Pesti Hírlap, 1895. augusztus (17. évfolyam, 208-238. szám)

1895-08-04 / 211. szám

1895. augusztus 4. PESTI HÍRLAP 5 SZÍNHÁZ és zene * (A takácsok) második előadása a bemutató­éhoz hasonló mély hatást gyakorolt a nagyszámú kö­zönségre, amely feszült figyelemmel követte a szín­padon történőket. A színészek ma is minden tehet­ségüket latba vetették a siker érdekében és nem csoda, ha a Hauptmann keserű igazságaival nyílt szí­nen is sokszor provokáltak tapsot, különösen a kar­zat hallgatóságánál. A földszint és a páholypublikum a fölvonások végén tartózkodás nélkül segédkezett a szereplők kihívásában. A takács-nótát ma is meg kellett ismételni,­­ bár nótázás közben nem lenget­ték a nem oda való piros zászlót. A negyvenes évek­ben még nem dívott az ilyen lobogó. Az újdonság iránt a fővárosi lakosság minden rétegében a legna­gyobb érdeklődés mutatkozik. Tényleg ma mindenütt csak a tegnapi premierről beszéltek, amelylyel a sajtó is szokatlan és rendkívüli mértékben foglalkozott. A színész­ világ érdeklődését is nagyon fölébresztette a hatalmas erejű dráma. A nemzeti színház több előkelő tagja nézte a mai előadást és néhány vidéki színigazgató már bejelentette, hogy megtekinti a drá­mát. No, sarkára álljon ám az a vidéki direktor, aki ezt a színművet elő meri adni. * (A korona-színház.) A főváros törvényhatósági bizottsága még az év elején kijelentette elvben, hogy a szegényebb néposztály részére olcsó helyárakkal és az országos színészeti nyugdíjalap javára jövedelmező színház céljára hajlandó az Országos Magyar Színész- Egyesületnek és Nyugdíjintézetnek 90 évi használatra megfelelő telket adományozni. E határozat alapján a színészegyesületet újabb előterjesztéstételre hívta föl azzal, hogy jelölje meg, mely telkeket gondolná legal­kalmasabbnak a létesítendő színház céljára. Az egye­sület a tanácshoz intézett újabb beadványában azt kéri, hogy a színház céljára vagy az István-térből 690 négyszögölet, vagy az újvásár­térből 1000 négy­szögölet engedjen át. Tájékozásul megjegyzi az egye­sület, hogy a színházat 3000 nézőve s 450,000 forint építési tőkével tervezi, amely építési tőkéből 200,000 forint a kormány által kilátásba helyezett kamatnél­küli kölcsönből, 250,000 forint pedig részvényekből fedeztetnék. A tanács ezt az újabb előterjesztést elő­zetes tárgyalás és véleményezés végett a pénzügyi­­és gazdasági bizottságnak adta ki, amely azonban csak a nyári szünet után veszi azt tárgyalás alá. * (A krisztinavárosi színkör műsora.) A hét első felét „A takácsok“ színmű fogja betölteni. Második felére „A sabin nők elrablása“, „Mi történt az éjjel „A gascognei nemes* nagy operette és a «Két pisztoly» eredeti népszínmű van kitűzve. * (Pályázat zenemüvekre.) A filharmóniai társaság választmánya figyelmezteti a hazai zeneszer­zőket, hogy a műveik benyújtására kitűzött határidő f. é. augusztus hó 20-án lejár s hogy az ezen határ­időn túl benyújtott műveket ez idő szerint nem ve­heti figyelembe. Nagyon kívánatos volna, ha a vezény­lővel a sallangos kantárt tartva, a másikkal egy hosszú fütyköst, agyarra szorított makra pipával, lobogós ingben, ezüst gombos lajbiban József főherceg látható. Minden arcon jóizű derűt örökített meg a fotográfus és épen úgy mosolyog a belgák királynéja, mint mosolygott, mikor a Csaplár erdőben nagy szolgafákon függtek a kormos bográcsok és egy nyári kirándulás alkalmával