Pesti Hírlap, 1895. május (17. évfolyam, 119-148. szám)

1895-05-01 / 119. szám

1895. május 1. PESTI HÍRLAP 3 magyarországi birtokaira s részt kezdett venni Zólyom­­megye közügyeiben, mint bizottsági tag. 1882-ben szabadelvű párti programmal képviselővé választatott a Korponai kerületben, melyet 1887-ig képviselt. 1883-ban nőül vette Szapáry Vera grófnőt, Szapáry István gróf Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye volt főispán­jának leányát. A főrendiház közjogi­ és törvénykezési, pénz­ügyi s a közgazdasági és közlekedési bizottsága május hó 3-án (pénteken) ülést tart, d. e. 11 órakor. Napi­rendje : 1. A vallás szabad gyakorlatáról. 2. Az izraelita vallásról szóló­ törvénjavaslatok, illetőleg az ezekre vonatkozó képviselőházi határozatok tár­gyalása. Fővárosi ügyek. — A Gellérthegy és a vízvezeték. A Gel­lérthegyen képződött két villakörnyék közül a déli környék vízvezetékének részleges kibővítése vezetvén tervbe, máj. 1-én az érdekeltek tárgyalásra vannak összehiva. Ezzel a hegy déli oldalának fejlődése is­mét egy lépést tett előre.­­ Másképen áll ez a hegy északi oldalával, melynek egy részét a fővárosi ül­tetvények foglalják el, más része pedig szintén villa­­környéket képezne, de az ottani vízvezeték nagy tö­kéletlenségei következtében hátrányosabb állapotban van, mint a déli rész. Az északi rész ugyanis nyá­ron át a víznyomás elégtelensége folytán hosszú ideig nem jut vízhez; a nyaralók kénytelenek emberi és állati erővel a hegy aljából hordani föl még az ivó­vizet is ; a fák és egyéb növények a vízhiánytól so­kat szenvednek, fejlődésük visszamarad, a gyep ön­tözés híján kisül. Elég sajátságos, de a hegynek épen ezen, északi oldala részesül mostohábban a hatósági jóakarat áldásaiban, holott épen ez az oldal tartozik a főváros látképéhez s általános aesthetikai ér­deke mindenkinek, hogy üdeségét megőrizze és ültetvényei minél hamarabb meglombosodjanak. A hegy felső részén van ugyan egy víztartó medence, de annak az a sajátsága, hogy abban víz nem szokott lenni. Emiatt az északi lejtő villatulajdonosai és nyári lakói közt már az elmúlt évben nagy volt a zú­golódás, melyet most az is fokoz, hogy a fővárosi gondviselés a déli lejtőt ápolja ugyan, de az északi, fontosabb lejtőről megint megfeledkezik. A környék érdekeltjei panaszaikat egy memorandum alakjában szándékoznak a fővárosi tanács elé terjeszteni azon jogos föltevésben, hogy a lejtő vízzel való ellátásához most már egyáltalán nem szükségesek jelentékeny áldozatok s némi jóakarat mellett ez a régi kérdés is megoldható.­­ A fővárosi egyesület ma délután Morlin Imre elnöklete alatt ülést tartott, melyen a főváros hol­napi közgyűlésének tárgyait beszélték meg előzetesen. Rényi Dezső referálta el a közgyűlési tárgyakat s a jelentékenyebbeket részletesebben ismertette. — Az egész tárgysorozatot észrevétel nélkül tárgyalták le, kellene. A lányok szeretik őt! Ő meg úgy érezte fájó szivében, hogy ő is szerelmes fájón, epedő­n — mind a kettőbe. A 74-es ajtó előtt megállt s nem tudta, hogyan kerüljön be. Kulcsa nem volt s rostélt zajt csinálni. Csak nem riasztja föl egyik leányt, hogy nyissa ki neki az ajtót! Pedig meg kell tennie s — megreszketett a gondolattól —• ki fogja nyitni az ajtót s a sötét konyhában egyedül lesz az egyikkel — csak akarnia kell! Resz­kető kezekkel nyúlt a kilincs után, az halkan nyikorgott s ő megijedt a zajtól. Majd, mintha álmodott volna, nyomban kulcs forgott a zárban s az ajtó megnyilt; a halvány holdfénynél