Pesti Hírlap, 1895. március (17. évfolyam, 60-89. szám)

1895-03-17 / 76. szám

1895 március 17. PESTI HÍRLAP 7 nap e hó 17-én kezdődnek meg a vendégjátékok. Az első vendégművésznő Komárony Mariska, kit évek óta vár már a pozsonyi közönség s a kinek vendég­­szereplése mindig meghiúsult. A kitűnő énekesnő vasárnap „Hoffmann meséi"­-ben lép föl, utána a Szultán s végül „A kertészleány“ operettben fogja csillogtatni művészetét. Komárony Mariska ezúttal először jön Pozsonyba s az érdeklődés minden föllé­pése iránt oly nagy, hogy a jegyeket már előre le­foglalták. * (VII. filharmóniai hangverseny.) A VII-ik, vagyis utolsó előtti filharmóniai hangversenyt, melyet eredetileg szerdára terveztek, péntekre, f. hó 22-ére halasztották, mert a hangverseny karnagya, Colonne Ede a híres párisi „Chatelet“ hangversenyek vezénylője, még vasárnap Párisban működvén, csak kedden érkezhetik ide. A vele közösen megállapított műsor a következő: 1. Berlioz „Crizueval Romain.“ 2. Beethoven, III. Symphonia (Es­dur, Eroica.) 3. Saint-Saëns „Le Roned d’ Omphale“ és 4. Berlioz „Rákóczy-induló“-ja. — A csekély számú hátralevő jegyeket Méry Béla zeneműkereskedésében (Dorottya­­utca 7.) árusítják. * (Színészet a vidéken.) Szolinszki Olympia, a kassai színház fiatal, tehetséges tagja, szép sikerrel vendégszerepelt a kolozsvári nemzeti színházban. — A „Lemondásiban és a „Valeri nász“-ban lépett föl és mindkét szerepben sikerült neki a közönség osztat­lan tetszését megnyernie. Dítrói fölszólítására Szolinszki a jövő hónapban még néhányszor föllép, még­pedig szerződtetés céljából. * (Párisi újdonságok.) A Cluny színház új kasszadarabja az Oroszlánketrec; a bohózatot Gau­­dillot Leo írta. — A Menus-Plaisirsben a „Théátre des poetes“ rendezett tegnap előadást. Szinre kerültek a Rózsa, lírai rege két képben, irta Richard Maurice, zenéjét szerzette Lemaire Gaston. Filokles, dráma két részben, irta Marie de la Tour, zenéjét szerzette Duteuil d’Ozanne. — Bernhardt Sarah elfogadta a Renaissance színház számára a „Szép Montbrunné“ c. három felvonásos színművet; az újdonsággal ame­rikai körútra készül. Maga a Menux Plaisics társa­sága a „Kis komédiást“ fogja bemutatni. IRODALOM. * („Szabadságharcunk és a dákoromán törekvések“) Írta: Jancsó Benedek, kiadja: Lam­­pel Róbert (Wodianer F. és fiai.) Az oly selejtes és felületes munkák után milyeneket e tárgyról már összeírtak, jól esik ez alapos tanulmány alapján ké­szült könyvet elolvasni. A megjelent első kötet csak bevezető részét képezi a „román politikai és törté­nelmi tanulmányok“ című nagyobb szabású vállalat­nak. Dicséretre méltó a történeti hűség, melylyel a földolgozott anyagot kezeli és a publicisztikai jártas­ság, melylyel a történeti eseményekből a konszekven­­ciákat levonja. A vaskos 319 oldalra terjedő könyv egy bevezetésben és 17 fejezetben tárgyalja a román kérdést, attól kezdve, midőn az első bevándorló ro­mán csapat lábát Magyarország földére tette, az 1867. évig, az u. n. dunai konfödaráció történetének befejezéséig, figyelembe vételével mindannak, ami e kérdésre vonatkozólag magyar, francia, német, angol, olasz, vagy román nyelven