegyzői választás következtében állásukról lemondanak. Az ezután következő rendkívüli zaj miatt percekig nem lehetett szóhoz jutni, a meglepő eset mindenkit konsternált. A megválasztott főjegyző korrekt, minden tekintetben kifogástalan jellem és tisztviselő. A tömeges lemondások azért történtek, mert a fokozatos előléptetés az ő megválasztása folytán megakadt. Ezután Herényi Kálmánt muzslai főszolgabírónak, Takács Józsefet szolgabírónak, Goldner Fülöpöt árvaszéki jegyzőnek választották. Andrássy alispán tiszteletére 200 teritékü banker volt. KÉPZŐMŰVÉSZET. * (A „Pesti Hírlap“ szalonja.) A „Pesti Hírlap“ által rendezett műkiállításra napról-napra érkeznek kiválóbb festőművészeinktől az eredeti műalkotások. Neogrády Antaltól három pompás kis aquarell, Telepytől két szép tájkép, Margittaytól és Vágótól igen érdekes (illusztrációnak készült) genreképek láthatók. A tárlat egyik gyöngye Roskovics „Hátha innánk ?“ című olajfestménye. Báró Braunecker Stina „Patience“ képe, Ilorti Pál, Kézdi- KovácsLászló, Elischer Lajos, Molnár József művei, Sennyei Károly „Nevető siheder“ címan igen sikerült bronz domborművé mind figyelemre méltók. Kossuth élethű portraitját Ebert állította ki. Nagy előnye a kiállításnak, hogy valamennyi műtárgy igen jutányos árakon kapható. * (Művészettörténeti kongresszus.) A sokféle kongresszusból Köln városnak is kijut, hol október hó elsején kezdődik a művészettörténeti kongreszszus, melyen a három nap lefolyása alatt bizonyára sok érdekes dolgot fognak megbeszélni. A kongreszszuson Budapest, Bécs és Innsbruck is képviselve lesz, de különösen sok északnémetországi tudós jelentkezett. A megnyitási ünnepély hétfőn lesz, a remek városháza Hanza-termében, hol Becker főpolgármester tartja az ünnepi beszédet. Fővárosi ügyet A fővárosi közmunkák tanácsából. (A szept. 27-ki ülés.) Báró Podmaniczky Frigyes alelnök az ülést megnyitván, a jegyzőkönyv hitelesítésével Tolnay Lajos és Tichtl Frigyes tanácstagok bízattak meg. A budapest-budafoki h. é. vasút közigazgatási bejárásán a tanács küldöttei a következő elvi észrevételeket kívánták érvényesíteni: 1-ször a vasút ne engedtessék azokra az útvonalakra, melyek az általános szabályozási terv értelmében közúti vasút céljaira vannak kijelölve; 2-szor a várkert rakpartra, mint sétányra, semmiféle vasút ne engedélyeztessék. Ami az első észrevételt illeti, e szerint az van tervbe véve, hogy a balparti belső körúton meglevő közúti vasút a vámházi hídon a jobb partra hozatván át, innen a Gellért-rakparton, Döbrentey utcán és az Attila körúton haladjon és jusson a Margit-körúti, illetve Krisztina-körúti vágányokba, hogy így a pesti belső körút és a budai körút között teljes kört képező közúti vaspályás összeköttetés keletkezzék; tervbe van véve másfelől, hogy a vámházhídi vonallal szerves kapcsolatban a kelenföldi állomásig tervezett állás után olyan közúti vasúti vonal létesíttessék, melyen a fontosságban mindinkább növekedő kelenföldi állomáshoz úgy a pesti, mint a budai oldalról átszállás nélkül lehessen kijutni. Ezen észrevételek folyományaként a Budafokra tervezett vasút csak a fehérvári úton építendő közvágóhídtól kifelé volna engedélyezhető éspedig úgy, hogy ne helyiérdekű, hanem közúti vasút legyen. A IV. ker. Kossuth Lajos utcának az ujvilágutca és Károly-körut közötti szakasza az utcába eső épületek lebontásával 1895. év auguszt. havában szabályozva leend ; erre való tekintettel a tanács már most megkeresi a székesfővárost, hogy