Pesti Hírlap, 1896. október (18. évfolyam, 270-300. szám)
6 PEST! HIR~LAPanti, október 1T Rész utak a ligetben. Vak Lajos azt hibáztatja, hogy a VI. kerületelöljárósága nem tartja kellő rendben a kiállításhoz vezető utakat. A városligetben eső idején szinte lehetetlen átgázolni a városligeti utakon. A Stefánia-út mentén és a körönd körül különös gondot kell fordítani az utak rendben tartására. Erre nézve gyors intézkedést kér. (Helyeslés.) Kamermayer Károly polgármester kijelenti, hogy már megtette a szükséges intézkedéseket és a VI. ker. elöljáróját már utasította is a bajos állapot megszüntetése iránt. A választ tudomásul vették. Áttérhettek aztán a napirendre a Gránit-kér amit ! A Cséry-féle szemétlerakó-telephez vezető út építése iránt tartott árlejtésnek az volt az eredménye, hogy a kerámiás gyár részvénytársaság 266,000 frtos ajánlatot tett, Bencz Ferenc pedig 346,000 forintos ajánlatot, csakhogy ő gránit burkolattal látná el az utat. A tanács a gránit-burkolatot tartja célszerűbbnek és Bencz ajánlata mellett nyilatkozott. Quittner Zsigmond a tanács javaslatával polemizál és ellentétet lát abban, hogy a tanács elismeri bár a kerámiás gyár részvénytársaság ajánlatának olcsóbb voltát, mégis Bencz Ferenc ajánlatát pártolja. Az sem lehet érv, hogy a gránit burkolat jobb, mert hiszen a pályázat vagylagosan volt kiírva és ezzel a tanács elismerte a gránit és keramit egyenrangúságát. A feeramit közegészségügyi szempontból is ajánlatosabb, aztán meg a keramitra költött pénz itthon marad, a gránitot pedig külföldről hozzák be. Rímváry Fülöp is a keramit mellett foglal állást, a lovak sokkal biztosabban járnak a keramiton és ez forgalmi szempontból nagyon fontos. Aztán meg ő sem akar idegen anyagot hozatni, mikor van jó belföldi burkolóanyag. Fodor József elvi szempontból hangoztatja, hogy az utcaburkolat egészségügyi jelentőségét is figyelemmel kell kisérni. A konkrét esetben határozottan a keramitburkolat mellett nyilatkozik. — Szavazzunk ! Szavazzunk ! — kiáltozták és Komoróczy József alig tudott szóhoz jutni. A keramit burkolat ellen szavalt és többek közt azt hozta föl, hogy a keramitnak csak egy oldala van, a gránit kockának pedig hat oldala, úgy, hogy gazdaságilag jobban kiha használható. De azért a tanács javaslata alaposan megbukott. A Fortuna. Az egykor hírhedt Fortunára megtisztelő feladat vár. Hajlékot kell nyújtania a közigazgatási bíróságnak. Jelenleg a pénzügyminisztérium néhány osztálya működik az épületben. A belügyminiszter kérdésére a tanács azt javasolja, hogy a házat adják bérbe a minisztériumnak 3000 frt évi bérért egyelőre két évre, mégpedig 1897. január 1-től számítva. A tanács javaslatát elfogadták. A Rémi-kioszk. A Hangliból Rémi-kioszkká lett helyiség, valamint a vigadói kávéház bérlője, ifj. Rémi Róbert azt kéri, hogy november 1-től fogva visszaléphessen a bérlettől. Egészségi állapotával indokolja kérelmét. A bérletet Fohl Károly aradi szállodás kész átvenni a még hátralevő négy esztendőre. Pohlnak jó hírneve van és a pénzügyi bizottság meg a tanács nem is ellenzi a kérelem teljesítését. A közgyűlésnek sem volt ez ellen kifogása. A kiállítás