megjelent. Mindenesetre a legjobb és legkimeritőbb könyv, mely e téren a ma­gyar könyvpiacon megjelent s azért méltán megér­demli az érdeklődő közönség pártolását. * (Vaszary hercegprimás előszava.) A Szilágyi Sándor szerkesztése alatt és az Athenaeum kiadásában megjelenő millennáris „Magyar Nemzet Története“ cimü nagy képes munka bevezetését Vaszary Kolos hercegprimás irta s ez most Benczúr Gyula cimű illusztrációjával a kiadás során megjelent. Az előszó a történetírás értékéről emlékezik meg rö­viden s azután nagy vonásokban vet vázlatot a hon­­alapításról és az első Árpád-királyokról. Bizonyos, aktuális érdekkel bír az, a­mit a hercegprímás a legújabb kor jellemzésére az előszó befejezésében ír, íme: „A viharok után következő, de különösen a jelen század második felében a tudomány, a művé­szet, az ipar, a gazdászat, a kereskedelem, szóval szellemi és anyagi ügyeink oly erős lendületet nyer­nek, milyenhez hasonlót nem találunk fajunk egész múltjában. Évtizedek alatt századokat haladunk és csak­nem egész külső életünk, gondolkozásunk, állami és társadalmi viszonyaink átalakulnak. Vájjon e rohamos haladás előnyös teend-e re­ánk nézve? Vájjon mélyre lehatolt gyökerei azon erős tölgy­nek, melynek leveleit oly sokszor tépdelték meg, ágait oly sokszor tördelték le a hosszú idő nagy vi­harai, változott talajban meg fogja-e találni azon táp­erőt, mely ezer éven át föntartotta ? „Isten, király, haza“ hármas jelszó alatt sze­rezte és tartotta meg a nemzet ősi erényeit; ezen jelszó alatt áztatta elődeink vére a haza földjét, ezen jelszó alatt kell azt a munka verítékének öntöznie. És e nagy, e nemes munkában vegyen részt minden honpolgár. A­ki helyét becsülettel betölti, ha­zájának, embertársainak boldogítására törekszik, az nem hiában él, akár magas, akár alacsony polcon van, akár túléli őt neve, akár nem! Olvassuk és tanulmányozzuk ezer­­éves múl­túnknak történelmét, mely azonban csak úgy lesz re­ánk nézve az élet mestere, a jövőnek kalauza, ha mélyen szívünkbe véssük és az életben követjük őse­ink erényeit, ha feledjük és kerüljük őseink bűneit.“ * (Békefi Antal) a „Biró előtt“, „Napról­­napra“ és a „Kálvárián“ című kötetek írójától, aki a legtalentumosabb magyar írók egyike, újabb kötet jelenik meg. „Egy kis regényhősnő“ lesz a címe a Pataky László által illusztrált regénynek, a­mely máj­ elején jelenik meg, s a­melyre vonatkozólag Bába Sándor szegedi könyvkiadó előfizetési fölhívást bo­csátott ki. * (Az Olcsó könyvtár) új, olcsóbb kiadásá­ból Gyulai Pál szerkesztésében a Franklin-Társulat most küldte szét a VI. sorozatot (101—120. szám) s ezzel ismét jutányos áron tett megszerezhetővé egy csomó hazai és külföldi állandó becsű irodalmi ter­méket a közönség ama köreinek, mely szereti a könyveket. A sorozat tartalma a következő: 101—103 Sand György. Leoni Leó. Beszély. 104—105 Michelet Gy. Lengyel- és Oroszország. 106 Flegler Sándor. Kölcsey Ferencz. 107—109 Gvadányi J. Egy falusi nótáriusnak budai utazása. 110—111 Plouvier Ed. Beszélyek. 112—113 Feuillet D. Trécoeur Jul. 114—115 Kazinczy Ferencz. Magyarországi utak. 116—118 Tolstoj L. N. gr. Családi boldogság. 