Pesti Hírlap, 1896. május (18. évfolyam, 120-149. szám)
1896-05-01 / 120. szám
1896. május 1. PESTI HÍRLAP ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőhöz április hó 30-iki ülése. Elnök: Szilágyi Dezső 10 órakor nyitja meg az ülést. Jegyzők: Ferezel Béni, Molnár Antal, Kévízy János. A kormány részéről jelen vannak: Bánffy Dezső báró miniszerelnök, Ferezel Dezső, Lukács László. A múlt ülés jegyzőkönyvét hitelesítik. Elnöki előterjesztések. Elnök: Bemtatja Dózsa Endre Kolozsvármegye tekei és Pokmer Jenő, Szeged II. választókerületében megválaszolt országgyűlési képviselők megbízó levelét. Megvizsgálás és jelentéstétel végett kiadatik az Igazoló állandó biottságnak. Bemutatja a főrendiház elnökének hét rendbeli átiratát, hét törvényjavaslatról (közte a honalapítás megörökítéséről szóló), melyekre nézve a két ház között teljes egyetértés jött létre, melyeket tehát ő felségéhez szenteslés végett terjesztenek föl. Bemutatja Szabolcs vármegye közönségének föliratát az Ausztrával fönnálló vám- és kereskedelmi szerződés meghosszabbítása tárgyában; a békésmegyei tanítóegyesületnek Bánó József képviselő által beadott kérvényét, az elaggott tanítók részére a millennium alkalmából különös segélyalap létesítése iránt. Tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatnak a kérvényt bizottságnak. Következő a napirend Bizottsági jelentések. A ház tudomásul veszi a zárszámadási bizottság jelentését, melyet Kabos Ferenc referál és mely a tavalyi tulfeadásokról szól. Tudomásul veszi Reményi Ambrus előadása mellett a gazdasági bizottság jelentését a képviselőháznak ez évi 30.000 forintnyi rendkívüli kiadásairól. A holnapi napirend. Elnök : Következik már most, miután a mai napirendet elvégeztük, a holnap de. 10 órakor tartandó ülés napirendjének megállapítása. Erre nézve javaslatom a következő. (Halljuk! Halljuk !) Kérem elsősorban kitűzni a közigazgatási bizottságnak jelentését Uj-Szőny nagyközségnek Komárom szab. kir. várossal való egyesítéséről, amelylyel a ház korábbi határozata szerint együtt tárgyaltatnék azon kérvény is, mely erre az ügyre vonatkozólag tegnapbenyújtatott. A második helyre kérném kitűzni a közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslat tárgyában kiküldött külön bizottság jelentését. Hozzájárul ehhez a láz ? (Helyeslés.) Ezt tehát, mint a holnapi napirendet, ajház megállapította s ezzel az ülést bezárom. Ülés vége d. e. 11 óra 40 perckor, reghez, aki még mindig a legnagyobb csöndben aludt. Csuda történt-e, vagy micsoda, de tény, hogy a lélekzetvétele olyan volt, akár a legegészségesebb embernek. Az orvos megtapintotta az ütőerét, s azt mondta, hogy érvelése nyugtalan ugyan még egy kevéssé, de azért most már a legjobbat lehet remélni. — Szegény öreg úr, igazán megérdemelne még néhány esztendőt. A leány szomorúan bólintott. Aztán, mintha hirtelen eszébe jutott volna valami, kisietett az inashoz. — Mikorra ígérték, Péter, hogy kihozzák azt a holmit ? — Délutánra, kisasszony ... Jankának rettentő sejtelmei támadtak. Keztyűt, kalapot vett magára, s az orvostólbussut sem véve, csaknem futva távozott a lakásból. Bérkocsiba akart ülni, hogy minél hamarabb odaérjen, de mindjárt mást gondolt. A házban, ahol laktak, az első emeleten volt egy ismerős családjuk, kiknek telefonjuk is volt. Oda benyitott. Az Entreprise des Pompes Funèbrest kérte. — Kérem, — mondta szakadozva, mikor az összeköttetést megkapta — a reggel egy öreg inas tett önöknél megrendelést Bozsérékhez, ide és ide. Sürgősen kérem, hogy ebben a dologban ,egyelőre ,semmi intézkedést ne tegyenek ... Megint eszébe jutott valami és újra csöngetett. — Halló, Pompes Funebres?... — Halló, mi tetszik ? A szegény ferde válla, kinek a fejét egészen megzavarta az a váratlan fordulat, hogy az öreg kapitány utolsó órájában egyszerre csak ilyen javuláshozó álomba merült, csaknem kérlelő hangon mondta a telefonba : — De komolyan kérem, nehogy kiküldjék azt a holmit. A szeme könybe lábadt, mikor remegő ajkakkal befejezte mondanivalóját. — A napokban úgyis valószínűleg beüzenek értök ... Mikor másodszor is lecsapta a kagylót, boszankodva jegyezte meg magában : — Máskor sohasem teszek előre megrendeléseket Zsoldos László. A „hivatalnok-paragrafus.