Pesti Hírlap, 1895. december (17. évfolyam, 330-359. szám)
1895-12-01 / 330. szám
Budapest, 1895-XVII. évi 330 (6089) szám. Vasárnap, december 1. Szerkesztőség: Budapest, váci-körút 78. I. emelet, hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Kiadóhivatal: Budapest, váci-körut 78., hová az előfizetések és a lap szétküldésére vonatkozó felszólalások intézendők. «sas Előfizetési árak: Egész évre . . 14 frt — kr. Félévre.............7 „ —. „ Negyedévre . . 3 „ 50 , Egy hóra ... 1 „ 20 » Egyes szám ára 4 kr. Vidéken 5 kr. Megjelenik minden nap, ünnep és vasárnap alá * A Pesti Hírlap következő száma hétfőn december 2-án — d.u 2 órakor jelenik meg. Non tolerabitur. Ha a liberális fölfogás az igazságszeretetben, a kötelességtudásban és a hazafiasság dolgában szívbelileg csak olyan kishitű, értelmileg pedig csak olyan koldusszegény volna, mint amilyen a néppárti ultramontán plébános és káplán urak (tisztelet a többieknek), akkor mi most szó nélkül hagynék mindazt az égbekiáltó durvaságot és oktalanságot, amit a falusi helyeken a köznéppel a föntisztelt lelkipásztorok elkövetnek. Szó nélkül hagynék azért, mert ez a legbiztosabb útja-módja annak, hogy a köznép szíve elforduljon az ő embertelen papjaitól s vesékig járó undort kapjon attól a valláserkölcstől, amelylyel neki istentől elrugaszkodott papjai az egyház és haza iránt való kötelességeket gyakorlatilag magyarázzák. Sőt, ha a tudomásunkra jutott lelketlenségeket a maguk egész súlya szerint megfontoljuk és elképzeljük, hogy az ország számos olyan községében is történnek lelki atrocitások, ahonnan azt a nyilvánosság soha meg nem tudja, még azt is joggal föl lehetne tennünk, hogy a lelkiismereti inquizició alá helyezett tisztességes köznép, magától attól a templomtól is visszaretten, ahol ilyen pap osztja a szentségeket s magától attól a vallástól is elidegenedik, amelynek ilyen papjai vannak. Ha a liberalizmus csak olyan volna, amilyennek a hecc-papok s a néppárt kátéja mondja, akkor a hallgatással mondana és tenne most legtöbbet. A néppárti papok türelmetlensége, brutalitása és oktalansága magától megcsinálná a többit s a magyar kath. egyház rövid idő múlva a legnehezebb válságok egyikében felrengene. Dehát a liberalizmus nem ilyen. Magas politikai és erkölcsi piedesztáljáról az eszeveszettség ezen újabb fajtája sem taszíthatja le ;s vallásos türelmességét a papok vallástalan természetű türelmetlensége sem szüntetheti meg s őszinte hazafias békeszeretetét nem kényszerítheti álnok hallgatásra az a másnak talán tetszés látvány, amikor legnagyobb ellenségei: az ultramontánok fanatizmusukban önmagukat tépik össze. Mi az ország békéjét, a felekezetek egyetértését, a megzavart közlelkiismeret egyensúlyát s a vallás összetartó és moralizáló erejének viszszaállítását, sőt fejlesztését akarjuk s ezért kell beleszóljanunk azok művébe, akik bár öntudatlanul kezünkre dolgoznak, de a nemzet és ország nagy kárára, sőt az egyház és vallás világos veszedelmére folytatják forradalmi munkájukat az ország törvényei ellen, most már az anyakönyvi hivatalok előcsarnokában. Mindenkinek élénk emlékezetében van még az a két közös főpásztori levél, amelyet aug. 31-ről, az egyiket a lelkészkedő papsághoz, a másikat a hívekhez a magyar püspöki kar kibocsájtott. Tudja mindenki , a papságnak tudnia azonfelül kötelessége is, hogy e két pásztorlevél a türelem milyen szelíd hangján magyarázta meg az uj állapotot s a polgári házassággal szemben követendő magatartást. A lelkészkedő papságnak külön még az is meg van az elsőben hagyva, hogy híveit a polgári törvény iránt való engedelmességre és jogaik biztosítására figyelmeztesse. A püspöki kar módot tudott találni arra, hogy az egyházi jog és dogma föntartása mellett a hívek jogait s az állam, a haza iránt tartozó kötelességeit kímélje s a pápa által kimondott tolerabitur jeligét Vaszary hercegprímás pax jeligéjével együtt a kath. világban, legalább írásban, érvényesítse. De milyen