Pesti Hírlap, 1896. december (18. évfolyam, 331-360. szám)

1896-12-20 / 350. szám

vis javára bírálni a munkáját, még akkor is, ha kijelenti, hogy nincs joga a többiek mellé sorakozni, de ezt a kijelentést tegye is meg aztán nyíltan, amint múlik, mert a pályázaton való részvételt tiltó körülmény elhallgatása egyértelmű az illetéktelen besorakodással, a bírálók jogtalan fárasztásával, a jogosan pályázók reményeinek és érdekeinek méltánytalan csorbításával. A bíráló bizottság az ily munka fölött rendszerint szintén mond véleményt, de csupa szívességből és semmi esetre sem a többi pályamunkákkal egy sorban, hanem mint teljesen különálló tervezetről, amelynek értékét csak esetlegesen viszonyítja a többi művekéhez. Ha a gyanú alapos, úgy a »Babér« terv külföldi készítője épen ezt a különálló fölemlítést óhajtotta elkerülni, s egyszerűen le akarta »pipálni« a magyar technikusokat s ez a merénylet annyival több esélylyel s annyival kevesebb kockázattal járt, hogy az írásbeli — karhatalommal nem is valósítható — kötelezettséget épen csak arra az esetre vállalta, ha ez az óhajtott »lepipálás* tényleg bekövetkezik. Nevetséges dolog volna kétségbe vonnunk a hazai technikusok képességeit az — esetleges — külföldinek az előnyére. Birálók tudvalevőleg sohasem ■’-»Szoltak csalhatatlanok s kifejtettük az okokat, amelyek miatt a hazai építészek legjava nem vett részt a pályázaton, amelynek rendkívül rövid lejárata épen a millenniumi lázas elfoglaltság idejére esett. Méltán elvárjuk a titokzatos pályázótól, hogy ígéretét beváltva, megnevezze magát és hogy elismerje eljárásának helytelen voltát. A bányaszerencsétlenség Resicán. — Saját tudósítónktól. — Az osztrák-magyar államvasuttársaság resicai bányaműveinek budapesti igazgatóságához ma délelőtt borzasztó szerencsétlenség híre érkezett. A resicai főtiszttartóság jelentette, hogy tegnap este fél 7 órakor a Széchenyi-aknában bányalég-robbanás történt, melynek számos áldozata lett, mert a szerencsétlenség pillanatában 80.090 bányász dolgozott a bányában. A bányalég robbanását földetrázó, sikerítő durranás követte s a tárna száján láng csapott ki, mely fölgyujtotta az aknaépületet és a liftet. A szállítógép épen maradt. A robbanás hallatára pár perc alatt összesereglett a környék munkás népei azonnal megkezdték a mentési munkálatokat, bár mentés közben kisebb robbanások ismétlődtek. A legénységet részben meg lehetett menteni. Ma reggel 8 óráig 11 halottat és 12 súlyosan sebesültet vittek a kórházba, 19 bányamunkás még nem került elő. Ezeknek megmentése érdekében fáradhatlanul buzgólkodtak társaik. A délután folyamán valósággá lett az a borzasztó sejtelem, hogy a többi fenmaradt bányász is a robbanás áldozata lett. A tüzes inheder olyan rohamosan terjedt, hogy a szellőző és jelző gépeket nyomban szétrombolta, ugyannyira, hogy a mentés is képtelenségnek, látszott. Lercher bányamester azonban Bieber és Kukuk mérnökök s néhány bányász kíséretében halálmegvetéssel a mélységbe ereszkedett A mentés közben egyre-másra holtakra bukkantak. Délután két órakor 40 halottat és 18 súlyosan sebesültet hoztak fölszinre s ekkor még 27 miukás hiányzott. Ezek is bizonyára meghaltak. A robbanás keletkezése örök titok marad s ahol a látszat szerint a katasztrófa történt, sűrü gomolyban feküdtek egymáson a holttestek. Az akna bejáratánál persze szivszorongva lesték a szerencsétlenek hozzátartozói az apát, a férjet, a testvért, akiket többnyire holttá égve láttak viszont. — A tömeges halálozás az egész várost gyászba borította. Az igazgatóságot nagy aggodalomba ejitette a robbanás híre, mert a Széchenyi-tárna 1 PESTI HIRHP 1896. december ROl | V______________ egyike a leggazdagabb és legszárazabb aknáknak, hol nagyon sok szállópor fejlődik ki,- mely ha robbanás folytán meggyül, irtózatosan pusztító katasztrófát idézhet elő. Maga az akna Domán község mellett van és számos munkást foglalkoztatott s az elpusztult áldozatok családja most a tél idején annál nagyobb nyomornak néz eléje, bár az igazgatóság azonnal intézkedett a nyomor enyhítésére s a segélyakció vezetésére leküldte Villigens Sándor műszaki igazgatót és Zsigmondy Árpád bányaügyi előadót. A resicai szénbányák nemcsak nagy gazdagságukról, de a kisebb-nagyobb bányalégrobbanásokról is szomorú hírre vergődtek. A munkások túlnyomó része cseh, német és oláh, magyar szó alig hallatszik köztük. A szerencsétlenség oka valószínűleg valamelyik munkás hánygyágára vagy bosztvágyára vezethető vissza. Fővárosi ügyek. —■ A közegészségügyi bizottság ma délután ülést tartott, Márkus József polgármester elnöklete alatt; előadó Goreczky Zsigmond tanácsjegyző volt. — Az V. ker. akadémia-utcába s a külső kerepesi uton, a Ferenc József kaszárnya mellé tervezett gyógyszertárak fölállítását a bizottság ellenzi, mert a környéken már fönnálló patikák lételét tenné bizonytalanná. Az V. ker. betegpénztár poliklinika fölállítását kívánja, bejáró betegek számára. Az intézet épülete már készen van s most az engedély megadását kérik, a rendelő orvosok névsorának bemutatásával. A bizottság az engedély megadása mellett nyilatkozott, azzal, hogy a politclinikán heveny ragályos betegeket ápolni nem szabad. Tárgyalás alá került az a javaslat, amely arra vonatkozik, vájjon a járványbarakkok miként lennének fölhasználhatók a rendes (krónikus) betegek elhelyezésére. A javaslat szerint a barakkok erre a célra átalakíthatók, mintegy 2175 Zrt költséggel, amennyiben csakis a fűtőkészülékek előállítására van szükség. Weisz Jakab dr. arra való tekintettel, hogy a barakkok fölhasználása a higiénikus igényeknek meg nem felel, a javaslathoz nem járul hozzá. Müler Kálmán dr kórházi igazgató ellenkező nézetben van, főleg azért, mert a kórházak ágyai ma nem elegendők a betegek elhelyezésére. A barakkok ideiglenes fölhasználását semmiféle okok sem ellenzik. Schermann Adolf dr tiszti főorvosi helyettes mindenben csatlakozik Müller Kálmán dr nézetéhez. A bizottság kimondotta, hogy hozzájárul a barakkoknak az idei tél tartamára ideiglenesen leendő fölhasznásához. '• "V*- - * "*». • -y ---—- - IRODALOM. * (A Budapesti Látogatók Lapja) ma holnap megéri a X. évfolyamát, és hogy ehhez még sok évfolyam fog sorozódni, arról egyrészt a lap múltja kezeskedik, másrészről az a körülmény, hogy ezentúl a Légrády Testvérek cég kiadásában fog megjelenni. A szerkesztőség dr. Zsengeri Samu szakavatott vezetése mellett még az eddigieknél is tartalmasabban írja meg és illusztráltatja a Látogatók Lapját. Erről tanúskodik a ma megjelent legújabb szám, amelyben a Árva megye monográfiáját, Nagy-Enyed és Gyulafehérvárosok ismertetését találjuk gyönyörű fotográfiákkal ilusztrálva. Ötven szebbnél-szebb fényképet találunk a füzetben, amely valóságos diszmó. A Budapesti Látogatók Lapjának előfizetési ára egy évre írt. Megjelenik minden hó utolsó napján magyar, francia és német nyelven. A belügyminiszter a folyóiratot közrendeletileg az összes törvényhatóságok figyelmébe ajánlotta. * (új Kisfalusiystáb.) A Kisfaludy-társulat február hó 3-iki közgyűlésén két rendes és két levelező tagsági helyet fog betölteni. A titkái már felszólította a tagokat, hogy amennyiben jelöltjeik vannak, ezeket újév napjáig jelentsék be. Azt beszélik, hogy Riedl Frigyesnek és Alexander Bernátnak van legtöbb kilátása a megválasztatásra. * (Angyalszemek) a címe annak a mese- és regekönyvnek, amit Rubescu Auguszta aradi tanítónő írt s amely Varga J. társa Steigerwald kiadásában Aradon megjelent. A román tanítónő egy magyar munkája megérdemli a figyelmet. * (Gyürky Ödöntől) két kötet jelent meg. Az egyikben a magyarországi kath. egyesületek első kongresszusát ismerteti, a másikban pedig a kaltholikus középiskolázás reformjairól értekező. NAPI HÍREK. — (Lapunk mai számához) féliv mellék** let van csatolva, rajta hirdetéseken kívül az Élő márvány című regény 10-ik folytatásával. Ugyancsak mai számunkban kezdjük meg Jákai Mór új regényét, A barátfalvi lévita címmel, melynek előszavát a tárcarovatban közöljük. A további folytatások megszakítás nélkül fognak a Regénycsarnokban következni. — (A király karácsonya.) Ő felsége, — mint ma lapunknak táviratoztak — a karácsonyi ünnepeket nem Münchenben, hanem Lichtenegg kastélyban, Mária Valéria főhercegnőnél