Pesti Hírlap, 1895. április (17. évfolyam, 90-118. szám)

1895-04-26 / 114. szám

1895 április ad. PESTI HÍRLAP 7 ■■ .......... 111 .........­ ' Gr. Forgách László s m Labanc 56 k. lov. Wilton IL Szemere Miklós stp m Branyickó 56 k. lov. Barrett G. III. Dreher Antal s k Zuckerbrot 541/2 k. lov. Huxtable 0. Gr. Endrődy Sándor p m Isabey 56 k. lov. Adams 0. Rodolitsch Mathild fekete m Reve d'or 56 k. lov. Smith 0. Krausz Lajos p m Seréd 56 k. lov. Hesp Frank 0. Lov. Lederer Sándor stp k Biróné 54*/* k. lov. Rawlin­son C. Rohonczy Gedeon stp m Most vagy soha 56 k. lov. Ibbett 0. Schindler László m p Compagnon 56 k. lov. Prescott 0. Első favorit Reve d’or volt, de Branyickót is nagy összeggel fogadták. Háromnegyed hoszsza­ első az outsider Pickerel Labanc előtt volt, amelyet öt hoszszal hátrább a másodsorban favorizált Branyickó követett. Totalisateur 5 : 42, helyrefogadások: I. 25 : 54, II. 25 : 100, III. 25 : 41. V. Áprilisi verseny: 3000 korona. 3é és id. lovak számára. Táv: 2000 méter. A győztest idomította: Spider. Angerii ménes 3é p m Gounod 541/a k. lov. Adams I. Gr. Batthyány Elemér 3é s m Vicine 54*/a k­­lov. Peake II. Dreher Antal 4é stp . Tatsch-Tratsch II. 62 k. lov. Huxtable 0. A közönség osztatlan bizalma az Adams által lovagolt Gounod felé irányult, amely K­/3 hoszszal igen könnyen nyert Vicine ellen. Tritsch-Tratsch rossz harmadik. Totalisateur: 5 : 7, helyrefogadások I. 25 : 30, II. 25 : 41. VI. Giardinetto gátverseny: 4000 korona. Continentális lovak számára. Táv: 2400 méter. A győztest idomította: Earl. Hg. Auersperg Ferenc 4é s m Barát 62i/a k. lov. Williamson I. Lebaudy Róbert 4é p m Galamb II. 69­/3 k. lov. Hall II. Gr. Esterházy Imre 4é s k Banya 60 k. lov. May 0. A favorit Barát megszaladva ellenfeleitől, 3 hoszszal könnyen nyert Galamb II. ellen. Totalisateur: 5 : 9, helyrefogadások I. 25 : 26, II. 25 : 29. VII. Eladók akadályversenye: 3000 korona. Continentális lovak számára. Táv: 4000 méter. A győztest idomította: Planner A. Capt Dark 6é s m Utolsó szerelem 76 l/a k. lov. Williamson I. Gr. Esterházy Miklós 4é stp m Naturalist 70 k. lov. May II. Jékey Albin száz. 4é­p . Múlva 65 k. lov. Hall 0. A favorit Utolsó szerelem föltartva számtalan­­hoszszal nyert Naturalist ellen. Totalisateur: 5 : 7, helyrefogadások I. 25 : 26, II. 25 : 30. B. Zs. nét ki­s vezető lova (Stourminster) társaságában nap­­ról-napra jó munkát végez. Jövő héten mozgalmas sportra van kilátás. Vasárnap lesz a bécsi trial-stakes és a soproni űrlovas versenyek, hétfőn a tiszti­ egyesület tart Sopronban versenyt, kedden szerdán és pénteken Bécsben, szom­baton Pozsonyban, vasárnap ismét Bécsben és Po­zsonyban futnak a telivérek. A tavaszi lóversenyek: Az idei tavaszi meeting hét napra terjed. A versenynapokat a magyar lovaregyesület igazgatósága a következőleg határozta meg: május 5., 7., 9., 11., 14., 16. és 19. A verse­nyek mindenkor délután három órakor kezdődnek. Epsom gyepén tegnap futtatták le Angliának harmadik tavaszi nagy handicapjét, a „City au Sub­urban“-t, az 1000 font sterlinggel dotált s 2000 mé­ter távolságú versenyt, roppant közönség jelenlétében. Főkedvenc a Mr. T. Cannon 4 c. p. méné Reminder volt (ap. Melanion, ang. Postscript) melyben a fogadó közönség nem is csalódott, mert a tulajdonos fia, M. Cannon, győzelemre vezényelte; második lesz mr. Barnato 4 é­ ig a m. Stowmarket (ap. Timothy, ang. Tenax;; harmadiknak