Pesti Hírlap, 1896. május (18. évfolyam, 120-149. szám)

1896-05-15 / 134. szám

T 1 h 6. Kalapács dobás. 71/1 kg. Reismann Rezső (M. T. K.) első győztes. 15 m. 95 cm. 2-ik Reis­­­mannn László (M. T. K.) 15 m. 3 cm. Az egyes versenyek első győztese nagy ezüst, a 2-ik kis ezüst, a harmadik bronce érmet kapott.. A versenypálya általában megfelel a célnak,­­de a bicikli­pályát oly rosszul csinálták, hogy a 17- iké­re hirdetett nagy kerékpárversenyt május 31-ikére kellett halasztani. A magyar athletikai klub handicap versenye azonban e hó 24-én és a budapesti torna­­dlub versenye e hó 25-én föltétlenül meg fog tartatni. .3­­ 8 PESTI HÍRLAP 1896. május 15. Kiállítási hírek: A király a kiállításon. A király Bölnapi lá­togatásának programmja megváltozott olykép, hogy a­­körút tetemesen rövidebb lesz, ő felsége délután 3 ó­ráig befejezheti körútját s mindamellett mindent jól szemügyre vehet. A megváltozott programm a következő::­­ A király pontban déli 12 órakor érkezik a ki­állítás területére s elsősorban a gyermeknevelésügyi kiállitást tekinti meg. A gyermek-pavillonban Klotild f­őhercegasszony, a kiállítás védnöke, a hölgy-bizottság félén fogadja az uralkodót. Jelen lesz a hölgy-bizott­ság elnöke, gróf Wenckheim Frigyesné, Dániel Ernőné alelnök s az előkelő hölgy-bizottság összes tagjai, to­vábbá dr. Korányi Frigyes, dr. Bókas János s Hegyes rendre csoport-elnökök. A gyermek-pavilionból a király sorra a követ­kező pavillonokba megy: 1. A vegyészeti ipar csarnokába. 2. A cukoripar csarnokába. 3. A malomipar csarnokába. 4. A Ganz-gyár kiállításába. 5. A nagy iparcsarnokba (hova a keleti főkapun megy be s a bútoripar kiállításán kezdve körútját, mindent megnéz s a déli kapun távozik.) 6. A sokszorositó­ ipar csarnokába. 7. A gépcsarnokba. A körútból ez újabb programm szerint elma­rad : az államvasutak gépgyára, a bányászati és kohászati csarnok és az osztrák-magyar államvasutak csarnoka, az építő, vas- és fémipar csarnok és a közúti járművek csarnoka. * Sváb búcsú a faluban. A kiállítás falvában a legközelebbi népünnep e hónap 21-én lesz. Ekkor rendezik a torontálmegyei svábok az ő nagy bucsu mulatságukat és báljukat. Kis és Nagy-Tószeg és Nagy-Jécsa torontáli községekből e hónap 20-án kelnek útra a bucsusok s még aznap este Budapestre érkeznek, ahol a kiállítás barakjaiban szállásolják el őket, 137-en lesznek, Gerhardt Péter nagy-tószegi biró vezetése alatt. 16 tagból álló saját zenekaruk van s jön 41 táncos, 40 táncosnő és ezek őrzésére 39 gardírozó anya. A sváb mulatság 21-én reggel 9­­órakor kezdődik, amikor a résztvevők víg zeneszó mellett vonulnak a kiállítás területére, a torontáli házba. A bál és mulatság délután és este lesz. * Földművesek a kiállításon A szatmári és nagy­károlyi földmives fölrándulókat most a somogy­­megyeiek fogják fölváltani. Visonta-Csokonya somogy­­megyei községből május 15-én reggel indul útnak a második nagy csoport. 