Pesti Hírlap, 1895. szeptember (17. évfolyam, 239-268. szám)
1895-09-01 / 239. szám
1895. szeptember 1. PESTI HÍRLAP 3 érsek, Dulánszky Nándor pécsi püspök és Szekeres, a rozsnyói üresedésben levő püspökség vikáriusa. A zágrábi érsek s a horvát egyházi méltóságok ig sem voltak hiva, minthogy az egyházpolitikaivények horvát területen nem bírnak érvénynyel. Az értekezleten egy már megállapított tervezet tette a tárgyalás alapját, melyhez pontonként szóltak hozzá a püspökök valamennyien. Az eddigi megállapodásokat titokban tartják, anyi azonban bizonyos, hogy közös főpásztori levélben fogja, a katholikus főpapi kar az egyházpolitikai törvényekkel szemben elfoglalandó álláspontját kifejezni. A közös pásztorlevélben való megegyezés annál inkább remélhető, mert Schlauch a távolmaradását kimentő levélben kijelenti, hogy csatlakozik a konferencia határozataihoz s így csak az a körülmény lehetne befolyással a konferencia e kérdésben való határozatára, hogy Samassa egri érsek már külön pásztorlevelet bocsátott ki, amivel azonban szintén nem tette lehetetlenné együttes pásztorlevél kibocsátását. A pápa egyenes óhajára két körlevél fog kibocsáttatni, egyik a hívekhez magyar nyelven, másik a papsághoz latin nyelven. A magyar nyelvű körlevélben a püspöki kar ijólag óvást emel a törvények ellen és fölhívja a híveket, hogy az egyházi házasság szentségi jellegét a polgári szerződés fölött tisztelve hassanak oda, hogy az egyház tanítása a törvényhozásban kifejezést nyerjen. A másik körlevél latin nyelven részletes utasításokat ad a papság számára és pedig 1. a házasság, 2. az anyakkönyvek, 3. a gyermekek vallásának megóvása és biztosítása tárgyában. Ma csak az utasításokat tárgyalták le, melyek a müncheni és regensburgi egyházmegyék körleveleiben adott utasításokat és a kongregációk határozatait foglalván össze, a katholikus közvéleményt teljesen kielégítik. Mind a két körlevelet az összes püspökök alá fogják írni és a törvények életbeléptetését egyidejűleg fogják közölni, a magyar körlevelet a szószékről is ki fogják a híveknek hirdetni. Holnap a magyar körlevelet fogják tárgyalni, hétfőn pedig a folyó ügyeket intézik el. Én gratuláltam a betegnek, hogy elhagyta az ágyat és karszékben ülhet. — Gratulálhatsz, fiacskám, — mondta a beteg, azzal a fanyar humorral, ami a legnagyobb fájdalmai között sem hagyta el soha. — Majd még az asztalra is kerülök. Az orvosok elhatározták, hogy operálni fognak. Holnap lesz a napja. Az én névnapom. Én olyanformát motyogtam, hogy a műtétnek kedvező eredménye várható. — Nagyon kedvező eredmény lesz, — mondta ő. — Az, hogy likvidálok s lezárom a mérleget. Én ebbe bele fogok halni. Én biztatni akartam olyanformán, hogy magasztaltam előtte Balassa és Kovács Sebestyén doktorokat, no meg Lumniczert, aki még akkor csak asszisztens volt. — Csak hagyd el fiacskám. Nem értesz te ahoz. Én jól tudom, hogy más bajom van, majd holnap a doktorok is megtudják, hogy nekem volt igazam , de már az nekem egészen közönyös lesz. Az én bilánszom be van fejezve. Erről ne beszéljünk többet. Most előbbvaló dolgunk van egymással. S azzal egész hidegvérrel mondogatá el előttem, hogy melyik ügycsomagot melyik szekrényben találom ; az íróasztala fiókjából kivétette velem a láncrafűzött kulcscsomagot, mind Wertheim-szekrények kulcsai voltak. — Ezeket vedd magadhoz, a meghatalmazásom a végrendeletemmel együtt ott van a trezorban. Téged neveztelek meg testamenti egzekutornak. Közbe-közbe nagyot sziszszent, az öldöklő kíntól elfordultak a szemei, az ajkait összeharapta, az álla reszketett, a nyakán földagadt az aorta, a halántékain lüktettek az erek. Megint csak folytatta tovább, amint a fájdalom szünetet tartott. — Az igazgatóságokat már eleve értesítettem. Még tegnap beküldtem a lemondásomat a jogtanácsosságról s tégedet ajánlottalak utódomul. Azok még ma gyűlést tartanak