Pesti Hírlap, 1897. január (19. évfolyam, 1-31. szám)

1897-01-01 / 1. szám

1897. január 1. PEST­I HÍRLAP______________________________________* __ Az aranykészletek ellenőrzésére kikü­l­­dendő bizottságba a főrendiház gróf Cziráky An­talt, Lukács Antalt és Gáli Józsefet választja. A főispáni titkárok. Nem uj dolog, hogy a főispánok mellé rendelt titkároknak sok a dolguk, sőt egy főispáni titkárnak mindig több irodai mun­kája van, mint két főispánnak. Ahol pedig egy 5 főispán vezetése alatt két megye van, ott a titkárnak épen kétszer annyi a munkája. Ezen a helyzeten most, mint a M. Ért. újságolja, úgy segítenek, hogy a mos­tani újévben a főispáni titkári állásokat szaporítani fogják s mindenekelőtt azok mellé a főispánok mellé, akik két megyét kormányoznak, még egy főispáni tit­kárt fognak kinevezni. ---------------­­ Roma locuta. — A pápai bréve ügye.­­— A hajdudoroghi gör. kath. deputáció által megindított hazafias ügyben, mint újabban ki­deríti, csakugyan megérkezett az eperjesi gör. kath. püspökhöz a magyar liturgiát nem hogy megengedő, de eltiltó parancs Rómából, sőt a magyar nyelven nyomott szerkönyvek megsem­misítése is el van rendelve. A parancs nem formaszerü pápai bréve ügyében adatott ugyan ki, de igenis a szentszék tekintélye alatt s ezzel a nem várt kíméletlen­séggel föl van idézve megint egy olyan egyház­politikai kérdés, aminek fejlődését belátni nem lehet. A magyar közvélemény megint szemben találja magát Rómával s egy ismeretlen befo­lyással, mely a kath. egyház legfőbb auktori­tásainak elhatározásait untalan a magyar nem­zet hazafias törekvései ellen fordítja. A máskor oly kíméletes és sima római szentszék ebben a kérdésben is merev ellentétbe helyezkedett a magyar nemzeti érdekkel s egyáltalán nem lesz csodálatos, ha a fölháborodásnak egy újabb s az előbbieknél is hevesebb hulláma rohanja meg az egyházi auktoritást, amelynek az alap­köveit csak imént lazították meg a hecc­káplánok. Csakhogy ezúttal egész Magyarország egy táborban lesz. . • A »Magyarország« — a főpontok szószerinti for­dításával, — így adja elő elő a római parancs tar­talmát. »Ledochowszky« bibornok ez év szeptember 26-tól keltezve átírt az eperjesi görög-katholikus püs­pökhöz, Vály Jánoshoz. Az átiratban közölte az »Uni­versalis Sacra Romana Inquisitionis Congregation dekrétumát azon alkalomból, hogy Budapesten az egyetemi templomban június 27-én a görög-katholikus ruthének magyar nyelvű énekes misét tartottak. A dekrétum azon két kérdésre, vájjon: 1. Megtűrhető-e a magyar nyelv az istentisztelet tartásában; 2. Vájjon magyar nyelven kiadhatók-e a litur­gikus könyvek, — tagadó választ ad, melyet maga XIII. Leó pápa is helybenhagyott. Az Inquisit. Congregatio ezen határozatára tá­maszkodva, Ledochowszky kardinális, a Congregatio per propaganda Fide prefektusa kijelenti, hogy a 1011- gregalionak már régóta tudomása van róla, hogy egyes ruthén papok önkényesen és merészen lefordították a liturgikus könyveket magyar nyelvre és kinyomatták az istentisztelet céljaira. Ez az apostoli székben aggodalmat keltett. Újabban szomorúsággal töltötte el az az értesítés, melyet a junius 27-iki miséről vett, mely szerinte a kánonok szabványaiba ütközik. Mikor is a szentszék rendeletére vizsgálat tart. H­atván ez ügyben kitűnt, hogy ezen visszaélés az or­szág némely vidékein már elharapódzott, mivel a püspökök szemet hunytak. Miért is az Inquisitio Congregatió-ja elé vitték a dolgot, mely a fönnebbi két rezoluciót hozta meg ez év szeptember havában. Mindezt azon kéréssel hozza az eperjesi püspök tudomására a bibornok, hogy a fönnebbi rezoluciókat a legnagyobb gondossággal és pontossággal kösse papjai szívére, a tudomására jövő visszaéléseket irtsa ki, a könyvek lefordítását tiltsa meg, a kinyomotta­kat semmisítesse meg; ha találkoznak megyéjében papok, kik ilyen könyveket használnak, vakmerősé­güket fékezze meg, hogy csakis az egyháztól elismert szláv idiómában végezzék a liturgiát. Adja azt is tudtul papjainak, hogy ha ez inte­lemnek foganatja nem­ volna, a Congregatio további eljárást fog ellenökben érvényesíteni. Egyúttal elvárja a püspök idevágó válaszát. Ezen leiratát a Propag. Fide Congregationak az eperjesi püspök az október 3-án tartott szentszéki ülésben tárgyaltatta s papjaival körlevélben tudatta, „ igen érdekes volna tudni, hogy a ma­gyar püspöki kar részéről történt-e és milyen demonstráció a dolog ilyetén el­intézése ellen, mert azt már még sem lehet föltenni, hogy a római szentszéknek egy ilyen rendelkezése minden szó nélkül menjen foganatba Magyarország hazafias főpapi kará­nak közvetítése mellett. Az uj szerb kormányt Belgrád, dec. 31. Még tegnap ilyenkor Risztics János a liberális párt nevében megígérte Szimics Györgynek,.­ hogy a liberális párt hajlandó a radikális párttal egyetemben egy koalíció-kormány alakításában részt venni, ha az úgynevezett szeparatisztikus liberálisok (u. m. Gvoz­­dics és társai) teljesen kizáratnak. Ezt a garanciát Szimicsz ur minden habozás nélkül meg is adta, de este­felé Risztics úr már újabb feltételekkel állott elő, többek közt mint conditio sine qua nont köve­telte, hogy Ribarácz neveztessék ki belügyminiszterré és Avakumovics volt miniszterelnök az államtanács elnökévé. Ezt persze sem Szimics úr, sem pedig a radikális párt el nem fogadhatta, mert úgy Ribarácz, mint Avakumovics esetleges kineveztetése egyet je­lent a radikálisok kijátszásával. Még Sándor királynál is a legrosszabb benyomást tette Risztics úr és a li­berális? párt e magatartása és meghagyta Szimics ur­nak, hogy hagyjon föl a liberálisokkal való alkudo­zással és a radikális tábor mérsékelt elemeiből állítsa össze az új kabinetet, mire aztán Szimies úr a kö­vetkező miniszteri lis­tát terjesztette a király elé: Miniszterelnökség. és, külügy:. Szimies. , Pénzügy : Dr Vutics Mihály. Hadügy: Miskovics tábornok. Közoktatás: Dr Andra Nikolics. Belügy: Dr Mika Gyorgyevics. Kereskedelem: Klerics. Közmunka: Velimirovics Péter. Igazságügy: Dr Milovánovics. Sándor király azonnal aláírta az ukázt, mely­nek következtében fönlnevezettek mint miniszterek megerősíttettek. Van tehát Szerbiának ismét egy radikális kor­mánya, de olyan férfiakból alakult el a kormány, kik úgy a király, mint a radikális párt összes frak­cióinak a bizalmát bírják, hisz úgy dr Vuics, mint Velimirovics csakis egyedül Pas­ics Nikola radikális pártvezér kérésére, vállalt miniszteri tárcát. A legközelebbi napokban a bizalmi állásoknál fognak nagy változások végbemenni, így az államta­nács jelenlegi elnöke, Krisztics Nikola, a belgrádi fő­­polgármester, a belgrádi főkapitány, a posta és táv­írda vezérigazgatója, a vámok vezérigazgatója és ál­­lamvasutak igazgatója nyugdíjaztatni fognak és he­lyükbe mérsékelt radikálisok lesznek kinevezve. A diplomáciai karban is nagy változások lesz­nek és mint hírlik, a legközelebbi napokban már a párisi, konstantinápolyi és szent­pétervári követek fognak visszahivatni és szintén radikális diplomaták által helyettesíttetni. A szerbiai közvélemény nagy megelégedéssel fogadja a miniszterválság ily gyors és helyes meg­oldását, de annál nagyobb a haladópárti hivatalnok­sereg lehangoltsága, ami nem is csoda, hisz a jó is­ten tudja, hány évig fogják most a járdát taposni, míg ismét kenyérkeresethez jutnak. Az új kormány tagjainak rövid jellemzése is ez: Szimics úr, ki a legrégibb és legelőkelőbb szerb patrícius családok ivadéka, a szó teljes értelmében európai műveltséggel biró államférfi, ki az Obrenovics-dinasztiának rendíthetetlen hive és a szerb nemzetnek igazi kedvence. Miskovics tábornok Szerbia legműveltebb kato­náinak egyike, a királynak volt katonai nevelője, aki ma is rajongással csüng a királyon. Dr Vuics, dr Nikolics és Velimirovics urak nem ismeretlen egyének Magyarországon, hisz' Veli­­mirovics úr 1883-ban a zajcsári pucses utáni szám*­üzetése idejében hosszabb ideig Budapesten mint mér­­nök működött. Vuics és Nikolics kitűnően képzett állami férfiak és mindhárman odaadó hívei a dinasztiának. Gyorgyevics belügyminiszter, ki az Obrenovics dinasztiának, nevezetesen