Pesti Hírlap, 1896. október (18. évfolyam, 270-300. szám)

6 PEST! H­I­R~­L­A­P­anti, október­ 1T Rész utak a ligetben. Vak Lajos azt hibáztatja, hogy a VI. kerület­­elöljárósága nem tartja kellő rendben a kiállításhoz vezető utakat. A városligetben eső idején szinte le­hetetlen átgázolni a városligeti utakon. A Stefánia-út mentén és a körönd körül különös gondot kell fordí­tani az utak rendben tartására. Erre nézve gyors intézkedést kér. (Helyeslés.) Kamermayer Károly polgármester kijelenti, hogy már megtette a szükséges intézkedéseket és a VI. ker. elöljáróját már utasította is a bajos állapot meg­szüntetése iránt. A választ tudomásul vették. Áttérhettek aztán a napirendre a Gránit-kér amit ! A Cséry-féle szemétlerakó-telephez vezető út építése iránt tartott árlejtésnek az volt az eredménye, hogy a kerámiás gyár részvénytársaság 266,000 frtos ajánlatot tett, Bencz Ferenc pedig 346,000 forintos ajánlatot, csakhogy ő gránit burkolattal látná el az utat. A tanács a gránit-burkolatot tartja célszerűbb­nek és Bencz ajánlata mellett nyilatkozott. Quittner Zsigmond a tanács javaslatával polemizál és ellentétet lát abban, hogy a tanács elismeri bár a kerámiás gyár részvénytársaság ajánlatának olcsóbb voltát, mégis Bencz Ferenc ajánlatát pártolja. Az sem lehet érv, hogy a gránit burkolat jobb, mert hiszen a pályázat vagylagosan volt kiírva és ezzel a tanács elismerte a gránit és keramit egyenrangúságát. A fee­­ramit közegészségügyi szempontból is ajánlatosabb, aztán meg a keramitra költött pénz itthon ma­rad, a gránitot pedig külföldről hozzák be. Rímváry Fülöp is a keramit mellett foglal állást, a lovak sokkal biztosabban járnak a kerami­­ton és ez forgalmi szempontból nagyon fontos. Aztán meg ő sem akar idegen anyagot hozatni, mikor van jó belföldi burkolóanyag. Fodor József elvi szempontból hangoztatja, hogy az utcaburkolat egészségügyi jelentőségét is figyelemmel kell kisérni. A konkrét esetben határo­zottan a keramitburkolat mellett nyilatkozik. — Szavazzunk ! Szavazzunk ! — kiáltozták és Komoróczy József alig tudott szóhoz jutni. A kera­mit burkolat ellen szavalt és többek közt azt hozta föl, hogy a keramitnak csak egy oldala van, a gránit kockának pedig hat oldala, úgy, hogy gazdaságilag jobban kiha használható. De azért a tanács javaslata alaposan meg­­bukott. A Fortuna. Az egykor hírhedt Fortunára megtisztelő fel­adat vár. Hajlékot kell nyújtania a közigazgatási bíróságnak. Jelenleg a pénzügyminisztérium néhány osztálya működik az épületben. A belügyminiszter kérdésére a tanács azt javasolja, hogy a házat adják bérbe a minisztériumnak 3000 frt évi bérért egyelőre két évre, még­pedig 1897. január 1-től számítva. A tanács javaslatát elfogadták. A Rémi-kioszk. A Hangliból Rémi-kioszkká lett helyisé­g, vala­mint a vigadói kávéház bérlője, ifj. Rémi Róbert azt kéri, hogy november 1-től fogva visszaléphessen a bérlettől. Egészségi állapotával indokolja kérelmét. A bérletet Fohl Károly aradi szállodás kész átvenni a még hátralevő négy esztendőre. Pohlnak jó hírneve van és a pénzügyi bizott­ság meg a tanács nem is ellenzi a kérelem telje­sítését. A közgyűlésnek sem volt ez ellen kifogása. A kiállítás