mindenkinek be kellett mutatni a szakács­ művészetét. József főherceg zsiványpecsenyét sütött, nagy szakértelemmel forgatva a nyársat és bő zsírral locsolgatva a piruló húsdarabot, a belga királyné tésztát gyúrt saját felséges kezeivel és soha jobb molnár­ csusza nem készült a világon, mint ez volt, míg Klotild főhercegnő, hogy a magyaros lakomán egy kis pour la bonne louche is legyen, mazsola­­szőlővel gazdagon megspékelt dara­smarnt hevenyé­szett, tündéri ügyességgel. Az udvartartás embereinek is kellett működni, így Vay gróf is főzött, még pedig Festetich grófnő és a belga udvarhölgy segélyével, a magyar ebédek címerét, a töltött káposztát készítette el. Pompásan ízlett és mikor a fejedelmi társaság visszament a kas­télyba, a belga királyné azonnal kiállíttatott bátyja főudvar­mesterének egy tréfás szakácsi diplomát. A velin lapon fönt egy kasztról volt rajzolva, tetejében csákó és alatta két keresztbe tett puska, végükben szurony helyett kanállal. Az oklevélben pe­dig bizonyittatik, hogy Vay gróf — neve ügyes szó­játékkal van egy főzési kelléknek ferdítve — a mai napon a­ szakács-művészetben fölszabadult, mert­­a könyv mellé a zenekari szólamokat is mellékelnék a t. pályázók. * (Új zeneművek.) Schunda V. J. udvari hangszergyáros, zeneműkereskedőnél (Budapest, ma­gyar­ utca 18.) «Cimbalom családi körben» című folyó­irat augusztusi füzet tartalma: «Primatiális magyar» Biharitól, «Két orosz dal», «Két lánya volt a falunak», Beleznay A. 1. Van neked egy gyöngyházgombod. 2. A halottak elpihenek. Dankó P. «Szitnya, Léva, Csáb­­rág ....» régi magyar dal (1549.) Népdalok: «Öreg legény ...», «Nincs édesebb, mint a méz ...», «Ron­gyos csárda ...», «Sárga ugorkának ....» Ára a teljes füzetnek csak 60 kr. Kun L. eredeti magyar dalok énekh., zong. kisér. 1. Elmennék a kerted alatt. 2. Megfogott a babám átka. 1 frt. * (Hangverseny körút.) Nagy sikerrel hang­versenyeztek tegnap Bogláron, pénteken pedig Bada­csonyban Fahidy Antal a nemzeti színház tagja és neje — Sió Aladár hegedűművész közreműködésé­vel. Mindkét helyen előkelő közönség, zsúfolt ház és taps kísérte előadásukat. Faludyék még Tapolcát, Almádit és Siófokot készülnek meglátogatni. * (Színészet Kispesten.) A kispesti színház­ban holnap, vasárnap, a „Náni“ c. népszínmű kerül színre. Az előadásban műkedvelők is fognak részt­­venni. * (Budapesti műkedvelők) címen új egylet alakult a fővárosban. Az egylet műkedvelői most a Bánk bán előadására készülnek. Akik az előadásban részt akarnak venni, a Dembinszky­ utca 8. sz. II. em. 26. ajtó a. ifj. Mosolygó Ferencnél jelentkez­hetnek. * (Náday Ferenc vendégjátéka.) Náday Ferenc négy estén át vendégszerepeit Komáromban Komjáti János színtársulatánál és pedig, mint Tholo­­san a „Jó barátok“ cz. vígjátékban, mint Duperron a „Megboldogult“ban, Rátky lapszerkesztő szerepében Herczegh Ferenc „Három testőr“ cz. bohózatában s végül Sardou vígjátéka „A csapodár“ Champigne szerepét játszotta. A komáromi közönség mind a négy estén át sűrü tapsokkal adott kifejezést elragad­tatásának, de az utolsó vendégjátéknak mégis különös érdeket kölcsönzött, hogy a művész fia, Náday Béla is föllépett Fridolin szerepében. Az ifjabb Náday, bár még be nem végezte színi tanulmányait, már is el­árulja a benne rejlő tehetséget s még atyjának alakí­tása mellett is figyelmet, sőt tetszést tudott kelteni. Komjáthy