a m. M’ Calmont 4 é. p. k. Crish Car. (ap. Crosson, ang. Pride of Kildore) érke­zett be. A Páratlanról terjesztett hicb-hireknek úgy látszik kevés alapjuk van, mert a Matchless szövet­ség ma újból fogadta a bookma­kereknél, úgy, hogy Páratlan oddsa 8-ról ismét háromra szállt alá. Azt hiszszük, hogy a rossz hírek terjesztése inkább manő­ver akart lenni, ámbár lehet, hogy Páratlan, amely­nek erős felsőrésze gyenge lábakon nyugszik, tényleg nem bírja ki az erős traiminget, s az istálló kényte­len lesz a másik nagyágyra, Tokióra támaszkodni. Sport­hírek. A budapesti tavaszi lóversenyek veszély­ben. Ily cím alatt hoznak a bécsi napilapok és szak­lapok napról-napra újabb és újabb híreket. Szerin­tük a budapesti tavaszi versenyeket bajosan tarthat­ják meg, mert a takonykór oly mérveket öltött a fő­városban, hogy az istálló-tulajdonosok drága telivérei­ket nem merik a veszélynek kitenni s néhányan már a mellett agitálnak, hogy a tavaszi versenyeket Bécsbe kellene áthelyezni. Hát ebből semmi sem lesz ! Elő­fordultak ugyan a postát szállító cég lovai közt ta­konykóros esetek, de ezek az arra hivatott közegek gyors intézkedése folytán teljesen elkülöníttettek és a baj teljesen lokalizáltatók. A versenyeknek Bécsbe való áthelyezéséről pedig szó sem lehet, mert a „Ma­gyar Lovaregylet“ ez évben alapos deficittel zárná le mérlegét, ha a városligeti versenytér díjaitól és a totalisateur százalékától elesnék, a­melyért korántsem kárpótolhatná őt a freudenaui belépti díj és százalék, mert a budapesti látogatottság a bécsit jóval fölül­múlja s azonfölül Bécs csakhamar megunná a csak­nem két hónapig tartó meetinget. A trial stakesra Tokiót oly nagy összeggel fogadták meg a beavatottak, hogy most már csak 1e­ a szeres oddssal kapható. Blondine és kezdet ellen há­romszoros, Vincsi és Bulgarian ellen ötszörös, Tore­ador ellen hatszoros pénzt kínáltak a bookmakerek. Vederet, múltkori csúf kudarca folytán teljesen elha­nyagolják a fogadók s ma már 12 : 1 ellen kapható. Csaptáros indulása még mindig nagyon kétséges, ha indulna, úgy bizonyára a derby kimenetele felől telje­sen tájékoztatva volnánk; annyi tény, hogy a Chari- tier -ike, mely az első favorit a derbyre, remekül SZÍNHÁZ és zene i­s Blaha Lujza asszony,­ aki hetek óta be­tegeskedett, s bár közben föl is lépett egy párszor, ismét kénytelen volt lefeküdni, most már teljesen meggyógyult és szombaton f. hó 27-én föl fog lépni Bokor pályanyertes népszínművében a „Télen“-ben, mely eddig mindig telt ház előtt került színre. A má­sik fő női szerepet Komáromi Mariska fogja játszani. Vasárnap lesz az utolsó délutáni előadás, s ez alka­lommal a Szókimondó asszonyság kerül színre Blaha Lujzával. * (A Fehér-Kereszt díszelőadása). Az operaházban, holnap, pénteken lesz az a változatos műsora előadás, amelyet a Fehér-Kereszt-Egylet ren­dez lelencházi alapjának javára. A programm való­sággal szenzációt kelt gazdag és vonzó tartalmával. A zenei rész Káldy Gyula életképében kulminál: e fényes kiállítású ballettel s karénekkel fűszerezett ké­pében a tábori életnek, a régi magyar zene bájos ritmusának egész varázsa fog megszólalni. Berlioz hí­res Rákóczy nyitánya a filharmonikusok jeles elő­adásában szintén rokonszenves várakozás tárgya a közönség körében. A nemzeti színház tagjai közül Csillag Teréz, Ujházy, Somló és Sárttha adnak elő két drámai apróságot. Már ma is számos előjegyzés tör­tént az opera