területe. A kereskedelemügyi miniszter — mint már említettük — fölhívta a főváros közönségét, hogy képviseltesse magát egy vegyes bizottságban, amely megállapítaná, hogy a kiállítás befejezése után mely épületek volnának föntarthatók. A tanács — amint Haberhauer tanácsnok referálta — erre nézve elég kategorikus előterjesztést tesz. Kijelenti, hogy az állandó jelleggel emelt épületekről már történt intézkedés, másrészt a fővárosnak semmi oka sincs eltérni amaz álláspontjától, hogy a városliget adassák vissza eredeti rendeltetésének, mindezeknél fogva , „mondassék ki és erről a kereskedelmi miniszter fölterjesztés útján értesitessék, azzal, hogy a kiállítás területén fölállított pavillonok föntartására és e célból utóbbi föltételeknek megállapítására irányuló tárgyalásokba a székesfőváros közönsége bocsátkozni nem kíván, tehát a leiratban jelzett szűkebb körű vegyes bizottságban való képviseltetése szükségesnek nem mutatkozik.“ Máttyus Arisztid ehez nem járul hozzá. A városliget modern fejlődési igényeire való tekintettel mégis tárgyalásokba akar bocsátkozni. Néprajzi, vasútimúzeum, vagy más ily intézmény létesítése érhető el könnyű módon úgy, hogy azért a városliget nem vetkeztetnék ki jellegéből. Senki sem akarhatja a városligetet visszaváltoztatni olyannak, amilyen harminc év előtt volt. Ebből már kinőttünk. Már nem lehet oly idillikus parkot létesíteni, ahol annyi kocsiút van és ahol a tér UutOffieiMleies .feáiakkaljan A korzót lehetőleg fönn kell tartani, mert előmozdítja a társas életet. És amellett igen helyén való lesz, néhány pavilion kulturális célokra. A prioritár lesz elzárkózni a tárgyalásoktól, amelyekről a miniszter leirata szól. Havass Rezső Máttyással polemizál és ellenzi, hogy a városliget beépíttessék. Az egyetlen üdülőhelyet nem szabad csökkenteni. Talán bizony az új népliget helyettesíti ? Az csak húsz év múlva lesz liget. Aztán odaszáll a sertéstelepek szaga. — Nem sok szag jön már oda! kiált föl néhány kőbányai városatya. — Bárcsak volna minél több, sóhajtoznak mások. Havasi végül a tanács indítványát fogadja el. Herczog Péter azt hangoztatja, hogy c est le premier pas, qui cout. Fél attól, amit Mátyás modern fejlődésnek tart. Aztán meg emlékeztet a kínos alkudozásokra, amelyek az iparcsarnok átvétele tárgyában folytak. A tanács javaslatát fogadja el. Morzsányi Károly arra figyelmeztet, hogy mos még nincs szó arról, hogy csakugyan föntartsák-e egyik vagy másik pavillont, csupán a kérdés megbeszéléséről van szó és azért kár lenne visszautasítani a miniszter meghívását. Már udvariasságból is ki kell küldeni a bizottságot. Löw Tivadar oly értelemben nyilatkozik, mint Máttyus. Pártos Béla ellenzi a városliget beépítését. Nem lesz a főváros udvariatlan, ha szépen udvariasan kijelenti, hogy elvéből nem enged. Klek Endre odáig megy, hogy szerinte még a fővárosnak kellett volna fölkérni a minisztert, hogy az ily vegyes bizottság kiküldésében közreműködjék. Máttyus Arisaid zárszavában tiltakozik Herczog Péter ama kitétele ellen, hogy „bűn volna elvonni a területet a néptől.