Pesti Hírlap, 1896. december (18. évfolyam, 331-360. szám)
1896-12-01 / 331. szám
1896._________________XVin. évi ül. yo449.) 1 iraki ** f " - 3 a» tí írt — kr. "jfobiexcá vilinói ['• *•* 7 ABBggk hová 3 lap h*3r^* |* 4kr* IT Íj® JJfek H B 1 ii ÉPi| II Jill Kiadóhivatal, Vidéken 6 kr. |g |* §y§ || g W |ll ilpHl Budapest, vic-körut 78.J —- TM ® hová az előfizetések és a lap Megjelenik minden nap, ünnep szétküldésére vonatkozó fele* vasárnap után is, szólalások intézendők. A Pesti Hírlap nagy képes naptára az idén is a karácsony előtti héten fog meg* küldetni ingyen és bérmentve a Pesti Hírlap előfizetőinek. December 1-vel belépő új előfizetők is megkapják a Pesti Hírlap karácsonyi ajándékát, ha legalább negyedévre ( -febr.) fizetnek elő 3 forint S. Jó példák: magyar képviselőház betegsége, táns képviselőház betegsége tagja sorában sokan ülnek a népképviselői megbízással össze utat viselnek, vagy — ami még rosszabb — ilyen üzleteket, nyiltva, mások neve mögé bújva folya / Ez rakk igazság, de nem mentség. Ami másutt is rossz, nálunk még sokkal rosszabb, mivel kis nemzet vagyunk s a kis nemzetek csak úgy bírnak prosperálni, ha politikai és erkölcsi életükben tisztább fölfogás mellett nagyobb ellenálló képesség lakik. A népszám és nyers erő díját jogi és erkölcsi szívósságokkal kell pótolnunk . Deák Ferenc nagy jelszava : a jogfolytonosság mellett az erkölcsi folytonosság jelszavát is tiszteletben kell tartanunk. Mi nem volnánk képesek kibírni a parlamenti élet akkora üzleti eliszapodását, mint amekkoráról a francia Panama-botrány és az olasz korrupció-botrányok tanúskodnak. Ez két állam is megsrntette, kivált Olaszország, így folyton ott vergődik az óriási polip emésztőjai közt, s nem lehet tudni, mi lesz küzdelmeinek a vége. Itália példája mindenesetre azt mutatja nekünk — s ezt jó idején megtanulni — hogy a gyöngébb nemzetek kevesebbet bírnak el ebből a modern kórságból. Azt azonban nem lehet jó lélekkel állítani, hogy a mi parlamenti életünk ebben a tekintetben olyan lenne, mint azoké. Hála istennek, nem olyan, de közszellemünk is sokkal éberebb s politikai kritikánk is sokkal egézségesebb, hogysem olyan lehessen. S hogy ne legyen olyan, inkább meg kell bocsájtanunk némi kíméletlenséget is. Ez meg is történt. A múlt télen a vicinális vasutak s némely egyebek emlékezetes ügye sem volt más, mint egy ilyen kíméletlenség, amelyet az összes pártok aktív vagy passzív beleegyezése kísért. Ennek a betegségnek pedig van egy nevezetes profilaxisa, megelőző módszere. Parlamenti nyelven inkompatibilitásnak nevezik s azon hivatalokat, állásokat és üzleteket jelöli, amelyek a képviselői mandátummal össze nem férnek. Nem bűnök, nem is hibák, sőt hasznos polgári tevékenységek, amelyek azonban oly fokú érdekeltséggel járnak, ami a képviselői mandátummal össze nemés természeténél fogva a közügyet és a törvényhozás tisztaságát veszélyezteti. A parlamentáris rendszer, mely a választókerületek „utasításait“ és a reverzálisokat elutasítja, nem tűrheti el azt sem, hogy egyes képviselők az állammal szerződési viszonyban álló bankoktól, vállalatoktól és más hasonló üzletektől hozzanak a törvényhozásba nyílt vagy hallgatag utasításokat. Mennél tisztább valamely parlament az ily képviselői elemektől, annál távolabb áll annak veszedelme, hogy a korrupció ragadós, betegsége beférkőzik s ott az alkotmány formái közt elterpeszkedik. Ideális álláspontot ebben ugyan elérni nem lehet, — mert hiszen az érvényesülésre törekvő üzleti érdek az ajtó hasadékán is bemászik, — de az elvet tisztán kell tartani, a törvényes intézkedéseket célszerűen alkalmazni kell, hogy a parlament legalább attól legyen megvédve, amitől magát megvédheti. A magyar képviselőháznak eddig nem tartozott kiváló erényei közé az inkompatibilitás szabatos kezelése. Az 1875. évi I. t.-c., mely azt bő kazuisztikával szabályozta, csak nagyjából funkcionál, aminek sokféle oka van, de a legnagyobb talán az, hogy a törvény szövegezése laza, az alól kibújni nem nehéz s a törvény 5. szakaszában szabályozott fórum: az állandó mentelmi bizottság sem eléggé alkalmas fórum az összeférhetlenségi esetek elbírálására, amelyek elvégre is olyan tárgyilagos elbírálást igénylenek, mint pl. a választási ügyek is, mivel államjogi természetük egészen egyforma. A magyar inkompatibilitási gyakorlatot időnként szigorúbbá teszik egyes fölbuzdulások. Ezek mintegy kitörései a helyesebb fölfogásnak s mint ilyenek az egészség jelei. Ilyen volt a képviselőháznak a vicinális vasutak ügyében hozott s „senatus consuitum Csákyánum“ név alatt ismeretes határozata is, melybez a képviselőház maga zárta el tagjai elöl a helyiérdekű vasutak koncessziójának jogát, amit különben az idézett törvény 2. szakaszának d) pontja, szoros magyarázat szerint már rég elzárt volna előlük. Nagyon jól ismerjük a törvény alkalmazásának nehézségeit, sok esetben pedig hatálytalanságát. Összeférhetlen vállalatot és üzletet a kereskedelmi technika mai fejlettsége mellett álnév alatt folytatni gyerek dolog s az államjog i korelnök is stréber. Legjobb volna, úgy gondolom, körjegyzőnek lenni, de minthogy ez teljes lehetetlenség, ennélfogva a korelnökség se megvetendő, sőt megvallom, minden állások közül, in ultima anasi, a legtöbbet érőnek tartom, persze csak mintet és nem mint már elért rangfokozatot. Erre ez az ember stréber. Miért ne? Hiszen ezt egyet mindnyájan elérhetjük, ha nem vagyunk a sok vagy nevezetes államfectiak. kanonokot (Mikulik-krónikája 118-ik lap) régen tartották a pincében a halála után majdnem egy esztendeig a furfangos rokonai, hogy a kanonoki jövedelmeket élvezzék. A legenda mellett bizonyít, hogy a legközelebbi (1892-iki) a kis grófocskákról és sok egyéb történtekről nevezetes országgyűlésre az aggastyánnak teljesen hite veszett. Meghalt-e? Él-e? Senki se tudta. Többet soha elő nem jött és Madarász papa hazafias makacssága folytán váratlanul Janicsáry Sándor bátyánk bontakozan bírTQCzmni-nak mert eredeti a kiszólásaiban s jóizó, még ha haragszik is. Valóságos élvezet volt az ő szeretetreméltó zavarát látni s hallani huszáros odamondogatásait. Valaki közbe kiáltott, mikor a miniszterelnök beszélt: — Utasítsa rendre! — Az ángyod térde! — mozdult meg a korelnök nyugtalanul. Az ülés bezárásánál elfelejtette a jövő ülés határidejét kitűzni. Egy hang meginter-pellálta: