Pesti Hírlap, 1895. október (17. évfolyam, 269-299. szám)

1895-10-20 / 288. szám

1895. október 2d. PESTI HÍRLAP & -- — : —r. —,-------------­ — (Batthyány Lajos gróf fiumei kor­mányzó, Győr díszpolgára.) Batthyány Lajos grófot, Győrvármegye és Győr szab. kir. város volt főispánját, a városi törvényhatóság érdemei e ismeré­séül még az 1893. év augusztusi közgyűlésén dísz­polgárává választotta. A törvényhatóságnak a rég el­készített díszoklevél átadásához a kormányzó elfog­laltsága miatt mindezidáig nem volt alkalma. Batthyány gróf fiumei kormányzó holnap érkezik Győrbe, hogy mint a győri önkéntes tűzoltó-egyletnek dísz­elnöke, ennek negyedszázados jubiláns ülésén elnököljön. A városi törvényhatóság ezt az alkalmat használja föl a díszoklevél átadására. Az ünnepélyes aktus holnap, vasárnap lesz, mikor is Győr város törvényhatóságá­­nak bizottsági tagjai a vármegyeház nagytermében testületileg tisztelegnek a fiumei kormányzó előtt és kézbesítik a pompás kivitelű díszpolgári oklevelet.­­ (Emléket Szarvas Gábornak.) A korán elhunyt magyar nyelvtudós emlékezetét valamely maradandó emlékkel akarják megörökíteni azok, akik legközvetlenebbül illetékesek Szarvas Gábor hatásának s a magyar nyelv körül szerzett érdemeinek meg­becsülésére. Beöthy Zsolt egyet, tanár, mint az orsz. középisk. tanáregyesület elnöke, meleg hangon tartott fölhívást bocsájtott ki a közönséghez, melyben fölkéri a kitűnő tudós tisztelőit, hogy Szarvas Gábor emléké­nek megörökítéséhez járuljanak adományaikkal. A gyűjtést és az emlékmű fölállítását az Orsz. Közép­iskolai Tanáregyesület választmánya vállalta magára s a begyült összegek Müller József tanárhoz (Markó­­utcai főreáliskola) küldendők, legkésőbb tan­­árig. Az adományokat a tanáregyesület közlönye fogja kimu­tatni s az emlékművet a befolyandó összeghez képest elkészíttetni, valószínűleg Szarvas Gábor mellszobra alakjában. -r (Esterházy herceg esküje.) Sopron­ból jelenti tudósítónk : Ma letette a helybeli törvény­­­szék polgári tanácsa előtt herceg Esterházy Pál azt az esküt, melyet a Wimmer Imre által ellene indított tízezer forintos perben ítélt meg neki a törvényszék. Wimmer ugyanis azért pörölte a herceget, hogy meg­adja neki azt a tízezer forintot, melyet hitbizományi igazgatói állásától történt felmentésekor a nyugdíjon kívül ígért volna neki a herceg, ki tagadta ezt az ál­lítólagos ígéretét és a megítélt esküt letette. Wimmer­­nek Esterházy Pál herceg atyja mondott föl; elbo­csátása után Pál herceg mindig pártfogolta s besegí­tette Sopron megye árvaszéki, majd tisztiügyészi állásába. Wimmer most Muzslán, Moson megyében ügyvéd, miután közben az esztergomi káptalan jó­­fezág­azgatója is volt. —■ (Császár és vándorlegény.) A német császárt, amikor legutóbb Hubertusstockban vadászott, egy vándorlegény, aki nem ismerte fel, megszólította. A császár beszédbe elegyedett a vándorlegénynyel, tudakozódott viszonyai felől és megkérdezte tőle, hogy hova utazik. Végre útba is igazította. Az udvar több tagja messziről látta ezt és abban a hitben, hogy az idegen alkalmatlankodott a császárnak, azonnal táv­iratoztak az útba eső helységekbe, hogy tartóztassák le a vándorlegényt. A császár, amikor a letartóztatást neki hírül vitték, azonnal intézkedett, hogy a vándor­­legényt bocsássák szabadon és magánpénztárából úti­költséget adott neki Cuxhavenig.