Pesti Hírlap, 1896. október (18. évfolyam, 270-300. szám)
eres erőt s akkor közt. A választási dig —a már eddig szolgálandó váló kúriai bíráskodó javaslat — ám ingerőre emelni, felelet már azért hogy az ő pártja és le fogja szat nem vette tüdő je sem vette tudomáss, aki minden szálát, arról fantáziáit mondjon le — a kor it egyéb, mint hogy laszt, a ház jókedvű „legközelebbi napi,elebbi napirend már » törvényjavaslatot és re következett a mai irai bíráskodásról szóló fölolvasta a bizottság ■Sándor az érvek meg- te csak a vak fanatizmeggyőzni — bebizoott szakaszokat épen ortestanyákká ne alacsos az sem való, hogy ezek katholikus papságra voen vallásfelekezet lelkétörvénybe iktatni, egri érsek, remek, tud mondott el igazi szónoki izmusról és a szólásszartánt, hogy a főpap szórt rá Macaulay és Todd Végül magára a javaskijelentette, hogy nagy lépés felé, általánosságban elfedetekben — persze a papi • - a módosítás mellett fog István gróf röviden ugyanazt lényegileg, amit Samassa, az a javaslatot általánosságban gadta. nél Zichy Nándor gróf indit'.ámadott szakaszok kihagyását gy többség majdnem minden vita Isak Schlauch Lőrinc, nagyváradi dálta időszerűnek kisebb fajtája az egyházpolitikai törvények ezinte nem békét, de harcot örsze, azt nem mondta, hogy a fanatikusok folytatják, de mely nagyon is békében van, í, törvények csak javára szőlőtt a kúriai bíráskodás sorsa választásokra nézve. Nem fog nelkedni, mert feloszlatják az főzelem! II. íz szeptember 30 -iki ülése. y Béla b. 11 órakor nyitja meg Gáli József, Gyulai Pál, Cziráky részéről jelen vannak: Bánffy , Dániel Ernő, Erdély Sándor, Gyula, Lukács László, Daleren apja, Ócsai érsek, Nagyméltófőrendek! Ő császári és legkegyelmesebb urunk és üljük dicső návünnepét. Nem ennek a magas ház;éges urunk iránti kegyelatának minden alkalom- SI. adta, midőn indítvabensőbb ragaszkodásunk érzelmeit a legmagasabb királyi trón előtt kifejezésre juttatni méltóztassék. Éljen ő felsége a király! (Élénk helyeslés. A ház tagjai fölállanak.) Elnök: úgy látom, hogy a kalocsai érsek excellenciájának indítványa általános helyesléssel találkozott és igy kimondhatom, hogy ő felsége legmagasabb névnapja alkalmából a mélt. főrendek üdv- és szerencsekivonatai az elnökség utján ő felsége kegyes színe elé juttattalak. (Helyeslés.) Következnek: ^ Interpellációk. A képviselőház végáraklt^Hi'Z'^^' Vécsey József dr.: Alkalmat vesz magának a mai napon kétrendbeli interpellációt intézni a minisztériumhoz és pedig elsősorban a miniszterelnökhöz intézi a következő interpellációt: „Tekintettel a szállongó hírekre, kérdem a nagyméltóságától: való-e, hogy a nagyméltóságú kormány az országgyűlést legközelebb föloszlatni szándékozik ?“ Ezen interpelláció indokolására egy pár szót óhajt szólam. (Halljuk!) Ó, részéről és vele együtt bizonyosan a főrendiház legtöbb tagja, legjobban fájlalják azt, hogy az ülésezési rendük nagyon szaggatott és minden plauzibilis ok nélkül sokszor tárgyalásaik függőben maradnak, azután megint egy bizonyos rohamossággal inszcenáltatnak, úgy, hogy sokan nincsenek is abban a helyzetben, hogy a tárgyakkal kellőleg megismerkedhessenek, ismét máskor némely tárgyak csaknem idejüket múlták már akkor, midőn hozzájuk jönnek. Ezen sérelmet ő is, mások is, már régebben elpanaszolták az elnöknek, de meg kellett sajnosan győződniük arról, hogy házszabályaink e részben igen hiányosak és mindaddig, míg a házszabályokon valami lényeges változtatás nem fog sikerülni, ezt az állapotot kénytelenek tűrni. Most azonban egy igen momentuózus időszakban