119—120 Kisfaludy Károly. Tihamér. Beszély. — Az Olcsó könyvtár egyes sorozatai megrendelhetők minden hazai könyvkereskedés utján. A kunvásárhelyi parasstlázadás. — ítélet. — — Saját tudtaitónktól. — Ilmvásárhely, márc. 16. A múlt évi áprilisi zendülésben részt vett vád- lottak ítéletét ma délután 1 órakor hirdette ki a tör­vényszék. A vádlottak valamennyien megjelentek és mikor helyeiket elfoglalták, Muskó Sándor elnök fölolvasta az ítéletet. A vádlottak feszült kíváncsisággal halgat­­ták a reájuk mért büntetést, Kovács János megtörve, csaknem összeroskadva hallgatja a súlyos ítéletet, míg felesége hangosan zokogva keresi férje tekintetét, hogy az elválás előtt még egyszer egymás szemébe nézzenek. Valamennyi elítélt meg-megremeg az ítélet hallatára s két inas kivételével fölebbeznek. Csende­sen, alig érthetően mondják: Appellálok. Az ítélet következő: Szántó Kovács János vizsgálati fogságban levő vádlott a bűnt. törv. 172. §-ába ütköző törv. osztály­tulajdonjog intézménye ellen elkövetett izgatás vétsé­gében, a 163. §-ba ütköző hatóság elleni erőszak bűntettében s a 69. §. a­lapján mint felbujtó bűnös­nek mondatik ki s összbüntetésül öt évi börtönnel és 500 frt pénzbírsággal (mely 3 havi börtönre vál­toztatható) továbbá 10 évi hivatalvesztéssel büntette­­tik. A letartóztatott büntetéséből vizsgálati fogság ál­tal 10 hó kitöltöttnek vétetik, felesége ellenben hit­vesi ragaszkodás szempontjából fölmentetett. Zsarkó Ferenc hatóság elleni erőszak és köny­­nyű testi sértés vétségben vétkes s 2 évi börtön, 25 frt birság és 5 évi hivatalvesztés a büntetése, mely­ből 3 hónapot vettek kitöltöttnek. Béni Sándor, Nagy János, Lukács Mária, Mérai Sándor, Bar­csa Mihály hatóság elleni erőszak vétségében másfél évi börtönre, az első kettő 5 évi, a többi 3 évi hivatalvesztésre ítéltetik. Borsos Sán­dort pedig ugyan e bűntettért két évi börtönnel s 5 évi hivatali­esztéssel sújtják. Kenéz Pált ugyan e bűntettért és alkotmány elleni izgatás vétségéért há­rom évi börtönnel s 5 évi hivatalvesztéssel büntetik. Benkő József, Lugosi József, Arany István, Beny­­h­e István, Szilágyi János, Bodrogi Mihály, Csatlós József, Gombos Gábor, Fehérvári Sándor, Tóth István, Ecsedi Mihály hatóság elleni erőszak tettében egy évi börtönre s 3 évi hivatalvesztésre, ifj. Ko­vács Bálint, Körmendi József, Szakács Ádám pedig ugyane bűntettben 8 havi börtönre s 3 évi hivatal­­vesztésra, Pap Sándor 8 napi, Báron Lajos 14 napi, Borsi János egy havi fogházzal suttattak. Az elitéltek együtt tartoznak a városnak oko­­zott 488 frt kárt s a kincstárnak 170 frt bűnügyi költséget fizetni."" A 63 vádlott közül tehát 26-ot elitéltek, 35-öt­ fölmentettek, egy elhalt, egy pedig megszökött.