Pesti Hírlap, 1895. augusztus (17. évfolyam, 208-238. szám)
1895-08-15 / 222. szám
1895. augusztus 15. PESTI HÍRLAP • A Horváth-kertben egy csomó úr üdvözölte apámat és aztán elmondták, hogy ez alkalommal fényes ováció lesz a színházban. A fiatalság ugyanis hírét vette, hogy Klapka tábornok, Bernáth őrnagy, Gáspár András és még egy néhányan a szabadságharc hősei közül ott lesznek a színházban és nagy tüntetésre készül. Mint nagy újságot mondták el, valami egészen új dolog volt nálunk akkor a tüntetés és azóta, mióta a rövid alkotmány elmúltával leköszöntek a megyei hivatalnokok, nem igen tüntetett senki. Régen volt, de ma is egészen élénken emlékezem arra a jelenetre. A második felvonás elején volt, Bem épen a színpadon állt tisztikarával, midőn egyik páholyba, lengő szakálával, francia ruhában — akkor nálunk még többnyire attilát és csizma nadrágot viseltek — belépett Klapka tábornok és vele még három férfi. — Látod, az Klapka, a komáromi hős. — mutatta nekem apám a daliás alakot, de nem magyarázhatott tovább. A színházban egyszerre halk mormolás támadt, melyet egy pillanat alatt harsogó éljenzés és orkánszerű taps váltott föl. A nők kendőiket lengették, a férfiak kalapjaikkal integettek a páholy felé, amelyben a tábornok és barátai ültek és látható meghatottsággal fogadták a nem várt ovációt. A színészek abban hagyták a játékot, félkörbe álltak, a karmester fölemelte pálcáját és fölharsant a Klapka-induló, és a játszók a közönséggel együtt énekelték . Föl föl vitézek a csatára, a szent szabadság oltalmára . • • Percekig tartott, mig a viharos lelkesedés újra lecsillapult és folyt a játék tovább, de minden hazafias frázisnál fölhangzott a taps, az éljen és éjfél felé járt az idő, midőn az utolsó nagy tableau után legördült a függöny. * * * így játszották Bem apó-t az urnák 1868-ik esztendejében: — vájjon ha Feld papa csakugyan elővéteti, milyen lesz a mai közönség hangulata majd harminc évvel a kiegyezés után. Les Daux s'en vont . . . Mondja Heine . . . maholnap már megünnepelni való félisteneink sem lesznek! D'Artagnan: SZÍNHÁZ és zene A nemzeti színház jövő évi munkaprogrammja. Mint már említettük, fényes új díszben ragyog a nemzeti színház nézőtere. Az eszközöl változásokat és átalakításokat csütörtökön, e hó 15-dikén déli tizenkét órakor mutatják be a fővárosi sajtó meghívott képviselői előtt. De nemcsak külső fényével és díszesen átalakított nézőterével, hanem érdekes munkaprogrammal, a legkisebb részletekig kidolgozott műsortervezettel lép a nemzeti színház a jövő huszonhét hónapig tartó, jelentőségteljes millennáris idény elé. És míg az operaház gondviselésének céljait és szándékait még mindig borongós, ködös homály fedi, addig a nemzeti színház igazgatósága már részletes munkarenddel kezdi meg a szezont. Ebből a munkaprogrammból egyelőre a következő részleteket közölhetjük : A nemzeti színházat két hónapi szünet után vasárnap, e hó 18-án, a király ő felsége születése napján nyitják meg újra Jókai Mór Arany ember című színművével, mely alkalommal Tímea szerepét Török Irma ezúttal először fogja játszani. Az első heti műsort az igazgatóság így állapította meg: Vasárnap 18-án Az arany ember. Hétfőn 19-én Napamasszony. Kedden 20-án Az ember tragédiája. Szerdán 21-én A Pont-Riquet-család. Csütörtökön 22-én Két év múltán. Csók. Pénteken 23-án Egy szegény ifjú története. Szombaton 24-én Pry Pál. Vasárnap 25-én A cigány. Csütörtökön, 29-én kerül színre hosszabb pihentetés után, új betanulással, Moliére Mizantrópja, a címszerepben Somlóval. Szeptember első felében fölelevenítik Toldi István Új emberek című vígjáték '*. Szigeti József szerepét Csipkéit Vízvári, a főszerepet Meteleát pedig K. Hegyesi Mari fogja .T. a szezon első újdonsága szeptember második felében Sudermann Pillangó-csata című 4. fölv. vígjátéka lesz, melyet a múlt évben adtak először a bécsi Bugszinházban s melyet Márkus Miksa fordított le magyarra. A főszerepeket Vizváriné Csillag Teréz, Lánczy Ilka, Cs. Alszeghy Irma, Ujtezi, Náday, Ivánfi és Zilahi játszszák. Abonyi Árpád Zách család c. tragédiája október hóban kerül színre. November hónap újdonsága ifj. Dumas Sándor A nők barátja című színműve lesz, melyet Kürthy Emil fordított le. Decemberben Ibsen Kis