Pesti Hírlap, 1896. december (18. évfolyam, 331-360. szám)

1896-12-13 / 343. szám

■to». 1896. december 13. PESTI HÍRLAP .............. ,N _______|? _ SZÍNHÁZ és zene. * (X. Mr. operaház.) A Siegfried mai elő­adását Sedlmair kisasszony remek Brunhildája tette kiválóan érdekessé, kívüle a közönség elismeréséből még kijutott Ney Dávid hatalmas vándor­jának és Dalnoki k­arakterisztikus Mimejének — ez a leg­jobban, leghatározottabban jellemezett Wagner-alak ke­vés olyan kiválóan ügyes személyesítővel dicseked­het, mint amilyen az operaház derék „Béni bácsi“-ja. — Egyébként kevés dicsérni való van a mai előadás­­hoz­. Takács igen fáradt, bágyadt Alberich volt, vagy tán holnapra kímélte magát, mikor először énekli majd Johnt a Tücsökben? Perotti pedig makacs indiszpozícióval küzdött, még mindig nem heverte ki a múltkori meghűlést, úgy, hogy valóban bámulnunk kell bátorságát, hogy még ilyen betegen is megpróbálta Siegfridet, a leg­hosszabb, legfáradságosabb tenorszerepet elénekelni. A bátorság egyébiránt elismerést érdemelt.­­ Sceni­­feai tekintetben is többféle kifogás tehető. Ma este Siegfried nem ölte meg Mimet, hanem inkább lovaggá ütötte, kardjával gyöngéden érintve annak vállát, a haldokló Mime pedig nem esett össze rögtön, hanem előbb még egy menüettet táncolt, azután szépen el­sétált a barlangig és csak ott feküdt le lassan, kényel­mesen a hasra. A botrányosan sistergő vízgőz ma este valósággal elnémította a zenekart, az meg épen ko­mikus, hogy ott, midőn Siegfried áthatol a tűzfalon Brünhildához, szépen leeresztenek egy kék, de foltos vászonfüggönyt, mely valami ballet-apotheozisba való égboltozatot ábrázol — ezt a kék eget azután megint annak rendje-módja szerint fölhúzzák és bemutatják, mint valami panorámában az alvó Brünhildát! Azután miért hagyják el az Erdával való jelenést, hiszen enélkül meg sem érthető az Istenek alkonya, de még az egész tetralógia sem! Erda szerepére olyan kitűnő személyesítőnk van Hagermann Laura asszony sze­mélyében, hogy valóban nem értjük, miért cson­kítják meg a művet, puszta szeszélyből, vagy nem­törődömségből ? Különben sok minden olyan történik a m. kir. operaháznál, amiben kár keresni az ok és okozat közti összefüggést. * (Színésznövendékek estélye) volt ma is­mét a várszínházban. Ezúttal Bercsényi Béla szere­pelt mint tanár. A vizsgadarabok elég rosszul voltak megválasztva, amit különösen a Felolvasónő című ósdiságról mondhatunk, amelyben csap álpáthoszra és túlzott színészkedésre taníthatják a növendékeket.A dicséret illeti meg Kesztler Edét és Kendy Boriskát, akik a főszerepet adták, hogy e két hibából aránylag keveset mutattak. Kendy Boriska nyilván Hegyesi Marit választotta mintául. Úgy emlékszünk, a kis­asszony már a népszínházban is vendégszerepelt. Mi­kor a színpadra jön, azt mondják neki: — Ön egészen elhagyta irhoni tájszólását. Az irhonit „elhagyhatta“, de az alföldi zamat nem hagyta el őt, vagyis a kies­ését. És ez a körül­mény ismét annak megemlítésére indít, hogy ugyan miért mellőzik a sziniiskolában annyira a nemzeti ele­met, a népiest pedig tökéletesen ? Hiszen Kendy Bo­­riskának ez a kis hibája nagyon hasznára válik majd népies drámákban. Értelmes leány és ügyesen tolmá­csolta érzelmeit. Kesztler javult tavaly óta , ritka erejű hangja simulékonyabb lett. — Ná­­dai Béla a romlott erkölcsű unokaöcsöt elég jól ját­szotta, de kevésbbé felelt meg a