Pesti Hírlap, 1896. május (18. évfolyam, 120-149. szám)

1896-05-15 / 134. szám

_ro___ PROTI HIRLAP 1890. május 15. -7 (A meiningeni körétg elleni fáttaete.) Mint "Rómából jelentik, Frascati rendőrbiztosát, vala­­mint a csendő­rbiztosát, valamint a csendőr-őrparancs­­nokság hadnagyát és őrmesterét a kötelességszerű elő­­vigyázat elmulasztása miatt fegyelmi uton meg­büntették.­­ (A meggyilkolt perzsa sah) halálhírét egy török lap következőleg közölte: „Dél felé a sah elhagyta palotáját, hogy sétálni menjen, de hirtelen rosszul lett és egy félóra alatt lelkét kiadta.“ E sa­játságosan megfogalmazott hir abban leli magyaráza­tát, hogy a török lapok a legszigorúbb cenzúra alatt állanak és uralkodók ellen intézett merényletekről meg nem emlékezhetnek. Ezért „lett rosszul“ olyan hirtelen a szegény Nasr­ Eddin sah.­­ (Ágyulöveg-gyártás Magyarországon.) A szárazföldi és a tengeri ágyulövegek gyártását a közös hadsereg szükségletének fedezésére eddig ki­zárólag az Ausztriában levő gyárak, jobbára katonai arzenálok végezték. Mint a „Magyarország“ értesül, a magyar kormány hosszasabb tárgyalások után megállapodásra jutott a közös hadügyminisztérium­mal aziránt, hogy az ágyulövegek egy részét Magyar­­országon készítsék. Ennek következtében a kereskede­lemügyi miniszter intézkedett aziránt, hogy a diósgyőri m­. k. vas- és acélgyárban külön osztályt rendezzenek be ágyulövegek készítésére olyként, hogy ezt az új gyártási ágat még az idén megkezdhessék. — (Miniszteri elismerés.) Polgár György, miskolci bír. kath n. gimnáziumi igazgatónak a vallás­os közoktatásügyi miniszter a vezető és ellenőrző tisztnek kiváló pontossággal és lelkiismeretességgel való teljesítéséért elismerését nyilvánította. — (A magy. tud. A hadarnia.) vasárnapi disz­­gyülésére, — melyen a király is jelen lesz, — az összes jegyek elfogytak. Az akadémia titkári hivatala több jegyet ki nem adhat. — (Fényképizásért elitélt német tisztek.) A »Times«-nek jelentik e hó 12-éről Singaporeból, hogy a Hohenzollern német postagözös kapitánya és hajóorvosa Hongkongban három havi kényszermun­kára ítéltettek, mert az erődöket fényképező készü­lékkel látogatták meg. Az elítéltek föleelyezték. A közvélemény az elítélés ellen nyiladozik. Az elítél­teket kezesség mellett szabad lábon hagyták.­­ (Érdekes látvány) A közönség érdeklődése Os-Budavára fakirja iránt oly rendkívüli mértékben nyilvánul, aminő ily különlegességnek régen jutott. A most alvó fakir nyilvános ébredése ismét nagyszámú közönségre számíthat és azért ezt is az Ős-Budavára területén épült Holden-színházban ébresztik fel, a nagyközönség szeme láttára. A programja szerint a fakirt este 7 órakor ébresztik és jegyeket már reggel 9 órától kezdve válthat a közönség Andrássy­ út 30. 23. alatt, a Telefon Hírmondó városi irodáiéban és a fakirháznál, este 6 órakor pedig a Holaen-szinház pénztáránál. Az első öt sorban az egyes helyek ára 1 frt 50 kr., a többi sorban 1 frt.­­ (Munkástelep Debrecenben.) A vasúti gép- és kocsijavító műhely több száz munkással sza­porítja meg az idén Debrecen lakosságát. Egy bizott­sági tag többek nevében kérvényt adott be a város­hoz, hogy méltányos ár mellett 25 holdnyi területet engedjen át családi munkás lakások építésére a műhelytelep szomszédságában. A lakásokat heti törlesztéssel a munkások meg is szerezhetnék. Egye­lőre 72 munkásházat terveznek. A városi tanács in­kább a város rizikójára szeretné keresztülvinni az építést. — (A napgyilés epilógusa.) A munkások, hír szerint, a jövő hét valamelyik napján monstre fáklyásmenettel készülnek Ugront és a függetlenségi és 48-as pártot hálájuk jeléül üdvözölni. — (A halak öröme.) Braila mellett, a vas­kapui zuhatagok között, a vontató gőzöstől elszakadt ma egy óriási bárka, mely egyik bécsi cég számára összefogott dunai halakkal vott tele. A bárka meg­feneklett, léket kapott s a halak vidáman eluszkáltak belőle, nagy szomorúságára azoknak, akik a halat inkább s tálban szeretik, mint a Dunában.