vagyunk, úgy látszik t. i., hogy a közvélemény a dolgok folyása iránt meglehetősen izgatott állapotban van és oly hírek terjednek el, hogy az országgyűlés ezután ideje előtt fogna föloszlattatni, ami természetesen a főrendek tárgyalásaira, törvényhozási működésére is erős visszahatással van és lesz. Ennélfogva tisztelettel fölkéri a miniszterelnököt, hogy eziránt a mélt. főrendeknek fölvilágosítást adni kegyeskednék. Bánffy Dezső b., miniszterelnök: Nagyméltóságú elnök úr, mélt. főrendek ! A mélt. főrendiházi tag úr által elmondott indokolás, megvallom őszintén, olyan, amit én nem értek. Mert nem tudom, hogyan hozza kapcsolatba az országgyűlés föloszlásának kérdését a főrendiház tárgyalásainak rendszertelenségével, — amint ő mondja, — amennyiben én ilyen rendszertelenséget egyáltalán nem ismerek, mert a gyakorlatnak megfelelően úgy van, mint volt a múltban is és azt hiszem, amint kizárólag csak lehet, hogy bizonyos sorban, ha a kész tárgyalandó ügyek összegyűlnek, lesz a főrendiház ülésre összehíva. Ha azt az eljárást követnők, amelyet talán következtetnem lehet abból, amit méltóztatott mondani, hogy amint egy törvényjavaslat a képviselőházban le van tárgyalva s ide átküldetik, hogy azután itt nyilvános ülésben azonnal tárgyaltatnék, akkor, azt hiszem, le , benne joggal, mint sérelmet, fölhozni, hogy igen sűrűn fölöslegesen vétetik igénybe a méltóságos főrendek, ülésezése. Nem is gondolom, hogy az eddigi rendszer hátrányos lett volna, sőt most, ezen konkrét eset alkal- mából, még az esetben is, ha az országgyűlés föl lesz oszlatva, semmi visszaesést, vagy amint magát kifejezni méltóztatott, semmi visszahatást a főrendiházra nézve nem látok, mert a képviselőház által letárgyalt összes törvényjavaslatok és jelentések ma a méltóságos főrendiház előtt állanak, következőleg semmi visszahatás, vagy visszamaradás veszélye, vagy eshetősége fönn nem forog, ha az országgyűlés föloszlattatik. (Helyeslés, ügy van balfelől.) Magára a kérdésre vonatkozólag válaszolhatom, miszerint igenis a kormány azon nézetben van, hogy ezen országyűlést legközelebb föloszlattassa, illetőleg ez iránt a felséges urnák elhatározását kérje ki. Ebből következik, méltóságos főrendek, hogy igenis lehetőnek tartom, hogy érdemleges ülést a méltó főrendek ezen országgyűlés folyama alatt többé tartani nem fognak. Kérem, méltóztassék ez venni. xn Választási sérelmek''. Vécsey József b. ezután a' .belügyminisztert interpellálja meg a legutóbb lefolyt' képviselőválasztások alatt fölmerült állítólagos sérelmek miatt. ,i£érdr tőle, miként hiszi összeegyeztethetőnek részben a törvény szellemével, részben pedig a választási szabad-) Sággal a választásoknál a katonaság és a honvédség praeventív alkalmazását. Kérdi továbbá, nem volna-e hajlandó a belügy*miniszter a sérelmek orvoslása és a választási lajstromok helyes szerkesztése céljából üdvös intézkedéseket tenni? Kéri a belügyminisztert, hogy ezekre nézve fejtse ki álláspontját. '* ,/tfr Perczel Dezső belügyminiszter: Nagyméltóságú elnök úr! Méltóságos főrendek! Leszek olyan bátor, a méltóságos b. Vécsey József úr által hozzám intézzett interpellációra, annak két rendbeli heterogén kér-dését elkülönítve, válaszomat a méltóságos főrendiház engedelmével azonnal megadni. Ami az első kérdést illeti, hogy miként hiszem én a cs. és kir. katonaságnak és a honvédségnek praeventív alkalmazását a véderőről szóló törvényekkel egyrészt és a választási szabadságot biztosító törvények szellemével másrészt összeegyeztethetőnek, csak azt az egyet válaszolhatom, hogy én ebben a