Pesti Hírlap, 1896. május (18. évfolyam, 120-149. szám)

1896-05-01 / 120. szám

1896. május 1. PESTI HÍRLAP ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőhöz április hó 30-iki ülése. Elnök: Szilágyi Dezső 10 órakor nyitja meg az ülést. Jegyzők: F­erezel Béni, Molnár Antal, Kévízy J­ános. A kormány részéről jelen vannak: Bánffy Dezső báró miniszerel­nök, Ferezel Dezső, L­ukács László. A múlt ülés jegyzőkönyvét hitelesítik. Elnöki előterjesztések. Elnök: Bem­tatja Dózsa Endre Kolozsvárme­­gye tekei és Pok­mer Jenő, Szeged II. választókerü­letében megválaszolt országgyűlési képviselők megbízó levelét. Megvizsgálás és jelentéstétel végett kiadatik az Igazoló állandó biottságnak. Bemutatja a főrendiház elnökének hét rendbeli átiratát, hét törvényjavaslatról (közte a honalapítás megörökítéséről szóló), melyekre nézve a két ház kö­zött teljes egyetértés jött létre, melyeket tehát ő fel­ségéhez szenteslés végett terjesztenek föl. Bemutatja Szabolcs vármegye közönségének föl­­iratát az Ausztrával fönnálló vám- és kereskedelmi szerződés meghosszabbítása tárgyában; a békésmegyei tanítóegyesületnek Bánó József képviselő által beadott kérvényét, az elaggott tanítók részére a millennium alkalmából különös segélyalap létesítése iránt. Tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatnak a kérvényt bizottságnak. Következő a napirend Bizottsági jelentések. A ház tudomásul veszi a zárszámadási bizott­ság jelentését, melyet Kabos Ferenc referál és mely a tavalyi tulfeadásokról szól. Tudomásul veszi Reményi Ambrus előadása mellett a gazdasági bizottság jelentését a képvi­selőháznak ez évi 30.000­ forintnyi rendkívüli ki­adásairól. A holnapi napirend. Elnök : Következik már most, miután a mai napi­rendet elvégeztük, a holnap d­­e. 10 órakor tartandó ülés napirendjének m­egállapítása. Erre nézve javaslatom a következő. (Halljuk! Halljuk !) Kérem első­sorban ki­tűzni a közigazgatási bizottságnak jelentését Uj-Szőny nagyközségnek Komárom szab. kir. várossal való egyesítéséről, amelylyel a ház korábbi határozata sze­rint együtt tárgyaltatnék azon kérvény is, mely erre az ügyre vonatkozólag tegnap­­benyújtatott. A máso­dik helyre kérném kitűzni a közigazgatási bírósá­gokról­ szóló törvényjavaslat tárgyában kikül­dött külön bizottság jelentését. Hozzá­járul ehhez a láz ? (Helyeslés.) Ezt tehát, mint a­ holnapi napirendet, ajház meg­állapította s ezzel az ülést bezárom. Ülés vége d. e. 11 óra 40 perckor, reghez, aki még mindig a legnagyobb csöndben aludt. Csuda történt-e, vagy micsoda, de tény, hogy a lélekzetv­étele olyan volt, akár a legegész­ségesebb embernek. Az orvos megtapintotta az ütőerét, s azt mondta, hogy érvelése nyugtalan ugyan még egy kevéssé, de azért most már a legjobbat le­het remélni. — Szegény öreg úr, igazán megérdemelne még néhány esztendőt. A leány szomorúan bólintott. Aztán, mintha hirtelen eszébe jutott volna valami, kisietett az inashoz. — Mikorra ígérték, Péter, hogy kihozzák azt a holmit ? — Délutánra, kisasszony ... Jankának rettentő sejtelmei támadtak. Kez­tyűt, kalapot vett magára, s az orvostól­­bu­­ssut sem véve, csaknem futva távozott a la­kásból. Bérkocsiba akart ülni, hogy minél hama­rabb odaérjen, de mindjárt mást gondolt. A házban, ahol laktak, az első emeleten volt egy ismerős családjuk, kiknek telefonjuk is volt. Oda benyitott. Az Entreprise des Pompes Funèbrest kérte. — Kérem, — mondta szakadozva, mikor az összeköttetést megkapta — a reggel egy öreg inas tett önöknél megrendelést Bozsérékhez, ide és ide. Sürgősen kérem, hogy ebben a dologban ,egyelőre ,semmi intézkedést ne tegyenek ... Megint eszébe jutott valami és újra csön­getett. — Halló, Pompes Funebres?... — Halló, mi tetszik ? A szegény ferde válla, kinek a fejét egé­szen megzavarta az a váratlan fordulat, hogy az öreg kapitány utolsó órájában egyszerre csak ilyen javuláshozó álomba merült, csaknem kér­lelő hangon mondta a telefonba : — De komolyan kérem, nehogy kiküldjék azt a holmit. A szeme könybe lábadt, mikor remegő ajkakkal befejezte mondanivalóját. — A napokban úgyis valószínűleg beüze­nek értök ... Mikor másodszor is lecsapta a kagylót, boszankodva jegyezte meg magában : — Máskor sohasem teszek előre megren­deléseket Zsoldos László. A „hivatalnok-paragrafus.