Pesti Hírlap, 1894. szeptember (16. évfolyam, 244-273. szám)

1894-09-30 / 273. szám

6 PESTI HÍRLAP 1894­, szeptember 30. Magyar tisztviselők. Fenyvessy Ferencnek magyar tisztviselők al­kalmaztatását illető kérdésére a miniszter örömest késznek nyilatkozott minden jelentkező magyar em­bert alkalmazni, a ki kellő minősítéssel bir és amel­lett kész bizonyos idő alatt a bosnyák nyelvet is megtanulni, de sajnálattal konstatálja, hogy ilyenek nem igen jelentkeznek, pedig a kvalifikációra igen nagy súlyt kell helyeznie. Különben a pénzügyigaz­­gató — a legmagasabb hivatalok egyike — magyar ember, szintúgy annak helyettese is és van még több magyar a tisztviselők között. Széchenyi Ödön gróf ügye. Széchenyi Ödön gróf ügyének állását részlete­sen ismertetve, kimutatja a miniszter, hogy úgy a török, mint a Boszniában jelenleg érvényben levő bányatörvény rendelkezései szerint a grófnak minden igénye a kérdéses bányára megszűnt, tehát kárpótlás­hoz sem lehet joga. Az ellen, hogy a gróf ezzel szemben a bíróságnál keressen orvoslást, semmi ki­fogása. Kifejti egyúttal azokat a tárgyi okokat, a­me­lyeknél fogva a fönforgó esetben a méltányosság al­kalmazásának sem nyílik tér. Fenyvessy Ferencz, Perczel Dezső, Zichy Jenő gróf s Kállay miniszternek ismételt felszólalásai után az egyesült négyes albizottság, tudomásul véve a miniszternek Széchenyi Ödön gróf ügyében adott vála­szát, Klünrich előadó határozati javaslatát egyhangú­lag elfogadva, a költségvetést általánosságban meg­szavazza, a miniszternek siker dús és eredményes mű­ködéséért őszinte elismerését fejezi ki és elhatározza, hogy ennek a jelentésben is kifejezés adatvan, az országos bizottság megfelelő indítvány elfogadására fog fölkéretni. Ezek után az albizottság a részletekre térvén át, az egyes tételeket Münnich előadó, valamint Hegedűs Sándor, mint a hadügyi albizottság által kiküldött külön albizottság előadója, ismertetése után az összes tételeket változatlanul elfogadta. Végül a jelentés fölolvastatván, nyomban hite­­lesíttetett­ legyek és városok. A szegedi esküdtszék ma tárgyalta azt a sajtópert, melyet Sima Ferenc országgyűlési képviselő Novák jószágigazgató ellen indított, mivel ez őt azzal vádolta, hogy a Pallavicini-uradalom bérlőitől pénzt vett föl és nem fizette be az uradalmi pénztárba. Az esküdtszék előtt Sima nevében a vádat Győrffy Gyula országos képviselő képviselte. A tárgyaláson Szántó Lajos, a csongrád megyei takarékpénztár pénztárnoka elmondta, hogy Sima a pénzt a takarékpénztárba leendő elhelyezés végett neki azonnal átadta, a­mint a felektől átvette. A szegedi esküdtszék mindazáltal Novákot úgy a rágalmazás, mint a becsületsértés vét­sége alól fölmentette. Sima képviselője, Győrffy Gyula semmiségi panaszt jelentett be. * Izgalmas megyei közgyűlés. Esztergom­megye törvényhatóságának ma rendkívül izgatott köz­gyűlése volt. Főtárgyát a részleges tisztújítás képezte, Andrássy főjegyzőt nagy lelkesedéssel egyhangúlag alispánná választották. Főjegyzővé Szabó Mihály muzslai főszolgabírót választották meg Bartha Ár­min első aljegyző s helyettes főjegyző ellenében. A szavazás eredményének kihirdetése után Bartha föl­állott és kijelentette, hogy miután a törvényhatóság érdemeit és 22 évi szolgálatát nem méltányolta, ál­lásáról lemond. Azzal a termet tüntetőleg elhagyta. Utána Hamar Árpád aljegyző és Ivanovics Béla le­véltárnok kijelentették, hogy a megejtett főjegyzői vá­lasztás következtében állásukról lemondanak. Az ez­után következő