Pesti Hírlap, 1895. február (17. évfolyam, 32-59. szám)
1895-02-23 / 54. szám
PESTI HÍRLAP 1895. febuár 23. a Az eskü téri hid följárója. ■* A főváros középitési bizottságának ülése. — Fontos közügyekben a biztos és helyes irányú cslgalépések is közelebb visznek a jó eredményhez, mint bárminő gyors és kevéssé átgondolt eljárás. A középitési bizottság mai rendkívüli ülése oly csaknem türelmetlen hangulattal indult, hogy abból a sokáig húzódó szabályozási ügynek még az ülésen való befejezésére lehetett következtetni s kétségtelen, hogy meg is történt volna a döntés, mely szerint a két szóban forgó tervnek, a Heuffel és a Devecis felének egyikét fogadták volna el az eskütéri környék szabályozása alapjául, ha szerencsére a jelen esetben nem igen kívánatos döntésnek elejébe nem vág a minden szónál és egyéni meggyőződésnél hatalmasabb tényező — a pénz kérdése. Míg ugyanis a két szabályozó terv szépségét vitatták és csupán e szempontokból ítélve nyilatkoztak az egyik vagy a másik terv elfogadása mellett, a költségek különböző voltára alig vetve ügyet, az egyik tervező, Devecis Ferenc főmérnök a középítési igazgató bíráló jelentésében számítási hibákat vélt fölfedezni, mely az ő tervei megvalósítását helytelenül költségesebbnek, Heuffel Adolf tervét pedig olcsóbbnak tünteti föl. Ily körülmények köztmaga az elnöklő Gerlóczy Károly alpolgármester,aki pedig eleinte leghatározottabban az azonnali végleges döntést tartotta szükségesnek, a számítások átvizsgálása céljából öt tagú szakbizottság kiküldését indítványozta s így az ügy befejezése ez idő szerint el van odázva egy-két hétre. Tíz ülésen jelen volt Kun Gyula tanácsos alelnök, a bizottság tagjai pedig nagy számban jelentek meg. Az eskütéri híd pesti és budai környéke szabályozásának ügyében eddig történteket Labosinszky Árpád fogalmazó-gyakornok ismertette, bemutatva a Devecis-, valamint Heuffel-féle tervezeteket is. Előterjesztette továbbá azt a véleményes jelentést, amelyet Leelmer Lajos miniszteri tanácsos, (öv. középítési igazgató készített az említett két tervezetről s amely nemcsak a kettőt hasonlítja össze műszaki szempontokból s a költségek tekintetében, hanem ezeket viszonyítja a közmunkák tanácsa részéről készített, de mellőzött tervvel is. A középítési igazgató a jelentésében arra az eredményre jut, hogy műszaki szempontból nagyobb előnyei vannak a Heuffel-féle tervezetnek, noha ez pénzbelileg sokkal nagyobb kockázattal jár, mint a Devecis-féle. Ez utóbbinak az a legfőbb hátránya, hogy a hídra való följárás a pesti oldalon nem a legkényelmesebb. Mindkét tervnél igen nagy nehézségeket okoz a belvárosi plébániatemplom, amelynek eltávolítása szintén sok akadályba ■ütközik. Ezeket a nehézségeket — az építési igazgató véleménye szerint — helyesebben oldja meg a Heuffel-féle terv, amely egyelőre ideiglenes helyzetet teremtve, meghagyja a templomot, de a környezetét akként szabályozza, hogy a véglegesítés idején, vagyis a templom és régi városháza eltávolításakor, az egész terv egysége nem hogy szenvedni nem fog, sőt sokkal előnyösebbé válik. Az elnök az előadottak után megjegyzi, hogy a Heuffel-féle terv szerint — mivel a budai oldalon a rudas-fürdőt, a pesti oldalon a Petőfi-szobrot érinti a hídfő — a költségek összege némi módosulást szenved; fölhívja tehát a bizottságot, hogy a tárgyalásában ezt a körülményt is figyelembe vegye. Ágoston József kéri, hogy mielőtt végleges határozat hozatnék, nézze át a bizottság azt a tervet, amelyet Palóczy mérnök készített, mert szerinte az mintegy 1.200.000 írttal fogna kevesebbe kerülni a bemutatott terveknél. Az