­­ (A spiritizmus áldozata.) Bécsben tegnap fegyvert fogott magára S. Milena színésznő, de a seb, melyet ejtett, nem volt halálos és a 18 éves, tehetsé­ges leány, most súlyosan megsebesülve fekszik a kór­házban. Az esetnek különös érdekességet az kölcsö­nöz, hogy a szép Milena nem szerelemből vagy egyéb mindennapos okból akart megválni az élettől, hanem azért, mert a spiritiszta könyvek, melyeket szenvedé­lyesen olvasott, fejét megzavarták. A szerencsétlen leánynak nagyon szép hangja volt és megfelelő isko­lázás után bóristanőnek állott be a Theater an der Wien színházhoz, hol tehetségénél fogva szép jövő elé nézett, de utóbbi időben nagyanyja halála után hirtelen elvesztette minden életkedvét, a masmságra vágyott és elkezdett spiritizmussal foglalkozni. Tegnap este végre a mentők állomásának közelében az utcán revolverrel mellébe lőtt. A mentők a kórházba vitték, hol műtét útján megkísértik a testébe fúródott golyó eltávolítását.­­ (Elsü­lyedt uszályhaj­) Az éjjel a „keres­kedés“ nevű vontató gőzös a lánc­hídnál meg akart fordulni, miközben a hozzákötött uszályhajók egyike a lánc­hid oszlopához ütődött. A hajó az ütéstől lé­ket kapott s rakományával együtt elsülyedt. Ember­élet nem esett áldozatul.­­ (Letartóztatott kereskedő ) Soproni Süre­göny szerint Zollschar Károly soproni gabonakeres­kedőt gyújtogatás gyanúja matt letartóztatták. Az eset nagy feltűnést kelt, mert Zoilschán köztisztelet­ben állott.­­ (Újabb zászlósértés.) Rimaszombatból írják nekünk máj. 12-ki kelettel: Gömörvármegye év­századok óta hagyományos hazaszeretete a mai ün­nepélyeken impozáns módon nyilvánult. Egy fölötte kellemetlen incidens azonban megzavarta azokat, amennyiben a távíró Tiszolcról, — ahol a millenná­­ris ünnepélyek a legszebb rendben és igazi hazafias lelkesedéssel folytak le —a sajnálatos esemény hírét hozza. Tegnap, hétfőn, éjjel ugyanis a magyar kaszi­nónak a térre nyíló ajtaja fölé kitűzött nemzeti lobo­gót valószínüleg valami éretlen suhanó orvul leszag­­gatta és azt összepiszkolva a Rimába dobta. Az eset a legmélyebb csöndben történt, s ma reggel nagy meglepetéssel látták, hogy a zászló eltűnt a helyéről. Később egy paraszt megtalálta a Rimában, s az eset­ről nyomban jelentést tettek. Az illetékes hatóság a nyomozatot rögtön megindította. Az ünneplő vár­megyét, mely az igaz hazafiságnak mindig lelkes zászlóvivője s a magyarságnak erős védbástyája, mé­lyen megbotránkoztatta az eset; de megnyugtatta egyszersmind az a tudat, hogy az élén álló vezér­­férfiak, kik a magyar nemzeti szellem törhetlenül hű és lelkiismeretes őrei — nyomban intézkedtek a tettes kiderítése és az esetnél hibásak méltó meg­büntetése iránt.­­ (Egy község az ingyen iskoláztatásért.) Maradandó emlék alkotásával ünnepelte meg a millen­niumot a bihar megyei Monostor-Pályi községe. A képviselőtestület — mint Debrecenből írják nekünk — díszközgyűlésben elhatározta, hogy 2°/0-os kulturális pótadót vet ki mindaddig, míg az tőkésítve annyira szaporodik, hogy annak kamataiból fedezhetik az is­koláztatásból a szülőkre nehezedő terheket és eltö­rölhetik a tandíjat.