s meg fognak téged választani. Amit különben az én ajánlásom nélkül is megtennének — saját érdekükben. Te igen jól fogsz engemet kipótolni. Azzal azt a kiszáradt ideges kezét odanyújtá elém. Én kénytelen voltam odatérdelni eléje, a kényeimet nem tudtam eltitkolni. Ő több volt rám nézve az életben az édesapánál. Azzal csak ott tartá az ölében a megszorított kezemet, a másik forró kezét pedig a fejemre tette. — Ugye, hogy jól fogsz engemet kipótolni ? Ismétlő, még erősebben szorítva a kezemet. Ezeknél az én kedvenc alkotásaimnál, amiket én emeltem fokról-fokra, becsülettel, értelemmel, a közönség, a haza javára. Ami e nehéz órában megnyugvást ad a lelkemnek, az a tudat, hogy nem fognak ez alkotások öszszeomlani ; lesz erős kéz, okos fő, becsületes szív, ami azokat tovább építi. — Ugye fiacskám ? — Ez sok nekem, édes öregem. — Megállj csak. Még több is jön. Még nem szabadulnunk meg egymástól. Még van egy nagy közös adósságunk. Egy közös obligónk, amiben le van kötve testünk, lelkünk, örök idvességünk. Valami bizonytalan sejtelem fogott elő erre a szóra. — Mi tartozunk valamivel közösen? - kérdezem. — Igen. Egy elrontott emberélet helyrehozásával. Mikor benyitottál hozzám, itt láttál valakit mellettem s azzal visszahúzódtál. Mikor meg én behivattalak, akkor „ő“ sietett ki innen. Tinektek nem szabad egymástól elfutnotok többé. Ezzel mind a két kezével megragadta a kezemet. — Tudod most már, hogy ki az, akinek mi annyival tartozunk mind a ketten ? Ez a szegény asszony, aki martyrja volt a női erénynek egy évtizeden keresztül. Ha annyit érzett volna egy nyomorult élettárs mellett, mint Magdolna, megbocsátana neki érte a megváltó. De ő jó volt mindig. Csak én hozzám volt jó. Föláldozta magát értem, úgy olvasok a lelkében, mint egy kizárt könyvben. Ő szeret téged. Azért akart megházasítani, hogy a lelkét megvédelmezze e szenvedély ellen, nehogy bűnnéfajuljon az. De te is szereted őt, — merik. Anyakönyvvezetők. A belügyminiszter — mint értesülünk — ma kinevezte Liptó és Nagy-Küküllő vármegye anyakönyvezetőit. Ez anyakönyvvezetők, a nagyküküllőmegyei Mártonhegy kerületet kivéve (melyre nézve a vesződi anyakönyvvezető van megbízva) — föl vannak ruházva a házassági ügyekben való anyakönyvvezetés, illetőleg a házasságkötés körül való közreműködés jogával is. A kinevezéseket a hivatalos lap holnapi száma fogja közölni. Megjegyzés : A kinevezett anyakönyvvezetők neve után zárjelben feltüntetett kerület azon szomszéd anyakönyvi kerület neve, melyre nézve ezen kinevezett anyakönyvvezető az ottani anyakönyvvezető saját személyére, házastársára, gyermekeire, vagy szüleire vonatkozó anyakönyvi teendők végzésével van megbízva. Ott, ahol az anyakönyvvezetőnek helyettese nincsen, vagy ha van is, de házasságkötéssel nincsen megbízva, azon szomszéd anyakönyvi kerület, amelynek anyakönyvvezetője az előbbi anyakönyvvezető saját személyére, házastársára, gyermekeire, vagy szüleire vonatkozó anyakönyvvezetői teendők végzésével van megbízva, zárjelben és dőlt betűkkel van megjelölve. Az anyakönyvvezető-helyettesek jelzésére a h. betűt használjuk. A kinevezett anyakönyvvezetők a következők: Liptó vármegyében: 1. a liptó-szent-miklósi kerületbe: Bartos Emil közs. sző, h. Fogelhaus Dávid nyug. izr. néptanító, (Verbic); 2. a vazsecibe: Szokol Gyula közszö, (Vychodna, Csorba) (Vychodna); 3. a vychodnaiba : Medveczky József közs. sző, (Vazsec) (Vazsec); 4. a teplicskaiba: Ráner Sándor kir. kincst. erdész (Csorba); 5. a rózsahegyibe : Króner András közs. bíró, b. Sonderlich József közs. jző; 6. az oszadaiba : Emericzy Győző kir. kincst. erdőgondnok (Luzsna, Három-Revuca) (Luzsna); 7. a három-revucaiba : Valkó György közs. biró (Oszada); 8. a hübbeibe : Ficker János körsző, h. Lányi Péter postamester; 9. a dovallóiba : Asztalovszky Kálmán körsző (Pribilina) (Liptó-Uijvár) 10. a maluzsinaiba : Pischel Pál kir. kincst. erdész (Liptó-Ujvár); II. A liptó-ujváriba Benkő Rezső kir. erdőőri szakiskolai igazgató, dr. Kux Vilmos ügyvéd (Dovalló, Meluzina, Szent-Péter; 12. a szt.