rendkívüli zaj miatt percekig nem le­hetett szóhoz jutni, a meglepő eset mindenkit kon­­sternált. A megválasztott főjegyző korrekt, minden tekintetben kifogástalan jellem és tisztviselő. A tö­meges lemondások azért történtek, mert a fokozatos előléptetés az ő megválasztása folytán megakadt. Ez­után Herényi Kálmánt muzslai főszolgabírónak, Ta­kács Józsefet szolgabírónak, Goldner Fülöpöt árva­széki jegyzőnek választották. Andrássy alispán tiszte­letére 200 teritékü banker volt. KÉPZŐMŰVÉSZET. * (A „Pesti Hírlap“ szalonja.) A „Pesti Hírlap“ által rendezett műkiállításra napról-napra érkeznek kiválóbb festőművészeinktől az eredeti mű­alkotások. Neogrády Antaltól három pompás kis aquarell, Telepytől két szép tájkép, Margittaytól és Vágótól igen érdekes (illusztrációnak készült) genre­­képek láthatók. A tárlat egyik gyöngye Roskovics „Hátha innánk ?“ című olajfestménye. Báró Brau­­necker Stina „Patience“ képe, Ilorti Pál, Kézdi- Kovács­­László, Elischer Lajos, Molnár József mű­vei, Sennyei Károly „Nevető siheder“ címan igen sike­rült bronz domborművé mind figyelemre méltók. Kossuth élethű portraitját Ebert állította ki. Nagy előnye a kiállításnak, hogy valamennyi műtárgy igen jutányos árakon kapható. * (Művészettörténeti kongresszus.) A sok­féle kongresszusból Köln városnak is kijut, hol októ­ber hó elsején kezdődik a művészettörténeti kongresz­­szus, melyen a három nap lefolyása alatt bizonyára sok érdekes dolgot fognak megbeszélni. A kongresz­­szuson Budapest, Bécs és Innsbruck is képviselve lesz, de különösen sok északnémetországi tudós je­lentkezett. A megnyitási ünnepély hétfőn lesz, a re­mek városháza Hanza-termében, hol Becker főpol­gármester tartja az ünnepi beszédet. Fővárosi ügyet A fővárosi közmunkák tanácsából. (A szept. 27-ki ülés.) Báró Podmaniczky Frigyes alelnök az ülést megnyitván, a jegyzőkönyv hitelesítésével Tolnay Lajos és Tichtl Frigyes tanácstagok bízattak meg. A budapest-budafoki h. é. vasút közigazga­tási bejárásán a tanács küldöttei a következő elvi észrevételeket kívánták érvényesíteni: 1-ször a vasút ne engedtessék azokra az útvonalakra, melyek az álta­lános szabályozási terv értelmében közúti vasút cél­jaira vannak kijelölve; 2-szor a várkert rakpartra, mint sétányra, semmiféle vasút ne engedélyeztessék. A­mi az első észrevételt illeti, e szerint az van tervbe véve, hogy a balparti belső körúton meglevő közúti vasút a vámházi hídon a jobb partra hozatván át, in­nen a Gellért-rakparton, Döbrentey­ utcán és az Attila körúton haladjon és jusson a Margit-körúti, illetve Krisztina-körúti vágányokba, hogy így a pesti belső körút és a budai körút között teljes kört képező köz­úti vaspályás összeköttetés keletkezzék; tervbe van véve másfelől, hogy a vámházhídi vonallal szerves kapcsolatban a kelenföldi állomásig tervezett állás után olyan közúti vasúti vonal létesíttessék, melyen a fontosságban mindinkább növekedő kelenföldi állomás­hoz úgy a pesti, mint a budai oldalról átszállás nél­kül lehessen kijutni. Ezen észrevételek folyománya­ként a Budafokra tervezett vasút csak a fehérvári úton építendő közvágóhídtól kifelé volna engedélyez­hető és­­pedig úgy, hogy ne helyiérdekű, hanem köz­úti vasút legyen. A IV. ker. Kossuth Lajos­ utcának az ujvilág­­utca és Károly-körut közötti szakasza az utcába eső épületek lebontásával 1895. év auguszt. havában szabályozva leend ; erre való tekintettel a tanács már most megkeresi a székes­fővárost, hogy jövő évi költ­ségvetésében ezen szakasz megfelelő