Pesti Hírlap, 1896. július (18. évfolyam, 179-209. szám)
1896-07-19 / 197. szám
1896. julius 19. PE 15 -I HÍRLAP 9 ■■uu.... ..............................................■ — NAPI HÍREK. — (Személyi hir.) Dr. Basso-Arnoux, Kossuth Lajos volt orvosa, aki immár két éve Magyarországon lakik, legközelebb visszatér hazájába, Olaszországba. Dr. Bassot ez elhatározásra megrongált egészségi állapota indítja. (Frigyes és Ottó főhercegek Győrött.) Győrből jelentik: Frigyes és Ottó főhercegek ma városunkban tartózkodtak és a helyőrség fölött szemlét tartottak. Frigyes főherceg az építés alatt levő kaszárnyát is megtekintette és a munkálatok gyors előrehaladása fölött megelégedését fejezte ki. A főhercegek ma elutaztak. (Igazgatói kinevezések.) A király a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére Vidovich Bonaventura zalaegerszegi állami gimnáziumi igazgatót és Hofer Endre szegedi állami főreáliskolai igazgatót eddigi minőségükben a VII. fizetési osztály 3-ik fokozatába kinevezte. (Konzuli kitüntetések.) A király lovag Cozzi Péter tudor II. osztályú cs. és kir. főkonzulnak Milanóban a Ferenc József-rend középkeresztjét, Jankó Miklós II. osztályú cs. és kir. főkonzulnak Smyrnában, valamint Bertrand János cs. és kir. konzulnak Aleppóban díjmentesen a vaskorona III. osztályú rendjét, továbbá Pintér Gyula cs. és kir. konzulnak Caneaban s hohenlandi lovag Kőben Arthurnak, cs. és kir. tiszteletbeli konzulnak Maltaban a Ferenc József-rend lovagkeresztjét adományozta. (Az országos tűzoltó-kongresszus) napirendjét a tűzoltó-szövetség elnöksége most küldötte szét a tűzoltó-testületekhez. A programm a következő : Augusztus 14-én. 1. Az érkező tűzoltók fogadtatása. 2. Esti 6 órakor a központi választmány ülése a IV. ker. elöljáróság tanácstermében. 3. Este 8 órakor ismerkedési estély. Augusztus 15-én. 1. Az érkező kongresszusi tagok fogadása, elszállásolása, mint az előző napon. 2. Délelőtt 9 órakor ezredéves díszgvülés a kiállítási ünnepélyek csarnokában a következő napirenddel: a) elnöki megnyitó, mondja dr. Kék Lajos, b) József főherceg, gróf Széchenyi Ödön pasa és gróf Cziráky Béla arcképeinek leleplezése Mezey Mihály alkalmi beszéde közben, c) ünnepi beszéd, mondja Bárány NI. Ernő, d) a diszgyülés berekesztése. 3. Társas ebéd. 4. Délután 4 órakor a Stefánia- és csömöri-út mellett tűzoltói verseny. Augusztus 16 án. 1. Délelőtt 8 órakor az ünnepélyek csarnokában a magyarországi tűzoltó-testületek segélyző szövetségének közgyűlése. 2. Délelőtt 9 órától kezdve dr. Óváry Ferenc és Vermes Béla elnöklete alatt ugyanott szakfelolvasások és tanácskozások lesznek a következő rendben: a) a kisvárosi tűzoltóság készenlétéről (Reményi Samu), b) a pusztai tűzoltóságról (Konkolyi Gábor), c) a vízszerzésről különös tekintettel a kisvárosi és falusi viszonyokra (Putsch Tóbiás), d) a tűzoltó és a villamosság (Wopaleczky Károly), e) a szervezés, egyenruházat és rangjelzés (Bárány Ernő). 3. Délután Vas-kor gyülekezés az új épületi kaszárnya udvarán, 3 órakor fölvonulás tűzoltószerelvénynyel testületenkint az Andrássváron, díszgyakorlat a versenytéren, ezután takarodó. Augusztus 17-én. 1) délelőtt 8—9 óra között az ünnepélyek csarnokában az igazoló bizottság ülése, a meghatalmazások bemutatása, 2) délelőtt 9 órakor ugyanott a XIII. országos tűzoltó-közgyűlés a következő napirenddel: a) elnöki megnyitó, b) az igazoló bizottság jelentése, c) a jegyzőkönyv-hitelesítők megválasztása, d) a központi választmány jelentése a múlt évről, e) a