jövő évi költségvetésében ezen szakasz megfelelő kiépítéséről múlhatatlanul gondoskodjék. A főváros az újvilág-utca nyugati oldalának a Kossuth Lajos utca és vármegye-utca közötti szakaszát úgy kívánná szabályozni, hogy a vonal megközelítőleg párhuzamosan haladjon a keleti oldal vonalával. Ehhelyett a tanács a mérnöki hivatal azt a javaslatát fogadta el, mely szerint az utcavonat a mostani törés megtartásával fog kiigazítást nyerni. A IX. ker. gyepmesteri telep céljára javaslatba hozott dunaparti, soroksári úti és a régi lóversenytér keleti oldalán fekvő tömbök mindegyike ellen lényeges észrevételek merülvén föl, a tanács a régi lóversenytér délkeleti oldalán jelöl e célra ki mintegy 6000 négyszögöl területet, mely már a rongy- és csontgyüjtő telepek övezetében fekszik. Schleder Lajos III. k. vörösvári út, Stroch József és Karolin III. szemlénegy, a főváros III. bécsiut, Buzetzky Magdolna II. ker. Batthyány utca, Gerhardus és fiai VI. szerecsen-u. és Brenner I. ker. kuruclesi telkének szabályozása, illetve felosztása engedélyeztetett. Az V. ker. Gizella-tér parkirozási tervéhez a tanács hozzájárul és fölkéri a székesfővárost, hogy e tervet még a kiállítás előtt végrehajtani szíveskedjék. A VII. ker. angol, Kövér Lajos és zugló utcákban fasorok ültetése, IX. ker. Ferenc tér befásítása és sodronykerítés létesítésére, IX. Márton utca légszeszvilágítására, X. ker. liget és felső-vaspálya u. sarkán villamos vasúti megállóhely létesítésére, a Dunagőzhajózási társulat raktárainak tűzjelzővel ellátására, az alagút mellől a várba vezető lépcsőnek díszesebb legszeszlámpákkal ellátására, továbbá a vízvezetéknek, II. ker. Rézmál-dűlőben, I. ker. visegrádi u. és X. ker. mázsa-téren kiterjesztésére ; a III. ker. fazekas köz és ó budai rakpart egy részének rendezésére és világítására vonatkozó terveket a tanács elfogadta. Elintézést nyert továbbá a M. Á. Vasút, Hajnik Imréné és Vajda Adolfné, Geller Richard, Korb és Giergl, Betthy Emil fölfolyamodása. — A köztisztaság kezelése. A főváros IV—IX. kerületében a tanács az utcák tisztogatására, nyáron át a seprésre és locsolásra, télen a hóeltakaritásra és elhordásra, a szemét kifuvarozására, a csatornanyilások és illemhelyekfertőtlenítésére,,rendkívüli esetekben a szükséges vontatóerő előállítására pályázatot hirdetett. A pályázatra, amely ma járt le, a főváros közegészségügyi bizottságához tizenhárom ajánlatot adtak be. Az ajánlkozók a következők: Grünhut és Pollák, általános osztrák szállító társaság. Rosenfeld Simon, Krell István, Branstädter, Heimbach Jakab, Gattein Jakab, Blonszky Gyuraovits, Sztabo, ifjabb Cséry Lajos, Haringás és Grünhut, Schleisz Mihály vállalkozók. Az ajánlat tárgyai és ennek öszszegei annyira elütök, hogy ma még nem lehet tudni, melyik az előnyösebb, annál kevésbbé, mert sokan csak utcalocsolásra, mások csak seprésre, szállításra vagy egyébb munkákra ajánlkoztak. Az egész kezelésre együttvéve csak négy ajánlat van. Az ajánlatokat kiadják a főszámvevőnek összehasonlítás céljából és a legközelebbi pénzügyi bizottsági ülésen hirdetik ki az eredményt. — A lóvasút őszi és téli menetrendje. A budapesti közúti vasút őszi és téli menetrendjének megállapítása céljából a közrendészeti bizottságnak, ma délelőtt ülése volt, amelyen Márkus József alpolgármester elnökölt. A különböző vonalakon az indulás és érkezés ideje s a vonatok száma és indítás időköze nagyobbára olyan maradt, mint a tavalyi volt. Az újpesti vonalra