elnök kijelenti, hogy csak azokat a terveket lehet tárgyalni, amelyeket a bizottság már alapul elfogadott, ellenkezőleg folytonosan ki lenne téve annak, hogy az utolsó szezonban új és új terveket kellene átvizsgálnia. Csakis abban az esetben vehetné a bizottság a Palóczy-féle tervet tárgyalás alá, ha Ágoston József azért a teljes erkölcsi garanciát elvállalná. A budai oldal szabályozására különben is elfogadta már a közgyűlés a terveket s így erre nézve új tárgyalás nem lehetséges.) Nagy Dezső teljesem m megbízik az építési igazgató számításaiban, melyek a múltkori ülésen szükségeseknek mutatkoztak, miután a két tervező költségvetését, melyek nem egy alapon készültek, nem lehetett összehasonlítani. A Kossuth Lajos utcának egyenes meghosszabbítása lehetetlen, mert ezáltal a Duna sodrához igen élesszöget képező hídirányt nyernénk s ez a legnagyobb hiánya Devecis tervének, amelyben a híd csaknem a Kossuth Lajos utca folytatásába esik. A ferde iránytól azért is fél, mert ennél a híd hossza is nagyobb, már pedig a sánc szerkezetnél épen az utolsó néhány méter megtakarítása jár legnagyobb előnynyel, mert ezáltal a partpillérek szertelen magassága lényegesen csökken. Az út megjör£se tehát nem lesz kikerülhető és legcélszerűbb a Ferenciek terénél képezhető. Viszont a Ferenciekterénél egyszer megtört irányt semmiképen nem szabad a hídfőnél újból megtörni, a megtörés iránya pedig legcélszerűbb, ha a Dunára merőleges irányhoz áll legközelebb. Mindezt nélkülözzük a két terviben. Heuffel terve kelleténél fejebb vezeti a tengelyt, Devecis ellenben följebb. A két terv közötti közvetítő terv volna a leghelyesebb s hogy ilyen készíthető, azt bizonyítja Pálóczy Antalnak mellőzött terve is, bár szóló nem nyilatkozik az utóbbi elfogadásának érdekében sem. Heuffel-nek módosított terve szintén mutatja, hogy a tengely kedvezőbb elhelyezése lehetséges. A Heuffel-féle terv teljes szimmetriájafölösleges, Devecis tervénél a mélyen fekvő templomtól kétoldalt tervezett följáró esetleg szép lehet, de kivj*--'' hetősége nagyon problematikus, mert könnyen meglehet, hogy az egynyilású híd kötelének lehorgonyzása oly mélyen belenyúlik a városba, hogy már e följáró által befoglalt teret érné, miáltal az egész terv dugába dőlne. Ajánlatos volna, hogy a kereskedelmi minisztérium hídépítési osztálya, mint a jelen kérdésben a legkompetensebb közeg kerestessék meg alegcélszerűbb híd-irány megjelölése és az alkalmazandó hídszerkezet végleges megállapítása végett, mert csakis ez alapon lehet eredményesen tárgyalnunk átterveznünk. Elnök ellenzi az indítványt, melynek elfogadása esetében a székesfőváros törvényhatósága lemondana egyik legnevezetesebb jogáról, a város tetszés szerinti szabályozásáról. Egyébiránt valóságos circulus vicioriS gyanánt a hídépítő osztály nem állapítja meg a híd szerkezetét, amíg az eskütér szabályozva nincsen, nálunk pedig vannak, mint jelen esetben is, akik a hídszerkezettől teszik függővé a szabályozást. Freunc Vilmos szerint az lenne a leghelyesebb, ha az épíészeti igazgató a közmunkák tanácsának műszalpd közegeivel együttesen állapítson meg külön tervet. Csepregi János meg van győződve róla, hogy,a belvárosi templomot előbb-utóbb lefogják rombolni, de semmi esetre sem azonnal; az a terv felel meg tehát leginkább, mely a legtörhetőbb provizóriumot képezi s ezt a követelményt szerinte Devecis terve jobban kielégíti Heuffelénél. Tolnay Lajos semmi esetre sem járul hozzá az - ügy elodázásához. Meg van aról győződve, hogy a templomot bizonyos idő alatt el fogják a mai helyéről távolítani. Ő is a mellettiről, hogy