Diplomata, címszerepében. Mert hát Seribe cselingjátéka volt a másik vizsgadarab. Örömünk telt azonban Jesko Ari­adne játékában. Mindegyik vizsgaestén akadt egy-egy leánynövendék, aki kimagaslott társai közt. Jesko kisasszony Alszeghi Irmára emlékeztetett és ez csak hízelgő lehet kezdő színésznőre. Ez a növendék kü­lönben meglepő rutint árult el; igen disztingvált meg­jelenése van és akármely vidéki színtársulatnak dí­szére fog válni. Igen ügyes volt Várnai Jenő, mint Moreno. Baráti Irma ma is kellemesen tűnt föl. Gáthy György meglehetősen fesztelenül beszél és mozog. Odry Árpád a fejedelem szerepében tapintat­lanul választotta meg a maszkját. A közönség sorai­ban ott volt Megyery Dezső, a kolozsvári nemzeti színház igazgatója. — Taps és kihívás persze volt fecsep. * (Színházak jövő heti műsora.) A magyar kir. operaház műsora. Hétfőn­ nincs előadás, — ked­den: Tannhäuser, — szerdán: Az eladott menyasz­­szony, — csütörtökön: A bajazzók. A nappal és az éjjel, — pénteken: A cremonai hegedűs. Naila, — szombaton: A házi tücsök, — vasárnap : Az istenek alkonya. A nemzeti színház műsora. Hétfőn: Elválhatat­­lanok. Jephie lánya. Egyetlen lánya, — kedden: Vál­junk el, — szerdán: Egy szegény ifjú története, — csütörtökön: Rejtett boldogság, — pénteken: Ma­riana, — szombaton : Mariana, — vasárnap: Mariana. — A várszínházban. Csütörtökön : A nagy­mama, — vasárnap: A létért való küzdelem. A vígszínház műsora. Vasárnap d. u.: Durand és Durand, este: A Becstelenek, — hétfőn : Niebe, — kedden: A Becstelenek, — szerdán : Hütelen, — csütörtökön: A Becstelenek, — pénteken : Niebe, — szombaton: A Becstelenek, — vasárnap délután: Csalj meg, édes! este: Az államtitkár úr. A népszínház műsora. Vasárnap d. u.: Mária bátyja, este: Cigánybáró, — hétfőn: Sárga csikó, — kedden : Madarász, — szerdán: Vereshaju, — csü­törtökön : Cigánybáró, — pénteken: 1000 év, — szombaton : Nászúton, — vasárnap délután: 1000 év, este: Vereshaju. * (A népszínházban) a napok­ban három da­rab éri meg a 100-dik előadást: kedden, f. hó 15 én, a Madarász, szerdán, a Vereshajú és csütörtökön a Czigánybáró. A Madarász 1891. szeptember 12-én került először bemutatóra és egy év alatt 65 elő­adást ért meg. A jubiláris előadáson a hercegnőt Hegyi Aranka, Milkát Komáromi Mariska, Ádámot pedig Vidor játszsza. A Vereshajut, Lukácsy népszín­művét, 1877. július 2-án adták először a népszínház­ban, ahol az első év alatt 2­4 előadást ért meg. Az első előadáson Blaha Lujza játszotta Szilaj Katát, Salgóné szerepe Pártényiné kezében volt. Tamásy, Eőry, Tihanyi, Együd, Pan­ényi, Békési Irma, akik az első előadásban szintén részt vettek, már nincsenek az élők között. A Czigánybáró, Sirausz híres operet­­teje, mely Jókai novellája után készült, 1886. már­cius 26-án került először színre, s az első esztendő­ben 45 szer adták. Szaffit Hegyi Aranka játszotta, Cziprát V. Margó Célia, Zsupánt Német, akik a fu­­beláris előadásban is részt vesznek.­­ A felvidéki közművelődési egyesület javára pénteken, f. hó 18-án, az 1000 év, Verő millennáris színműve olyan szerep­­osztásban kerül színre, hogy a három női főszerepet Blaha Lujza, Hegyi Aranka és Komáromi Mariska játszsza. * (A nemzeti sz­nház) bérletet hirdet az 1897. évre. Az évben lesz 285 előadás, ebből 234 bérletfolyamatban. A bérletszünetes előadások külön megválthatók. A szünet június 16-tól szeptember 1-ig fog tartani, ami elég hosszú pauzálás. Egész bérlet­ben kerül az I. em. nagy páholy 1854 írtba; jan.