­­ (Öngyilkosság a Rókus-kórházban.) Bor­zalmas jelenet játszódott le ma délelőtt a Rókus-kór­­ház népszínház­ utcai oldalán. Az első emelet 31-es számú kórteremben fekvő Fejér József, ki delirium tremensben volt, egy őrizetlen pillanatban kiugrott az első emeleti ablakból s összetörve, halva maradt a kövezeten. A borzalmas jelenetre, amely a Flór­ utcá­­ban történt, nagy csődület támadt, míg végre a ön­gyilkos holttestet bevitték a halottasházba.­­ (A szélvihar) a mai nappal kissé csilla­podott már. Sajnos, későn, mert egyik áldozata, a szegény Neoschil már kiterítve fekszik. Kívüle van még egy áldozata a csúf időnek. Blau Adolf szatócs Csengery­ utca 26. sz. a. levő üzletének cégtábláját ugyanis a szél leverte s az arra menő Goldstein Márk 31 éves ürmök fejére dobta. A szegény ember feje bezuzottott. Ő megát a mentők a lakására szál­lították.­­ (Boazuálló napszámos.) Léfai János munkafelügyelő a külső , váci­ út 58. sz. a. épülő ház­nál dolgozó Petrik Mihály napszámost hanyagságáért több ízben megfedte. Petrik ezért boszut esküdött s tegnap éjjel belekötve a munkafelügyelőbe, azt­ késé­vel úgy oldalba szúrta, hogy halálos sebbel vitték a kórházba. Petriket a rendőrség letartóztatta.­­ Templomok, szalonok, kávéházak, éttermek, házhomlokzatok festését elvállalja Nieger Károly, Váci­ körút 40. Fővárosi ügyek. — Adókivetés. A fővárosi adókivető bizott­ságok f. he­ló én, (pénteken), tárgyalni fogják u. m. az I. ker. a Krisztinavárosi 700L—7410, a II. ker. a vízivárosi 2525—2623; a III. ker. az óbudai 424, 426, 453, 455, 458-488; a IV. ker. a 153-167; az V. ker. a­ bizottság a 677 —682; a b) bizottság a 886—890; a VI. ker. a) bizottság 3597—3600; b) bizottság 2926—2943; a VIII. ker. a) bizottság az 5611—4631 ; b) a 6259—6274; a IX. ker. a 8831—8860; a X. ker. a 7380—7403 uj helyrajz­­számu házig. — Népesedési mozgalom a fővárosban. (Kiszámított népesség 1896. év közepére: Polgári lakos 565.128, katona 14.147. — Összesen 579.275.) A folyó év 17-ik hetében élve született 418 gyermek, el­halt 362 személy, intézetekbe útról betegen jöttek beszá­mításával 379 (a múlt héten 377), a születések tehát 56 esettel múlják felül a halálozásokat. — Az élve szülöttek között volt 286 törvényes, 132 törvényte­len, nemre nézve 103 fiú, 215 leány. Halva szüle­tett 14 gyermek, köztük 11 törvényes, 3 törvényte­len. A halottak között volt 202 finemű, 160 nőnemű. Egy éven aluli gyermekek száma 123. — Az összes elhaltak közt egy éven alul tartózkodott Budapesten 16. (A tartózkodás tartama 24-nél ki nem tudható.) Ez év 17 hetében élve született összesen 7115 gyermek, elhalt 4941 egyén, a születések többlete tehát 2174. Születések arányszáma: 1.000 lakosra: 37­5.­­ Halálozások arányszáma: 1.000 lakosra: 32.5 (az útról jöttek beszámításával 34.0); az egy éven fölüli lakosságnál: 12.0 az­ öt éven fölüli lakos­ságnál 16.5, Andrássy Katinka grófnő halála. A legnépszerűbb magyar grófnő, a szépségéről egykor messze földön ismeretes Kendeffy Katinka, Ausztria-Magyarország híres külügyminiszterének neje, ma délután a fővárosban, budai palotájában meghalt. Betegségéről, mely régóta gyötörte, sokat írtak a lapok. Fölváltva Fiumében és Abbáziában lakott az utóbbi időben. Betegségének utolsó heteiben azon­ban már Fiuméból nem mozdulhatott. A román ki­rályt, aki Fiumében meg akarta látogatni, már nem is fogadhatta. Vasárnap annyira jobban lett, hogy orvosai