25­-en lesznek s négy napig maradnak Budapesten. Elhalasztott hangverseny. A budapesti zenekedvelő­k egyesületének e hónap 16-ára tervezett hangversenye közbejött akadályok miatt elmarad. * A tenyészállat kiállítás Juny-je. A május 25-től 31-ig tartandó nagy tenyész­szarvasmarha ki­állítás bíráló bizottsága következőleg alakult meg. Választott tagok: Széll Kálmán, Szenk­ey­ Ödön, Sze­mere Huba, Otocska Béla, Gotthard Sándor, Libits Adolf, madi Kovách László, Reusz Henrik, dr. Szent­­királyi Ákos, Reich Albert, dr. Jósika Gábor, Jakab László. Kinevezett tagok: gr. Vass Béla, Tisza István, Szegedi György, gr. Festetits Andor, Wekerle Sándor, Lits Gyula, Rohrer Ferenc, br. Berg Gusztáv, br. Bedeus József, Vojnics Simon, Szunyogh Szabolcs, Ivánka Oszkár. A bíráló bizottság f. hó 24-én d. e. 10 órakor tartja alakuló ülését az állatkiállitási tiszti ''pavillonban s azonnal meg is kezdi működését. Erre a juryre nagy föladat vár, mert közel 2000 darab tenyészállatot kell megbírálnia. NAPI HÍREK. — (Stefánia özvegy trónörökösné) tegnap délelőtt megjelent Blaas Gyula bécsi festő műtermé­ben és másfél óra hosszat ült legújabb képéhez.­­ (Mária Terézia főhercegnő.) Károly La­jos főherceg neje, aki férje betegsége miatt nem ve­hetett részt a budai Mátyás templomban megtartott millenniumi isteni tiszteleten, elfogadta a meghívást a bécsi magyar egyletnek szombaton a Votív templom­ban megtartandó isteni tiszteletére. Az isteni tiszteleten Fischer Colbrie pápai kamarás tart ünnepi hitszónok­latot. Jósika báró, a király személye körüli minisz­ter és a bécsi magyar kolónia tagjai díszruhában je­lennek meg az ünnepélyen. — (Miniszterek Itthon.) Bánffy báró mi­niszterelnök és Jósika báró ő felsége személye kö­rüli miniszter ma Bécsből hazaérkezett. — (Új törvényszéki orvosok.) A Budapes­ten folyó évi április hóban tartott törvényszéki orvosi vizsgálatok alkalmával törvényszéki orvosi képesítést nyertek: dr. Balassa Péter szegedi gyakorló orvos, dr. Berger Mór szegedi kórházi orvos, dr. Gönczy Béla budapesti tud. egyetemi törvényszéki orvostani tanársegéd, dr. Kende Miksa gálszécsi járási orvos, dr. Lenkei Béla budapesti rókus-kórházi gyakornok, dr. Magyar Károly nagy-becskereki fogházi orvos, dr. Mailand Henrik dévai járási orvos, dr. Minich Károly budapesti tud. egyetemi kórbonctani tanár­segéd, dr. Paczauer Béla budapesti gyakorló orvos, dr. Pataki Ármin székesfehérvári törvényszéki és fog­házorvos. — (A hadastyánok egyenruháját) veszély fenyegeti. A belügyminiszter ugyanis a következő kör rendeletét bocsátotta ki minden törvényhatósághoz: „A m. kir. honvédelmi miniszter úr katonai szem­pontból nem tartja megengedhetőnek, hogy magán­egyesületek külső megjelenésükben, ruházatukban és fegyverzetükben a katonai jelleget utánozzák ; annak megvizsgálása végett tehát, hogy a magánegyesületi tagok egyenruházata és fegyverzete mily mértékben viseli magán a katonai jelleget? — az egyenruhát viselő magánegyesületek alapszabályait revízió alá venni szándékozom. Fölhívom tehát a törvényhatósá­got, hogy a hatósága területén fönnálló azon egyesüle­teknek alapszabályait, mely egyletek tagjai alapszabá­lyaik értelmében egyenruha és fegyverzet viselésére jogosultak, a tűzoltóegyesületek kivételével — az il­lető egyesületektől kívánja be s azokat hozzám ter­­jeszsze föl. Budapesten, 1896. április 25-én. A mi­niszter helyett: Latkóczy s. k., államtitkár.“ — (Kazinczy-ünnep.) S.-A.