Pesti Hírlap, 1895. október (17. évfolyam, 269-299. szám)

1895-10-03 / 271. szám

4 B lelkiismeretlen ágenseknek szolgáltatták ki az államérdekeit. Cavaignac fölemlíti a többek közt, hogy egész hajóhús-konzerv már a Marseille-i-öbölben elromlottnak ítéltetett, de azért mégis elbocsáttatott. Madagaszkárban a hadi budget rovására a gabonával a leggyalázatosabb uzsora űzetett, amit egyik francia lap Napfényre is hozott, minek folytán a bűnügyi bíróság elé került a dolog. A hadügyi igazgatóság, ahelyett, hogy támogatta volna az igazságszolgáltatást, minden fölvilágosítást megtagadott. Cavaignac jelentése valóságos bombaként szakadt a párisi közvéleményre s a radikálisok úgy tüntetik föl a dolgot, mintha minden hiba és visszaélés a Ribot-minisztériumtól származnék. Rochefort rablófészeknek nevezi a hadügyminisztériumot s fölháborodással említi, hogy annak jelenlegi lakói merészelték Boulanger-t annak idejében visszaélésről vádolni . Hogy Cavaignac leleplezései kellemetlenül érintették a kormányt, az természetes, és érthető, ha a a budget-bizottságban Zurlinden hadügyminiszter élénken rátámadt Cavaignacra s szemére vetette, hogy jelentésében hemzseg a sok irányzatos túlzás. Előfordult egyes sajnálatos esetet általánosít s mindenben jóval túl lő a célon. Azt azonban a miniszter sem tagadhatta, hogy a hadügyigazgatóság nem érintkezik egyenesen a szállítókkal, hanem közvetítők segélyével, amin azonban változtatni fognak. Végül szemére hányta Cavaignac-nak, hogy jelentése a hadseregre és annak fegyelmére a legrosszabb hatással lesz. Orosz lengyelek és Szibéria Orosz Lengyelország kormányzósága 1854. január 12-ikén kiadott rendeletével megtiltotta az orosz-lengyeleknek, hogy kereskedelmi célokkal Szibériába utazzanak. Oka e rendeletnek az volt, hogy a kormány attól félt, hogy a Visztula környékéről Szibériába utazó lengyelek találkozhatnának az 1831-iki lengyel forradalom részeseivel, kiket Szibériába hurcoltatott. A mostani kormányzó, Suwaloff gróf azonban ezt a régi rendeletet felfüggesztette s a visztulamelléki lengyeleknek a szabad közlekedést Szibériával megengedte. _______________________________ PEST HÍRLAP Jen6. október 3. Megyék és városok. A bajai mandátum. Baja, okt. 1. Hogy a több napilapban különböző változatban szárnyaló azon hír, mintha Baján akár a nemzeti, akár a néppárt talajjal bírna, mennyire nélkülöz minden alapot, fényesen megcáfolta a szabadelvű párt, mely folyó hó 1-én, a mezei munka, a szüret és hétköznap dacára, közel négyszáz választópolgár részvételével Szutrély Lipót ügyvéd és takarékpénztári igazgató elnöklete alatt megtartott nagy értekezletén dr. Herman Adolf ügyvéd, Scherer Sándor képezdei h. igazgató és Perczel Miklós nyug. főispán magas röptű beszédei által felvillanyozva, dr. Plósz Sándor igaz- ságügyminiszteri államtitkárt óriási lelkesedéssel a bajai választókerület országgyűlési képviselőjévé egyhangúlag kikiáltotta és ezáltal a liberális eszmékben való tántoríthatlan ragaszkodását, a szabadelvű párthoz való hűségét és az abból alakult kormány iránti rendíthetlen bizalmát félreérthetlenül dokumentálta. Az államtitkár úrnak csütörtökön folyó hó 3-án, dr. Hegedűs Aladár polgármester vezetése alatt hat tagú küldöttség ajánlja fel a mandátumot s a nagynevű jelölt előreláthatólag vasárnap jön városunkba, programmbeszédje elmondására. Leirhatlan tapsviharral tüntették ki a szabadelvű eszmék ősz bajnokát, Perczel Miklóst, midőn az összes politikai pártok elveit boncolgató beszéde