területe. A kereskedelemügyi miniszter — mint már említettük — fölhívta a főváros közönségét, hogy képviseltesse magát egy vegyes bizottságban, amely megállapítaná, hogy a kiállítás befejezése után mely épületek volnának föntarthatók. A tanács — amint Haberhauer tanácsnok refe­rálta — erre nézve elég kategorikus előterjesztést tesz. Kijelenti, hogy az állandó jelleggel emelt épüle­tekről már történt intézkedés, másrészt a fővárosnak semmi oka sincs eltérni amaz álláspontjától, hogy a városliget adassák vissza eredeti rendeltetésének, mindezeknél fogva , „mondassék ki és erről a keres­kedelmi miniszter fölterjesztés útján értesitessék, az­zal, hogy a kiállítás területén fölállított pavillonok föntartására és e célból utóbbi föltételeknek megálla­pítására irányuló tárgyalásokba a székes­főváros kö­zönsége bocsátkozni nem kíván, tehát a leiratban jelzett szűkebb körű vegyes bizottságban való kép­­viseltetése szükségesnek nem mutatkozik.“ Máttyus Arisztid ehez nem járul hozzá. A városliget modern fejlődési igényeire való tekintettel mégis tárgyalásokba akar bocsátkozni. Néprajzi, vas­úti­­múzeum, vagy más ily intézmény létesítése ér­hető el könnyű módon úgy, hogy azért a városliget nem vetkeztetnék ki jellegéből. Senki sem­ akarhatja a városligetet visszaváltoztatni olyannak, amilyen har­minc év előtt volt. Ebből már kinőttünk. Már nem lehet oly idillikus parkot létesíteni, ahol annyi ko­csiút van és ahol a tér UutOffieiMleies .feáiakkalj­an A korzót lehetőleg fönn kell tartani, mert elő­mozdítja a társas életet. És amellett igen helyén való lesz, néhány pavilion kulturális célokra. A priori­tár lesz elzárkózni a tárgyalásoktól, amelyekről a minisz­ter leirata szól. Havass Rezső­ Máttyással polemizál és ellenzi, hogy a városliget beépíttessék. Az egyetlen üdülő­helyet nem szabad csökkenteni. Talán bizony az új népliget helyettesíti ? Az csak húsz év múlva lesz liget. Aztán odaszáll a sertéstelepek szaga. — Nem sok szag jön már oda! kiált föl né­hány kőbányai városatya. — Bárcsak volna minél több, sóhajtoznak­ mások. Havasi végül a tanács indítványát fogadja el. Herczog Péter azt hangoztatja, hogy c est le premier pas, qui cout. Fél attól, amit Má­tyás mo­dern fejlődésnek tart. Aztán meg emlékeztet a kínos alkudozásokra, amelyek az iparcsarnok átvétele tár­gyában folytak. A tanács javaslatát fogadja el. Morzsányi Károly arra figyelmeztet, hogy mos még nincs szó arról, hogy csakugyan föntartsák-e egyik vagy másik pavillont, csupán a kérdés megbe­széléséről van szó és azért kár lenne visszautasítani a miniszter meghívását. Már udvariasságból is ki kell küldeni a bizottságot. Löw Tivadar oly értelemben nyilatkozik, mint Máttyus. Pártos Béla ellenzi a városliget beépítését. Nem lesz a főváros udvariatlan, ha szépen udvariasan kijelenti, hogy elvéből nem enged. K­lek Endre odáig megy, hogy szerinte még a fővárosnak kellett volna fölkérni a minisztert, hogy az ily vegyes bizottság kiküldésében közreműködjék. Máttyus Arisaid zárszavában tiltakozik Her­czog Péter ama kitétele ellen, hogy „bűn volna elvon­ni a területet a néptől.