Pesti Hírlap, 1895. március (17. évfolyam, 60-89. szám)
1895-03-10 / 69. szám
_ ____________________ ............... — ....................... ■ i .ni j^u — szaki alkotását ismertette. A káposztásmegyeri vízvezetékhez tartozó Duna alatti alagutról értekezett, melyet a hatalmas folyam jobb- és balpartján egyszerre kezdtek építeni s a közepén alig mutatkozott 30 centiméternyi eltérés. Az alagút összes hossza 500 méter, keresztmetszete embernyi magassággal s szélességgel bír. Az oldalfalak 16 centiméter vastagok. A palotai szigeten 4 kutat ástak, melyeknek vize — összesen naponként mintegy 30,000 köbméter — akadálytalanul vezethető az alagúton keresztül. Az építést K. Tóth Mihály és Wunsch Róbert az elmúlt évben hajtotta végre. Az építkezésnél használt gépek közül különösen a kis kotrógép érdemel említést, melylyel alig két-három hét alatt 10 méter mély kutat lehet ásni. Ugyanezeket alkalmazzák az Andrássy-úton épülő földalatti vasútnál is. — Az előadó még saját szerkezetű hófúvó és hóemésztőgépét ismertette, melyek egyike a vasúti vágányokból kiszórja a havat, másika pedig a legnagyobb hómennyiséget is rövid idő alatt megolvasztja. ’ A havásárhelyi parasztlázadás. (Ötödik nap.) — Saját tudósítónktól. — Hísvásárhely, márc. 9. A mai tárgyalás csekély érdeklődéssel kezdődött. A vádlottak, kettő kivételével, kiknek elővezetését elrendelik, megjelentek. Majdnem valamennyien szegényes ruhát viselnek. Egy-kettő kivételével tagadják, hogy a zendülésben részt vettek volna. Előbbi vallomásaikat visszavonják. — Tévesztve való, — mondja egyikük. — Nem helyes, sőt hibás, — mondja a másik. Egyik vádlott, Fehérvári Sándor azonban vallomást tett, ami láthatólag lehangolta a többieket. A földfelosztásról nem tud, de ellene volt, hogy Kovács János elnököt eltartsák, hogy ne kelljen kubikra mennie. Ezért ki is akarták dobni. Kovács azzal biztatta az embereket, hogy olcsón nem kell részbe állni, a munkából kimaradottak majd kapnak munkát másutt. Ma különben 21 vádlottat hallgattak ki. Ménesi Sándor akkor jött, mikor a kaput döngették. Nemsokára csendőrök jöttek és lőttek. Erre a zavargók dobáltak és e miatt lőttek a csendőrök. A tömeg követelte Kovács kiadatását. Vádlott nem ismert föl senkit, azért fogták el, mert gazdájának elbeszélte az esetet és gazdája följelentette. Gál Lajos vámőr, annyit tud, hogy boltban volt fűszerért mikor a huszárok jöttek, nem vezetett tömeget; tanukra hivatkozik; nem volt a zendülésnél. A tanuk kihallgatását elrendelik. Béni Ferenc zavargásban nem vett részt; tagadja előbbi vallomását, melyben Kovács ellen terhelőt vallott. Kovács beszélt földfölosztásról és megye- szakításról, de azt mondta, hogy ami a szocializmus legfontosabb pontja, az csak 50—100 év múlva következhetik be. Nem emlékszik, hogy arról beszélt május 1-én, kiáltsák ki a köztársaságot. A szocialista nem is tudja mi az, de amit a gyűlésen tanult a bibliából is olvasta. Az ügyész közbeszól, hogy csak néhány csavargó német munkás röpiratából olvashatta. A védő erre azt mondja: Lassale is csavargó ? Az elnök: Közbeszólásokat nem engedhetek meg. A védő kérdésére aztán elmondja, hogy a munkás egylet célja általános szavazati jog kivívása, a munkás védtörvények létesítése nem földosztás, hanem kenyér. Nem tudja kimagyarázni, mert nem tanult ember, hogy közös vagyont akarnak, melyből