színtársulata szintén hozzájárult a négy est sikerének emeléséhez. Komjáthy társulata külön­ben már csak néhány napig marad Komáromban, e hó 8-án Tatába megy, hol szintén rövidebb ideig tart előadásokat. * (Hangverseny Igló -Füreden.) Augusztus 6-án nagyérdekű hangversenyt rendez az igló­füredi fürdőző közönség, melyben Szász Károly, Vértessy Arnold, Pártosné Bartolucci Victoria, Szabó Endre, Szalóné Nogáll Janka, Fehér Kamilla stb. lépnek föl. A hangversenyt megelőzőleg délelőtt leleplezik Szász Károly mellszobrát, a vízvezetéki szép sétányon, dél­után tiszteletére bankettet rendeznek. A hangverseny iránt Igló és Lőcse város közönsége nagyban érdek­lődik. A hangverseny tiszta jövedelme a Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület és a Kárpátegyesü­let iglói osztálya javára esik. káposztába való húsz harapós létére puhára főzte és a káposztát csintalan létére igen csinosan tálalta. Mint céhmester, a belga királyné neve van alá­írva, sajátkezűség, finom, hajszálvékonyságú betűkkel, atyamesterként József főherceg szerepel, az ő erősen megnyomott, karakterisztikus aláírásával, fölszabadító mesternek pedig Szuborits Antal írta alá magát, Jó­­zsef főhercegnek akkori plenipotentiárius direktora, az azóta elhalt áldott emlékezetű, ritka nemeslelkű „Szu­­boríts bácsi“. Szint előadások, élőképek is nagyban divatoz­tak akkor Alcsuthon s egyszer a belgist^AlRf^Ti! maga írt egy darabot „Vilma, vagy a kettős szere­lem“ címen, a­melyben a főhercegi család és az egész udvar játszott. Ugyancsak az ilyen alkalommal beutazta Má­­ria­ Henriette királyné az egész Balaton-vidéket, meg­látogatva a Kisfaludy Sándor által megénekelt poé­­tikus romokat, Szigligetet, Csobáncot, Rezit, Tátrát és Somló­ várat. Annyira érdekelték ezek a romok, hogy Vay gróf által, mikor már Brüsszelben volt, megküldette magának Kisfaludy Sándor összes munkáit, ame­lyet pompás diszkötésben Ráth Mór szállított volt a belga királyi főudvarmesteri hivatalnak. A Balaton-vidéki utazás alatt nem volt semmi programm, a királyné egészen inkognitó járta be a vidéket s egy alkalommal mikor, kíséretével a törde­­mici paphoz betért, ott ebédelt s rendkívül jól mu­latott azon, hogy a tiszteletes asszony konzekventer ténsasszonynak szólította. Budapesten, nevezetesen a Margitszigeten is többször megfordult akkor a felséges asszony és . (Sarah Bernhardt emlékiratai.) Az isteni Sarah már visszatért Angliából, hol ezúttal hírben és dicsőségben több jutott neki, mint csengő babérokban. Jelenleg bretoni kastélyában piheni ki a művészi Cam­pagne fáradalmait. A jövő esztendőre nagy tervei vannak. Nem fog Párisban működni, hanem bejárja Európa főbb városait, a többek közt Bécsbe és Buda­pestre is jön, hogy itt­­ búcsút vegyen a közönség­től, húsvét után pedig a párisi híveitől is búcsúzik. Bérbe adja a Renaissance-színházat, melynek jöve­delme, úgy látszik, nem felelt meg várakozásainak és talán Coquelinnel együtt fog vendégszerepelni. — A művésznő annál nagyobb buzgósággal dolgozik most emlékiratain, már nemsokára be is fogja fejezni azo­kat, de csakis akkor bocsátja a nyilvánosság elé, ha már búcsút mondott a színművészetnek. Amerikai ki­adókból alakult egy konzorcium állítólag 800,000 frankot kínált már a művésznőnek tiszteletdíj fejében a kizárólagos kiadás jogáért, de a művésznő nem fo­gadta el ezt a fényes ajánlatot, mert a saját