pénztáránál az érdekes előadásra. * („A kis alamuszi“ mint pör tárgya.) Két bécsi igazgató vetélkedik ez idő szerint ifjabb Bokor József kedves operettesének előadási jogáért és való­színű, hogy pörre is kerül köztük a dolog. Bokor annak idején Blasel-nek, a Carltheater volt igazgató­jának ajánlotta föl az operettet, aki elvben el is fo­gadta, de kikötötte, hogy a szöveget Genée fordítsa. Ez meg is történt. De időközben lejárt Blasel szer­ződése a Carltheater tulajdonosaival és Jauner lépett örökébe. Ilyen körülmények közt Blasel nem küldte meg a magyar komponistának a szerződést, aki a maga részéről Jaunernek ajánlotta föl darabját. Ez kapva kapott rajta. Bokor már most Blaselhez fordult, hogy küldje neki vissza a partitúrát és a német szövegkönyv egyetlen példányát. De idő közben Blasel a Ronachner­­színházat vette bérbe és már most ott akarja előadni Bokor operettejét. Természetesen nem is adta vissza a szövegkönyvet. De Jauner is ragaszkodik jogához és felszólította Bokort, hogy perelje be Blaselt. Ez azonban kijelentette, hogy békés természetű ember létére nem­­ szeret perlekedni, hanem tegye meg az igazgató úr, ha neki úgy tetszik. Mivel Jauner időközben K. Kopácsy Juliskát is szerződtette, akinek pompás sze­repe volna a kis Renard vicomte, már be is adta a keresetet Blasel ellen. Két bécsi igazgató, aki egy magyar komponista művéért perlekedik, nem is olyan rossz reklám a magyar zeneirodalomnak. * (A városligeti színkörben) vasárnap két előadás lesz. Délután 4 órakor a „Stern Izsák“, este 7 ór*­kor a „Charlie nénje“ kerül szinte mérsékelt I helyiekkal.­­ A Solymosi Elek-féle színésziskola) ’ .­ivend 'ki­­ e hó 28-án, szombaton, mutatják be ké­­t pessejüket a várszínházban, még­pedig a „Becsület“­­- ben. Jegyek a „Telefon Hírmondó“ helyiségében és­­ az előadás napján a várszínház pénztáránál kaphatók. * (A színészegyesü­letből.) Az orsz. színész- egyesület tanácsa holnap, pénteken délután 3 órakor­ rendkívüli ülést tart, a­melyen főleg a még függőben­ levő igazgatói engedélyek kerülnek tárgyalás alá. * (Az orsz. m. kir. színművészeti akadémia) f. hó 28-án d. e. 11 órakor a nemzeti színházban*r évzáró matinét rendez. Ez alkalommal Bercsényi Béla­ tanár rendezése alatt Schiller „Ármány és Szerelem című szomorujátéka kerül előadásra. * (A Krecsányi és Örley Flóra) között föl* merül ügyre vonatkozólag a következő sorokat vet*­tük: Örley Flóra, a­ki Debrecenben, Kolozsvárott,­ Szegeden és legutóbb Miskolcon a közönség kedvence volt, a múlt év őszén Krecsányi társulatához szerző­ dött J Orley a „Piros bugyeláfis“-ban történt első föl­­lépése alkalmával gyöngélkedése dacára is jelentékeny sikert aratott. Minazonáltal másnap Krecsányi levél­ben értesítette, hogy szerződését fölbontja, mert já­­téka nem áll a megkívánt nívón. Minthogy Jörleys ezt természetesen el nem fogadta, Krecsányi maga ment el a beteg művésznőhöz, és azt az ajánlatot tette neki, hogy kizárólag társulata tagjaiból alakított jury döntse el a kérdést. Örley e könnyen befolyásol­ható bíróságnak magát alávetni nem akarta, és arra kérte az igazgatót, hogy felgyógyulásakor operettben léptesse föl indifferens bíróság előtt, és ha a sajtó kifogásolná játékát, kártérítés nélkül kész elhagyni a társulatot. Krecsányi ebbe sem akart beleegyezni, miért is a megsértett művésznő Budapestre jött, hogy Krecsányi ellen a lépéseket megtegye. A­mint értesül­,­tünk, alkalmat