munkájuk aránya szerint mindenki élhessen. Védő: Miért lépett ki az egyletből ? Ügyész (közbeszól): Már elmondta! Védő felszólalására az elnök az ügyészt és a Védőt kölcsönös türelemre figyelmezteti. Gombos Gábor tagadja, hogy ablakokat vert volna be. Szocialista gyűlésre sohsem járt, csak kenyere után. Fehérvári Sándor a zavargásban nem vett részt, hivatkozik Fekete Ödön pénztárnokra, kit figyelmeztetett, ne menjen a tömeg közé. Turóczki izgatott, mentsék ki Kovácsot; tagja volt az egyletnek, tudta ki a vezér; egyszer volt nyilvános gyűlésen, körükbe eljárt, ott kérdezte, kik nagyobb vezetők? A „Népszavában“ nem hitt, mert ez pénzért izgatta és korbácsolta a nép szenvedélyét. Azt felelték neki, hogy csak haladjanak az újság után. Kovács részére gyűjtöttek, hogy külső munkára ne járjon, vádlott ezt ellenezte, ezért azt mondták, hogy „ezt az ostobát dobjuk ki“. Meggyőződése az, hogy a Népszava izgatta a népet. Tordai Sándor annyit látott, hogy más is hajigált, egy tisztességes ember se volt köztük. Kedden tartóztatták le, nem szocialista. Aszalai János szerint a zavargás könyvek elkobzása miatt volt, a nép sokat szózatolt; előbbi vallomását visszavonja, nemtagja a gyülekezetnek, csak hozzájárult; azért hagytael, mert 15 krt fizetett és azt Hegedűs József zsebrevágta. Elmondja, hogy harmados tengeri föld után egy holdtól 2 nap ingyen dolgozik 1 frikációt ad, biztosíték, mely levonatik, ha dolgozik; 22 forint értékű tengeri terem egy holdon és marad munkában levonás után 13 írtja. Az ügyész kérdésére, hogy disznót ölt-e, általános derültség között jelenti ki, hogy harmadévi tengerivel hizlalta. Dudás István tanukra hivatkozik, hogy a zavargásnál nem volt; az egyletnek nem volt tagja, az alakulóban levő munkás önképző egylet elnöke volt. Lugosi István a zavargásról nem tud , előbbi vallomását visszavonja. Bertics András tót favágó általános derültség között tótosan beszél, nem szocialista. Fodor Nagy Sándor csak hírből ismeri a zavargást, tanúra hivatkozik, hogy nem volt ott, „ha ez kevés lesz, amenynyi kell nem szocialista, kis birtokából él. Olasz István a zavargásnál a depóban volt, Szakács Ádám vallott rá. Szeretné látni, szemébe meri-e mondani Szakács a vádat. Szembesítik. Szakács elzüllött, részeges alak. Olasz rákiált: — Mondd, mit tudsz, mert lerágom a füledet! Szakács szemébe mondja. Egyúttal hozzáteszi, hogy „részeg vér.“ Nagy Ferenc könyvekért jött föl és mielőtt veszedelem lett, hazament. Különben nem tud semmit. Kovács felesége nem izgatott, hogy férjét szabadítsák ki ; mikor hallotta, hogy el van csukva, a városháza elé jött. A csendőröket kérte, hogy ereszszék szabadon, mert rá nem hallgat a tömeg. Lakást a nép vett neki és a nép segített a nyomorúságán. Konstatálja, hogy a Népszava felhívására 713 filot gyűjtött, abból segélyezték. A várostól 15 krajcár napi segélyt kap; múlt hó óta abból nem tud élni, a nép segíti folytonosan. Kihallgatták még Török Imrét, Doktor Sándort, Tóth Istvánt, Kiss Mihályt, Molnár Istvánt, Jaksa Ferencet, Nagy Sándort, Mucsi Flóriánt, Tordai Bálintot, Molnár Antalt, valamennyi tagad. Molnár István pénztárnok azt ist tagadja, hogy Kovácsnak lakást béreltek. PESTI HÍRLAP lb.u. Anarciun In. KÉPZŐMŰVÉSZET. * (A Mátyás templom építő bizottságának elnöke) A vallás- és közoktatásügyi miniszter a budavári plébánia-templom építési