Pesti Hírlap, 1895. június (17. évfolyam, 149-176. szám)

1895-06-01 / 149. szám

Budapest, 1895. XVII. évi 149. (5308.) szám. Szombat, június I. Előfizetési árak: Egész évre « . 14 frt — kr. Félévre. . . , , 7 „ — „ Negyedévre . . 3 „ 60 , Egy hóra ... 1 . 20 , Egyes szám ára 4 kr.­­ Vidéken 5 kr. Megjelenik minden nap, ünnep és vasárnap után is. Szerkesztőség: Budapest, váci­ körút 78, I. emelet, hová a lap szellemi részét illető minden közlemény in­tézendő. Kiadóhivatal: Budapest, váci-körút 78., hová az előfizetések és a lap szétküldésére vonatkozó fel­szólalások intézendők. A „kormánybuktatók.“ (drb.) Szemük volt, de nem láttak, fülük volt, de nem hallottak azok az úgynevezett füg­getlenségi és 48-as pártiak, akik az egyházpoli­tikai törvényekért való küzdelemben a klerikális és a felekezeti néppárttal szűz alatt szövet­keztek. Talán nem lesz fölösleges az országgyűlés ez idei szezonjának berekesztésével, de az egy­házpolitikai törvények fölötti vitának is jóformán befejezésével, ezzel a jelenséggel közelebbről foglalkozni. A függetlenségi és 48-as párt egyházpoli­tika-ellenes frakciójának egyik fővezére, arany­­szájú, de ólomlogikájú Ugron Gábor, azzal indo­kolta a klerikálisokkal rokonszenvező magatar­tását, hogy ő és hívei nem akarnak oly rab­szolga-négerek lenni, akik arcuk verejtékével ül­tetik a cukornádat, melyből azután a kényelmes életű farmer szedi be a cukrot, míg a néger legföljebb kegyetlen korbácsütésekben részesül önfeláldozó munkájáért. Nem akarja az olyan kormányt és pártját szolgálni, mely csak vak eszköznek használja föl a függetlenségi és 48-as pártot, hatalma gyarapítására s húsos fazekas megvédelmezése végett. Az ellenzéknek első és fő­ feladata „kormányt buktatni“ s azért semmit el nem fogadhat, semmit sem támogathat, ami a kormánytól vagy pártjától ered. Ez ólomlábú logika szerint tehát, nem a salus reipublicae a suprema rex, hanem a kor­mánybuktatás. A fő tévedése ennek a cukornád-logikának abban áll, hogy annak épen az ellenkezője való. A szabadelvű párt és kormánya az egy­házpolitikai törvényjavaslatoknak napirendre ho­zatalával, illetőleg annak elhatározásával, hogy a kötelező polgári házasságot, a vallás szabad gyakorlatát életbe lépteti és a zsidókat reci­­piálja, hogy tehát e haza összes polgárait tár­sadalmilag és vallásilag is egyenlővé teszi: épen e párt és kormánya vált cukornádat ültető né­gerré, míg a függetlenségi és 48-as párt lesz a farmer, aki majdan ennek gyümölcseit beszedi. Ha ugyanis van lehetőség — és minden magyar abban a biztató reményben él, hogy van — a függetlenségi és 48-as párt eszméi­nek megvalósítására s Magyarország közjogi függetlenségének elérésére, amihez való jogunk kétségtelenül törvényeinkben gyökeredzik , akkor annak első és alapfeltétele, előkészítő eszköze a polgárok társadalmi és vallási függetlensége, jogegyenlősége. E haza minden polgárának előbb egyen­­jogúnak kell lennie vallásilag és társadalmilag, hogy fogékonynyá váljék a közjogi függetlenség horderejét fölfogni és annak törvényes kivívá­sáért síkra szállani. Minthogy pedig ezen egyházpolitikai tör­vények egyenjogúvá, függetlenné tesznek minden polgárt társadalmilag és vallására nézve is : a szabadelvű párt és kormánya volt az, mely aka­ratlanul, öntudatlanul hathatósabban mozdította elő e törvények propagálása által a független­ségi párt végcéljának elérését, mint maga a füg­getlenségi párt negatív tétlenségével 25 esztendő alatt tette s mint azt Ugron Gábor és hívei tehet­nék, ha még 25 esztendeig a legékesebben szó­nokolnának és folyton kormányokat buktat­nának. A szabadelvű párt volt tehát a néger, ki dolgozott, a függetlenségi párt lesz a farmer, ki beszedi a gyümölcsöt, melynek magva e törvé­nyek életbe léptetésével jön elvetve. A közjogi függetlenség és szabadság hatalmas fája csak a társadalmi és vallási szabadság által átitatott talajban virulhat. Ez az, amit látni nem akartak, habár volt szemük. Ez az, amit hallani nem akartak, habár volt fülük Ugronéknak és híveinek! Pedig higgyék el ezek az urak, ha Bécs­ben eleinte föltétlenül beleegyeztek mindenbe, amit a szabadelvű párt és kormánya kontemplált az egyházpolitikai törvények tekintetében, de ha később váratlan ellenzések és akadályok me­rültek föl, ha a bécsi udvar az ő méltóságait küldte Budapestre, hogy a képviselőházban a függetlenségi és 