Pesti Hírlap, 1895. július (17. évfolyam, 177-207. szám)
1895-07-28 / 204. szám
6 PESTI HÍRLAP 1895. juJius 28. segéde mondta csupán hamisnak, noha azt Jenő főherceg nem is látta. Simoncsicsné védője ma délben az osztrák fogságban levő asszony 9 éves fiacskájával Halász kir. ügyésznél járt, előre kérve engedélyt arra, hogy mihelyt megjön az asszony, gyermeke beszélhessen vele. Midőn a védő megkérdezte az eleveneszü gyermektől, hogy hol szerezték a váltót, a fiúcska azzal válaszolt, hogy a váltóblankétát az anyjától kapott martán ő vette s azzal egyenesen a főherceg kastélyába mentek. — Mikor — mondotta a kis fiú — mamám bement, semmi irás sem volt a váltón. Amint pedig néhány perc múlva kijött, már mutatta nekem, hogy ő fensége aláírta a váltót. Simoncsicsné ma délután Freudenthalból sürgönyzött Guthi Soma ügyvédnek, hogy azonnal látogassa őt meg, minthogy értekeznie kell vele. A védő tüstént teljesítette kívánságát, megelőzőleg távirati úton kérve engedélyt a freudenthali bíróságtól arra, hogy védencével értekezhessék, legyek és városok Egy ármentesítő társulat a miniszter ellen. A tavaszi árvizek alkalmával Szeghalom határában az Ölyvös csatorna védő gátjait áttörve, 80,000 hold földet borított be vízzel és magát a községet is veszélyeztette. A Kőrös-menti községek emberfölötti küzdelmet fejtettek ki, nagy zúgolódás közben, mert általános volt vélekedésük, hogy a veszedelmet el lehetett volna kerülni, ha a társulat főmérnöke, Pekanovics, nem zsugoriskodik és kellő számú munkaerőt rendel ki. A kárt szenvedett szeghalmiak följelentésére a miniszter vizsgálatot rendelt a társulat mérnökei ellen. Most következik az ügy érdekes része : az ármentesítő társulat Nagyváradon közgyűlést tartott és az igazgatóság, Papp József és más érdekeltek tiltakozása ellenére, bizalmat szavazott Pekanovics főmérnöknek, a tavaszi árvízveszedelem elhárítása körül kifejtett eredménydús tevékenységéért. Most az lesz az érdekes, ha viszont a földművelésügyi miniszter a kifejtett eredménydús működés iránt érzékeny pénzbírsággal, vagy még keményebb ítélettel fogja kifejezni elismerését. A társulat egyébként Ambrus Sándor fő- és Szalay József szeghalmi szolgabirónak is elismerő köszönetét nyilvánította, melyet a kárt szenvedett érdekeltek is nyugtáznak. * Szeged, júl. 27. Az anyakönyvvezetői és helyettes anyakönyvvezetői állásra a pályázat ma járt le. Az előbbire 10-en, az utóbbira 11-en folyamodtak. KÉPZŐMŰVÉSZET. * (Demjén László), Münchenben élő festőművészünknek az idei berlini nagy műkiállításon kiállított festménye Berlinben a neubrandenburgi képtár számára megvételedzek, amelyek azokhoz az apró kesztyűkhöz vannak szabva, amelyek egyedül csak az ön kezeire illenek az egész városban. E kezek arra látszanak teremtve lenni, hogy pofozzák azokat, akik szemtelenkednek önnel. Mert, sajátságos dolog, édes hölgyem, de önnel szemtelenkedni is szoktak. Vannak már olyan nagyságos asszonyok, akik kénytelenek olykor pofozkodni, mert a férfiak, amint meglátják őket, rögtön elfelejtik, hogy a nő, akivel dolguk van, nagyságos aszszony . . . Ugye, nagy impertinencia ? Ami a lábait illeti . Persze ön azt szeretné, ha nem szólnék róluk ... De hát mi tárcaírók épen az ilyen apró indiszkréciókból