bizottság elnökévé dr. Forster Gyula miniszteri tanácsost, a műemlékek orsz. bizottsága másodelnökét nevezte ki. * (Bűvészküldöttség a miniszternél.) A Nemzeti Szalon ma küldőtségig tisztelgett Wlassics Gyula közoktatásügyi miniszternél A küldöttség tagjai voltak: Vastagh Géza elnök, Gerster Kálmán igazgató, Mesterházy Kálmán gazda, Belaváry Burchard Konrád főrendiházi tag és Röser Miklós választmányi tagok Az elnök üdvözlő beszédére a miniszter válaszában megígérte, hogy a kulturális intézményt lehetőleg pártfogásba veszi s érdeklődéssel kíséri, megtekinti mit,den bizonygyal az e hó 20-án megnyíló új sorozatot. IRODALOM. * (Az államagazdaságtan kézikönyve.) Dr. Mariska Vilmos egyet, tanártól megjelent államgazdaságtani (pénzügytani) kézikönyvének harmadik teljesen átdolgozott kiadása a Franklin-társulatnál 565 lapon, belüloros tárgymutatóval. Az új kiadás e kiválóig gyakorlati tudományág újabb, jelentékeny fejlődésének figyelembe vételével s az európai államok nagyobb pénzügyi intézményeinek rövid ismertetésével készült, ami az egyes szakaszokhoz beosztva nemcsak a jogtanulónak, de a gyakorlati politikai élet emberének is hasznára van. Mariska könyve jelenleg legkimerítőbb pénzügyi kézikönyvünk. * (Az akadémia füzetes kiadásaiból) három jelent meg. Az egyik báró Radvánszky Béla emlékbeszédét foglalja magában, amit Deák Farkasról tartott. A másikban dr. Kosutány Tamás értekezését találjuk „Saccharomycesek befolyása a bor képződésére“ címmel. A harmadik pedig a „Mathematikai és természettudományi Értesítő“ első füzete, amelybe Réthy Mór, Korda Dezső, Haller Béla, Klug Nándor és Tellyesniczky Kálmán értekeznek. * (Párisi mesék) Szomory Emil Párisi mesék cimü kötete március hó végén fog megjelenni. Az előfizetési ívek ez ideig küldendők a szerző nevére (Budapest, Nemzet szerkesztősége.) * (Magyar írók élete és munkái) Szinnyei Józsefnek ily cimü gyűjteményes munkájából megjelent a IV. kötet 2. füzete, sorozatban a 30. füzet a Gyulai és Halász jelszavak közötti tartalommal. * (Magyar olvasókönyv) a polg. és középiskolák számára, első rész az I. oszt. számára. Szerkesztette Deme Károly, megjelent Stampfel Károlynál 180 lapon. A magyar nevelés szempontjainak gondosabb figyelembevételével készült munka. Első részét a magyar népmesék világából vett olvasmányok foglalják el, a másodikban a történeti olvasmányok mellett nemzeti mondáinkra és legendáinkra van különös súly fektetve, a harmadikban ismét a magyar földre és népére vonatkozó kiválóbb irodalmi művecskék sorakoznak. A könyv két utolsó részének olvasmányai jobbára a természet és ipar, valamint más hasznos, de lehetőleg hazai tudnivalók köréből vannak összeállítva. A gyógysavc ellen. Nagyérdekű és még nagyob fontosságú ülése volt ma a budapesti orvos-egyletnek. Purjesz Zsigmond, a kolozsvári egyetem tudós tanára, előadást tartott a Behring-féle gyógyszerámmal folytatott kísérleteiről és ellentétben a budapesti egyetem nagynevű tanáraival, arra az eredményre jutott, hogy az új gyógymód sikerét ma még egyáltalán semmi sem bizonyítja. A hallgatók, akik az egyesület nagy termét zsúfolásig megtöltötték, mindvégig rendkívüli figyelemmel hallgatták Purjesz érdekes fejtegetéseit. A szellemes fordulatok, hasonlatok és pompás ötletek, melyekkel az előadó előadását fűszerezte, nem egyszer hangos kacagásra késztették