számvizsgáló bizottság jelentése a zárszámadásokról, f) a költségvetés és a tagsági díjak megállapítása 3 évre, g) a központi választmány jelentése a szervezés, ruházat és rangjelzés tárgyában, b) a szakfelolvasások előadások relorációinak előterjesztése, i) indítványok, j) versenydíjak, oklevelek kiosztása, k) elnök, alelnök és 5 felügyelő bizottsági tag választása és a gyűlés berekesztése, 3) az országos választmány alakuló ülése, 4) este kirándulás. Augusztus 18-án a kongresszus befejezése és a tagok elutazása. — (Nemzetközi ügyvédi kongresszus) A belga ügyvéd-szövetség 1897-re nemzetközi ügyvédi kongresszust szervez. A kongresszus nyolc napra van tervezve és 1897. szeptemberében, a brüsszeli nemzetközi kiállítással egyidejűleg tartatik meg. (Herder utolsó fi utóda.) Mint egy pétervári lap jelenti, nemrég halt meg aszthmában hosszú, súlyos szenvedés után Herder Ferdinánd, a pétervári császári botanikus kert egykori könyvtárnoka. A halál a bajor Grünstadt városkában érte, szülőhelyén, hova 35 évi termékeny működés után vonult vissza, hogy ott töltse élete alkonyát. Benne kihalt Herder Gottfried Jánosnak, az ismert német költőnek és filozófusnak Utolsó férfi sarja. (Az idegenforgalom ) A fővárosba tegnap összesen 12579 idegen érkezett a vasutakon. És pedig a keleti pályaudvaron 6430, a nyugatin 5539, a délin 610. Elutazott a fővárosból összesen 14302 ember, a keleti pályaudvaron 6660, a nyugatin 7122, a jajjpope. (Arisztokrata kerékpárosok ünnepélye.) Turinból jelentik, hogy Bonaparte Láticia hercegnő múlt csütörtökön éjjel a királyi kastély parkjában kerékpár-ünnepélyt rendezett, melynek meseszerű pompájáról a turini lapok nagy elragadtatással írnak. A park öreg terebélyes fái számtalan velencei lámpával voltak teleaggatva. A kastély udvarát, mely a parkra nyílik, drága szőnyegek borították s a hercegnő, színes fénynyel borítva, itt cercset tartott. Az ünnepélyben 24 pár vett részt, mindnyájan a legmagasabb olasz arisztokrácia tagjai. A hölgyek fehér kosztümöket viseltek, az urak színes kerékpár-jelmezt. Láticia hercegnő vezetése alatt a langyos nyári éjben bejárták a megvilágított parkot, melyben különböző helyeken kis olasz zenekarok — mandolin, hegedű, fuvola — játszták behízelgő dallamaikat. Ejfél után a hercegnő előtt az urak és hölgyek kerékpáron egy menüettet jártak. Ezután lakoma következett, majd ismét keresztül-kasul bicikliztek a parkban, míg a fölkelő nap a velencei lámpák fényét elhomályosította. (Királyi herceg, mint portás.) Nincs a világnak az a kalandos regénye, amely vetekednék annak a szerecsennek a hányódásaival, aki ezidő szerint a Pokol-körkép portása. Ilambo Emi ezelőtt valami huszonöt évvel még mint csecsemő hadi zsákmányul esett királyi apjával XIV. Ilamboval együtt, aki egy középafrikai népfajon uralkodott. A királyt kivégezték, a csecsemőt fölnevelték rabszolgának. Minthogy azonban néha a királyoknak is elfogy a pénze, Emi már hét éves korában Medinába került, ahol egy ájtatos muzulmán vette meg és a próféta dicsőségére Abdullah névre metszette. Gróf Teleki Samunak oda- lenn jártában megtetszett az eleven eszü szerecsen fiú, gondolta, elhódítja ezt Árpád nemzetének. Megvette és csakugyan olyan magyart nevelt belőle, hogy örömében Szarvas Gábor is megölelte, mikor meghallotta, milyen pompásan beszél magyarul. Itt már megkereszteltedett. Minthogy azonban nem Jánosnak keresztelték, mint ahogy ő szerette volna, hanem Emilnek, megszökött és részint Ázsiában, részint pedig