“ — Az igazságügyi bizottságból. — Apponyi Albert gróf ismeretes választási indít­ványának egyik sokat vitatott pontját, a „hivatalnok­­paragrafus“-t ma intézte el a képviselőház illető bi­zottsága. Ez az indítványpont, mely egyértelmű az állami és törvényhatósági tisztviselőknek a képviselőválasz­tási mozgalmak alatt való békéba vetésével, meglehe­tősen laza és nehézkes szerkezetében következőleg hangzik : „Állami és törvényhatósági közhivatalnok, a rend. tan. városok polgármestere és rendőrkapitánya , a községi (ker.) jegyző nem vehet részt politikai pártgyűlések összehívásában, nem lehet azoknak el­nöke vagy jegyzője és tőlük megbízatást el nem fo­gadhat ; nem vehet részt politikai pártok körmenetei­ben, a képviselő-jelöltek bevonulásában vagy köruta­zásában ; nem tűzheti ki lakásán politikai pártnak vagy képviselő-jelöltnek zászlaját vagy­­jelvényeit és nem viselhet pártjelvényt; valamely hatáskörébe eső cselekménye vagy mulasztása,, illetőleg ezekre vonat­kozó ígérete vagy fenyegetése által, vagy hivatali ál­lásának általában való fölhasználásával valamely vá­lasztót bizonyos jelölt melletti vagy elleni szavazásra, vagy a szavazástól való tartózkodásra nem bírhat; nem rendezheti és nem működhetik közre az egyik vagy másik párt választóinak összeszedésénél és a választás székhelyére vezetésénél ; a csendőrséget vagy katonaságot a választóknak a községekben való összeszedésére, e választási székhelyre való szállítá­­sára és a választás székhelyén való együtt-tartására nem alkalmazhatja, illetőleg az azok fölötti rendelke­zési jogot az érintett célokból más közegekre, külö­nösen pedig úgynevezett polgári megbízottakra sem egészben sem részben át nem ruházhatja ; végre a hivatali fölebbvaló a neki alárendelt köztisztviselőt nem utasíthatja arra nézve, hogy melyik jelöltre sza­vazzon vagy ne szavazzon, hogy szavazási jogát am­i­kor gyakorolja, vagy a szavazástól egyáltalában tar­tózkodjék, vagy hogy befolyását valamely más mó­don az egyik vagy másik jelölt mellett vagy ellen ér­vényesítse.“ A bizottság többsége az indítvány eme pontjá­ban felsorolt interdictumokból csak azt az egyet fo­gadta el, me­g a tisztviselőknek megtiltja, hogy párt­­gyűléseket összehívjanak, azokon az elnöki vagy jegy­zői tisztet viselhessék vagy azoktól megbízást fogad­janak el. Fölmerült, az a javaslat is, hogy ez a tilalom ki­terjesztessék a felekezetek lelkészeire is, s annyi két­ségtelen, hogy a lelkészekkel szemben is föltétlenül alkalmazhatók mindazok az érvek, melyeket Apponyi gróf indítványának eme része mellett a vita során felhozott, — hogy t. i. nem lehet megengedni, miként ily állás­ban levő egyének egyik párt élén osztentativ módon szerepeljenek s annak a pártnak esetleges bukásával állásuknak tekintélyén s a tiszten, melyet viselnek, csorba ejtessék. Teljesen következetes, elvileg és gyakor­— Miért ? — kérdezte egy hang a tele­fonon. ,— Mert . . . mert reggel azt hittük még, hogy meghal. — De most — tette utána akadozva — jobban van és nem szeretném, ha azt a holmit kihoznák ... Az intézet tudomásul vette a visszavont megrendelést, Bozsér­ kisasszony­­ pedig vissza­akasztotta a kagylót a helyére. Alig lépett ki a folyosóra, ismét vissza­fordult. «'"in..........j ' . ' i i­nil--ii—mm ■datilag egyaránt jogosult mindenesetre csakis akkor lett volna a kérdéses rendelkezés, ha kiterjesztik vala a felekezetek papjaira is, akik szintén hivatalos állást­ töltenek be s mint a legújabb időkben annyi eset ta­núsítja, az állásukból folyó hatalommal sokkal nagyobb mértékben visszaélhetnek, mint a szorosabb éjtelgpl-­ ben vett tisztviselők. Apponyi gróf kérdéses indítványából az emlí­tettük első ponton kívül egyet sem fogadott el a bi­zottság, mert azt találta, hogy a tisztviselőknek hiva­talos