élünk, s én kénytelen vagyok konstatálni, hogy valódi chevreau-bőrcipellőkbe bujtatott lábacskái kicsinyek, érzékiek, hamisak. Az én felejthetetlen barátom Puskin énekli az olyan nagyságos asszonyokról, mint amilyen ön is . Szemük, szavuk, az mind hamis. Csal minket még a lábuk is. Ah, kedves nagyságos asszonyom, a nőnek annyi fegyvere van, ahány tagja van az oly sokszor megénekelt női testnek, és a férfinak mindezekkel szemben csak egy fegyvere van: az esze. S e női fegyverek között nem utolsó s nem a legkevésbbé veszélyes: a láb. Önnek tehát igen huncut két lába van, s néha, ha egy képzeletbeli nagyságos asszonyra gondolok, ott érzem a lábak egyikét a nyakamon . . . De minek folytassam a személyleírását! Tudok még önről egyet-mást, s lerajzolhatnám még néhány érdekes részletét. S az egészen aiginos rész lenne, amely az ön bájainak apró intimitásait vázolná. . . De hát minek? Ön úgyis tudja, hogy hogy néz ki. Legfeljebb egy kicsit szebbnek tartja magát, mint amilyen valójában. Én pedig szintén tudom, hogy ön milyen. Legfeljebb szebbnek képzelem valamicskével, mint aminő. Hiszen ön tudja, az ember mindig szebbnek nézi a valóságnál azt a nagyságos asszonyt, akibe szerelmes. . . Ah, kiröppentettem a szót, mit ön különben is sejthetett. Szerelmes vagyok önbe, s amint megtudtam az adresszét, amint rájöttem, hogy ön az újságokban, a vonal alatt, a tárcarovat földszintjén lakik, azonnal föltettem magamban, hogy írok önnek. Szeretem önt, aszszonyom, a viszontszerelemnek minden reménye nélkül, mert — aha lexikonokból tudom! — én nem a hatvanas években születtem, hanem jóval előbb, s az ilyen uraságoknak nem szokott épen valami nagy szerencséjük lenni a nagyságos asszonyoknál. Mégis, félretéve minden jogos büszkeséget, egyszer meg kellett vallanom önnek e szerelmemet. És a többi tárca- és novella-bókét. Mert — s ez enyhíti a gyengeségemet. — mi mindannyian szerelmesek vagyunk önbe, kedves nagyságos asszonyom ; mi mindannyian önhöz, s az ön kedvéért írjuk válogatott elmésségeinket. Ha ön nem volna, — borzasztó még csak rá gondolni is! — nem is volna tárcairodalom. Avagy hiszi valaki, hogy Herceg Ferenc és a többi jó fiuk, bírósági végrehajtók, anyakönyvi felügyelők és kataszteri biztosok számára írják a csevegéseiket. Nem, édes úrhölgy, nem! Minden önnek szól, minden az öné ebben a rovatban. Minden jó és rossz viccünk, minden szellemes fordulatunk, minden antitézisünk, minden paradoxonunk, minden az öné. Mindezt lerakjuk a legmélyebb hódolattal amaz apró, hamis lábak elé, amelyeket föntebb volt szerencsém dicsőíteni. Kedves nagyságos asszonyom ! Ön a tárcaírók múzsája, ön a tárcairodalom géniusza. S ha ön másforma lenne, mink is másformák lennénk. Kérem, tartsa meg szives jóindulatát számunkra tovább is s ne aggódjék, hogy valaha hűtlenek leszünk önhöz. Nekünk állandóan szükségünk van egy nagyságos asszonyra s ezt előkeritljük valahonnan okvetetlenül. S ne ijedjen meg, ha ön egyszer meg talál vénülni. A helyébe fog lépni önnek egy másik, épen olyan hamis lábakkal, hasonlóan vakító fogakkal, amelyekkel édesen neveti majd a mi zöldségeinket, melyeket mi — könnyen menthető elbizakodottsággal — elmésségeknek adunk ki.. . Ez az újabb nagyságos asszony szakasztott olyan lesz