Egolfsz, vagy Echegaraynak a Nagy Galeotto és Bernardo Montilla szerzőjének új darabja és Koroda Pál Alkibiadesz c. drámája lesz az újdonság. Ezeken kívül a következő eredeti és idegen darabok állanak az igazgatóság rendelkezésére: A holló, egy fölv. vígjáték Kabos Edétől. Péntek este egy fölv. szinmü Szomory Dezsőtől, Ovidiusz szinmü Somló Sándortól. Herczeg Ferenc is befejezett egy új társadalmi színművet, melyet a legközelebbi napokban fog az igazgatósághoz benyújtani. Az idegen művek közül megszerezte az igazgatóság Coppée A koronáért c. 5 fölv. drámáját, melyet Ábrányi Emil fordította magyarra és Sardou Andrea c. színmüvét. Fölelevenitésre várnak Toldi István Cornelia c. színmüve a címszerepben P. Márkus Emíliával, Tóth Kálmán Dobó Katica c. tört. vígjátéka és Csiky Gergely Spartacuss. Az idegen darabok közül Egy pohár víz, A nagy Galeotto, a Benoiton család és a Rantzauc. Shakespere darabjai közül a műsoron levőken kívül újra színre kerülnek Hamlet, Julius Caesar, Lear király, Sok hűhó semmiért. Molliérelől a Mizantrópon kívül Nők iskolája Arnolphe szerepében Vízvárival és a Tudós nők. A magyar történelmi darabok közül sorra veszik újra Szigligeti Trónkeresőjét, Dobsa IV. Lászlóját és Rákosi Jenő Endre és Johanna c. tragédiáját. * (A budai színkörben) a Takácsok mai előadását a miniszterelnök is végig nézte neje társaságában. Elég érdekes az eset, A Hauptmann darabjától kormánykörökben meglehetősen fáztak és az első előadások lefolyásáról a főkapitánynak állítólag jelentést kellett tennie a belügyminiszterhez. De, amint referáltak, közönségünk kitűnően viselte magát és a dráma semmi okot sem adott rendkívüli intézkedésre, vagy oly üldözésekre, aminekkel Németországban reklámoztak a Takácsoknak, így aztán a kormányelnök is bemerészkedhetett a páholyába és hallgathatta, amint Hornig apó fejtegette, hogy mikép szokták a kormánybéli urak egyes vidékek viszonyait „tanulmányozni“. A hallgatóság ma is nagyon sokat tapsolt; egyik páholyban ült Telbisz temesvári polgármester, aki a Krecsányi temesvári szerződésének meghosszabbítása ügyében érkezett. Atkay László is ott volt; a jeles népszinmüke azért jött Budapestre, hogy megtekintse a Takácsok előadását. * (A városligeti színkörben) a ma esti előadást Erdély igazságügyminiszter is végezte. * ;Biépszínház.) A népszínház legközelebbi műsora : Pénteken Sárga csikó, szombaton : Próbaházasság, vasárnap: Falu rossza. Augusztus hó második felében több vidéki színész és színésznő fog vendégszerepelni a népszínházban. Föllépnek: Ligeti Mari, Sipos Etel, Hatvani Edéné, Szilágyi Béláné, Dajka Balázs és Follinusz Aurélné. A „Sárga csikó“ban Hatvaniné fogja játszani Erzsikét. Az operettelőadások a jövő héten kezdődnek a hétfőn színre kerülő Királyfogással, amelynek fő női szerepét Ligeti Mari, a kassai színház tagja, játszsza. Hoffmann meséi, a népszínház múlt idényének nagy sikerű reprize, Komáromi Mariska első fölléptéül e hó vége felé kerül szinre. Hoffmannt Arányi Dezső, a m. kir. operaház tagja fogja énekelni. * (Szakuntala Párisban) Az Oeuvre-színház közelebb bemutatja Kalidasa hindu költő Szakuntala c. drámáját. A darabot Hérold Ferdinánd fordítja, Szakuntala az indus történészek szerint Vizvamitra herceg leánya volt és Kuzika és Menaka tündérektől származott. Kanyaban nevelkedett, ahol Dusmanta király megismerkedett vele és nőül vette. Egy bűvész azonban elvarázsolta a királyt annyira, hogy nem ismerte meg nejét és elűzte. Szakuntala az erdőbe bujdosott gyermekével mindaddig, amíg egy gyűrű segítségével vissza nem hódítja férje szívét. * (Jó jövedelem) Lecocq operettjei első száz előadásainak jövedelméről a következő kimutatást közlik: Alpot asszony leánya (fölelevenítve az Eden színházban) 517,117 frank Ezek a számok elég ékesszólók. Girofle-Girofla 355,003 „ Kis asszony 363,649 „ Majorána 352,856 „ Kis herceg 505,112 „ Kamargo 338,720 „ Nap és hold 432,119 „ Szív és kéz 368,158 „ A nagy Kázmár 475,794 „ NAPI HÍREK. — (Személyi hír.) Erődi Béla dr. tankerületi főigazgató visszatért angolországi tanulmányutjából s átvette hivatala vezetését. — (Báró Bánffy miniszterelnök) tegnap este a fővárosba érkezett. (Főhercegi család a dobsinai jégbarlangban.) Frigyes főherceg és neje