48-as párt nagy részének tá­mogatásával fényesen akceptált javaslatokat a főrendiházban segítsék megbuktatni és ha végül Wekerlének, a megindított mozgalom egyik elő­­harcosának is buknia kellett, higgyék el, ez nem történt magáért a polgári házasságért, sem a felekezetnélküliségért, sem a kitörési sza­kaszért,­­mert hiszen ha Ausztriában akadály­talanul törvénynyé vált, különösen a két utóbbi, anélkül, hogy az udvar abba beleelegyedett, miért tették volna ezt éppen nálunk ?) ha nem tör­tént azért, mert a jövendőlátás egy percében, annak tudatára és belátására ébredtek az udvar tanácsadói, hogy nem hiába valának kedvenc eszméi a polgári házasság s a vallások egyen­jogúsítása Kossuthnak és Irányinak. Ezek látnoki ihlettel érezték, hogy a ma­gyar állam polgárainak társadalmi és vallási egyenlősége, hatalmas előbástyája, talpköve le­­end a közjogi függetlenségnek. Ausztria politikai állapotaira alig lehetett befolyással a vallások és társadalmi osztályok egyenlősítése, mert ott soha nem is érezték komolyan ezek hiányát, ott soha sem volt igaz alkotmányos szabadság , ott megélnek Luegerrel, az antiszemita vezérrel is az osztrák császárság fővárosának élén. Magyarországon azonban ezer­éves alkotmány van, mely a nép tömegeibe ol­totta a szabadságszeretetet, a jogegyenlőség iránti érzetet. Már most, ha ehez a vallási s ez által a társadalmi teljes jogegyenlőség is járul, egy így szervezett nép minden irányban képessé válik közjogi függetlenségét is kivívni, mert a társadalmi és vallási jogegyenlőség fokozza a haza minden egyes polgárában a hazaszeretetet, az áldozatkészséget, az államnak hatalmasbbá, dicsőbbé tétele utáni vágyat. Nem a vallást féltette tehát a bécsi ud­var, nem ezt tekintette veszélyezettnek a harc alatt, hanem ott is annak belátására jöttek, aminek Kossuth, Irányi. Közvetve a dualizmust féltették és féltik e törvényektől. Annak a belátására jutottak, hogy a szabadelvű párt és kormánya egyáltalában nem tett szolgálatot Bécs politikai tradícióinak e törvényekkel, hanem szolgálatot tett első­sorban a függetlenségi és 48-as pártnak, mely saját eszméinek diadalát ünnepli ezekben és mely joggal alapvető intézményeket lát bennük a köz­jogi függetlenség kiépítésére. A függetlenségi és 48-as párt ama része tehát, mely érthetlen vakságban sintődő saját párthíveinek folytonos gyanúsításai dacára, áll­hatatosan állást foglalt e törvényjavaslat melletti harcban, oly céltudatosan, oly politikai bölcse­­séggel járt el, mint soha Magyarországon poli­tikai párt. A legnagyobb antagonistái, a közjogi kiegyezés tántoríthatlan hívei által kapartatta ki az első sült gesztenyéket politikai főcélja elé­réséhez. Ugronék és Bartháék ellenben, a nagy kiabálás, pózolás és frázis­gyártás tör­kelegébe veszvén, akarva, nem akarva, ártottak azon eszméknek, amelyekért állítólag ők is küzdenek, midőn e történeti nevezetességű harcban a bécsi udvar leghívebb matadorjaival, Szécsen Antallal, Pákfyval egy csatarendbe sorakoztak. Pedig hogy épen ezek dolgoztak kézzel-lábbal e javaslatok ellen, elég intő szózatul szolgálha­tott volna nekik arra, hogy itt több forog szó­ban e javaslatoknál. Úgy hiszszük, egy darab kortörténetet írunk meg igazsághíven, midőn nyíltan rámu­tattunk arra, hogy e nevezetes harcban Ugron- Bartháéknak szemük volt, de nem láttak, fülük volt, de nem hallottak. Az úgynevezett „nemzeti“ pártnak a nagy­jából lezajlott egyházpolitikai küzdelemben vi­selt dolgairól nem szólunk. Szereplése oly­ szá­nalmas látványt nyújtott, melyhez hasonlót ke­resve kell keresni. Láttunk pártvezért, ki b­eug­­rasztotta szónoklatának hatalmával e szabadelvű akcióba a nemzetet és aki azután, midőn már javában benne volt, Rückwärtskoncentrifu­ngot fújt, cserben hagyva azt a zászlót, melyet első­nek tulajdonképen ő tűzött ki. Láttuk pártját, mely „nemzeti aspirációkkal“ dobálódzott és ab­ban a szerencsétlen mániában sintődött, hogy egy kardbojt vagy egy katonai akadémia magasztosai)!) nemzeti aspiráció a polgárok vallási és tár­sadalmi jogegyenlőségénél. ■ jf-- „ily Ezeknek nem is volt szemük és azért nem láttak; nem is volt faju­k s azért nem hal­, lottak. Utazó itlig 18 Irt angol tiszta gyapjúszövet­ből, saját műhelyben készült, minden nagyságban. — -------------------»—. ... -8 English Warehouse »81 A Pesti Hírlap jelen száma 18 oldal­.. ti­t. Andriisa­­ut 1.

Next