Amerikában hányódott. Ezidő alatt tizennégy nyelvet és Isten tudja hány országot ismert meg, de legkedvesebbnek az egész világon mégis csak a Teleki Samu országát találta. Visszatért és most már származására hivatkozva, beállított a királyi kabinetirodába, hogy neki valami megfelelő állást adjanak. Itt persze semminemű fejedelmiség nem lévén üresedésben, kérdezték, hogy mégis mit akarna ? — Hát, — felelt némi gondolkozás után Emil herceg, — nevezzenek ki engem a muzsikus cigányok királyának, mert én a cigánymuzsikát nagyon szeretem. Hogy ez a kívánsága nem teljesült, elkeseredésében vérvörös ruházatot öltött és beállott portásnak a pokolba. Itt hihetetlen büszkeséggel és nagyúri méltósággal szedi el a jegyeket és a hozzá intézett kérdésekre rendesen Dépdal idézetekkel válaszol. Ha például azt kérdezik tőle, van-e szeretője, sóhajtva feleli: — Hej, dehogy van. Árva vagyok, mint a gólya, kinek nincsen pártfogója. Egy vidéki pap a minap azt kérdezi tőle: — Micsoda hivatalban van itt maga ? Emil minden gondolkozás nélkül, de meglehetős büszkén azt felelte : — Hát kérem, én az vagyok itt a pokolban, ami Szent Péter a mennyországban. — (Új szoknya-divat) A Figaró azt újságolja, hogy őszre szenzációs reform várható a szoknyák szabása terén. A szoknyák megtartják mostani alakjukat, amely oly előnyösen tünteti föl a csípőket; az nyítás abban áll majd, hogy a deréktól 10—12 centiméternyire elől, hátul és oldalt alig észrevehető nyilas lesz majd egészen az alj szegélyéig; láthatóvá lesz ilyformán az igen élénk, vagy igen diszkrét színű alsó szoknya, amelynek színe bizonyos mozdulatoknál, amikor például a hölgyek kocsiba szállnak, vagy ha a szél fogódzkodik a ruhába, összekeveredik majd a ruhaalj mintájával. Az öltözék így új, izgató és csábító bájt nyer. Természetes, hogy az alj szövete elég súlyos lesz, hogy a szellő túlságosan indiskrétté ne válhassék. (Halálozás.) Kecskeméten e hó 10-ikén meghalt süttőfalvi Süttő Béla cs. és kir. főhadnagy a 13. sz. huszárezrednél, katonai gyakorlat alkalmával bukás által okozott súlyos sebesülés következtében, élete 30-ik évében. Holttestét Budapestre szállították s ma temették el a kerepesi uti temetőben levő családi sírboltba. Zilahon e hó 15-ikén meghalt Dobay Károlyné szül. Steincz Piroska, élete 62-ik évében. Keresztfalvy Antal földbirtokos, Szepes megye törvényhatósági tagja, meghalt Körtvélyesen 44 éves korában. Hoffmann Richárd, Hoffmann János fővárosi lakos fia, életevilágában, 25 éves, korában elhunyt. — (Duckerts belga főkonzul) szerdán, 9 hó 22-én délután 5 óra 50 perckor a nyugati pályaudvaron távozik fővárosunkból. Nagyszámú tisztelői és barátai ez alkalommal a pályaudvaron gyülekeznek utolsó búcsúüdvözlésre. (A francia nemzeti ünnep.) A Bastille lerombolásának emlékezetét a párisiak az idén táncolva ünnepelték. Minden tér, minden kert, minden szélesebb utca tánchely volt, amelyen igazi jókedvvel keringtek a forradalom örökösei. Mindenütt mutatványos bódék, bazárok, lövőhelyek, szerencsekerekek, menazsériák, népénekesek, korcsmák, lacikonyhák, múzeumok, körhinták és tömérdek más mulattató alkalmatosság. Az üzletek zárva, a forgalom szünetel, a munka megszűnt, mindenki, aki Parisban van, mulat. A száz és száz népünnep egygyé olvad, mert a kitűzött terekről kiterjed a mulatság a közbeeső utcákra. Az operatéren és a körzetéren folynak a fő ünnepségek. Tízezernél több pár táncol rajtuk, mi helyeken a városi hatóság a házigazda, a többi mulatságot egyesületek, a kerületi