mindenben, mint ön volt: a folytatása lesz önnek. Mert, kedves barátnőm, az a nagyságos asszony, akinek ön a típusa, halhatatlan. Ön nem is tudja, hogy ön már milyen öreg. Egyike az ön kedvenc költőinek, Heine, már hatvan-hetven évvel ezelőtt is intézett önhöz leveleket. Akkor önt még csak „Madarasának szólították. Azóta ön „nagyságos“ lett. De azért, hogy ilyen carriere-t csinált, ne nézzen le minket, szegény felülletonistákat! Mert mi tettük önt nagggyá . . . Isten önnel, nagyságos asszonyom, a viszontlátásra ! SZÍNHÁZ és zene * (A budai színkörben) ma két miniszter is volt, Bánffy Dezső báró miniszterelnök és neje, továbbá Wlassics Gyula közoktatásügyi miniszter és neje nézték a „Varázsfátyol“ sikerült előadását. — A színkörben kedden érdekes bemutató lesz, színre hozzák a „Varázsfuvola“ c. olasz némajátékok, amelyet Mazzantini Lajos írt egy a század elején élt rokona, Debourreaux Charles pantomimje után. A balletet a negyvenes években nagy hatással adták Parisban. Mazzantini maga is közreműködik. A női főszerepeket Brecsányi Vera és Koriger Paula, Rákosi Szidi növendéke játszszák, Kovács Mihály lesz a Pierrot, aki a szerelmes Harlekin és Kolumbina frigyét meg akarja akadályozni, de pórul jár. Többek közt teknőbe kerül, kimossák és kiterítik szárítani, ami még nyáron sem lehet kellemes. Krecsányi igazgató igen szép kiállításról gondoskodott. * (Az óbudai színkörben) ma a „Kis alamuszi“ szép zenéjét élvezte és a librettó bohóságain mulatott a nagyszámú közönség. A címszerepet Halmayné adta igen kedvesen, Pogány Janka széphangú Sarah volt. Nagyon jól fogadták a MacDonald szerepét játszó Szentest, aki ma mint vendég működött közre és egészséges humorral adta az amerikait. Miklósy dicséretesen adta Tomot. A közönség az összes szereplőket többször kitapsolta. * (A városligeti színkörben) holnap vasárnap két előadás lesz. Délután 4 órakor felárakkal Stern Izsák a házaló zsidó énekes bohózatot adják, a címszerepben Újvári Károlylyal, este 7-kor pedig az Oh drága Margaréta című bohózatot. A mintaférj (Le premier mari de France) című francia bohózat előadása kedden, e hó 30-án lesz. A darab Parisban s Bécsben óriási sikert aratott. * (Hangverseny) volt ma este a zugligeti „Fácán“ termében, amelyet egészen megtöltött a nagyszámú, díszes közönség. A műsor élvezetesen volt összeállítva. Lányi Géza cimbalmozott, Ilasskó Géza elénekelte Lányi néhány dalát, amelyek Pósa Lajos és Gárdonyi Géza szövegeire készültek. Rákosi Viktor humoros fölolvasást tartott. Linek Lajos gyors karrikatúrákat rajzolt, Újvári pedig kuplózott és monológot mondott. Ledofski Gizella gyöngélkedése miatt nem énekelhetett és Gazsi Mariska szavalata is elmaradt. A hangversenyre tánc következett. * (A krisztinavárosi színkör műsora) Hétfő : Mi történt az éjjel ? Kedd: A varázsfuvola, vagy Arlechinó teremtése. Mazzantini Lajos és Koriger Paula kisasszony vendégjátéka. Ezt megelőzi: Tündérlak Magyarhonban. Szerda : A varázsfuvola vagy Arlechinó teremtése. Mazzantini L. és Koriger P. kisasszony vendégjátéka. Ezt megelőzi: Pünkösdi királyné. Csütörtök: A kis hörcsög. Péntek : A takácsok. (Először.) Szombat: A takácsok. Vasárnap: A takácsok. * (D. Müller Katica) asszony, a m. kir. operaház jeles prima