­­jan. hó 136 előadására 1240 írtba ; szept.-dec. 98 előadására 894 írtba. Földszinti és I. emeleti páholy­nál az árak igy alakulnak : 1544, 1034, 745 frt. — II. em. páholy : 1015, 666, 480 frt. Jan.-febr., okt.­­dec. hónapok bármelyikére 128 frt, ápr., máj., szept. hónapok bármelyikére 93. frt. Ily sorrendben elmond­hatjuk a többi hely bérleti árát is: Támlásszéki — X. sor: 403-50, 258, 188, 49-20, 33 frt. XI—XX. sor: 323, 207, 149, 39-40, 26-40 frt. Erkélyszék I. sor: 290, 186, 134, 35 40, 24 frt. II. és III. sor: 241, 155, 112, 29­ 60, 20 frt. — II. em. zártszék I. sor: 193, 124, 89, 23 50, 16 frt. — Felbérletért a fölso­rolt árak fele jár. Közelebbi megtudható a színház pénztáránál. * (Az orsz. szinészegyesület) nyugdijügyi bizottsága e hónap 18-án, pénteken délután 3 órakor tartja ülését, amelyen számos nyugdíjazás iránti kér­vény kerül tárgyalás alá. Az ülésre a vidéki tanácso­sok közül Bács Károlyt hívták be. * (A Grünfeld-Bu­rger-féle vonósnégyes) társaság vasárnap, december hó 20-án d. u. 4­/a órakor tartja IV. népszerű kamarazene hangversenyét, melynek műsorát — tekintettel Beethoven születés­napjának f. hó 17-ére eső évfordulójára, — kizárólag a nagy mester műveiből állították össze. Általános óhajra előadják a Hetes-t Hiekisch, Wienholz, Dre­scher és Gianicelli operai tagok közreműködésével, bevezető számul a kis D-dúr vonósnégyest (op. is.) D. Handel Berta énekli a ritkán hallható skót dalokat hegedű-gordonka zongorakísérettel, a zongorarészt ezúttal Szik­a Adolf karmester vállalta el , azon­kívül még két dalt énekeltek: „Ebre Gott“ és „Busslied“. * (Török Irmáról,­ a nemzeti színház fiatal tagjáról, egy kőnyoma és tudósító jelentése alapján több lap azt írta, hogy megválik a nemzeti színháztól. Értesülésünk szerint sem a kisasszony, sem az igaz­gatóság részéről nem történt újabban oly lépés, amely az ily hír szárnyra bo­csátását indokolná. * (Jókai bemutató Temesvárott.) Temes­várról jelenti tudósítónk, hogy az ottani színházban ma adják először Jókai Mórnak „Keresd a szíved“ c. drámáját zsúfolt ház előtt. A darab óriási sikert aratott. A szereplők közül legnagyobb sikere Ráskai Emíliának volt Edith szerepében, Réthey Baranghy, Thury Pallwijjs s Tóvölgyi. Margit Al.ice­v .szépes ird­tata. * (Színészet a vidéken.) Besztercebá­­nyán Berényi Irma, a színtársulat kedvelt drá­mai szendéje, a „gyermekrablónőt“ választotta ju­talomjátékául­­és nagyszámú közönség élvezte a művészi alakítást, amelyet a címszerepben nyújtott. A Wather Sarah szerepe nemcsak az alakító erő nagy mértékét követeli, de a színésznő fizikumát is erős próbának teszi ki. Berényi Irma teljes sikerrel győzte le a nehézségeket és jól megérdemelte az ovációk sorozatát, amelyben jutalmi estéjén részesí­­tették. A besztercebányai színpadra rég nyújtottak föl annyi virágot, mint ezúttal és gyakorlatibb értékű ajándékokban is nagy volt a bőség. Maga az előadás egyike volt a legjobbaknak. Nagyfalussy Julia nagyon kedvesen adta ítelént. Tiszay a lágyszívű rendőr szerepében és Rónay mint gézengúz unokaöcs gyak­ran keltett derültséget. Balázsy, Krémer­ és Hellay is hozzájárultak az est sikeréhez. Temesvárott Ledofsky Gizella jutalomjátékául a „Párisi életet“ adták, a nézőtér egészen megtelt és a népszerű primadonnának tömérdek virágot és más ajándékokat adtak