hatóságok, újság-szerkesztőségek rendezik. Még az árverések csarnoka, a Drouot-hotel előtt is hangos a vigalom. Minden korcsma kávéház, buffet, csapszék tele van s lépten-nyomon lacikonyhákat rögtönöznek. A legtöbb utcát elzárták a kocsik elől. Páris gyalog ostromolja a Bastillet, gyalog ünnepli az emlékezetét is. Este minden ablakban gyertyát gyújtanak, a házakat, bódékat lampionokkal díszítik, a botok fejére is színes lámpák kerülnek. Sok helyütt remek tűzijátékot gyújtanak, a Montmartre egy tűz, az Eiffel torony csúcsából színes fényözön szakad a vigadó városra. S ez a város csupa zászló, csupa díszítmény, csupa guirland, közöttük pedig százezrek hullámzanak ujjongó hangossággal. A szó szoros értelmében népünnep ez a július 14-ike, az úgynevezett jó társaság a vidékre menekült előle. Tout Páris hiányzik, de egész Páris ott van. Az ünnep az idén három napig tartott. Július 12-e vasárnap volt, a rákövetkező hétfőt, a 14-ét megelőző napot is mulatságnak szánta a párisi nép. A nemzeti ünnep fénypontja az idén is a nagy csapatszemle volt. A nép tombolva lelkesedett a díszben elvonuló katonákért, akiket Saussier tábornok és Billot tábornok, hadügyminiszter, vezetett el az elnök előtt. A hóbortos Frangois merénylete nem zavarta meg az örömöt, a még Faure elnököt sem zavarta. S a nagy forróság sem zavart senkit. Néhány napszúrás, néhány ájulás kivételével nem okozott bajt. Páris három boldog nappal kárpótolta magát a hétköznapok szürkeségéért. (Mihálkovics tanár állapota.) Dr. Mihálkovics Géza, orvosegyetemünk nagyhírű tanára, aki hónapokon át volt súlyos beteg, mint örömmel értesülünk, teljesen fölépült, sőt jobban érzi magát, mint betegsége előtt. Fölgyógyulása után nyomban hozzáfogott szövettani kutatásaihoz, de barátai és kartársai, Korányi és Kétly tanárok, egyelőre eltiltották őt a szellemi munkától. Mihálkovics ezért Karlsbadba utazott, ahol hat heti pihenőt fog tartani. (A haragos anya-császárné.) Vang-Peng- Yün előkelő chinai tisztviselőt a mennyei birodalom mostani nyomora annyira megindította, hogy a császár anyjához levelet mert intézni, amelyben arra figyelmeztetett, hogy üresek az állam pénztárai és sok pénz kellene. Mindenekelőtt takarékosság volna helyén, és ő felsége az örök élet hegyén, a Man-Lu-Sanon, mégis mindennap fényes és költséges ünnepélyeket rendez. Pedig jobb lenne a költségeket hadihajókra és a hadsereg ellátására fordítani. — Ha hallgatni akarnék — ezzel végződik a levél — békén élhetnék, de kötelességem, hogy a hazáért föláldozzam magamat. A levél akkor érkezett a császárnéhoz, amikor épen ünnepély volt a Man-Su-Sanon; a felséges aszszony annyira megharagudott, hogy azonnal elrendelte Vang-Peng-Yan kivégeztetését. Egy előkelő tisztviselő elvitte a parancsot Kung hercegnek, aki erre kényes szemmel kérte az anya-császárnét, hogy legyen izgalmas. Azzal érvelt, hogy hiszen Vang-Peng-Yan előtt a haza és a dinasztia java lebegett. A császárné életben hagyta a bátor hazafit, de azonnal száműzte. (A dezentor.) A fővárosban állomásozó hatodik gyalogezred egy közkatonája a múlt szombat óta nyomtalanul eltűnt a kaszárnyából. Reisz Gusztávnak hívják a dezentort és fia egy közös hadseregbeli őrnagynak. A még suhane korában züllésnek induló fiatalembert azért soroztatta be atyja, mert már ő sem birt vele. Reisz a múlt szombaton elmenti Keschring Mihály nevű ismerőséhez, ott fölvette annal^ ruháit és azután megszökött. Körözi a rendőrség is, meg a katonai hatóság is,de eddig ered^sgy nej^ij