ballerinája, egy hónapra Párisba ment, hogy ott tanulmányokat tegyen. Augusztus hó 31-én a művésznő visszatér Budapestre és szeptember elsején újból megkezdi működését a magyar királyi operaháznál. (A zenei szakoktatás kiállítása.) A kiállítás közoktatásügyi alcsoportja természetszerűen felöleli a zenei szakoktatást is, amelynek legfőbb szemléleti kiállítása persze a zenei eszközök kiállítása lesz. A csoport azonban kívánatosnak és szükségesnek tartja, hogy a zeneművészeti szaknevelés is méltóan legyen képviselve s ez okon Szmrecsányi Miklós csoport elnök és dr. Harrach József csoport biztos felhívást intéztek a zeneiskolák igazgatóihoz, tanáraihoz és a zeneművészet összes tanférfiaihoz, hogy a kiállításhoz járuljanak hozzá, mégpedig lehetőleg a következő tárgyakkal: 1. Zeneiskolák évkönyvei és értesítői. 2. Zeneiskolák tantervei és tanmenetei. 3. Statisztikai táblázatok és kimutatások. 4. Zeneiskolák épületeinek és tantermeinek fényképei. 5. Zeneiskolák rövid története, nyomtatásban kiadva. 6. Elméleti tankönyvek. 7. Énekiskolák, hegedű, zongora, orgona vagy más hangszerek, régi és új iskolái, elméleti és gyakorlati művek, methodikák. 8. Zenetanárok arcképei, lehetőleg egész területek egy képen. 9. Régi zenetanárok arcképei és mellszobrai. 10. Vakok zenei nevelésére vonatkozó eszközök. 11. Minden találmány, mely a zenei szakoktatás tökéletesítésére vonatkozik. A bejelentések október végéig dr. Harrach József csoportbiztos címére (Andrássy út 67.) küldendők. * (Uj zenemüvek.) Sekunda V. J. udvari hangszergyáros zeneműkereskedőnél (Budapest, magyar utca 18.) megjelent és kapható: Káldy Gy. „A híres Bercsényi-nótából készült verbunkos“, Csermák Antaltól, hegedű és zong. 1 frt 20 kr. „Magyar dal, változatokkal“, Csermák Antaltól, hegedű és zong. 1 frt 50 kr. Beleznay A. országszerte ismert és kedvelt magyar dalszerzőnk kitűnő legújabb eredeti dala, „Két lánya volt a falunak“, szövegét irta Veress S. énekre és zong. 60 kr. Dankó P. 12-ik füzet, eredeti nóták: 1.Van neked egy gyöngyház-gombod, 2. A halottak elpihennek, ének és zeng. 80 kr. Konti József „Goldstein Számi“, couplet szöveggel, Il-ik kiadás, ez évadnak a legkiválóbb couplet-ja. Rosenzweig „Chansonette négyes“ cimbalom-átiratban 75 kr. Zimay L. ritka szép müszléssel írt eredeti 2 dala: 1. Miért ragyog a sok csillag, 2. Kivimlott . . . ének és zong. 60 kr. * (A berlini realisztikus színtársulat) cég alatt előkelő, művészi egyesület rendezett nagyérdekű színi előadásokat a múlt napokban a prágai német színházban. Bemutatták az új naturalisztikus iránynak kiválóbb drámai termékeit, kitűnő előadásban, a tikkasztó hőség dacára nap nap után zsúfolt nézőtér előtt. Különösen Halbenek „Ifjúság“ című drámája és Ibsennek „Kisértetei“ keltettek mélyebb hatást. A Halbe darabjának egyik utolsó előadásán a közönség zajos ovációkban részesítette a jelen volt szerzőt. Az egyes szereplők közt Gabriella k. a., Willbrandt Baudius asszony, továbbá Heine Werkmeister, Reinhardt és Bensfeldt érdemelték ki a közönség elismerését. * (Jókora tantieme.) Párisból azt jelentik, hogy Wagner Richard örököseinek ez év első felére százezer frankot fizettek ki tantiemek fejében. A franciák tehát ugyancsak megkedvelhették a német komponistát.