látta a kis Tildát, az álmatlanságtól kigyulladt sze­mekkel, teljesen felöltözve. — Hogyan, Tilda kisasszony, még nem feküdt le ? — kérdezte remegő hangon Szalai úr. A kis leány korán fejlődött szépsége meg­­igézte s reszkető keze a leány hajához tévedt. — Vártam Szalai urra, — szólt Tilda lobogó szemmel, forró hangon. — A cipőit akarom tisz­títani s aztán megköszönni, hogy tanítani fog. — Maga tisztítja a cipőmet? — Igen, Szalai úr és köszönöm, hogy ta­­nítani fog. —Szegény gyermek, — sajnálkozott Szalai. A gyermek leány a sötétben megfogta a kezét és ajkához szorította. — Ó, én örülök, hogy a cipőit tisztít­hatom ! (leír*. *cf.) — Tisztviselők választása. A fővárosi ta­nács mai ülésében tanácsi fogalmazó­ gyakornokokká megválasztották: dr. Seregi Zoltánt, dr. Szlavnics Lajost, Ecséry Lászlót, Galamb Gézát, Szép Lászlót, Barna Sándort; árvaszéki gyakornok lett: Furherr Béla ; központi pénztári II. osztályú tiszt: Prickel­­mayer Kálmán; III. osztályú pénztári tisztek: Ham­­vasi István, Vendéghegyi Géza, Stifler Nándor, Dingha Árpád; központi pénztári gyakornokok : Popovits Rikárd, ifjabb Fitinger Jenő. — A III. kerület ügyei. A III. kerületi (ó­budai) választmány tegnap ülést tartott, amely al­kalommal első­sorban Reisz Mór dr. választmányi tag­nak amaz indítványát tárgyalták, hogy a teherforgalom a Lajos­ utcából eltereltessék és a vele párhuzamosan haladó utcákba tétessék át. Az indítványt helyesléssel fogadták s a kerületi elöljáróság meg fogja keresni a tanácsot az iránt, hogy az illető mellék­utcákat olyan karba helyeztesse, hogy ott a teherforgalom zavartala­nul lebonyolítható legyen. — A tanácskozás második tárgya a III. kerületi élelmi piac hová helyezésének kérdése volt. Ebben az ügyben ellentétesek a véle­mények a kerületi elöljáró és a két­ választmány kö­zött. Az elöljáró ugyanis az élelmi cikkek piacát, amely 27 éven keresztül a kerület központjában levő téren volt, a jóval kisebb eső Flórián-térre akarja át­helyezni, ami egyrészt a közönségre is kényelmetlen lenne, másrészt pedig a tavasz utcában levő üzleteket rontaná meg. Ruh Géza és Szende Alajos hevesen kikeltek az élelmi piac áthelyezésének terve ellen s aztán elhatározta a választmány, hogy ha az elöljáró továbbra is megmarad a szándéka mellett, az ügyet a tanács elé viszik. Végül kisebb jelentőségű folyó ügyelet intéztek el. — A kereskedelmi iskolai igazgatók vá­lasztása. A fővárosi tanács mai ülésének napirendjére tűzte ki az újonnan szervezett középkereskedelmi iskolák igazgatóinak megválasztását. A választás azon­ban nem történt meg, mivel a tanács a kandidációt hiányos volta miatt visszautasította. A tanács utasí­totta Rózsavölgyi tanácsnokot, hogy a közoktatás­­ügyi bizottság által újabb kandidációt készíttessen. Ennek megtörténte után megejtik a választást. — A bérkocsi viteldij-szabályzat. A köz­rendészeti bizottság ma délután ülést tartott Márkus József alpolgármester elnöklete alatt, amely alkalom­mal tárgyalás alá került az új bérkocsi viteldij-sza­­bályzat tervezete. A tárgyaláson a közrendészeti bi­zottság tagjain kívül a rendőrség részéről Egyed Ist­ván r.