át. Trencsén­ben ez idő szerint Báródy Károly szín­­társulata működik. Legutóbb Hegyesi Mari vendég­szerepelt ott a Kaméliás hölgy, Cigány, Lowoodi árva és Vasgyáros női főszerepeiben. A színház mind a négy estére egészen meglelt és a közönség igen szí­vélyesen fogadta a vendég művésznőt.. . (Jótékonycélú előadás) volt a berlini Neues Theaterben az „Ltis“ hajón elpusztultak hát­ramaradt családjai javára. Van Dyek és Belfincioni asszony, a Manón két főszerepének személyesitői aratták a legzajosabb sikert, ellenben Carmen Sylvá­­nak egyfelvonásos Ulranda c. dramoletje, noha a címszerepben Barsescu kisasszony valósággal reme­kelt, nem tudott hatást kelteni. * (A két tacskó) a párisi Ambigu-színházban tegnap került színre 350-edszer. És egyáltalán nem gondolnak arra, hogy más darabot tűzzenek ki elő­adásra. * (Táj zeneművek) Sekunda V. k. udv. hang­szergyáros, zeneműkereskedőnél (Budapest, magyar­­utca 18.) megjelent: Szűk Lipót zenetanártól magyar nyelven irt Gordonka iskola, mely magában foglalja az összes elemi és gyakorlati tudnivalókat, különös tekintettel a magántanulásra. I-ső rész ára 4 frt. Cimbalom Családi körben folyóirat december havi füzet a szokott dustartalommal. Ára 60 kr. Konti és Lányi Nászáron énekes bohózatának legkedveltebb dalai. Éne­k és zong. 1 frt 50. Lányi Ernő „Új egri nóták“ .10 eredeti magyar dal. Ének és zong. 1 frt 50. „A „ Kázmér“ énekes bohózatának összes dalai. Ének és zong. 1 frt 50. Kontr. Bu­tzweiss Róbi couplet. Ének és zong. 80 kr. Barna I. „Vigécek.“ Énekes fővárosi életkép legkedv. dalai. Ének és zong. 80 kr. „Holtomiglan“ színmű legkedveltebb dalai: 1. Postás kisasszony,­ keringő, 2. Gelbgieszer Ármin couplet, 3. Bereznay A. Két leánya volt a falunak. Ének és zong. 1 fzt. Bernhardt Sarah. Ismételten megemlékeztünk arról a világraszóló ovációról, amelyben a francia írói és művészi világ legkiválóbbjai Bernhardt Saraht részesítették. Most még újabb részleteket jelentenek az ünnepeltetésről, amely a Renaissance-színházban játszódott le, ahol a nagy művésznő a Fédra második fölvonását ját­szotta. Hasonló volt az ováció­­hoz, amelyben nemrég Blaha Lujzát részesítették nálunk a művésztársai. Csakhogy a franciák sokkal jobban kitüntették az ő Sarahjukat és hasonlíthatlanul nagyobb mérveket öl­tött ez az ünneplés. A franciák hálásabbak. Bernhardt Sarah a színpadon foglalt helyet, vi­rágokkal földiszt­ett mennyezet alatt és úgy járultak hozzá a tisztelgők. A sort az egyetemi ifjúság kül­döttje nyitotta meg. Sfixter Pál ezeket mondta : — Asszonyom, amikor ön átengedi színházát a diákoknak, azt szokta mondani, mintegy mentege­tőzve a nagylelkűsége miatt, hogy szereti a fiatalsá­got, amely az egyedüli szép dolog a világon. A diá­kok nem viszonozzák amedig azt, amit nekik kölcsö­nöznek, de mégis biztos lehet benne, asszonyom hogy az ön rokonszenvét százszorosan adják vissza. A fiatal­ember végül így szólt: — Mi a múló fiatalság vagyunk, sajna! De ön az Örökifjuság, ez a lángész kiváltsága . . . Virágaink jelképezték, mint találkozik művészetének fiatalsága a szíveink ifjúságával. Coppée Ferenc szonettet szavalt, amelyben szin­tén a nagy művésznő örök tavaszát aposztrofálta. A híres költő ezután kezet csókolt Bernhardt Sarah­­nak, aki aztán arcát nyújtotta oda a „Vándor“ szer­zőjének. Catuile Mendés, Harancount és Andre Then- Kreatan üdvözölték, a művésznőt, Rost­ami. E..

Next