“ Erről nem lehet szó. Hiszen a nép számára akarja elvonni a területet, a népnek és a műveltebb osztálynak fönn kell tartani néhány pavillont. Végre szavazhattak és a közgyűlés többsége a tanács előterjesztését elvetette. Ezúttal tehát hasztalan akart erélyes lenni a nép üdülése érdekében. A bizottságba kiküldettek Márkus alpolgármes­ter, Haberhauer tanácsnok, Máttyus Arisztid, Mor­zsányi Károly, Keltai Ferenc, Herczog Péter és Oláh István. Az ügyet a társalgóban még elég szenvedélye­sen beszélték meg és egyik városatya elkese­redve szólt: — Elugratnak! Nyakunkba akarnak sózni mindenféle épületet. Vegyesek. A Cséry-féle szemétlerakó telephez vezető út épitési költségeinek fedezete kérdésében érkezett bel­ügyminiszteri leiratra a tanács azt javasolja, hogy az út építésének 300,953 frtnyi költségét ne a hosszú lejáratú 50 milliós kölcsönből vegyék, hanem a fővá­ros kezelése alatt álló alapokból. A közgyűlés ehez hozzájárult. Elhatározták, hogy a víz­díjszabályzatra vonat­kozó előterjesztést a legközelebbi közgyűlésen fogják tárgyalni. Hozzájárult a közgyűlés a budapest-újpest-rá­­kospalotai­ villamos vasút aréna-úti szárnyvonalának engedélyezéséhez, föntartva az ügyészség részéről kí­vánt kikötéseket. Ugyancsak ennek a társulatnak meg­adták az engedélyt arra, hogy az újpesti vonalát a Lehel-utcai kezdőponttól a m. á. vasutak nyu­gati pályaudvarán át, a Lipót-, Teréz- és váci-kör­­utak kereszteződéséig meghosszabbíthassa. ■" Az I. ker. budakeszi-ut, vám- és szép Ilona közti szakaszának burkolása tárgyában elhatározták, hogy ezentúl a kis-svábhegyi zúzott mészkövet telje­sen mellőzik s amennyiben jobb minőségű mészkövet nem lehetne beszerezni, zúzott trachitot fognak alkal­mazni. A többi tárgy holnap délutánra maradt. Kiállítási hírek. Ugocsa megyeiek a kiállításon. Ugocsa vár­megyéből egymásután két nagyobb csoport fog Bu­dapestre érkezni az ezredéves országos kiállítás meg­tekintésére. Egy nagyobb csoport a tiszántúli járásból október hó 1-én rándul föl Benyovszky Aladár fő­szolgabíró vezetése alatt, míg a tiszáninneni járásból október hó 5-én érkeznek Budapestre mintegy 120-an, akik csaknem valamennyien a földmivelő osztályhoz tartoznak. E második csoportos felrándulás ifj. báró Ferér­yi Zsigmond­­főszolgabíró érdeme, aki a csopor­tot személyesen fogja a kiállítás megtekintésére Buda­pestre vezetni. 25,000 kiállítási belépő jegy a munká­soknak. Hír szerint a kiállítás igazgatósága a jegy­­bérlő társasággal egyetértve 25,000 darab szabad be­lépő jegyet engedélyezett olyan munkások számára, akik az ezredéves országos kiállítást még nem látták. A jegyek kiosztását az egyes gyárak vezetőségei és a munkaadók végzik, t . .. . A kiállítás látogatása. Az ezredéves kiállí­tást tegnap, kedden. 1 1,835 napijegyes fizető látogató nézte­ meg. •Kijs Sarson-megnyitás a Kisfaludy­társaságban. — Saját tudósítónktól. — A hosszú millennáris szünet után ma tartotta a Kisfaludy-Társaság első fölolvasó ülését. A tudy akadémia heti ülés­terme színűltig megtelt közön­séggel. A tagok is a szokottnál nagyobb számban jelentek meg. Az elnöklő Gyulai Pál mindenekelőtt az el­hunyt Szécsey Antal grófról emlékezett meg. Kie­melte, hogy a politikus és essay-író minden társulatból kilépett,­­ de a Kisfaludy-Társaságnak