“ Erről nem lehet szó. Hiszen a nép számára akarja elvonni a területet, a népnek és a műveltebb osztálynak fönn kell tartani néhány pavillont. Végre szavazhattak és a közgyűlés többsége a tanács előterjesztését elvetette. Ezúttal tehát hasztalan akart erélyes lenni a nép üdülése érdekében. A bizottságba kiküldettek Márkus alpolgármester, Haberhauer tanácsnok, Máttyus Arisztid, Morzsányi Károly, Keltai Ferenc, Herczog Péter és Oláh István. Az ügyet a társalgóban még elég szenvedélyesen beszélték meg és egyik városatya elkeseredve szólt: — Elugratnak! Nyakunkba akarnak sózni mindenféle épületet. Vegyesek. A Cséry-féle szemétlerakó telephez vezető út épitési költségeinek fedezete kérdésében érkezett belügyminiszteri leiratra a tanács azt javasolja, hogy az út építésének 300,953 frtnyi költségét ne a hosszú lejáratú 50 milliós kölcsönből vegyék, hanem a főváros kezelése alatt álló alapokból. A közgyűlés ehez hozzájárult. Elhatározták, hogy a vízdíjszabályzatra vonatkozó előterjesztést a legközelebbi közgyűlésen fogják tárgyalni. Hozzájárult a közgyűlés a budapest-újpest-rákospalotai villamos vasút aréna-úti szárnyvonalának engedélyezéséhez, föntartva az ügyészség részéről kívánt kikötéseket. Ugyancsak ennek a társulatnak megadták az engedélyt arra, hogy az újpesti vonalát a Lehel-utcai kezdőponttól a m. á. vasutak nyugati pályaudvarán át, a Lipót-, Teréz- és váci-körutak kereszteződéséig meghosszabbíthassa. ■" Az I. ker. budakeszi-ut, vám- és szép Ilona közti szakaszának burkolása tárgyában elhatározták, hogy ezentúl a kis-svábhegyi zúzott mészkövet teljesen mellőzik s amennyiben jobb minőségű mészkövet nem lehetne beszerezni, zúzott trachitot fognak alkalmazni. A többi tárgy holnap délutánra maradt. Kiállítási hírek. Ugocsa megyeiek a kiállításon. Ugocsa vármegyéből egymásután két nagyobb csoport fog Budapestre érkezni az ezredéves országos kiállítás megtekintésére. Egy nagyobb csoport a tiszántúli járásból október hó 1-én rándul föl Benyovszky Aladár főszolgabíró vezetése alatt, míg a tiszáninneni járásból október hó 5-én érkeznek Budapestre mintegy 120-an, akik csaknem valamennyien a földmivelő osztályhoz tartoznak. E második csoportos felrándulás ifj. báró Feréryi Zsigmondfőszolgabíró érdeme, aki a csoportot személyesen fogja a kiállítás megtekintésére Budapestre vezetni. 25,000 kiállítási belépő jegy a munkásoknak. Hír szerint a kiállítás igazgatósága a jegybérlő társasággal egyetértve 25,000 darab szabad belépő jegyet engedélyezett olyan munkások számára, akik az ezredéves országos kiállítást még nem látták. A jegyek kiosztását az egyes gyárak vezetőségei és a munkaadók végzik, t . .. . A kiállítás látogatása. Az ezredéves kiállítást tegnap, kedden. 1 1,835 napijegyes fizető látogató nézte meg. •Kijs Sarson-megnyitás a Kisfaludytársaságban. — Saját tudósítónktól. — A hosszú millennáris szünet után ma tartotta a Kisfaludy-Társaság első fölolvasó ülését. A tudy akadémia heti ülésterme színűltig megtelt közönséggel. A tagok is a szokottnál nagyobb számban jelentek meg. Az elnöklő Gyulai Pál mindenekelőtt az elhunyt Szécsey Antal grófról emlékezett meg. Kiemelte, hogy a politikus és essay-író minden társulatból kilépett, de a Kisfaludy-Társaságnak