keres, hogy fölgyógyulása után a fő­városban föllépve, a közönség és a sajtó bírálata alá vesse művészetét. * (A haragos császár.) Nemrég említettük, hogy II. Vilmos német császár a berlini német szín­ház udvari páholyának bérletét felmondta, mert a színházban előadták Hauptmann Gerő „Takácsok“ c. drámáját. Akkoriban a hír nem bizonyult valónak, most azonban azt sürgönyzik, hogy a császár tényleg felmondta a bérletet. Hir szerint az haragította meg, hogy a „Takácsokat“ oly sűrűn ismétlik. IRODALOM. * (Mikszáth csehül) Mikszáth könyveit a csehek is szívesen olvassák. Most jelent meg egyik színgazdag novellája Holubice v kled cím alatt (Galamb a kalitkában) a prágai Simacek cégnél Gus­tav Narcis Mayerhoffer kitűnő fordításában, aki sok jegyzettel és okos észrevétellel magyarázza az elbeszé­lésben előforduló, nem magyarok előtt homályos pasz­­szusokat. * (A magyar költészet kincsesháza.) Endrődi Sándor, a kiváló poéta, a­ki legutóbb Heine dalait pompás fordításban adta közre, megint egy nagy munkával állott elő. Egy hatalmas, másfélezer a­lapra terjedő kötettel lepte meg az irodalom barátait s a lelkes tanuló ifjúságot, amelynek könyvét is ajánlotta. Endrődi Sándor, a­ki hosszú esztendőkön át tanárkodott, lépten-nyomon hiányát érezte egy­ olyan szemelvényes gyűjteménynek, amely a szak­oktatásba beleillenék. Az volt a célja, hogy a magyar költészettörténetet tanuló ifjúság maga előtt lássa az egyes műfajok történeti fejlődésének képét, a legré­­gibb időktől a mai napig. Most tehát közrebocsátott egy a célnak teljesen megfelelő anthológiát, mely az összes költői műfajokat felöleli; a lantos, az elbe­szélő s a drámai költészetet. Mindegyik elé szakszerű cikkeket állított, amely tanulmányszámba menő cik­kek Kardos Albert, Erdélyi Pál, Négyesi László és Névy László ismert írók és tanférfiak tollából kerül­tek ki s amelyekhez Endrődi ismertetései csatlakoz­nak. Igen természetes, hogy az elméleti részek után a különböző költői műfajokhoz tartozó darabok pa­zarul gazdag és jól megválogatott gyűjteménye kö­vetkezik, a­mi azt is jelenti, hogy ebben „A magyar költészet kincsesháza“ című kötetben az egész ma­gyar költészet magva bent foglaltatik. A­hány fó költő magyarul írt, azoknak a java verseit mind megtaláljuk az Endrődi anthologiájában, amely azokra nézve is kincset ér, a­kik jó szavalati darabokhoz akarnak jutni. Olyan versgyűjtemény ez, a­minő még eddig nem volt, s amely nemcsak a tanuló ifjúság­nak válik nagy hasznára, de a költészetet kedvelők­nek is. A költészet minden válfajából nyújt váloga­tott darabokat, mutatványrészeket, amelyek a mi lantos, elbeszélő és drámai költészetünk nívóját is megvilágítják. A kötet végén amaz írók névsorát talál­juk betűrendben, a­kik az anthologiában műveikkel szerepelnek; ezekről pár sorban még külön is törté­nik fölemlítés, ismertebb műveik jegyzéke kapcsán. „A magyar költészet kincsesháza“, amelynek össze­állításáért Endrődi Sándort nagy és föltétlen dicséret illeti, az Athenaeum kiadásában csinos kötésben je­lent meg s minden könyvkereskedésben kapható. * (Verne Gyula összes munkáinak) egye­dül jogosított képes magyar kiadásából a 6. és 7. füzetet küldte be a Franklin-Társulat. A két füzet a „Rejtelmes sziget“ folytatását közli Szász Károly forditásában s gazdagon illusztrálva. Az eredeti dísz­­kiadás 27 művészi fametszete magyarázza bennük a regényes és megkapó események sorát.

Next