­­ (Egy vasútigazgató ünneplése) A teréz­városi polgári kör ma este a kör elnöke, ruttkai Ráth Péter tiszteletére, a magyar nemességgel történt kitüntetése alkalmából fényes lakomát rendezett, melyen mintegy 200-an vettek részt. Az első felköszöntőt Névy László, a kör alelnöke mondotta, tőle meg­szokott ékesszólással emelvén ki a közszeretetben álló elnöknek elévülhetetlen érdemeit. Ráth Péter meg­hatóban köszönte meg polgártársainak kitüntető, bi­­zalomteljes ragaszkodását, hangsúlyozván, hogy a kitüntetés csak biztatóul szolgál arra, hogy a meg­kezdett útán tovább haladjon. A felköszöntök közötti szüneteket a kassa-oderbergi vasút jeles dalárdájának remek dalai töltötték ki. *— (Az Én Újságom) ma megjelent 43. szá­mában befejeződik Baál Mózes „A vasember fia“ című történeti elbeszélése. Egyik közelebbi számában kezdődik újabb történeti elbeszélés a szabadságharc idejéből, melynek hőse Gábor Áron, a székely ágyú­­öntő. Kedves dolog továbbá a Tutsek Anna rajza „A nagy utazás“ és méltó feltűnést kelt Pósa bácsi „Bogaras ÁBÉCÉ“-je, amely gyönyörű versekben rajzolja a madár- és az állatvilágot. Géza bácsi Bi­hari, a híres zenész, ifjúságából mond el egy kedves epizódot és a mulattató elemről gondoskodik a fej­törő rovat. Az Én Újságom előfizetési ára félévre 2 írt, negyedévre 1 írt és a kiadóhivatal (Andrássy­ út 10. sz.) kívánatra bárkinek ingyen küld mutatvány­­számot.­­ (Irt*.) Ma reggel virradóra a hold-utca 25. sz. épülő háznál egy csomó fa kigyuladt s a tűz csakhamar belekapott az állványokba s azokat min­d elhamvasztotta. A tűzhöz kivonult az V. kerületi tüz­­é­rség, de csak a tűz lokalizálására szorítkozott, mert a faalkotmányokat nem lehetett megmenteni. A kár körülbelül ezer forint. A tűz keletkezésének oka is­meretlen.­­ (Temesse el az anyakönyvezett!) Ho­monnán Szkurkay Ágost apátplébános megtagadta egy halottnak az eltemetést, azzal a kijelentéssel, hogy temesse el az, aki a halálozást beanyakönyv­­velte. A halottat egyházi szertartás nélkül kellett el­temetnit a hívők általános megbotránkozására. Az apát urat persze a főhatóságnál jelentették. (Az ilyen türel­metlenség csak előmozdítja a polgári temetések divat­­bahozását. A szerk.)­­ (A Beöthy-lakoma.) A Beöthy Zsolt tisz­teletére a középiskolai tanáregyesület által rendezett lakoma fényes tüntetéssé lett, mely a nagy tudósnak és írónak szólt, ki mindvégig megmaradt tanárnak és a közbecsülés és magas állása polcán se feledke­zett meg egykori társairól, hanem soraikba állott, hogy hivatásuk fényét emelje és terheiken könnyítsen. Az István-fogadó külön termében rendezett banketten megjelentek Zsilinszky Mihály közokt. államtitkár, Kiamarik min. tanácsos, Simányi, Marczali, Szinnyey, Medveczky, Hoch Antal, Wittmann, Fehlpataky, Margulits, Alexander, Kármán egyet, tanárok, Erödi, Hóman, Hofer főigazgatók és az összes fővárosi középiskolák igazgatói, számos vidéki és mintegy 300 fővárosi tanár. Az első fejk­öszöntőt Beöthy mondta a miniszterre. Majd Zsilinszky, a tanáregye­sület legrégibb tagjainak egyike köszöntötte fel Beöthyt, utána Klamarik, Hofer, Gerevich (Kassa), felköszön­tője mind az ünnepelt Beőthynek szólt. Maga Beöthy gyönyörű beszédben fejtette ki a tanári hivatás kettős természetét és az egyházatyákat idézve a tanárra olvasta e mondást: Nolo laudari nisi sub cruce. Gyönyör és kin a tanárság viselése, de nagyobb a gyönyör, mint a kin, ha úgy fogják föl a tanárok hi­vatásukat, mint a nemzet nevelését, a nemzeti jellem fejlesztését, az elhanyagolt nemzeti irány új életre keltését. Számos fi­­­őrlő telegramus érkezett az est folyamán. A társaság késő éjjelig maradt együtt a legvidámabb hangulatban.