az a hidterv a leghelyesebb, amely a Dunát legkevésbbé ferde szög alatt metszi. Ajánlja,''hogy a bizottság a Heuffel-féle tervet fogadja el,az építészeti igazgató ama módosításával, amely szerint a tengely kevésbbé ferde irányúvá lesz is'így megkíméli a rudas-fürdőt is. Terjeszsze tehát a bizottság a közgyűlés elé ezt a tervet elfogadás végett. Devecss Ferenc a híd láncának lehorgonyzására nézve el kívánja oszlatni Nagy Dezső aggályait, amelyeket alaptalanoknak bizonyíthat. Gondos számítás utján arra az eredményre jutott, hogy tervének megvalósítása 1.305,000 frttal olcsóbb, mint a Heuf felé. A bírálat szerint azonban az egész különbség csupán 100,000 frt, ami a kétségen felül álló pártatlan felülbírálatnak tévedéseiből eredt, így például látja, hogy egyes telkek egységárai az ő tervében hihetetlenül alacsonyaknak vetettek föl. Többek közt az Atheneum telkének négyszögölét 420 frt helyett tizenegy frtra becsülték. A hibát a Devecis-terv hátrányára, szintúgy a Heuffel-terv előnyére mintegy 2 milló nyolcszázezer frt évi értékben követték el. Minthogy tehát ilyen nagy tévedés fordul elő, kéri, hogy adottság a költségvetést vizsgáltassa meg. Ami a műszaki részt illeti, megjegyzi, hogy nem áll az, mintha az ő részéről tervezett hídtengely a legélesebb szög alatt metszené a Dunát, sőt épen ez a terv az, amely legközelebb áll a volt hajóhíd tengelyéhez. Nagy Dezső azt a kérdést intézi Devecishez, hogy miben látja e" azt a nagy eltérést a telkek árában s milyen alapon valamitotta ő ki azt, hogy nála az egyik telek értése csak 15 frt ad ki négyszögölenkint, holott ugyanaz a telek a középitészeti igazgatónál 196 frtra van tökévé. Devec is azt a választ adja, hogy ő e teleknél, valamint a többinél is előbb a felépítményt becsülte meg s ezt levonta a telek értékéből; Így esik az em- sített telekre (a telken álló épület értékének leszámításával) csak 15 frt. Hauszmann Alajos helyteleníti ezt a számítást, mert ilyformán könnyen megesnék, hogy valamely telek négyszögölének becsértékéből levonva a fölötte lévő épületrészek értékét, a telek egységárára zérót, sőt minus értéket kapnánk ki. A leghelyesebb kulpa gyanánt egyedül a telekre illetve az épületre kivetett adó szolgálhat. Gerlóczy Károly elnök szintén tévesnek tartja Devecis számítását, mindazonáltal indítványozza, hogy a felülbíráló számításba netalán becsúszott hibák alapos és teljesen megnyugtató átvizsgálása céljából öttagú szakbizottság küldessék ki. Az indítványt elfogadták s a bizottságba megválasztottak Ágoston József, Freund Vilmos, Hauszmann Alajos, Kauser János és Mihalovits Antal. Kármán Lajosnak amaz indítványát, hogy e bizottság a szabályozási terv dolgában való javaslattétellel is bízassák meg, egyhangúlag elvetették. SZÍNHÁZ és zene * (Hírek a ma hír operaházból.) Mihalovich átdolgozott és új harmadik felvonással ellátott „Toldi“-ja csütörtökön, e hó 28-dikán kerül első előadásra; előző napon, szerdán, február hó 27-dikén pedig Bianchi Bianka búcsúzik a budapesti közönségtől Bánk bánban, Melinda szerepében. A távozó művésznő tiszteletére fényes bucsulakoma lesz az „Otthon“ írói körben. A „Djamileh“ és a Beer, Metz és Tóth urak két felvonásos új ballettje „Az éjjel és a nappal“ valószínűleg március 18-án kerül bemutatóra, a ballett koreográfiáját Severini ballettmester készítette el. * (Nemzeti színház.) Folyó hó 24-én, vasárnap Szigligeti „Strike“ c. népszínművében Feleld Miklós, a nemzeti színház tiszteletbeli tagja fog föllépni. 