mind haláláig tagja maradt. E ragaszkodást azzal kivánja viszonoztatni az elnök, hogy Széchen emlékét jegyzőkönyvben örökítse meg a társaság és emlékbeszédet is tartasson fölötte. Utána Beöthy Zsolt főtitkár a folyó ügyeket terjesztette elő s a többi közt bejelentette, hogy a könyvkiadó-vállalatban legközelebb Petőfi Sándor terjedelmes életrajza fog megjelenni Ferenczy Zoltán tollából, továbbá a Sokname magyar fordítása Radó, Antaltól. Az október 6-én tartandó Czuczor-ünnepen a Kisfaludy-Társaság testületileg jelenik meg.F- 1 Azután a fölolvasó asztalhoz ült Beöthy, hogy bemutassa Arany János egy eddig ismeretlen költeményét. Széll Farkas debreceni királyi táblai elnök küldte be a különben már nyomtatott s a ponyván 1848-ban megjelent nagyérdekű irodalmi ereklyét. Négy lapból áll a füzetke. Egyik vers a jászok és kunok hadba indulásáról szól, ez alatt Radó neve áll, mint szerzőé, majd más hazafias vers következik „Egy életünk, egy halálunk“ címmel, aztán egy „Dal“, és végül „A legszebb virág“ címmel egy hazafias vers. Ez utóbbi alatt A. J. belük állanak. Kétségtelen, hogy Arany János egy költeménye ez, íme az első strófa: „Szép virág a rózsa, Hát még a bimbója ; Mert az ég harmatja Mindennap mosdatja!“ Ez a virág persze a hazaszeretet. A közönség éljenzéssel fogadta a költeményt. Erre Radó Antal fölolvasta „A XVII. századbeli olasz irodalom“ c. műtanulmányát, mely egy részlete ama két kötetes nagy műnek, melyet Radó a tud. akadémia megbízásából irt s mely a jövő hó-ában jelenik meg. A fölolvasott részlet nagy alapossággal és igen vonzón ismerteti a Tasso, Ariosto és Macchiavelli arany korszaka után következett hanyatló irodalom viszonyait. A hanyatlás idejében is tehetséges erők működtek, mint Tassoni Sándor, aki „Az elrabolt veder“ című komikus eposzával nemcsak Popenek szolgált mintául „Az elrabolt hajfürtjéhez, hanem Csokonai „Dorottyájához és Arany János- nak „A nagyidai cigányok“ című vígeposzához. Radó kimutatta, hogy Arany mind a komikai hatás mind a jellemzés ereje által fölötte áll az olasz költőnek.’ Majd az opera megalapítását mondja el Radó, bemutatva Peri zeneszerzőt és Rinuccini szövegírót, kiknek„Daphne“ című operája volt az első e nembeli máj faj. Végül az olasz népszinmű irodalmat jellemezte a felolvasó,a különösen ifjabb MichelangeloBuonaroti, a „Tancia“ című szinmű szerzőjét méltatta. A közönség a magvas tanulmányt élénk tetszéssel kísérte. Endrödi Sándor egész sorát olvasta föl a ,,Kuruc-dalok“-nak. Különösen a „Mikes“, „Bujdosó Rákóczy“, „Erdélyi hajdutánc“, Rákóczyné Soiftnek tetszettek. Endrödi nagyon erélyes hangot üt meg. •Íme egy pár sor mutatóul: „Akkor erős csak a magyar Ha összefog s egyet .akar. ■ *»•. . Mégis az a boldog napja, ■ Mikor egymást pusztíthatja.“ Igazi, kuruc, hangulat van, az ilyen. Elfajulásokban: „Mind hiába könyek és beszédek, • Nem érti meg a magyart a német Minden más nép tudna hozzá, . iCsak a német buta' hozzá!“ Endrődi pompás előadásában minden eges költemény zajos hatást keltett. . Befejezésül Jakab Ödön egy humoros, jóízű elbeszélését olvasta föl ,A vágó Vi T* címmel. A közönség ezt is tapssal jutalmazta,