-Ujhelyről jelenti tudósitónk. A millennium alkalmából Molnár István főispán kezdeményezésére szokatlan fénynyel tartották meg ma a városunktól félórányira fekvő Széphalmon a szokásos Kazinczy-ünnepséget. A főispánon kívül Matolai alispán, Dókus főjegyző, Nemes tanfelügyelő, az összes hatóságok, tantestületek és felekezetek kép­viselve voltak, valamint nagyszámú intelligencia s az iskolák ifjúsága vett részt. A mauzóleum előtt Finkey dr. főiskolai igazgató megnyitó beszéde után Ro­­hoska főiskolai tanár tartott nagyszabású emlékbe­szédet nyelvújításunk apostola fölött. Azután a tu­dományos akadémia jutalmait osztották ki a tanulók közt. Dezső tanítóképzői igazgató fejezte be a szép ünnepet. — (Rendzavarók Liptó-Szent-Miklóson) E kis felvidéki város a millennium emlékét hiába akarta volna valami nagyobbszabású dologgal meg­örökíteni, a mostani képviselőtestület — sajnos — jobbára magyargyűlölő elemekből áll, akik ellene lettek volna mindennek. Azt is nehezen lehetett ke­resztülvinni, hogy kivilágítás s fáklyásmenet ren­­deztessék a megyei díszközgyűlés estéjén. A tótok eleget tanácskoztak maguk közt afölött, kivilágítsanak-e vagy nem, mert ők váltig azt hangoztatják, hogy ez csak a magyarok ünnepe, nekik pedig gyászolniok kellene. Kíváncsisággal várta mindenki tehát a tegnapi estét s miután demonstrációkról is keringtek hírek, konszignálták a csendőröket is az egész környékről. Az ultrák csakugyan tüntettek sötét ablakaikkal, igy nem volt kivilágítva Kovács József bőrgyáros házá­ban, dr. Sztodola ügyvédnél, Stodola Kornél bőrgyá­rosnál, Pálka Péternél, Skarvánnál (dr. Skarván fivére) és Krivoss Jánosnál. Ez utóbbi elővigyázatból kiszedte összes ablakait s nehéz függönyökkel tor­laszolta el. Ő maga pedig revolverrel a kapujába ál­lott s onnan kiabálta a hazát s a királyt éljenző tö­megnek - abeug, abeug a magyar, éljen a szláv nem­zet. Néhány ateaktöriffi, felü­l reaganyarás !$­$m töriáfr — (A színházak és a kiállítás.) Mikor a kiállítás előkészületei megindultak, valóságos forra­­­dalom ütött ki azok táborában, akik üzleteket szok­tak csinálni, de különösen azok között, akik a gyors meggazdagodás után futnak. Az emberek egész cso­portja versengett azért, hogy a kiállítás területén, vagy körüle valami üzletet nyisson, abban a szent meg­győződésben, hogy a kiállítás tartama alatt aranyeső esik s hogy neki csak a zsebét kell tartani. Sohasem fűztek annyi reményt a fővárosban semmihez, mint ehhez a kiállításhoz, amely azonban eddig a legna­gyobb többségnek csalódást okozott, legnagyobb részben azért, mert a józanodni kezdő közönség igen hamar rájött arra, hogy a zsebére pályáznak, még­pedig nem a kellő ellenérték adása mellett. Abba a nagy reménységbe, amelyből a kiállítás is született, a színházak is belemarkoltak. Hogy hogy nem, arra a gondolatra jöttek, hogy a kiállítás tartama alatt a színházakra aranjuezi napok virradnak. Hogy a kül­föld és a vidék turistái, akik majdan százezerenként zónáznak ide, színházba járásra használják föl az estéiket s a színészek alakítását zsúfolt ház tapsolja. " Az opera, mely ilyenkor már zárni szokott, nyitva maradt s a nemzeti színház sem érzett hajlandóságot arra, hogy kipihenje magát. Sőt még a népszínház is, amely bérlő kezében van s amely nem a haza­*, fiságnak dolgozik, lemondott