­kapitány vett részt s jelen voltak a bérkocsis ipartársulat küldöttei is. A viteldíjak általában a ré­giek maradtak, de amennyiben több kerületet egysé­gesítettek, némi tarifa­emelést hozott javaslatba a bi­zottság. A most történt megállapodásokat a tanács és az iparügyi bizottság elé terjesztik s aztán a köz­gyűlés fog határozni. — A kőbányai elöljáróság épülete. A közgyűlés nemrég elhatározta,, hogy a X. kerületi elöljáróság számára új házat építtet Kőbányán. Az új épület a Liget­ térre kerül, a templom szomszéd­ságában levő telekre. A mérnöki hivatal már elkészí­tette a terveket, amelyek szerint az egyemeletes, ké­nyelmes épületben az elöljáróság összes hivatalai el fognak férni. A tanács már a napokban kiírja az árlejtést, hogy az építés még a nyáron megkezdhető legyen. A költségek nyolcvanezer forinttal vannak előirányozva. — Uj építkezések. A magánépítési bizott­ság legújabban a következő épitő-engedélyeket adta ki : Haraszti Jelűnek Henriknek V. ker. Lipót-körut 1227. hr. sz. négyemeletes bérházra, — Cziráky An­tal grófnak IV. ker. Kossuth Lajos­ utca 509. hr. sz. négyemeletes házra, — Arányi Gusztáv dr.-nak IX. ker. Ferenc-körut 9472. hr. sz. négyemeletes házra, — Brachfeld Szigfridnek VIII. ker. népszinház­ utca 5897. hr. sz. négyemeletes házra, — Amon Mihály­nak Vili. kér. Mátyás-tér 5944. hr. sz. háromemele­tes házra, — Fuchs Bélának IX. ker. védgát-utca 95­10. hr. sz. háromemeletes házra, — Tigermann Sándor, Vili. kér. Szilágyi-utca 5812. hr. sz. három­emeletes házra, — Lady Jánosnak VIII. ker. Aggte­leki-utca 5818. hr. sz. háromemeletes házra, — Lin­denbaum Mórnak VI. ker. Szondy-utca 3096. hr. sz. háromemeletes házra, — Fuchs Dávidnak VI. ker. Szondy-utca 2984. hr. sz. háromemeletes házra, — Budapest főváros közönségének X. ker. egyemeletes előljárósági épületre, — Biszmann Jánosnak VIII. ker. nap-utca 6525. hr. sz. földszintes házra, — Wolf Péternek X. ker. remény-utca 2156. hr. sz. földszin­tes házra, — Lindmayer Lipótnak III. ker. szt. en­­drei-ut 8023. hr. sz. földszintes házra, — Ruff Györgynek X. ker. gyömrői-ut 7933. hr. sz. földszin­tes házra, — Fischer és Heidlbergnek IX. ker. so­roksári-utca 9606. hr. sz. földszintes házra, — Bu­­jánszky Jánosnak X. ker. Apaffy-utca 7986. hr. sz. földszintes házra, — Nagy Józsefnek X. ker. névte­len-utca 7599. hr. sz. földszintes házra, — Lumnitzer Lajosnak VI. ker. borostyán-utca 1787. hr. sz. föld­szintes épületre. — Olasz Lajosnak VI. ker. erdő­telek 1683. hr. sz. földszintes házra. — Adókivetés. A fővárosi adókivető-bizottsá­­gok május hó 1-én a következő uj helyrajzszámu há­zakban összeírt uj adókötelesekre vonatkozó III. osz­tályú keresetadó-javaslatokat fogják tárgyalni u. m.­­ az I. ker. krisztinavárosi meghívottakét, a IV. kerületi­­ külön meghívottakét, a VI. ker. a 1701—2700. sz., a VI. ker. a 2651—2835. sz., a VIII. ker. az 5456 —5538. sz. és a IX. ker. a ferencvárosi 8885— 8998.­­számig. — A balparti vízmű megbővítése. A balparti vizmű újpesti szivattyú telepétől a kills®' váci-út vonalán a m. kir. államvasutak nyugati­ pályaudvaráig tervezett második 1200 m/m átmérőjű nyomó­csővezeték előállításához szükséges munkálat­­okra ma árlejtést tartottak a középitészi ügyosztályok­ban Vorits Károly tanácsos elnökete alatt. A beért­­kezett ajánlatok eredménye a következő: az öntött vasfejcsövek és idomdarabok szállítására a legkedve­­zőbb a Ganz és társa részvénytársaság ajánlata a folyó méterenként 79 írtjával; a záró csapokra a Sehlick-féle gyár ajánlatát fogadta el a bizottság, még­­pedig az 1200 m/m csőhöz 1950 írtért, az 1050­ mmétereshez pedig 1465 írtért; a csapó szelepek szállítására nem érkezett be elfogadható ajánlat , ezért erre új árlejtést fognak tartani; az előfektetői munkálatokat folyó méterenként 9 frt 65 krjával Knuth Károly vállalja, valamint a zárócsapok és csapó szelep befogadására