kiépítéséről múl­hatatlanul gondoskodjék. A főváros az újvilág-utca nyugati oldalának a Kossuth Lajos­ utca és vármegye-utca közötti szaka­szát úgy kívánná szabályozni, hogy a vonal megkö­zelítőleg párhuzamosan haladjon a keleti oldal vona­lával. E­hhelyett a tanács a mérnöki hivatal azt a ja­vaslatát fogadta el, mely szerint az utca­vonat a mos­tani törés megtartásával fog kiigazítást nyerni. A IX. ker. gyepmesteri telep céljára javaslatba hozott dunaparti, soroksári­ úti és a régi lóversenytér keleti oldalán fekvő tömbök mindegyike ellen lényeges észrevételek merülvén föl, a tanács a régi lóverseny­tér délkeleti oldalán jelöl e célra ki mintegy 6000 négyszögöl területet, mely már a rongy- és csont­­gyüjtő telepek övezetében fekszik. Schleder Lajos III. k. vörösvári út, Stroch Jó­zsef és Karolin III. szemlén­egy, a főváros III. bécsi­­ut, Buzetzky Magdolna II. ker. Batthyány­ utca, Ger­­hardus és fiai VI. szerecsen-u. és Brenner I. ker. kuruclesi telkének szabályozása, illetve felosztása en­gedélyeztetett. Az V. ker. Gizella-tér parkirozási tervéhez a tanács hozzájárul és fölkéri a székes­fővárost, hogy e tervet még a kiállítás előtt végrehajtani szíveskedjék. A VII. ker. angol, Kövér Lajos és zugló utcák­ban fasorok ültetése, IX. ker. Ferenc­ tér befásítása és sodronykerítés létesítésére, IX. Márton­ utca légszesz­­világítására, X. ker. liget és felső-vaspálya u. sarkán villamos vasúti megállóhely létesítésére, a Dunagőz­­hajózási társulat raktárainak tűzjelzővel ellátására, az alagút mellől a várba vezető lépcsőnek dí­szesebb legszeszlámpákkal ellátására, továbbá a víz­vezetéknek, II. ker. Rézmál-dűlőben, I. ker. visegrádi­ u. és X. ker. mázsa-téren kiterjesztésére ; a III. ker. fazekas köz és ó­ budai rakpart egy részének rendezé­sére és világítására vonatkozó terveket a tanács el­fogadta. Elintézést nyert továbbá a M. Á. Vasút, Haj­nik Imréné és Vajda Adolfné, Geller Richard, Korb és Giergl, Betthy Emil fölfolyamodása. — A köztisztaság kezelése. A főváros IV—IX. kerületében a tanács az utcák tisztogatására, nyáron át a seprésre és locsolásra, télen a hóeltakaritásra és elhordásra, a szemét kifuvarozására, a csatorna­­nyilások és illemhelyek­­fertőtlenítésére,,­­rendkívüli esetekben a szükséges vontatóerő előállítására pályá­­zatot hirdetett. A pályázatra, a­mely ma járt le, a főváros közegészségügyi bizottságához tizenhárom ajánlatot adtak be. Az ajánlkozók a következők: Grünhut és Pollák, általános osztrák szállító társaság. Rosenfeld Simon, Krell István, Branstädter, Heimbach Jakab, Gattein Jakab, Blonszky Gyuraovits, Sztabo, ifjabb Cséry Lajos, Haringás és Grünhut, Schleisz Mihály vállalkozók. Az ajánlat tárgyai és ennek ösz­­szegei annyira elütök, hogy ma még nem lehet tudni, melyik az előnyösebb, annál kevésbbé, mert sokan csak utcalocsolásra, mások csak seprésre, szállításra vagy egyébb munkákra ajánlkoztak. Az egész keze­lésre együttvéve csak négy ajánlat van. Az ajánlato­kat kiadják a főszámvevőnek összehasonlítás céljából és a legközelebbi pénzügyi bizottsági ülésen hirdetik ki az eredményt. — A lóvasút őszi és téli menetrendje. A budapesti közúti vasút őszi és téli menetrendjének megállapítása céljából a közrendészeti bizottságnak,­ ma délelőtt ülése volt, amelyen Márkus József alpol­­gármester elnökölt. A különböző vonalakon az indu­lás és érkezés ideje s a vonatok száma és indítás időköze nagyobbára olyan maradt, mint a tavalyi volt. Az újpesti vonalra nézve azt kívánták, hogy