mind haláláig tagja maradt. E ragaszkodást azzal kivánja viszonoz­­tatni az elnök, hogy Széchen emlékét jegyzőkönyvben örökítse meg a társaság és emlékbeszédet is tartasson fölötte. Utána Beöthy Zsolt főtitkár a folyó ügyeket terjesztette elő s a többi közt bejelentette, hogy a könyvkiadó-vállalatban legközelebb Petőfi Sándor ter­jedelmes életrajza fog megjelenni Ferenczy Zoltán tollából, továbbá a Sokname magyar fordítása Radó, Antaltól. Az október 6-én tartandó Czuczor-ünnepen a Kisfaludy-Társaság testületileg jelenik meg.F- 1 Azután a fölolvasó asztalhoz ült Beöthy, hogy bemutassa Arany János egy eddig ismeretlen köl­teményét. Széll Farkas debreceni királyi táblai elnök küldte be a különben már nyomtatott s a ponyván 1848-ban megjelent nagyérdekű irodalmi ereklyét.­ Négy lapból áll a füzetke. Egyik vers a jászok és kunok hadba­ indulásáról szól, ez alatt Radó neve áll, mint szerzőé, majd más hazafias vers következik „Egy életünk, egy halálunk“ címmel, aztán egy „Dal“, és végül „A legszebb virág“ címmel egy hazafias vers. Ez utóbbi alatt A. J. belük állanak. Kétségte­len, hogy Arany János egy költeménye ez, íme az első strófa: „Szép virág a rózsa, Hát még a bimbója ; Mert az ég harm­atja Mindennap mosdatja!“ Ez a virág persze a hazaszeretet. A közönség éljenzéssel fogadta a költeményt. Erre Radó Antal fölolvasta „A XVII. század­beli olasz irodalom“ c. műtanulm­ányát, mely egy részlete ama két kötetes nagy műnek, melyet Radó a tud. akadémia megbízásából irt s mely a jövő hó-á­ban jelenik meg. A fölolvasott részlet nagy alapos­­­sággal és igen vonzón ismerteti a Tasso, Ariosto és Macchiavelli arany korszaka után következett hanyatló irodalom viszonyait. A hanyatlás idejében is tehetsé­ges erők működtek, mint Tassoni Sándor, aki „Az elrabolt veder“ című komikus eposzával nemcsak Popenek szolgált mintául „Az elrabolt hajfürtjéhez, hanem Csokonai „Dorottyájához és Arany János-­ nak „A nagyidai cigányok“ című víg­eposzához. Radó­ kimutatta, hogy Arany mind a komikai hatás mind a jellemzés ereje által fölötte áll az olasz költőnek.’ Majd az opera megalapítását mondja el Radó, bemu­tatva Peri zeneszerzőt és Rinuccini szövegírót, kiknek­­„Daphne“ című operája volt az első e nembeli má­j faj. Végül az olasz népszinmű irodalmat jellemezte a­ felolvasó,a különösen ifjabb Michelangelo­­Buonaroti,­ a „Tancia“ című szinmű szerzőjét méltatta. A­ közönség a magvas tanulmányt élénk tetszéssel kísérte. Endrödi Sándor egész sorát olvasta föl a ,,Kuruc-dalok“-nak. Különösen a „Mikes“, „Bujdosó Rákóczy“, „Erdélyi hajdutánc“, Rákóczyné S­oi­ftnek tetszettek. Endrödi nagyon erélyes hangot üt meg. •Ím­e egy pár sor mutatóul: „Akkor erős csak a magyar Ha összefog s egyet .akar. ■ *»•. . Mégis az a boldog napja, ■ Mikor egymást pusztíthatja.“ Igazi, kuruc, hangulat van, az ilyen. Elfajulá­­sokban: „Mind hiába könyek és beszédek, • Nem érti meg a magyart a ném­et Minden más nép tudna hozzá, . iCsak a német buta' hozzá!“ Endrődi pompás előadásában minden eg­­es költemény zajos hatást keltett. . Befejezésül Jakab Ödön egy humoros, jóízű elbeszélését olvasta föl ,­A vágó Vi T* címmel. A kö­zönség ezt is tapssal jutalmazta,

Next