­­ (Negyed milliós alsónadrág) Liptó-Szt-Miklósról írja levelezőnk e hó 18-áról. Rövid idő óta itt lakott a Szepességről idekerült gyermektelen Herz Fülöp magánző. Hogy Herz vagyonos ember, azt mindenki tudta, de hogy mennyire rúg vagyona és hogy hol van pénze letéve, azt titokban tudta tar­tani. Herz a feleségével nem tudott egyetérteni és nem is éltek egymással. Midőn Herzet betegség fe­nyegette, magához hivatta feleségét és különféle ígé­reteket tett neki; de midőn az adott szót be kellett váltani, mindig akadt valami ürügy, melynek alapján a nő üres kézzel távozott gazdag férjétől. A gazdag epiber nagyon egyszerű életmódot élt. Pénzét nem fitogtatta, hanem mindig alsó ruhájába bevarrva hordta magával. Ezt halála előtt nem tudta senki és igy tör­tént, hogy midőn Herz tegnap, mint már táviratilag jelentettük, hirtelen halállal múlt ki és midőn kide­rült, hogy az elhunyt a helybeli kir. közjegyzőnél Ma­­tijska Jánosnál nyolc évvel ezelőtt végrendeletet tett le, melynek értelmében összes vagyonát annak a hit­községnek hagyja, melyben meghal, nem tudták meg­állapítani, hogy mennyi pénz maradt és hol létezik az. Az elhaltnak felesége és rokonai a halálhír vétele után azonnal idejöttek és jogi képviselőről gondos­kodtak. A nő, ki a Szepességben lakik, hol Jlett számos évig pénzüzleteket csinált, Kullman képviselő kíséretében jött. Az ügyvédek most fölkeresték a szomszéd városok takarékpénztárait, megtudni a hát­rahagyott összeget és az erről szóló takarékpénztári könyvecskék birtokosait. De minden keresés hiába­való volt, mivel a betétek nem váltak névre szólók. Már beszélgetni kezdték, hogy az elhunyt a pénztári könyvecskéket, előbbi tett végrendeletét megbánva, rokonainak adta, midőn egy szerencsés véletlenség következtében a könyvecskéket a hitköz­ségi szolga egy eldobott flanel nadrágba bevarrva megtalálta. A könyvecskék 230,000 írtról szólanak, mely összeg nyolc pénzintézetben van elhelyezve. A könyvecskéket azonnal bírói zárlat alá helyezték.­­ (Rehabilitált rendőrkapitány) Munkácsról sürgönyzik, hogy a város legutóbbi közgyűlésén kihir­dették Beregvárm megye alispánjának azt a határozatát, amelylyel a fővárosi lapokban is meghurcolt Fazekas Béla városi rendőrkapitányt az ellene emelt vádak alól nemcsak fölmentette, hanem a hamis vádaskodók ellen a bűnvádi eljárás megindítását, itéletileg el­rendelte.­­ (Sakkverseny Pétervárott.) A hastingsi bajnokok közelebb Pétervárott fognak mérkőzni. Ott valószínűleg december 8-án kezdik meg a nagy nem­zetközi versenyt. Steinitz és Pillsbury megígérték oda­­jöveteleiket. Dr. Tarrasch azonban kijelentette, hogy betegei miatt alig mehet Pétervárra.­­ (Személyi kir.) Cos­ely Hermann dr. cira­kvenicai fürdőorvost és az ottani katonatiszti szanató­rium főorvosát, József főherceg udvari orvosává ne­vezte ki, s közelebb magával viszi őt Wernhofenbe, a Kneipp-gyógymód tanulmányozása végett.­­ (A Nemzeti Szalon estélye.) Festőink és mőbarátaink közös találkozó helye a Nemzeti Szalon, rövid fennállása óta is már figyelemre méltó ténye­­zője lett a fővárosi társas életnek. A rendes heti összejövetelek programmját ma este képsorsolással toldotta meg, ami minden tekintetben sikerült újítás­nak mondható. A képsorsolást megelőzőleg fölolvasás­sal vegyes hangverseny volt, amelynek minden egyes száma zajos tetszést aratott. Hetényi Béla, a nem­zeti színház tagja, fölolvasta Murai Károlynak, mai lapunkban is közölt tárcáját, Gazsi Mariska kedvesen csevegett el egy monológot és Kenedict, a népszínház jeles tenoristája nagy hatást keltett egy Mihályival énekelt duettel, amelyet Baros József karmester kísért zongorán. A hangverseny után megtartották a kép­sorsolást, amely alkalommal egy Vastagh- és egy Margitay-féle festményt sorsoltak ki a tagok közt, azután pedig kedélyes társasvacsorára ültek össze a vendégek. — Hymen, özv. Rajcsányi Alajosné szép és kedves leányát Ilonát, Bihar-Derecskén eljegyezv» Buray János odavaló ev. ref. tanuló; esküvőjük e hó 26-án lesz Derecskén. Lefkovits Albert pénzügyigazgatósági kat. nyilv. tart. irattári tiszt Rimaszombatban f. hó 13-án el­jegyezte Bródy Mathildot, Bródy Bertalan kereskedő szép és műveit leányát. — (A győri önkéntes tű­zoltóegylet jubi­leuma.