tölti. Csak onnan utazik aztán a király Gizella hercegnőhöz, Mmrchenbe. (Seefried báró áthelyezése.) Bécsújhelyi ■ távirat jelenti: Seefried báró kapitányt, aki tudvalevőleg a király unokáját, Erzsébet bajor hercegnőt bírja nőül, Olmützből, hol eddig állomásozott, a székesfőváros közvetlen közelébe, a Bécs-Ujhelyben állomásozó dragonyezredhez helyezték át. (Ahol Milán vadászik.) Említettük márt hogy a szerbek volt királya, Milán, gróf Zichy Jenő, egyik birtokán fog vadászni. Zichy Jenőnek ez a birtoka Biharmegyében van s igen nagy kiterjedésű. A vadakat ott igen kímélik, hogy azután minden esztendőben egyszer nagy pusztítást vigyenek véghez köztük. Zichy ezen a birtokon hatalmas vadászkastélyt építtetett, amit a legnagyobb kényelemmel rendezett be s amely Pojánán huzza meg magát. A vadászat e hó 22-én és 23-án megy végbe s azon Migrán királyon kívül az az orosz nagyherceg is résztt vesz, aki" Pallavicini gróf pusztaszeri birtokán oly jól" érezte magát. " (A szabadelvű, párt szerbiai bankettjéről) szóló tudósításunkban a többek között az volt megírva, hogy a rossz akusztika miatt a legtöbb teszte kárba veszett, mert senki sem hallotta őket, és így az a kedélyes tréfa is megtörtént, hogy mialatt Pulszky Ágoston Szilágyi Dezsőt köszöntötte föl, azalatt Janicsáry szomszédjai azt hitették el vele, hogy ő reá szól az áldomás, mire az öreg úr azután emberséggel meg is köszönte a figyelmet, verőfényes derültség mellett. Úgy látszik, a Royal teremnek csakugyan igen rossz az akusztikája, mert tudósítónk még olyant is hallott, ami meg sem történt. Janicsáry képviselőt, úr korántsem azért szólalt föl, hogy talán beugratták volna, hanem egyszerűen azért, mert mint a háznak — köztiszteletben álló — korelnöke, a fiatal tagok egészségére akarta üríteni a poharát. Ennyi az egész. — (A várkapitány kitüntetése.) Liechtenstein herceg cs. és kir. főudvarmester elismerő oklevelet küldött lovag Ybl Lajos budai kir. várkapitánynak, a melyben meleg köszönetet mond azért a fáradhatatlan buzgalmáért, melyet Ybl várkapitány az ezredéves ünnepek alatt az udvarnak a magyar székesfővárosban való tartózkodása alkalmából kifejtett. A legfelsőbb kitüntetést Ybl már az ünnepek előtt megkapta, akkor, mikor az ő közbenjárása folytán a budai királyi palotát a bécsi várral elnevezés tekintetében egyenlővé tették s igy az Ő címe is megfelelőig megváltozott. (Nyugalmazott miniszteri tanácsos.) A király megengedte, hogy Torkos László belügyminisztériumi miniszteri tanácsos saját kérelmére, végleges nyugalomba helyeztessék s hogy neki ez alkalomból, sok évi hü és buzgó szolgálatiért, legfelső elismerése tudtul adassék. (Az egyetemi kör uj tisztikara.) A tudomány-egyetem hallgatói közt kitört viszálykodás következtében tudvalevőleg Hercegh Béla elnök az az egész tisztikarat leköszönt állásáról. A hallgatóság tegnap ebben az ügyben — mint megírtuk — gyűlést tartott, melyen megválasztotta az új tisztikart, mely a következő: elnök Sebesi János, alelnöke Zachár Gyula, főjegyző Kazay László, II. főjegyző Zsilinszky Mihály, főtitkár Lajos Dénes, II. titkár Török Pál, főpénztáros Nyáry Béla, II. főpénztáros Meiszner Ernő, háznagyok Rusz János, Hollósy Tibor, főkönyvtáros Román József, könyvtárosok Lenkey Géza, Parebl Győző, a tudományos viták és retorikai esték elnöke Vetták Endre, a kiadóhivatal főnöke Hannig István lett. Az egyetemi választások Ügyében Herczegh Bélától, az egyetemi kör elnökétől, a következő nyilatkozatot kaptuk: Becses lapja megemlékezvén az ,,Egyetemi-kör, elnökválságáról, azon megjegyzéssel tette ezt, hogy az Egyetemi-kör bizottsága nekem bizalmatlanságot szavazott. Bár a bizottság egy nagyon minuciózus kérdésében ellentétes álláspontot foglalt el velem szemben, az ezt provokáló indítványa egyszersmind kijelenteni indítványozta, hogy a bizottság irántam továbbra is bizalommal viseltetik. Nem ez volt lemondásomnak legigazabb oka, hanem az, hogy nem tudtam, nem érthettem egyet e bizottság többségének antiliberális, fölfogásának, mert beláttam, hogy kicsinyes szempontok előtérbe tolása miatt programommal megvalósítani amúgy sem tudom.