28-án Moliére ,,Fösvény“-e kerül színre Gabányival a címszerepben. Pailleron új vígjátékénak, a „Komédiások“-nak első előadása március hó 8-án, péntekenlesz. A főszerepeket Mihályfi, Újházi, Vízvári, Náday Dezső, Fenyvesi, Horváth, Császár, Gabányi, Zilahy Sz. Priesle Kornélia, Helvey Laura és Török Irma,, játszszák. Közvetlenül a „Komédiások“ után színre fog kerülni Shakespeare III-ik Richard-)& új beta-nulással és kiállítással. Április hó újdonságai lesznek Somló pályanyertes tragédiája „Fra Giralomo“ és Sudermann „Pillangó-csatái“ c. vígjátéka, melyet Márkus Miksa fordított magyarra. A kettő között fölelevenítik még Bérezik „Házasítók“ című régibb vígjátékát. * (Maday Székesfehérvárott.) Sz.-Fejérvárról sürgönyzi tudósítónk, hogy Naday Ferenc tegnap az „Agglegényekében ” ma a „Pont-Riquet-család“c. darabban rendkívüli sikert aratott. A sz.-fehérváriak zajos tapsokkal adóztak kedvenc művészüknek. * (Tudor, földbirtokos, tenorista) Volt már a népszínháznak sok jó énekese, volt sok rossz is, de tudósabb és vagyonosabb nótázója még nem volt, mint amilyenre most akadt. Dr. Kun Árpád mezőtúri földbirtokos az uj csillag, kit Réthi Pál szini ügynök fedezett föl a népszínház számára és aki a szezon végéie már be is fog mutatkozni a fővárosi publikumnak. Mezőtúron már megcselekedte, hogy részt vett szini előadásban és elénekelte a Parasztbecsület Turidduját. (!) Hangját rendkívül ércesnek és terjedelmesnek mondják, de minthogy nem eléggé iskolázott, dr. Kun Árpád most Budapesten énekelni tanul. A népszínházhoz két évre szerződik, mégpedig úgy, hogy a mezőtúri jószágára is el-elrándulhasson. * (A királynő dragonyosai.) Ily című francia operettet fogadott el a népszínház előadásra. Az operettet Evva Lajos és Rákosi Viktor fordítják. * (Az óbudai színkör) a nyáron nem lesz Rakodczayé, mert a szünet alatt nem fog direktoroskodni. A színkörbe május hóban a Szalkay-féle színtársulat fog bevonulni. * (A városligeti színkör) személyzete már körülbelül össze van állítva. Eddig a következők szerződtek Feld Zsigmondhoz : Keszthelyi Hana és Kövessyné primadonnák, Herényi Irma és Kápolnay Irén naivak, Sághy Zsigmondné, Niké Lina, Kövessy Albert és Gyöngyi Izsó komikusok, Szarvasi Soma jellemszínész, Bihari Béla, Szőke Lajos szerelmesek, Horváth Arnold tenorista. * (Előadási gyakorlat.) A magyar zeneiskola e hó 24-én este 7 órakor saját helyiségében (vácikurut 16.) előadási gyakorlatot rendez, amelyen a növendékek, Brahms, Schubert, Diabelli, Weber, Erkel, Huba, Hennes, Mosonyi, Bloch és Gounod szerzeményeiből adnak elő egyes darabokat zongorán és hegedűn. Lesz ezenkívül ének is. * (Hangverseny a zárdában.) Az angol kisasszonyok Lipót utcai zárdájában február 25-én délután négy órakor hangverseny és szinielőadás lesz, melyet a növendékek rendeznek. * (Három dal.) Tarnay Alajos, a hangversenytermekből előnyösen ismert fiatal zongoraművész, ki mint komponista is aratott már sikereket, most három dalt adott ki. Reviczky: Szívemből téptem ezt a dalt; Wohl Janka : Meg szeretnék halni; és Jókai Mór: Mikora c. költeményei bizonyára alkalmat nyújtanak dallamos motívumok megteremtésére és Tarnay ügyesen ragadja meg az alkalmat. Legjobban sikerült a Reviczky kőlteményének megzenésítése, a szöveg német fordítása azonban, melyet persze nem Tarnay követett el, valóságos kegyeletlenség és kegyetlenség. * (Színészet a vidéken.) Szabadkán Halmay Imre jól szervezett társulatánál most vendégszereplések folynak. Rónainé Balogh Etel, Alpár Irén és Palotay Piroska drámai színésznők vendégjátéka után énekesnőket fog bemutatni, miután a színügybizottság egy elsőrendű énekesnő szerződtetését kívánja. Alkudozások folynak, hogy Vida Etelkát, a társulatnak