“ — Az igazságügyi bizottságból. — Apponyi Albert gróf ismeretes választási indítványának egyik sokat vitatott pontját, a „hivatalnokparagrafus“-t ma intézte el a képviselőház illető bizottsága. Ez az indítványpont, mely egyértelmű az állami és törvényhatósági tisztviselőknek a képviselőválasztási mozgalmak alatt való békéba vetésével, meglehetősen laza és nehézkes szerkezetében következőleg hangzik : „Állami és törvényhatósági közhivatalnok, a rend. tan. városok polgármestere és rendőrkapitánya , a községi (ker.) jegyző nem vehet részt politikai pártgyűlések összehívásában, nem lehet azoknak elnöke vagy jegyzője és tőlük megbízatást el nem fogadhat ; nem vehet részt politikai pártok körmeneteiben, a képviselő-jelöltek bevonulásában vagy körutazásában ; nem tűzheti ki lakásán politikai pártnak vagy képviselő-jelöltnek zászlaját vagyjelvényeit és nem viselhet pártjelvényt; valamely hatáskörébe eső cselekménye vagy mulasztása,, illetőleg ezekre vonatkozó ígérete vagy fenyegetése által, vagy hivatali állásának általában való fölhasználásával valamely választót bizonyos jelölt melletti vagy elleni szavazásra, vagy a szavazástól való tartózkodásra nem bírhat; nem rendezheti és nem működhetik közre az egyik vagy másik párt választóinak összeszedésénél és a választás székhelyére vezetésénél ; a csendőrséget vagy katonaságot a választóknak a községekben való összeszedésére, e választási székhelyre való szállítására és a választás székhelyén való együtt-tartására nem alkalmazhatja, illetőleg az azok fölötti rendelkezési jogot az érintett célokból más közegekre, különösen pedig úgynevezett polgári megbízottakra sem egészben sem részben át nem ruházhatja ; végre a hivatali fölebbvaló a neki alárendelt köztisztviselőt nem utasíthatja arra nézve, hogy melyik jelöltre szavazzon vagy ne szavazzon, hogy szavazási jogát amikor gyakorolja, vagy a szavazástól egyáltalában tartózkodjék, vagy hogy befolyását valamely más módon az egyik vagy másik jelölt mellett vagy ellen érvényesítse.“ A bizottság többsége az indítvány eme pontjában felsorolt interdictumokból csak azt az egyet fogadta el, meg a tisztviselőknek megtiltja, hogy pártgyűléseket összehívjanak, azokon az elnöki vagy jegyzői tisztet viselhessék vagy azoktól megbízást fogadjanak el. Fölmerült, az a javaslat is, hogy ez a tilalom kiterjesztessék a felekezetek lelkészeire is, s annyi kétségtelen, hogy a lelkészekkel szemben is föltétlenül alkalmazhatók mindazok az érvek, melyeket Apponyi gróf indítványának eme része mellett a vita során felhozott, — hogy t. i. nem lehet megengedni, miként ily állásban levő egyének egyik párt élén osztentativ módon szerepeljenek s annak a pártnak esetleges bukásával állásuknak tekintélyén s a tiszten, melyet viselnek, csorba ejtessék. Teljesen következetes, elvileg és gyakor— Miért ? — kérdezte egy hang a telefonon. ,— Mert . . . mert reggel azt hittük még, hogy meghal. — De most — tette utána akadozva — jobban van és nem szeretném, ha azt a holmit kihoznák ... Az intézet tudomásul vette a visszavont megrendelést, Bozsér kisasszony pedig visszaakasztotta a kagylót a helyére. Alig lépett ki a folyosóra, ismét visszafordult. «'"in..........j ' . ' i inil--ii—mm ■datilag egyaránt jogosult mindenesetre csakis akkor lett volna a kérdéses rendelkezés, ha kiterjesztik vala a felekezetek papjaira is, akik szintén hivatalos állást töltenek be s mint a legújabb időkben annyi eset tanúsítja, az állásukból folyó hatalommal sokkal nagyobb mértékben visszaélhetnek, mint a szorosabb éjtelgpl- ben vett tisztviselők. Apponyi gróf kérdéses indítványából az említettük első ponton kívül egyet sem fogadott el a bizottság, mert azt találta, hogy a tisztviselőknek hivatalos