tekintetben ezt csak úgy hiszem alkalmazhatónak, amint azt a törvények a választási jog szabadságának biztosítása szempontjából megengedik és lehetővá teszik. (Helyeslés.) vagyis hogy ez csak in extremo casu necessitatis és akkor is csak ott és annyiban amennyiben ezt a szükség a választási jognak biztoosítása szempontjából igényli, engedhető meg. És erre nézve vagyok olyan bátor kijelenteni, hogy én a ma- gam részéről teljesen osztom azt a fölfogást, amelynek a méltó főrendiházi tag úr kifejezést adott, hogy bízik a magyar nép, a magyar választóközönség túlnyomó részének törvénytiszteletében, másrészről türelmességében is és bízik annak azon tulajdonságában, hogy az ő elöljáróinak tekintélyét elismeri és tiszteletben tartja. De azért, ha ezt nagyban és általánosan szabálynak el is fogadom, épen nemcsak a legközelebbi múlt, de már a régi múlt is megtanított arra, hogy igenis minálunk még ezen törvényes szabály alól igen gyakran vannak kivételek és nemcsak az utóbbi időben, hanem voltak 1865—1869-ben és 1872-ben is. Aki nem hiszi, hogy ez igy áll,méltógtassék csak fölütni az ország zárszámadását és tessék ott a karhatalmi költségek összegét megnézni és meg fog győződni arról, hogy akkor is minden egyes választási Campagne alkalmával akárhány kerü,letben szükségessé vált épen a választási jognak min- denki részére egyenlő mértékben való szabad gyakorolhatása szempontjából, hogy a katonai karhatalom kirendeltessék. Ez a törvényes állapot az én esmereltem, ez irányítja tetteimet. De meg kell jegyeznem, hogy az 1874-ik 341 f.-c., mely e tekintetben mérvadó, e joggal és felelősséggel a választási elnököket ruházza föl. A válasz- tási elnökök tudják megítélni azt, hol mint a hangulat, van-e szükség és milyen mértékben a katonai karhatalomra. Az övék a jog, de kizárólag, az övék a felelősség is. Épen a múltban egy esetre vonatkozólag, mely talán kiindulási pontját képezte a méltó főrendű házi tag úr interpellációjának, magam is‘túlságosnak tartottam és a költségekben az előre bocsátott vizsgálat után az illető kirendelőket el ismarasztaltam, mert csak a szükség esetében és a szükség mérvéhez képest tartom alkalmazhatnak az asszisztenciát, legyen az akár közös hadsereg, akár honvédség. Ami a másik kérdést illeti, nem volnak-e hajlandó a fölmerült panaszok és sérelmek elhárítása céljából a választási lajstromok szerkesztése és, a választási jog szabatos érvényesítése tárgyában valamely üdvös intézkedést behozni, én nem mehetek túl azon a rendelkezésen, melyet a törvény megszab. A tör- vény a választási névlajstromok összeállítására a köz- ponti választmányt ruházza föl hatáskörrel, a köponti választmányok által elkészített összeírási lajstromok ellen akár a kihagyás, akár a jogosulatlan fölvétel tárgyában a panaszok elbírálása független kirói tesületet: a m. kir. kúriát illeti. Én csak arra ügyelhetek, hogy ez megtartadik, de maga az ítélkezés a m. kúriát illeti. " Hogy az 1848. V. tc. módosítását a magában foglaló 1874. és 1876. évi.cikkek még mindjupyalnak fönn bizonyos hézagokat és tökéletes bitep szorulnak, ezt mutatja az a törvényjavaslat, mely.a mai napirend utolsó tárgyát fogja képezni. Ennek az el-,, járást szabályozó fejezetében igen üdvös intézkedései; vannak fölvéve, melyek lehetővé 'ímfi* kúria,’ ( nem úgy, mint most, hat hé' mit-jétöse december 18-ig intézkedhet -ilín zárva,* hogy — ha az illetők nén ^'tervé-j ínyeiket, vagynem voltaki’ w mány határozatától a,fi ” szerezni, hogy ez pait a névimyzékeket.r kell*- iiden éltóságu * ' ar, hogy allr f- red_ r *2 PESTI HÍRLAP