végén ünnepélyesen kinyilatkoztatta, hogy a mai napon a szabadelvű párt kötelékébe belép, azon pártba, mely egyedül képes a haza jövő boldogságát előmozdító magasztos elveit meg is valósítani. A polgárság örül annak tudatában, hogy városunkat a képviselőházban olyan férfiú fogja képviselni, aki nagy tudományával nemcsak az egyetemi kathedrán szerzett hervadhatlan babérokat, hanem a kormányban is, mint az igazságügyminiszter jobb keze, bizonyára az országra áldásos munkásságot fog kifejteni és akitől ezen, a liberális eszmékhez évtizedek óta mindig hű, intelligens és jobb sorsra érdemes város jogos igényeinek megvalósítását méltán várja. Meg vagyunk győződve, hogy azon gyönyörű öszhangot, mely társadalmi, nemzetiségi és felekezeti különbség nélkül a választópolgárság mai manifesztumában oly egyetértően nyilvánul, idegen elemek megzavarni képesek nem lesznek, úgy hogy folyó hó 12-én dr. Plósz Sándor egyhangúlag fog Baja város országgyűlési képviselőjévé megválasztatni. -------- * Békés megye régen tartott oly fontos ülést, mint most. Tudósítónk a két napi tárgyalásról a következő jelentéssel szolgál: Az alispán jelentette, hogy a szűk határú Új-Kigyós folyó fizetéseit nem tudja teljesíteni, ha a pénzügyminiszter az eddig korlátolt számú dohányengedélyeket ki nem adja nagyobb menynyiségben. Dr. Fábry Sándor alispán az intenzív gazdálkodásra való áttérhetés céljából, a megye öntözési terveit kéri a kultúrmérnökök által elkészíteni. A nagyérdekű indítványt a közgyűlés egyhangúlag elfogadná. Trencsén megye átirata Agliardi ügyben örvendetes tudomásul szolgált, Zemplén átiratát a bandérium dolgában elvben elfogadták, a részletek előterjesztését az alispánra bízták. Ezután ismét két megyei intézmény létesítését tárgyalták és pedig kimondták, hogy 40.000 frt. költséggel Csabán földmives iskolát létesítenek, Gyulán pedig az alsó néposztály árva gyermekeinek cselédnevelő árvaházat. Az árvasázi tartalékalapok egy részét fogják az árvaház céljaira fölhasználni. Dr. Fábry alispán szóbeli jelentést tett a békési vásári ribillióról, mely valósággal konsternálta a bizottsági tagokat, attól félvén, hogy a népzendülés okát a sajtó egy része ismét úgy fogja tárgyalni, mintha az szociális zendülés lett volna. A vármegye költségvetése 105.675 frt 97 kr szükséglettel s 91.180 frt bevétellel elfogadtatott, a 14.995 frt 95 kr hiány fedezésére egy °/6-os törvényhatósági pótadót szavaztak meg.* Biharmegye új főorvosává a főispán dr. Popovita Györgyöt nevezte ki. SZÍNHÁZ ÉS ZENE Tamara. (Eredeti dalmű négy felvonásban, irta dr. Váradi Antal. Zenéjét szerzette Elbert Imre. Először kerül színre a m. kir. operaházban 1895. október 4-ikén.) I. Király ő felségének, a tudomány és művészet nagylelkű pártfogójának névnapján színre hozzák Elbert Imrének négyfelvonásos nagy dalművét, a Tamarát. A dalmű szövege Várady Antalnak (1873-ban a Teleki-díjjal kitüntetett) hasoncímű tragédiája után készült, a zenéjét Elbert Imre tanár írta, a hazai fiatal zenésznemzedék egyik legtehetségesebb, legképzettebb tagja. Elbert Imre még jóformán ismeretlen ember, illik, hogy annak rendje-módja szerint bemutassuk. Elbert Imre született Budapesten, 1868. év február 28-ikán. Atyja, Elbert Ferenc kardalnok, korán a zenészpályára szánta fiát. Elbert Imre már 14 éves korában bejutott az orsz. zeneakadémiába, hol a zongora tanszakot előbb Erkel Gyulánál, később Liszt Ferencnél végezte és ennek ajánlása folytán elnyerte a Liszt-stipendiumot is. Zeneelméletet és összhangtant Nikulics Sándornál hallgatott. Zenei tanulmányainak elvégzése után kinevezték a zeneakadémiába segédtanárnak, s nemsokára rá pedig Szabados Károly helyére a m. kir. operaházhoz korrepetitorrá, de minkét állásáról kénytelen volt lemondani, súlyos idegbajának gyógyitása végett. 