Izabella főhercegnő, négy leányával és kíséretével együtt, f. hó. 12-én újból meglátogatta a dobsinai jégbarlangot. A’’ főhercegi család elragadtatással szemlélte újból ezt a csodabarlangot, melynek természeti ritkaságai nagymértékben érdekelték a főhercegi családot. A főhercceg megjegyezte, hogy mennél többször látja az ember ezt a barlangot, annál inkább bámulja nagyszerűségét. A főhercegnő ez alkalommal a barlang bejáratát lefényképezte. Midőn a főhercegi pár eltávozott, megígérték Kovács barlangfelügyelőnek, hogy még sokszor el fognak jönni Dobsinára. — (Bóczy Lajos) udvari tanácsost — a Presse értesülése szerint — legközelebb kinevezik a külügyminisztérium irodalmi osztályának főnökévé. (A román királyi pár Ragacban.) Ragacból írják, hogy Károly román király és neje Erzsébet királyné tegnap este odaérkeztek és a Forrásudvarhoz tartozó ilermitage-vólában szállottak meg A hohenzollerni hercegnő, a király agg édesanyja, már tegnapelőtt megérkezett és szintén a forrásudvarba szállott. A királyi pár a feltűnés elkerülése végett csak Sargansig ment vonaton, onnan a király anyjával, ki elébe jött, kocsin ment Sargansba. A királyi vendégeket Kienberger fürdőigazgató üdvözölte. A királyné az új fürdőt fogja használni és Bally dr. fürdőorvos vezetése alatt naponta györgy-í tornázást fog végezni. A király pedig naponta föl fogja keresni a meleg vizű uszodát, melyet a nap egy órájában rezerválni fognak. Az ebédet a villában költik el, este a király anyja kedvéért a Forgásudvarban vacsoráznak. ,H . — (Zichy Jenő gróftól) ma a következő levél érkezett: „Az expeditió ma este indul 3 napi tartózkodásra Varsóba, ahonnan — Krakkóban 36 órát időzve — f. hó 18-án Ruttkán át Budapestre érkezünk. Hála Istennek valamennyien jól vagyunk és nagy az öröm, hogy végre már csakugyan hazafelé visz az út. Üdvözlet. Szt.-Pétervár, aug. 11. Zichy Jenő gróf.“ (Kitüntetett báni táblai elnök.) A király a személye körüli miniszter előterjesztése folytán Rusnov Antalnak, a horvát-szlavon báni tábla elnökének, az igazságügy terén szerzett érdemei elismeréséül a Szent István rend kiskeresztjét díjmentesen adományozta. — (Csombor Imre) szabadlábra helyezését már türelmetlenül várják elvtársai. Az üllői úti „Arany Sas“-ban már is erősen készülnek arra a díszlakomára, amelylyel Csombor kiszabadulását ünnepelni akarják. Ez alkalommal az egyik elvtárs a „Hajnalodik“ asztaltársaság egy ismertebb vezérszónoka, éltetni fogja a háziurat, Csonbor Imrét és annak „elévült érdemeit . (Egyházi kinevezések.)A király a zágrábi székesfőegyházi káptalanál, Gugler Pál, almissai címzetes püspököt és olvasó kanonokot, nagypréposttá, aurániai perjellé, valamint gora és zagorjai főesperessé nevezte ki; továbbá Svinderman Balázs bexini főesperesnek és címzetes apátnak az olvasó kanonokságra, Budicki Ferenc kemleki főesperesnek és címzetes apátnak az örkanonokságra, vizeki Tallián Ede székesfőegyházi főesperesnek és címzetes prépostnak a csázmai társas káptalan prépostjává, valamint a gyestyei és szincei főesperességre, phil. dr. Matunci Márton turmezei főesperesnek a székesfőegyházi főesperességre, theol. dr. Suk Bódog mesterkanonoknak a turmezei föesperességre és Krapac János, mesterkanonoknak a kemleki föesperességre való előléptetését jóváhagyta s végül theo. dr. Baron Gusztáv, a nevét viselő zágrábi egyetem hittudományi karának nyilvános rendes tanárát, Bosnjak János, címzetes apátot, alesperest és pozsegai plébánost, Hangi János, a varazsdi főgimnázium hittanárát, valamint Leber Pál alesperest és glinai plébánost a nevezett székesfőegyházi káptalanhoz mesterkanonokokká; azonkívül a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére dr. Lessenyei Ferenc címzetes udvari káplán és theologiai tanárt a szatmári székeskáptalan tiszteletbeli kanonokjává nevezte ki. (Lukacsiu újabb mártiromsága.) Szegedről sürgönyzi tudósítónk, hogy Lukacsiu előtt a szegedi törvényszék ma hirdette ki a debreceni tábla ítéletét ismert becsületsértési és rágalmazási ügyében, mely szerint Schmidt főszolgabírót brigantinak nevezte. A szatmári törvényszék ítéletét a királyi tábla megváltoztatva félévi fogházra ítélte Lukácsint, ki az ítélet kihirdetésekor sírva fakadt s azután bejelentette felebbezését.