a gyárakból való közlekedés érdekeire több figyelem fordíttassék. Jelinek Henrik, a közúti vaspálya-társa­ság vezérigazgatója kijelentette, hogy a közúti vas­pálya-társaság részéről e tekintetben ezentúl is, mint eddig, minden lehetőt meg fognak tenni. A bizottság e kijelentést helyeslőleg vette tudomásul. A város­ligeti vonalnál a következő változás történt: a város­ligetből indulnak a vonatok ezentúl a) a városligetből a nyugati pályaudvarba, reggel 5 óra 20 perckor és esti 16 óra 30 perckor; b) a városligetből a Ludo­­viceumhoz, reggel 6 órakor és este 9 óra 30 perckor.“ A többi vonalak menetrendje változatlanul maradt. — A főváros közmunka-programmja. A mérnöki hivatal az 1895. évi közmunkák programmját beterjesztette Gerlóczy Károly első alpolgármesterhez, mint a középitési bizottság elnökéhez s most naponta bejárja a helyszínén és revideálja a rendezésre, köve­zésre és csatornázásra kijelölt utakat, tereket és ut­cákat. A mérnöki hivatal 4.618.000 frtnyi összeggel teljesítendő közmunkát terjesztett elő, a számvevőség azonban csak 1.512.000 frtra tud pénzbeli fedezetet kimutatni. — A köztemetői villamos vasút. A vá­rosi villamos­vasút igazgatósága a köztemetői gőz­­vasutat Kőbányától a temetőig is villamos erőre ren­­deztette be és második vágánynyal is ellátta. Miután a munkálatok már elkészültek, ma megtartották a matanrendőri bejárást Stettina Gyula miniszteri tit­kár elnöklete alatt. Az elnök ismerteti a mai bejárás dolgát és felhívta a bizottsági tagokat, hogy észre­vételeiket terjeszszék be. Miután észrevételt senki sem tett, Balázs Mór vezérigazgató a forgalomra nézve szolgált magyarázatokkal. A bizottság ezután a hely­színére ment és bejárta a vonalat. Egyletek és intézetek . A budapesti rabsegélyző egylet igaz­gató választmánya dr. Környey Ede ügyvéd elnöklete alatt ülést tartott, melyen 63 kiszabadult rab részére 2—50 frtig terjedő, összesen 456 frtnyi segélyt sza­vazott meg a pillanatnyi nyomor enyhítésére, ruhára, útiköltségre, szerszámra s más egyéb célokra. A me­nedékházat augusztus végéig 3446 ellátási napon vet­ték igénybe. Átlagos napi létszám 14 volt. SZÍNHÁZ és zene * (Színházak jövő heti műsora.) Nemzet színház : Hétfőn A Kaméliás hölgy, kedden Mama szerdán Széchy Mária, csütörtökön Othello, pénteket Család, szombaton Lemondás, vásár. Az ember tragé­diája kerül színre. — Az operaház műsora: Hétfőn október 1-én nincs előadás. — Kedden, 2-án:­­ zsidónő. — Szerdán, 3-án: nincs előadás. — Csütör­tökön, 4-én : A navarrai leány (először). — Nap és föld Pénteken, 5-én: nincs előadás. — Szombaton, 6-án A navarrai leány. Viola. — Vasárnap, 7-én: A na­varrai leány. Nap és föld. — A népszínház műsora Szept. 29. Vasárnap: Szökött katona, hétfőn Klári kedden Szultán, szerdán Bányamester, csütörtökön A kis alamuszi, pénteken Lili, szombaton Lili, vasár­nap délután Cigány, este Lili. * (M. kir. operaház.) Hosszabb idő után végr megint a Fidelio fenséges szépségeiben is gyönyör­ködhettünk. Gyönyörűségünk nem volt ugyan égés zavartalan és egységes, de a ki optimista tud lenn az sok szépet és élvezetest találhatott a mai előadás­ban is. A Florestan szerepét (mellyel legutóbb Szirt­vatka próbálkozott) ezúttal ismét Broulik énekelő ízléssel és művészi előadással; a címszerep m­egma­radt Diósyné­ Handel Berta asszonynál, a­ki azzl tavaly igen szép sikert aratott. Szendrei, Ney Dávi­dók voltak, mint mindig. Sz. Bárdossy Ilona asszon­yarcellinája is jól illeszkedett e művészi ensemble.

Next