-péteribe Lanner Emil körsző (Liptó-Ujvár); 13. a benedekfaluiba Kiszely János közs. biró; b. Hídvégi Aurél állami iskolai nyelvtanitó; 14. a szent-ivániba Nemes Miklós közs. biró földbirtokos (Szmrencsén) (Szmrecsán); 15. a szmrencsániba Detrich Antal földbirtokos (Szent- Iván) (Szent-Iván); 16. a verbicibe Stuckner József körsze (Bodafalu) (Liptó-Szent-Miklós); 17. a bodafaluiba Palugyay Antal földbirtokos (Verbic); 18. a tardóciba Rimeszki Sámuel közs. albiró és pénztáros (Jalóc, Kvassán) (Jalóc); 19. a jalóciba Baán Zsigmond földbirtokos (Tarnóc) (Tarnóc); 20. a nagypalugyaiba és gálfaluiba Platthy Miklós földbirtokos és kir. postamester (Dechtár) (Dechtár); 21. a dechtariba : Kubinyi Gusztáv magánzó (Nagy-Palugya, Gálfalva) (Nagy-Palugya, Gálfalva); 22. a kracsániba: Janák László járási erdész (Hutt) (Tarnóc); 23. a prószékibe: Joób Bertalan földbirtokos (Szielnic) (Kis-Olaszi); 24. a német-lipcseibe: Kordos József körsze (Nemes-Egybella) (Három- Szlécs) ;25. a nemes-kubellaiba : Detrich Attila postamester, földbirtokos (Német-Lipcse); 26. a kis- olaszába: Luby Gyula postamester és földbirtokos (Proszék, Liptó-Tepla) (Liptó-Tepla); 27. a nagyselmecibe: Tholt József közs. biró (Három-Szlécs) (Három-Szlécs); 28. a liptó-teplaiba : Trizna Márton körsző (Kis-Olaszii) (Áts-Olasm); 29. a sikerkaiba: Lehóczky Ede körsző, h. Króner Béla fiatalnok; 30. a három-szlécsibe: Krassenecz János áll. el. iskr. tanító (Nemes-Lipcse, Nagy-Selmec) (Nagy-Selmec); 31. a gombáciba: Szabó Ferenc kir. kincst. erdész (Krboltó) (Krbolto). Szabolcs vármegyében: 1. a nyíregyházai kerületbe: Bencs László polgármester, h. Májerszky Béla fősző; 2. a tiszalökibe : Borbély Sámuel közs. jző, h. Rab József oki. gyógyszerész (Tisza-Eszlár) ; 3. a tisza-dadaiba : Papp János közs. jző (Tisza-Dob) (Tisza-Dob); 4. a tiszadobiba : Bodnár László közs. jző (Tisza-Dada) (Tisza- Dada) ; 5. a tisza-polgáriba : Vizenye János közs. jző, h. Tamás Gyula alsző; 6. a tisza-eszláriba: Gúnya Sándor közs. jző (Tisza-Lök) ; 7. a gávaiba: Andó Sámuel közs. jző, h. Czomba István közs. főbíró (Vencsellő); 8. a bujiba: Rácz Ferenc közs. sző, h. Fülöp Károly közs. pénztárnok; 9. az ibrányiba: Uray Béla közs. jző (Bércei); 10. a nagyfaluiba : Csengery Károly közs. jző, h. Janny Kálmán főbíró; II. a rakamaziba : Szítba Ferenc közs. jző, h. Szeleczkij Géza gyógyszerész (Tímár); 12. a timáriba : Somogyi Imre közs. jző (Rakamaz); 13. a vencsellőibe : Tóth Gyula sző (Balsa) (Gáva); 14. a kenesseibe : Géczy Ádám sző, b. Pethő Gábor főbíró (Kotaj, Vas-Megyer); 15. a demecseribe: Nemes Imre sző (Gégény) (Gégény); 16. a nagy-halásziba: Suska István sző, h. Lukács Pál k. biró; 17. a nyirbogdányiba : Erdélyi Imre sző, h. Szalánczy Ferenc főbíró (Kék-Tura); 18. a kotajibai Józan Pál közs. isk. tanító (Kemecse); 19. az orosiba : Lányi Antal közs. sző, h. Szabó Sámuel közs. esküdt; 20. a kisvárdaiba: Ábrahámy Gyula b. közs. biró, h. Fardi István törvénybiró (Ajuk, Pap); 21. a dombrádiba: Meravek Gusztáv közs. sző, h. Szobonya Nándor gyógyszerész (Kanvár); 22. a gyulaházaiba : Kürthy János közs. sző (Kárász); 23. a karásziba : Bedő Lajos közs. sző, h. Erdély Sándor földbirtokos (Gyulaháza); 24. a tassiba: Major Ferenc közs. szö, h. Papp László főbíró; 25. a mándo- . hiba: Jászay Bertalan közs. szö (Bezdéd) (Eperjeske); 26. a tornyos-pálcaiba : Tauffer János körsző (Őr-Ladány); 27. a nyirbátoriba : Márkus Aurél közs. sző, b. Balaton István közs. biró (Piricse); 28. a bogáriba : Keréky László közs. jző (Kis-Léta) (Kis- Léta) ; 29. az encsencsibe : Mikolay Bertalan közs. jző (Nyir-Lugos); 30. a gyulajiba : Mikolay György k. jző (Mária-Pócs);