18 éves korában végezte be a zeneakadémiát és 4-ed éves növendék korában irt egy nyitányt, melyet a fővárosi vigadóban elő is adtak. Ennek hallatára dr. Várady Antal fölajánlott neki egy opera-szöveget megzenésítés végett. Tamarát, melybe 1885. szeptember végén kezdett, a mű zenéjét bevégezte 1891. tavaszán és ugyanez év őszén nyújtotta be a m. kir. operaházhoz megbirálás végett. Az operaház akkori vezetője Beniczky szépen pihentette a munkát, utóda Zichy Géza elfogadta a művet előadásra, de e közben ő is lemondott állásáról és a műnek ismét pihennie kellett a míg végre Stesser József miniszteri tanácsos, kormánybiztosi minőségben, Nikisch Arthur igazgatóval, behatóbban átvizsgálván a művet, elfogadták 4 évi heverés után s már a műsorra föl is vették 1894-ben, de ekkor ismét különféle más körülmény hátráltatta a dalmű előadását, mig végül Káldy Gyula, az uj igazgató, azt előadásra kitűzte és ennek folytán a hazai újdonság király ő felségének névnapján színre is kerül. Az érdekes újdonságból ma este tartották meg a jelmezes főpróbát csekély számú meghívott közönség előtt. A főpróba 6*/a órától 10*/1 óráig tartott, de a hallgatóság érdeklődése négy órán keresztül egy pillanatig sem csökkent. A főbb szerepekben Broulik, Ney Dávid, Takács, Vasquez grófné és Dióssy-Hanoltl Berta vannak elfoglalva, a zenekart Grossmann karmester vezényli. Az új kiállítás és a dekorációk Keméndi Jenő scenikai főfelügyelő utasítása szerint készültek és kápráztatóan fényesek. A bemutató előadást pénteken, e hó 4-dikén, este 7 órakor tartják meg. * (Népszínház.) A mai előadás vége, felé érkezett a távirati értesítés, hogy Ráthonyi Ákos testvére meghalt. Ráthonyi a temetésre azonnal elutazott s így a Brigitta bemutató előadását, amely szombatra volt hirdetve, lehetetlen megtartani, mert a darab egyik főszerepét Ráthonyi játszsza. Holnap csütörtökön megtartják a „Szókimondó asszonyság“ előre hirdetett előadását, pénteken este pedig a Brigitta főpróbája helyett, amely egyelőre elmarad, a Jabuka kerül színre. * (A budai színkörben) ma tartották meg a búcsúelőadást, amely ezúttal is a közönség rokonszenvének és szeretetének lelkes, szinte megható nyilvánulásával járt. A fővárosiak nem szívesen engedik át Krecsányiékat vidékieknek; ezt bizonyította ma is a zsúfolt ház, a sok taps, éljenzés, amelylyel a szereplőket, és különösen az igazgatót számtalanszor kitapsolták. A „Budavár bevétele“ előadása szinte csak alkalommá lett erre a tüntetésszerű ünneplésre. Krecsányi az idén is rászolgált erre a jutalomra. Társulata határozottan a vidék legjobb társulata, műsora rendkívül változatos. 5 hónap alatt egy sereg újdonságot mutatott be. Ilyenek voltak. A kis hörcsög. A komédiásnő. Hamis ideál. Méltóságos csizmadia. Mi történt az éjjel? Takácsok. Gyermekrablónő. Vegye el a lányomat ! A Takácsok színrehozataláról a külföldi lapok is elismeréssel nyilatkoztak. A Varázsfátyol fényes díszletei osztatlan elismerésre találtak. Jászai Mari és Komáromi Mariska vendégszereplései is hozzájárultak a szezon művészi nívójának emeléséhez, úgy hogy a társulat azzal a tudattal indulhat holnap új állomására, Temesvárra, hogy valóban feladata magaslatán állott. Ma a „Budavár