hatalmukkal való netaláni visszaélései ellen ele­gendő évrendszabály foglaltatik törvényeinkben, a­z pedig, hogy egyes választásokra nézve csak azért, mert tisztviselők, megszoríttassanak a minden válasz­tópolgárt törvény szerint megillető jogok, nemcsak merőben indokolatlan, de hazai viszonyaink között egyenesen káros, sőt veszélyes dolog lenne. A tudósítás itt következik. A kúriai bíráskodási törvényjavaslat tárgyalá­sára kiküldött képviselőházi bizottság Fest Lajos el­nöklete alatt tartott mai ülésében folytatta a törvény­­javaslatba fölveendő némely rendelkezések tárgyában Apponyi Albert gróf által benyújtott indítvány részle­tes tárgyalását. Az indítvány azon pontjába, mely szerint azon központi választmányi vagy összeíró küldöttségi tag, választási vagy küldöttségi elnök, jegyző, vagy külö­nös megbízatás folytán a választásnál közreműködő más közeg ellen, ki ezen eljárásában a fönnálló tör-­ vényeket akár cselekvése, akár mulasztása által meg-" sérti, fegyelmi eljárásnak van helye, a bizalmi férfiak is fölvetettek. Elfogadtatott az indítvány azon rendel­kezése is, mely szerint a fegyelmi vizsgálat teljesíté­sére a közigazgatási bizottság egy vagy több nem tiszt­viselő tagját küldi ki.­­ Ellenben mellőzte a bizottság a szóbanforgó indítvány ama dispozitióját,­­mely szerint az ily fegyelmi ügyek fölött mint felső­ fórum a közigazgatási bíróság határoz, s fentartotta a bizottság által az eredeti törvényjavaslatba annak idején beiktatott rendelkezést, mely szerint a vizsgá­lat eredménye fölött másodfokon a belügyminiszter határoz. Jelentésébe felveendőnek határozta egyébként a bizottság Perczel belügyminiszter azon kijelentését, miszerint elvileg nincs kifogása az ellen, hogy a szó­ban forgó ügyek fölött való döntés bírói illetékességi körbe utaltassák.­­ Beható vitára nyújtottak alkalmat az indítvány következő pontjai, melyek megszorító és tiltó rendel­kezéseket foglalnak magukban a hivatalnokoknak a képviselőválasztási mozgalmakban­­ való résztvevőjére nézve. A vitában Erdély és Perczel minisztereken s az indítványozó Apponyi grófon kívül Rohonyi elő­adó, Tisza István, Szivák Imre, Jelinek Arthur, Mol­nár Antal, Gullner Gyula, Mohay Sándor, Makfalvay Géza és Szaplonczay Miklós bizottsági tagok vettek részt. Végezetül elfogadta a bizottság Perczel minisz­ter által javasolt szövegezésben­­a kérdéses indítvány­­szakasz első pontját, mely szerint „állami és törvény­­hatósági“ tisztviselő, a rendezett tanácsú városok pol­gármestere és rendőrkapitánya s a községi- vagy kör­jegyző nem hívhat össze pártgyűlést, nem lehet an­nak elnöke vagy jegyzője és pártgyűléstől megbízatást el nem fogadhat. Az indítvány­szakasz többi pontjait mellőzte a bizottság, valamint azt a javaslatot is, hogy az elfogadott fentebbi tiltó rendelkezés a feleke­­kezetek lelkészeire is kiterjesztessék. Ezzel a tárgyalás folytatása holnap d. u. 5 órára tűzetvén ki, az ülés véget ért. Képviselőjelölés: Mátészalkáról sürgönyzik lapunknak . A szabadelvű párt ma városunkban igen népes értekezletet tartott, amelyen óriási telkesültség közt egyhangúlag Nagy Béla lázárii nagybirtokost ki­áltotta ki a Perényi Péter báró halálával megüresedett mátészalkai képviselő-jelöltségre. Tekintve, hogy a kerület­ számottevő intelligenciája csaknem kivétel nél­kül megjelent, az osztatlan lelkesedésből s a jelölt népszerűségéből következtetve, a folyó hó 4-én meg­tartandó választáson Nagy Béla megválasztása már­is biztosítottnak tekinthető. Az országgyűlési nemzeti pártnak Kovács Albert elnöklésével értekezlete volt. Issekutz Győző előterjesztést tett a közigazgatási bíróságról szóló tör­vényjavaslatról azon értelemben, amint a pártok ve­zetői magánbeszélgetésben már megállapodtak. A tárgyhoz szólottak :­ Horánszky Nándor, Apponyi Albert gr., Szentiványi Kálmán, Gullner Gyula. A párt hozzá­járul azon megállapodáshoz, hogy a törvényjavaslat átdolgozás végett a bizottsághoz visszautasíttassék. — A párt ebbeli álláspontját Gullner Gyula fogja a ház­ban tolmácsolni. 3 .

Next