kiadásá­ban akarja megjelentetni a művet. A mű két kötetre fog terjedni, egy olcsó és egy díszkiadásban jelenik meg, ez utóbbi csak C. 5000 példányban lát napvilá­got, egy-egy példány ára 200 frank lesz. Megyék és városok. A pozsonyi állami anyakönyvi hivatal. Levelezőnk írja: Sok vajúdás után végre határozott megállapodásra jutottak ez ügyben. Perces Dezső belügyminiszter az alatt a feltétel alatt akart ugyanis a város kérelmére Pozsonyban állami anyakönyvi hi­vatalt szervezni, hogy ő nevezné ki a hivatalnokokat s a város fizetné őket, e költségek fedezésére pedig a befolyó anyakönyvi dijakat beszedné. Azonkívül köteles lett volna a város a helyiségekről, ezeknek fű­téséről, világításáról gondoskodni. A városi tanács ez ellen rendkívüli közgyűlésen tiltakozott s az ügyet újonnan fölterjesztette a miniszterhez. Erre tegnap érkezett a válasz, mely szerint a miniszter úgy in­tézkedett, hogy a várost föl nem mentheti ugyan a helyiségekről való gondoskodása alól, amiért az majd a dijakat szedi, de a hivatalnokokat az állam fogja fizetni, természetesen nem vezeti őket ki. * Vasvármegye állandó választmányának mai ülésén Reiszig Ede főispán bejelentette, hogy ő fel­sége a király szeptember hó 17-én d. u. 5 óra 50 perckor fog Kis-Cellbe megérkezni s ott marad szept.­ 18-án d. u. 5 óráig, amikor Bécsbe utazik el. Az ál­landó választmány határozati javaslatot fogadott el, mely szerint ő felségének a vármegye határai közé leendő érkezését a vármegye örömünnepének tekinti s a lelkesedés és öröm külső kifejezésére bő fölha­talmazással bizottságot küld ki dr. Károlyi alispán elnöklete alatt s ezenkívül díszes küldöttséget me­neszt Kis-Czellbe. Zemplén vármegyének a millenniumi bandérium alakítására vonatkozó átirata elöl nem zárkózik el a vármegye s e részben dr. Károlyi alis­pán elnöklete alatt Chernel György kamarást és Bé­­kássy Istvánt bizza meg a teendőkkel. Zemplén át­iratát a betegápolási költségeknek állami kezelésbe való vétele tárgyában pártolja a tvhatóság, ilyenkor — ha még nem állt be a szünet — el-el­­látogatott a nemzeti színházba. Különösen Erkel ope­­ráit szerette nagyon s egy alkalommal kikérte, hogy az ősz mester „Hunyady László“-ját adják, de ezől­­jék bele a Dózsa György­ből való fegyvertáncot is. Rendesen nagyobb bevásárlásokat is tett a ki­­­rályné budapesti üzletekben, sőt mint szenvedélyes ló­kedvelő, aki maga is egyike a legkitűnőbb amazonok­­nak, négy gyönyörű fakó lovat vásároltatott dabasi Halász Jenő, pestmegyei nagy­birtokosnak a hetvenes években messze földön hires méneséből. Vay gróf szállitatta a lovakat, dabasi legények vitték ki Brüsszelbe, akik onnan két pompás kis pen­­nyt hoztak vissza és egy remek apró kosár­kocsit, amelyet a királyné a gróf két fiacskájának küldött ajándékba. * * * Réges régen elmúlt napoknak emlékét eleveníti föl ez a kis cikkely és az utóbbi napok hírei hozták emlékezetembe . . . Spaaban nyaral a királyné, az alcsuthi tölgyek pedig sugnak-bugnak és a szellő szárnyain küldik üdvözletüket annak a koronás asszonynak, aki any­­nyit sétált árnyaik alatt, aki úgy szerette őket és akit várnak — egyre visszavárnak. Én pedig, míg leteszem a tollat, úgy érzem, hogy két szellemkéz nehezül vállamra, szelíden, nagy, nagy szeretettel és két régen örök álomra hugyódott szem olvassa a kusza betűket — — — Vájjon mit olvas a sorok közt . . . L'Artagnan.

Next