bevételének“ ügyesen összeválogatott hazafias betétei csak növelték az amúgy is emelkedett hangulatban levő közönség lelkesedését. Tulajdonképen csak Haraszthy Hermin búcsúzott a színkör közönségétől; a jeles művésznő a jövő szezonban már a vígszínház színpadán fog működni. Elhalmoztak tapssal, virággal, amiben ma különben is nagy volt a bőség. Kápolnay Juliskának is jutott, Csikynek babérkoszorút nyújtottak föl. Reviczky Etelt is zajosan tapsolták. Kovács Mihály ma egymagában gondoskodott a derültség élesztéséről. Pompás nyárspolgár volt és valóságos tapsviharokat provokált „skandál“ kupléjával, amelyben többek közt elmondta, hogy ő meg kollegái szeretnének ám maradni, de nem lehet. Réthey, Berky is segítettek a hazafias szólamok hatásos alkalmazásában, a csataképek, táncok, csoportos jelenetek görögtüzes rendezésében pedig Krecsányi ma önmagát múlta felül. Az előadást nagy tablóval fejezték be, amelyben a társulat ama tagjai is részt vettek, akik különben ma nem játszottak Ott volt a két Ledofsky nővér, Mariska a Susanne jelmezében, Gizella, mint miss Nikol Nick . Kállay Lujza magyar menyasszonyi ruhát viselt, ami rá nézve különösen aktuális jellegű volt, amennyiben dél óta jegygyűrű ragyog az ujján. Krecsányi Vera sem maradt el, ott volt a mama társaságában. Kassay, Kozma, Bihari, Giréth, Szilágyi, Janovics és mindannyian, akik annyi élvezetes estét szereztek a színkör publikumának, együtt énekelték a Rákóczy indulót. A hölgyek kendőket lobogtattak a tapsoló és éljenző közönség felé. Kecsányit addig hívták, míg valóságos kis beszédet rögtönzött, amelyben elmondta, hogy fáj búcsúznia, de hát az állandó otthon még mindig csak jámbor óhajtás. Újra felzúdult a viharos taps: — Éljen! Viszontlátásra! Aztán a függöny legördült. A színfalak mögött még azután is folyt a búcsúzás színészek és halttnék között. Holnap reggel fél nyolc órakor a társulat zöme az igazgatóval Temesvárra indul. * (Hírek a m. kir. operaházból.) A Tantora eredeti dalmű (zenéjét szerzette Elbert Imre, szövegét írta dr. Várady Antal) első előadását péntekre, király ő felsége nevenapjára tűzték ki. Ez alkalommal a szereposztás a következő : Dagon : Broulik, — Parthozen : Ney D., — Lyrens: Takáts, — Palmea : Vasquez grófné, — Esmuns: Dalnoki, —• Tornóra: Diósyné H. Berta, — Helia: Gárdonyi Mariska, — Azoth: Gábor Nelly, — Cusartes: Kiss, — Gend: Kertész, — Thaumer: Ney B. — főpap : Szendrői, — egy nő: Berts Vilma. — Megjegyezzük ezúttal, hogy Elbert e művét már 1890-ben befejezte. Az igazgatóságnak az az intézkedése, hogy az ösztöndíjas növendékek ezentúl kisebb szerepekben föllépjenek, már ebben az előadásban alkalmazást nyer, föllépnek közülök Berts Vilma, Gárdonyi Mariska és Kertész Ödön. — „A fekete dominó“-t szintén még e héten fölelevenítik új betanulással, részben új szereposztással. Szereplők : Angela: Sz. Bántossy Ilona. — Brigitta: Gábos Nelly. — Ursula: Rotter Gizalla. — Claudia: Valent Vilma. — Kapusné: Konesek Viktória. — Horatio: Arányi. — Juliano: Kiss. — Lord Elford: Beck. — Gil Perez: Hegedűs. — Ugyancsak a folyó hóban a „Fekete Dominó“ után fog színre kerülni Szabados Béla „Alszik a nagynézük című egy felvonásos vig dalműve. Ennek a szereposztása következő: Denise: Kaczér Margit. — Jaquette: Ábrányiné W. Margit. — Marquisne: Valent. — Dubernay lovag: Arányi. — Leapin: Beck. — A millenniumra tervbe vett újdonságok és reprisek betanítására nem rendelkezvén a színház a kellő mennyiségű erőkkel, az igazgatóság egy új korrepati.