hatalmukkal való netaláni visszaélései ellen elegendő évrendszabály foglaltatik törvényeinkben, az pedig, hogy egyes választásokra nézve csak azért, mert tisztviselők, megszoríttassanak a minden választópolgárt törvény szerint megillető jogok, nemcsak merőben indokolatlan, de hazai viszonyaink között egyenesen káros, sőt veszélyes dolog lenne. A tudósítás itt következik. A kúriai bíráskodási törvényjavaslat tárgyalására kiküldött képviselőházi bizottság Fest Lajos elnöklete alatt tartott mai ülésében folytatta a törvényjavaslatba fölveendő némely rendelkezések tárgyában Apponyi Albert gróf által benyújtott indítvány részletes tárgyalását. Az indítvány azon pontjába, mely szerint azon központi választmányi vagy összeíró küldöttségi tag, választási vagy küldöttségi elnök, jegyző, vagy különös megbízatás folytán a választásnál közreműködő más közeg ellen, ki ezen eljárásában a fönnálló tör- vényeket akár cselekvése, akár mulasztása által meg-" sérti, fegyelmi eljárásnak van helye, a bizalmi férfiak is fölvetettek. Elfogadtatott az indítvány azon rendelkezése is, mely szerint a fegyelmi vizsgálat teljesítésére a közigazgatási bizottság egy vagy több nem tisztviselő tagját küldi ki. Ellenben mellőzte a bizottság a szóbanforgó indítvány ama dispozitióját,mely szerint az ily fegyelmi ügyek fölött mint felső fórum a közigazgatási bíróság határoz, s fentartotta a bizottság által az eredeti törvényjavaslatba annak idején beiktatott rendelkezést, mely szerint a vizsgálat eredménye fölött másodfokon a belügyminiszter határoz. Jelentésébe felveendőnek határozta egyébként a bizottság Perczel belügyminiszter azon kijelentését, miszerint elvileg nincs kifogása az ellen, hogy a szóban forgó ügyek fölött való döntés bírói illetékességi körbe utaltassák. Beható vitára nyújtottak alkalmat az indítvány következő pontjai, melyek megszorító és tiltó rendelkezéseket foglalnak magukban a hivatalnokoknak a képviselőválasztási mozgalmakban való résztvevőjére nézve. A vitában Erdély és Perczel minisztereken s az indítványozó Apponyi grófon kívül Rohonyi előadó, Tisza István, Szivák Imre, Jelinek Arthur, Molnár Antal, Gullner Gyula, Mohay Sándor, Makfalvay Géza és Szaplonczay Miklós bizottsági tagok vettek részt. Végezetül elfogadta a bizottság Perczel miniszter által javasolt szövegezésbena kérdéses indítványszakasz első pontját, mely szerint „állami és törvényhatósági“ tisztviselő, a rendezett tanácsú városok polgármestere és rendőrkapitánya s a községi- vagy körjegyző nem hívhat össze pártgyűlést, nem lehet annak elnöke vagy jegyzője és pártgyűléstől megbízatást el nem fogadhat. Az indítványszakasz többi pontjait mellőzte a bizottság, valamint azt a javaslatot is, hogy az elfogadott fentebbi tiltó rendelkezés a felekekezetek lelkészeire is kiterjesztessék. Ezzel a tárgyalás folytatása holnap d. u. 5 órára tűzetvén ki, az ülés véget ért. Képviselőjelölés: Mátészalkáról sürgönyzik lapunknak . A szabadelvű párt ma városunkban igen népes értekezletet tartott, amelyen óriási telkesültség közt egyhangúlag Nagy Béla lázárii nagybirtokost kiáltotta ki a Perényi Péter báró halálával megüresedett mátészalkai képviselő-jelöltségre. Tekintve, hogy a kerület számottevő intelligenciája csaknem kivétel nélkül megjelent, az osztatlan lelkesedésből s a jelölt népszerűségéből következtetve, a folyó hó 4-én megtartandó választáson Nagy Béla megválasztása máris biztosítottnak tekinthető. Az országgyűlési nemzeti pártnak Kovács Albert elnöklésével értekezlete volt. Issekutz Győző előterjesztést tett a közigazgatási bíróságról szóló törvényjavaslatról azon értelemben, amint a pártok vezetői magánbeszélgetésben már megállapodtak. A tárgyhoz szólottak : Horánszky Nándor, Apponyi Albert gr., Szentiványi Kálmán, Gullner Gyula. A párt hozzájárul azon megállapodáshoz, hogy a törvényjavaslat átdolgozás végett a bizottsághoz visszautasíttassék. — A párt ebbeli álláspontját Gullner Gyula fogja a házban tolmácsolni. 3 .