szükséges falazott kamarák építő munkáit is. — A tudományegyetem áthelyezése a Vérmezőre. A VI­ II kerületi bizottsági tagok a buda­­pesti egyetemnek a budai oldalra való áthelyezésének ügyében a mai napon dr. Morzsányi Károly orsz. képviselő elnöklete alatt ülést tartván, egyhangúlag a következő határozatot hozták : A székesfővárosi kép­viselőtestület VII. kerületbeli tagjainak értekezlete értesülvén arról, hogy a duna-jobbparti kerületek or­szággyűlési képviselői az összes ottani polgárság nevé­­­ben a korrpányelnökhöz és vallás- és közoktatásügyi miniszterhez emlékiratot nyújtottak be az iránt, hogy­ a budapesti egyetem a budai oldalra helyeztessék át,­ ezzel szemben határozatilg kimondják, hogy: e ter­­­vet nemcsak az ország pénzügye, de különösen az egyetemi képzés s általa a nemzeti kultúra érdeke szempontjából is károsnak és elhibázottnak, sőt kivi­hetetlennek tartják s hogyha annak megvalósítására bármi kezdeményezés történnék, az ellen úgy a fön­tebb megjelölt országos érdekek, mint a dunabalparti városrészeknek a létező állapotokhoz s azok okszerű továbbfejlesztéséhez kötött fontos és jogosult érde­kei szempontjából a leghatározottabb akcióba fog­nak lépni. A VIII. ker. józsefvárosi bizottsági tagok szintén tartottak értekezletet, melyen dr. Berzeviczy Albert, a kerület képviselője a következő indítványt terjesztette elő: A székes­fővárosi képviselő testület VIIl. kerületbeli tagjainak értekezlete értesülvén ar­ról, hogy a Dunajobbparti kerületek országgyű képviselői az összes ottani polgárság nevében a kormányelnökhöz és vallás- és közokt. miniszterhez emlékiratot nyújtot­tak be az iránt, hogy a budapesti egyetem a budai oldalra helyeztessék át, ezzel szemben határozatilag kimondják, hogy: e tervet nemcsak az ország pénz­ügye, de különösen az egyetemi képzés s általa a nemzeti kultúra érdeke szempontjából is károsnak és elhibázottnak, sőt kivihetetlennek tartják s hogy annak megvalósitására bármi kezdeménye­zés történnék, az ellen úgy a föntebb meg­elölt országos érdekek, mint a Duna balparti városrészeknek a létező állapotokhoz s azok okszerű továbbfejlődéséhez kötött fontos és jogosult érdekei szempontjából a leghatározottabb akcióba fognak lépni.­­ Miután Dr. Heltai Ferenc, Csepreghy János, Pár­tos Gyula s többen a tárgyhoz szólottak, az egyhan­gúlag lelkesedéssel elfogadtatott és dr. Berzeviczy Albert képviselőnek fényes megokolásáért köszönetet szavaztak. Egyletek és intézetek. — Abaujtorna megyei kör. A Budapesten megalakítandó „Abauj-Torna megyei kör“ megbeszélése céljából, felkéretnek mindazon urak, kiket ez úgy ér­dekel, hogy 1895. május 2-án este 8 órakor az And­­rássi-uti Opera kávéházban (földszinti különterem) tartandó gyűlésre minél számosabban megjelenni szí­veskedjenek.­­ Az orsz. kisdedóvó egyesület választ­mánya, az április 28-ikán Tisza Kálmánná elnöklete alatt tartott ülésében megállapította a május hó 9-én délután tartandó rendes közgyűlése elé kerülő jelen­tést és évkönyv szövegét. Ugyanakkor tartja az inté­zetének, az orsz. kisdedóvó képzőnek (VII., szegény­ház-tér 7. sz.) dísztermében, néhai Kralovánszky Ist­vánné osztályelnök emlékünnepét és arckép-leleplezését. — Az országos honvédsegélyző-egyletnek ma délelőtti 11 órára hirdetett közgyűlése nem volt megtartható, minthogy a tagok a megkívánt számba® nem jelentek meg. A közgyűlés tehát f. hó 16-ikára­ halasztatott, a­mely napon 11 órakor a közgyűlés te­kintet nélkül a mejelent tagok számára me° fog­­tartatni. "

Next