ennek a két pásztorlevélnek a végrehajtása ott, ahol a fanatizmus fészket vert s ahol a néppárt szervezkedése újabb fekete vért és bizalmat öntött a hecc-káplánok ereibe! ? Számos eset került nyilvánosságra és még több nem került, ahol a plébános vagy káplán rábeszélte a márkapárt, hogy köznapi munkaruhájában, sőt legrosszabb ruhájában, zsírosan és szennyesen jelenjen meg az állami hatóság, az anyakönyvvezető előtt házasságot kötni. A szegény, tisztességtudó nép a béke kedvéért sok helyütt meg is tettes az anyakönyvvezető, aki ott díszruhában képviseli az állam tekintélyét, kénytelen volt a tiszteletlen márkapárt és násznépet szégyenszemre elküldeni, itt-ott hazakergetni, hogy tisztességes öltözetben jelenjék meg a közhatalom ezen fontos funkciójánál. Aki a nép lélektanát csak némileg is ismeri, elképzelheti könnyen, hogy az egyszerű lelkek fölháborodása ilyen esetben okvetlen azon személy ellen irányul, aki neki a megaláztatást és kineveltetést tanácsával megszerezte. Más helyeken a fanatikus lelkész a lelkiismeret gúzsba kötésének azt a módját eszelte ki - s ebben a ráckevei hecc-kápláné az elsőség dicsősége, — hogy a polgári házasság megkötése után a fiatal házaspárral előbb kényszerítve meggyónatta magának és levezekeltette velük a „polgári házasság“ bűnét s addig az oltár elé nem engedte őket, amíg ezt nem tet- A hétről. Oh hölgyeim, akik vasárnap Ha olvasóim itt nekem, Kik egyetemre sose járnak S mulatnak könnyű verseken. Már magukért is úgy aggódom, Tudósok lesznek szörnyű módon — S már nem olvasnak azután,Alapos cikkeket csupán. Wlassics Gyula, a nőik barátja, — Hazánkon ez a hir fut át — Immár maguknak is kitárta Az egyetemnek kapuját. Ki fecsegő menyecskévé lett, Most hallgató lehet, ha érett, S ha szigorai Julis, Boris — Lehet jövőre doktor is, Orvos, politikus, turista, Bölcsész, vagy pilula-vegyész — Stefanie úgy lehet, mint Pista. S oly könnyedén megy az egész! Utóbb a hadkötelezettség A nőkre is kiterjesztessék — S Kató még kardbojthoz jut itt, Ha vizsgáin meg nem bukik. Ez szép lesz hölgyeim, de lássák, Van ennek is árnyoldala. Békéknek főzni tejbe’ kását, E hivatás is szép vala. És szép az is: a férfit holmi kacér cselekkel elbájolni — S nem játszani nagy szerepet Létért dúló harc közepett. Ah, rút ez a létért folyó harc! Hős benne már igy sem vagyok ! Hát még, ha bájos viruló arc Rám ellenségesen ragyog! Rút férfit főbe ütni — semmi, De szép hölgygyel bírókra menni! , , , Nem, nem kel igy számomra dics . , , Fáj nagy reformod, ó Wlassics! Lavina ez! ... A hölgyvilág majd Minden jogunkra ráepül. S már holnap abban is ki lát bajt, Ha Panni parlamentben ül? De Pannik, Jutkák, Rózsik, Irmák A kormányt nagyhamar lebirnák, Mert ők — ki ezt se látja vak —• Mind, mind Apponyi-pártiak. Akkor lesz ám obstrukció ott, Hol falra festik most csupán. Hölgy- nyelvet megcsititni, módot Még egy Szilágyi sem tud ám. English Warehouse F. Andrássy-ut 1. Hiába van eltelve merszszel S fél tőle Andreánszky s Perczel, Elnök-kolomp és házszabály — Hölgyeknek ez sem imponál. Ma is nagy ott az idegesség, A férfi nyelv is megbotol, De, hogy még akkor ott mi esnék, Nem képes azt leírni toll. Hanem azért Münnich s Gajáry Megszűnnék párbaj-ügybe’ járni, Mert Marcsa, Margit és Irén — Megvívna mind — a helyszínen, ím, egy reform száz veszedelme. És van ezer, ha akarom. Fontolja ezt meg minden elme S beszéld Wlassicst le, magyarom! Ő mindig reformoktól duzzad, De te kabátját meg-meghuzzad: „Miniszter úr, az égre csitt — Legyen már lusta egy kicsit!“ Maguk pedig, ó, drága hölgyek, Ne diplomát keressenek. Tegyék csak menynyé ezt a földet, Mosolygjanak, szeressenek ! Hisz’ ha maguk se lesznek mások, Mint szoknyahordó embertársak, Tudók és egyenlők velünk , Mi akkor — kiknek verselünk? Roboz ti rendkívül olcsó árak mellett ajánlja kizárólag tiszta angol gyapjú szövetekből készült, legjobb szabású törd ruháit, továbbá fehérneműit. 1992/1 A Pesti Hírlap jelen száma 36 oldal.