­­ A győri tűzoltóegylet holnap, vasárnap tartja a lapunkban már jelzett programm szerint fönnállása negyedszázados jubileumát. Batthyány Lajos grófot, Fiume kormányzóját, a város és megye volt főispán­ját ez alkalommal szívélyes ovációkban részesítik a győriek. A jubiláris közgyűlésen a kormányzó fog­ elnökölni, ő lévén az egyesületnek díszelnöke. Mind­azon tűzoltók, — írja levelezőnk — kik 25 év óta állanak az egylet szolgálatában, a városi törvényha­tóság októberi közgyűlésének határozata értelmében emlékérmet kapnak. Az emlékérmeket Zechmeister Károly kir. tanácsos polgármester már át­küldte az egylet elnök elnökségének. Az ünnepélyes ülést ban­kett követi a vigadó nagytermében. , — (Kirabolt plébános.) Az osztrák-magyar­­ vasuttársulat uradalmához tartozó Staierlak községben, — mint tudósítónk jelenti, — álarcos rablók törtek, be a plébániába s Moser József 80 éves plébánost, pápai kamarást pokrócokba gyömöszölve védtelenné tették s takarékkönyvecsk­éjét, valamint a készpénzét és értéktárgyait 26,000 frt értékben elrabolták. Mozsid-­­­lovszky főszolgabíró szigorú nyomozást indított. — („Bio it­r ad astral“) cím alatt jelent meg nemrég , egy füzet, mely plágium vádjával illette: dr. Tauszk Ferenc egyet, tanársegédet. Különösen ki volt élesítve az a vád, hogy Tauszk dr.-nak „A szív viszonya az idegbántalmakhoz“ c. dolgozata egyenes másolása dr. Rosenbach egyetemi tanár ily irányú­ munkájának. E vád ellen most maga dr. Rosenbach boroszlói egyetemi tanár nyilatkozik dr. Tauszkhoz küldött levelében. A nyilatkozat így hangzik: „Miután dr. Tauszk Ferenc urnak“ „A szív viszonya az ideg­­bántalmakhoz“ című dolgozatának hiteles fordítását­­ átnéztem, ezennel kijelentem, hogy dr. Taus­k úr abban eredeti nézetei egész sorozatának adja kifeje­zését, melyekkel, — mellesleg megjegyezve, — nem is értek minden pontban egyet, — és hogy dolgoza­taimból­ vett idézeteiben teljesen lojális módon járt el, vagyis a tudományos dolgozatokban szokásos idé­­zési módszer tartotta meg. Ezek alapján annak a telljes meggyőződésemnek adok kifejezést, hogy dr. Tauszk úr minden ok nélkül vádoltatott dolgozataim plapizálásával és remélem, hogy nevezett úr, kinek német nyelven megjelent munkáit becsülöm, ez alap nélküli támadások miatt tudományos személyiségében nem fog megkárosodni. Rosenbach a boroszlói egye­tem tanára. — (Rózsa Sándor cimborája,) a vén Csonka Ferenc, aki elfogatása alkalmával igen súlyos sebet ejtett Szekula szegedi rendőrbiztoson, immár beval­lotta a bűnét. Az utolsó napokban igen nyugtalanul viselte magát a börtönben s tegnap azzal állott elő, hogy vallani akar. Erre a főkapitány elé vitték s a vén betyár bevallotta, hogy Csigicset csakugyan is gyilkolta meg, még pedig azért, hogy elvehesse a lo­vát és kocsiját. Igen gyöngének és öregnek érezte magát arra, hogy onnan messziről gyalog térjen haza. Csigicset előbb leitatta, azután hurkot kötött a nya­kára. Mikor pedig megfojtotta, a Buszaiba lökte, mely Vukovár mellett van. A főkapitány ama kérdésére, hogy várjon nem aggódott-e amiatt, hogy a holtestet majd kiveti a viz, azt válaszolta, hogy halász­ember létére ismeri a víz természetét. Hogy tehát a szegény Csigics holtteste a viz alatt maradjon, a hasát fölé, hasította s a beleit kiszedte. Az általa megszűrt Szen,­kula állapota roszabbra fordult. Ti. -#•

Next