­­ Pap és Baron kivételével valamennyi fölebbe­­zett­ az ügyész is a fölmentések ellen és Kenéz sú­lyosabb büntetését kívánta. A védő az elitéltek ne­vében fölebbezett. Az ítéletet az elnök a tárgyalás adataival rövi­den indokolta. Kovácsot a négy órai vonattal csendőri fedezet mellett Szegedre kisérték. Nagy néptömeg tódult a vasútra, Kovács feleségével együtt, de Kovácsot a népkerti állomásra vitték s a tömeg a vonat indulása után a legnagyobb rendben szétoszlott. Erős őrjáratok cirkálnak a városban, s a han­gulat nyugodt. Olvadás és árvízveszély. A mai nap folyamán az országnak nagy ré­széből érkeztek hozzánk táviratok, a­melyek a holt olvadásáról és részben az árvíz növekedéséről adnak számot. Örvendetes hírt is kaptunk azonban több hely­ről, nevezetesen a Tisza és Maros menti városokból. Az erős jégtorlaszok Török-Becse és Nagy-Lak fölött megcsúsztak s végre megindult a jég. Minő nagy erővel indult meg a föltorlódott jég Nagy-Lakról, mu­tatja az a tény, hogy Makó mellett a viz mérete 158 centiméternyi áradást mutatott 24 óra folyamán. A török-becsei jégtorlódásnál is fölemelkedett a víz 62 centiméterrel, de legalább most már itt is meg­indult a roppant nagy jégtömeg. Szolnokon is meg­indult már a jég , valószínűleg a következő 24 óra folyamán erejét veszti s a víz elsodorja. A Tiszán az áradás ma már normálisabb, sőt egynémely helyen az apadás jelei is mutatkoznak. A felső vidéken a Tisza mellékfolyói és patakjai is áradnak ugyan, de nagyobb veszedelemre ma sin­csen ok, mivel az olvadás egészen kedvező körül­mények közt megy végbe. Az éjjel meglehetősen hi­deg volt s ez némileg vissza is vetette az olvadást. Legerősebb áradást mutatnak a Béga-csatorna, — itt is azonban az egész vidék helyzete ma már kedvezőbb, mint tegnap volt — a Temes, Berzava, Berettyó, Maros, Zilah és Hármas-Kőrös. A Száva és Dráva is az ezen folyókba ömlő kisebb folyók vizei által kissé erősen megáradtak, mindazonáltal vesze­delemre itt sincs ok. A Vágon a jégtorlasz Komárom körül még ma is áll. A Dunán a Baja és Mohács között összetorló­dott óriási jégtömeg már napok óta laza s néha egy­­egy része meg is csúszik, de ismét csak meg­áll. Két-három nap múlva bizonyára ez a jég, valamint a Vágról is a jég nagyobbára el fog tűnni. * A Duna ma a fővárosnál újabban húsz centi­métert áradt s a viz magassága most 2 méter 15 centiméter. A jég a Margit-hidon fölül még mindig egy tömegben áll. * Pozsonynál a Duna jege déli f/a 12 órakor 333 cmtr. vízállásnál elindult. Azután a vízállás rögtön 180. cmtrre apadt. Esztergomnál a jég megcsúszott, a hídépítés oszlopait összezúzta, 10 perc múlva a primási pa­lota közelében megállt a jég. Piszkénél a Duna jég­mentes, Nyerges-Újfalunál pedig áll. Lassú áradást jeleznek. Árviz-ka­tasztrófa, Nagy-Kikinda, márc. 16. (Saját tudósítónktól.) Ma délután 2 órakor Ó-Teleknél a Béga csatornán megtörtént a napok óta rettegett katasztrófa. Az ára­dás két évtized óta nem tapasztalt 320 centiméter magasságot elérve a jobboldali töltésen átcsapva rop­­pant szakadásokat okozott s feltartózhatlanul a Bol­­dur-rét felé hömpölygött, melyet egyébiránt a kincs­tár a Haas és Deutsch cégnek, ártéri szolgalommal terhelve adott el. Dinyásnál és Aurélházánál a helyzet vigaszta­lan. Mértföldnyi vonalakon a gátakat ötnyi mély sár­tenger borítja s igy azokon a védelem lehetetlen. A Béga-menti községek pusztulásnak vannak kitéve, mi­vel Temesváréi még folytonos áradást jelentenek. Nagy-Becskerek, márc. 16. (Saját tudósí­tónktól.) A Béga-csatorna Ittebe alatt tizenkét méter

Next