a különben nagyon komoly doktorokat. A fölidézett vitában részt vettek azután Bókay János, Hőgyes Edre és Portik Ottó tanárok is. Az ülésen Portik elnökölt. Az előadó azon kezdte, hogy a kísérletezők legnagyobb része a szérum mellett van. Ő is alkalmazta a szérumot, kedvezőnek is találta, mindamellett azt, hogy a szérumnak gyógyító hatása volna a a difteriára, nem tudta konstatálni. Az állatoknál elért eredményeket nem lehet az emberre is alkalmazni, mert az állati difteria sok tekintetben eltér az emberi difteriától. Ha a szérummal kezelt betegek közt nagyobb is volt a gyógyulási arány, nem lehet mondani mindaddig, hogy a szérum a difteria gyógyítója, míg nem tudjuk, hogy az eddig használt mód minő hatással lett volna a betegre. Az előbbi mód igaz, hogy gyötrelmesebb volt a gyermekekre nézve és ez sok tekintetben hátrányosan hatott a gyógyításra. Most nem csigázzák el annyira a gyermeket, de azért jobb eredményt — mert az esetek súlyossága is tekintetbe veendő — nem kell föltétlenül a szerum javára írni. Nem látja be, miért ne lehetne alkalmazni a szerum mellett a régi lokális kezelést is. Fejtegetéseiben oda konkludál, hogy ő a szerűm mellett sem pro, sem contra nem nyilatkozik. Mindenesetre behatóbb kísérleteket kell tenni és egyelőre a paralell — új és régi — kezelési módszert kellene alkalmazni. Purjesz után Preisz Hugó dr. szólt a kérdéshez és azt hiszi, hogy a vérsavó most már megmarad antidiphteritikus szernek és a halálozás is arány erősen lejebb fog szállani. Bókay János dr. a neves gyermekorvos szólalt fel ezután és kijelenti, hogy a hallottak után még mindig csak oly híve a szérumnak, mint eddig volt. A kísérletezések, melyeket külföldi tudósok, de még ő is végzett, szép eredményre vezettek. Ő a Behringféle vérsavat a diftéria specifikus gyógyszerének tekinti. Tesz most kísérleteket a Roux- és Armsohn-féle szérummal is, véleményével azonban még nem készült el. Azt hiszi, hogy az áprilisban Münchenben összeülő orvosi kongresszus el fog oszlatni minden kételyt, amely a serura ellen irányul. Hőgyes és Portik tanárok Bókaynak adnak igazat. Ők is belátják, hogy a kísérletezések nem elegendők, de azért az eddigi eredmények után föltétlen hívei a szérum-gyógymódnak. Portik nem is tud ma már oly lelkiismeretes orvost képzelni, aki a szérum kezelése alól magát kivonhatná. Végül Purjesz még egyszer fölszólalt és erősíteni iparkodott álláspontját. Igazi debatteri ügyességgel cáfolta az ellenvéleményeket és azzal végezte, hogy ő ma még a szérum-gyógymódnak nem feltétlen híve, mert annak hasznosságáról nincs meggyőződve. Előadása végén a hallgatóság lelkesen megéljenezte és megtapsolta a tudós tanár fejtegetéseit. Mulatságok. A budapest-józsefvárosi 3. sz. tanker, szegény gyermekeket segélyző egyesület javára ma is igen szépen sikerült mulatságot rendeztek a Vigadóban. A hangverseny alatt a Vigadó mindkét terme tömve volt előkelő közönséggel, melynek nagy része — szép fiatal leányok és menyecskék — a táncra is ott maradt. A hangverseny műsorát Walch Vilmos kezdte meg, énekelve Massenet Herodiásából egy áriát és Káldytól a „Sirassatok“ kezdetű dalt. Utána Tarnay Alajos zongorázott el nagyon szépen egy Rhapsodiát (Liszttől), Payer Margit kisasszony Goppéliából és az Álarcosbálból énekelt tisztán csengő hangon, nagy tetszés mellett. Kladivka Vilmos Vieux'emps