nézve azt kívánták, hogy a gyárakból való közlekedés érdekeire több figyelem fordíttassék. Jelinek Henrik, a közúti vaspálya-társaság vezérigazgatója kijelentette, hogy a közúti vaspálya-társaság részéről e tekintetben ezentúl is, mint eddig, minden lehetőt meg fognak tenni. A bizottság e kijelentést helyeslőleg vette tudomásul. A városligeti vonalnál a következő változás történt: a városligetből indulnak a vonatok ezentúl a) a városligetből a nyugati pályaudvarba, reggel 5 óra 20 perckor és esti 16 óra 30 perckor; b) a városligetből a Ludoviceumhoz, reggel 6 órakor és este 9 óra 30 perckor.“ A többi vonalak menetrendje változatlanul maradt. — A főváros közmunka-programmja. A mérnöki hivatal az 1895. évi közmunkák programmját beterjesztette Gerlóczy Károly első alpolgármesterhez, mint a középitési bizottság elnökéhez s most naponta bejárja a helyszínén és revideálja a rendezésre, kövezésre és csatornázásra kijelölt utakat, tereket és utcákat. A mérnöki hivatal 4.618.000 frtnyi összeggel teljesítendő közmunkát terjesztett elő, a számvevőség azonban csak 1.512.000 frtra tud pénzbeli fedezetet kimutatni. — A köztemetői villamos vasút. A városi villamosvasút igazgatósága a köztemetői gőzvasutat Kőbányától a temetőig is villamos erőre rendeztette be és második vágánynyal is ellátta. Miután a munkálatok már elkészültek, ma megtartották a matanrendőri bejárást Stettina Gyula miniszteri titkár elnöklete alatt. Az elnök ismerteti a mai bejárás dolgát és felhívta a bizottsági tagokat, hogy észrevételeiket terjeszszék be. Miután észrevételt senki sem tett, Balázs Mór vezérigazgató a forgalomra nézve szolgált magyarázatokkal. A bizottság ezután a helyszínére ment és bejárta a vonalat. Egyletek és intézetek . A budapesti rabsegélyző egylet igazgató választmánya dr. Környey Ede ügyvéd elnöklete alatt ülést tartott, melyen 63 kiszabadult rab részére 2—50 frtig terjedő, összesen 456 frtnyi segélyt szavazott meg a pillanatnyi nyomor enyhítésére, ruhára, útiköltségre, szerszámra s más egyéb célokra. A menedékházat augusztus végéig 3446 ellátási napon vették igénybe. Átlagos napi létszám 14 volt. SZÍNHÁZ és zene * (Színházak jövő heti műsora.) Nemzet színház : Hétfőn A Kaméliás hölgy, kedden Mama szerdán Széchy Mária, csütörtökön Othello, pénteket Család, szombaton Lemondás, vásár. Az ember tragédiája kerül színre. — Az operaház műsora: Hétfőn október 1-én nincs előadás. — Kedden, 2-án: zsidónő. — Szerdán, 3-án: nincs előadás. — Csütörtökön, 4-én : A navarrai leány (először). — Nap és föld Pénteken, 5-én: nincs előadás. — Szombaton, 6-án A navarrai leány. Viola. — Vasárnap, 7-én: A navarrai leány. Nap és föld. — A népszínház műsora Szept. 29. Vasárnap: Szökött katona, hétfőn Klári kedden Szultán, szerdán Bányamester, csütörtökön A kis alamuszi, pénteken Lili, szombaton Lili, vasárnap délután Cigány, este Lili. * (M. kir. operaház.) Hosszabb idő után végr megint a Fidelio fenséges szépségeiben is gyönyörködhettünk. Gyönyörűségünk nem volt ugyan égés zavartalan és egységes, de a ki optimista tud lenn az sok szépet és élvezetest találhatott a mai előadásban is. A Florestan szerepét (mellyel legutóbb Szirtvatka próbálkozott) ezúttal ismét Broulik énekelő ízléssel és művészi előadással; a címszerep megmaradt Diósyné Handel Berta asszonynál, aki azzl tavaly igen szép sikert aratott. Szendrei, Ney Dávidók voltak, mint mindig. Sz. Bárdossy Ilona asszonyarcellinája is jól illeszkedett e művészi ensemble.