arról, hogy kapuit be* csukja. A vígszínház pedig, amely most nyílt meg, épen oly nagy reménységgel kezdett a dologhoz,, mint a színkör, amely eddig abból élt, hogy a nagy­­­színházak be voltak csukva. Nos, hát a kiállítás alig , hogy megnyílt, a jelek már­is arra mutatnak,, hogy a színházakban nagy lesz a deficit. Az­ idő május elseje óta majdnem őszies a a kiállítás estéi egyáltalában nem barátságosak. Sem a meleg, sem a kiállítás nem tartja vissza a közönsé­get a színháztól s a színházak még sem telnek meg. A közönség sem a rendes, sem a díszelőadások után nem töri magát, ami túlságosan is aggodalom keltő a jövőre nézve, amikor meleg lesz s amikor a kiállítá­son kívül még Őj-Budavár és Konstantinápoly is le­foglalja az embereket. A helyzet ily körülmények kö­zött mindinkább tiszta kezd lenni s jóformán látni lehet. Az idegen, aki legjőbb egy hetet tölt a fővá­­­rosban, a különféle éjjeli látványosságoktól annyira igénybe lesz véve, hogy a színházba nem igen megy, a budapesti kiszipolyozott lakosok szintén nem törik magukat az előadások után, amelyek még sok pénzbe is kerülnek. Egyáltalában nem lehetetlen hát, sőt mondjuk, meglehetősen valószínű, hogy a színházak is hamarosan belátják a reménység csalfa voltát és bezárulnak. A népszínház, amint halljuk, már is ké­szül hat heti szünetre, mert a meleget ki lehet ugyan bírni, de a deficitet már nem. Igen valószínű, hogy a nemzeti színház és az opera csak fölváltva játszik, ami azt is jelenti, hogy fölváltva pihen. Ma még ugyan nem bizonyos ez a dolog, de a jelek arra mu­tatnak, hogy könnyen megeshetik. A színkörökön kí­í­vül csak a vígszínház próbálkozik majd meg a kitar­tással, ha ugyan itt is nem gondolják meg jobban a­ dolgot. Röviden szólva, a kiállítás a színházaknak nem ütött be.­­ (A „Szamos“ monitor.) Az ezredévi ki­állítással kapcsolatos látnivalók egyik legérdekesebbje a „Szamos“ monitor, amely most a budai oldalon a­­várkert rakpartnál horgonyoz. A szakemberek is a legnagyobb érdeklődéssel látogatják s berendezése, fölszerelése a legkiválóbb katonai tekintélyt is meg­lepi. Fölszerelés tekintetében az osztrák-magyar monarchia tengeri hadereje az európai nagyhatal­makéi között nagyon előkelő helyet foglal el s a „Szamos“ monitor kicsiben teljesen hű képe a mon­archia modern nagy hadihajóinak. Csupán a torpedó jármű van a régibb mód szerint fölszerelve. Ezen a torpedó egy tíz méteres rúd végére van erősítve s akkor robban föl, mikor a jármű orrára tűzött pózna, illetőleg a pózna végén levő torpedó az ellenséges hajó oldalába ütközik. A jármű a robbanó körön kí­vül esik. A modern torpedó-robbantás torpedóvetők segítségével történik 200—800 méter távolságra. A monitorra való belépés délelőtt 11 és 12, délután pe­dig 4 és 6 óra között mindenkinek szabad, aki a hadtengerészeti kiállításon a monitor megtekintésére jegyet kér. A monitoron a tisztikar s a legénység legnagyobb része magyarul is beszél s a látogatókat a hajón szívesen kalauzolják. A hajó a kiállítás tarta­mára van a fővárosba vezényelve s szeptember vé­géig itt marad.­­ (Öngyilkosság:.) Friedmann Ignác 26 éves lakatossegéd ma hajnalban a hársfa-utca 9 sz. ház ■ pincéjében fölakasztotta magát s mire észrevették, már"

Next