megengedték Budapestre szállítását. Állapota azonban két nap óta nagyon rosszra fordult és ma délután fél ötkor elhúnyt. Halálos ágyánál két fia, Andrássy Gyula és Tivadar grófok, leánya Ilona grófnő és en­nek férje, gróf Batthyány Lajos fiumei kormányzó, voltak az utolsó percekben. Gróf Andrássy Gyuláné, Kendeffy Katinka, Er­dély egykor legdélibb és leglovagiasabb főurának, az 1835-ben elhunyt gr. Kendeffy Ádámnak, a Wesselé­nyi Miklós barátjának, méltó leánya. Malomvizi gróf Kendeffy Ádám, a huszas évek végén s a harmincasok elején, az ébredő alkotmá­nyossági és szabadsági aspirációk korszakában, elő­kelő szerepet játszott. Az 1832—33-diki megyegyű­lé­­seken és az 1834-iki oppozició férfiai közt ama híres országgyűlésen, Kendeffy az elsők közt küzdött. Merész a kockáztatásig, de ildomos és finom az érintkezésekben. Az országgyűlés eredmény nélkül záratott be, majdnem erőszakkal; az ellenzék főbbjei közkereset alá vettettek. De Kendeffy már nem volt az élők sorában. Szívrepedés egy perc alatt vetett véget életének. Vele kihalt a Kendeffy nemzetség grófi ága. Özvegye, egyetlen leányával, a kis Katinka grófnővel maradt; később gróf Traun neje lön, de leányát magyar nőnek nevelte, méltóan ősei nevéhez s hagyományához. 1847-ben Traunné grófné Pozsonyban lakott és ott nyílt házat vitt, ahová ama mozgalmas napok­ban a politikusok, különösen akik az ellenzékhez tar­toztak, rendesen nagy számmal eljártak. Egyszer ké­sőn este megjelent ott gróf Széchenyi István is, lá­zasan fölizgatva és hevesen kikelve különösen gróf Andrássy Gyula ellen. „Kossuth — mondta keserű hangon — minden fiatal embert megnyer magának. Legszebb reményeimet gróf Andrássy Gyulába he­lyeztem, tőle vártam a legtöbbet s most ő is cser­ben hagy, csatlakozik Kossuthhoz. Magamra ma­radva, semmi hatást sem bírok kifejteni. Az én szere­pemnek vége van.“ Az akkor még gyermek Katinka grófnő emlékébe mélyen bevésődött e jelenet. 1855-ben Párisban volt első férjétől való leá­nyával gr. Traunné is. A kis Katinka viruló hajadonná fejlődött; a báj és kellem­e nem kevésbbé mint szü­letés és gazdagság — feltűnővé tették Páris legelő­kelőbb s legmagasabb köreiben. Francia marquisk és pairek versenyeztek mosolyáért, kezéért. De szive egy magyar menekültet választott; egy déli fiatal mág­nást, ki 22 éves korában már notabilitás volt hazájá­ban, ellenzéki vezér megyéjében, követ az oszággyű­­lésen, 24 éves korában főispán s egy évre rá a függet­len Magyarország diplomáciai képviselője a szultánnál Konstantinápolyból Londonba és innen két év múlva Párisba ment. Itthon pörbe fogták, in contumaciam elitélték, in effigio fölakasztották; de a sors könyvé­ben az volt megírva, hogy gróf Andrássy Gyula ne haljon meg a vértörvényszék halálitéletétől,­­ hanem „providenciába férfia“ legyen egykor hazájának a első minisztere annak a monarchiának, melyből egy­kor neve is száműzve volt. Gróf Andrássy Gyula és gróf Kendeffy Katinka találkozott Párisban; összeillő pár volt, megszerették egymást s 1856-ban egybe is keltek. Irányi Dániel, aki jelen volt az esküvőnél, mondotta ekkor, hogy soha szebb és bájosabb órát nem látott az oltár elé lépni. Az ifjú férj azonban nem hozhatta haza ifjú nejét ősei lakába; még évekig kellett a száműzetésben élniük. De boldogok voltak, mert szerették egymást s mert szellemük a még borús láthatáron derengeni látta már a haza jobb jövőjének hajnalát. Katinka grófnő sem volt idegen a politikától; egész lélekkel osztozott férje aspirációban.

Next