Milán királynak köszönheti kiképeztetését, legodaadóbb híve a dynasztiának és saját pártjában is udvari radikálisnak nevezik. Dr Milovanovics igazságügyminiszter, ki ma 36 éves, Párisban végezte jogi tanulmányait és gyak­ran igénybe vette az udvar is jogi tanácsait, reményt enged arra, hogy kitűnő igazságügyminiszter lesz. Végre Klérics a szó teljes értelmében praedestinálva van,a kereskedelmi tárcára úgy képzettségénél, mint szakavatottságánál fogva. A jelenlegi skupstinát ukázzal fogják föloszlatni, az új választásokról csak újév után lehet majd bizto­sat jelenteni. A jelenlegi kormánynak nehéz állása lesz, mert nemcsak a haladó, de a liberális párt kérlel­­hetlen támadásaival is meg kell neki küzdeni, de Szimics higgadtsága és államférfim zsenialitása hihe­tőleg minden időben győztes fog maradni az igazság­talan támadókkal szemben. F. L. Megyék és városok. Festmegye legtöbb adót fizetői. Nemcsak a pontos adófizetők, de az adótól irtózók, sőt azok is, akik egyáltalán nem akarnak hallani róla licitáció nélkül, mindig érdeklődnek amaz emberek iránt, akik valamely megyében a legtöbb adót fizetők s akik egyúttal rendszerint a megye leggazdagabb em­berei. A megyék központi választmánya nem is mu­lasztja el közölni az ily gazdag emberek névsorát, ami nem­csak arra jó, hogy nyilvántartásul legyen, hanem egyúttal kielégíti az érdeklődést is. Pest-Pilis-Solt-Kis- Kun megye központi választmánya most teszi közzé a legtöbb adót fizető bizottsági tagoknak az 1897. évre kiigazított névjegyzékét. Ebből megtudjuk (megjegyez­vén, hogy a tudori oklevéllel bírók adója kétszeresen számit)­,­ hogy a legtöbb adót, 29.084 irtot, Fülöp- Szász-Coburg-Gothai herceg fizeti, bár első helyen Császka György kalocsai érsek áll, kinek kétszeresen számított adója 90612 iitot tesz ki. A nagybirtokosok közül Vigyázó Sándor gróf áll első helyen, aki 25361 forintot fizet adó fejében, közvetlen utána Schossberger Zsigmond báró követke­zik 16833 forinttal. Prónay Dezső báró (okleveles) 21611 forintot és Schuster Konstantin váci püspök 21253 forintot fizetnek. Aztán sorba jönnek: Orczy Béla báró (16106 frt), Györgyei Illés (13190 frt),­ Blaskovich Ernő (13158 frt), Károlyi Sándor gróf (12187 frt), Tefeld József gróf (10534 frt), Orczy Andor báró (8051 frt), Harkányi Frigyes báró (7711 frt), Madas Károly ügyvéd (6702 frt),­ Szapáry István gróf (5780 frt), Beniczky Ferenc főispán (5570 frt), Hetényi Mór dr (5359 frt), Schossberger Henrik (5067 frt), Prónay Gábor báró (5012 frt), Schossberger Lajos (1993 frt), Radvánszky János báró (1131 frt), Hoitsy Pál­ dr (3880 frt), Fleed Henrik dr (3838 frt), Keglovich Gábor gróf (3711 frt), Károlyi László gróf (3677 frt), Hay Mihály (3656 frt),­­ Páttay Ferenc (3567 frt),­­ Lielmer József (3126 frt), Teleki Tibor gróf (3381 frt), Podmaniczky Géza báró (3368 frt), Karsai Vilmos (3219 frt), Pálóczi Horváth István (3212 frt), Teleki Gyula gróf (3183 frt), Beniczky Ádám (3176 frt), Hajós József dr (3056 frt), Ugróczy Kálmán ügyvéd (3012 frt). Ezek között vannak : Navratil Imre dr egyetemi ta­nár 2185 írttal, Luppa Péter orsz. képviselő 2162 írttal és Robicsek József dr. Ezeken kívül huszonnégyen vannak, akik két­ezer forintnál többet fizettek. Ezek közt van Gyóni Elek, a budapesti ügyvédi kamara elnöke is 2191 forinttal. Ezer forintnál többet száztizen fizetnek; ezek között Csajághy Béla honvéd főtörzsorvos 1856’ irtot, Gullner Gyula orsz. képviselő 1818 irt, Nemes­kéri Kiss Pál államtitkár gödi birtoka után 1812 irtot, Korányi Frigyes egyetemi tanár (Pécel) 1571 irtot, Wekerle Sándor dr­bánosi birtoka után 1501 irtot, Rakovszky István számszéki elnök 1105 irtot Tarajossy Sándor dr orsz. képviselő 1312 irtot, Lu­kács Antal főrendiházi tag 1239 irtot, Vég Artúr orsz. képviselő 1212 irtot, Halász Zsigmond orsz. képviselő, • Debrecen város közgyűlése. Debrecen vá­ros törvényhatósági bizottsága dec. 30-án Degenfeld József főispán elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, melyen a különféle bizottságokat egészítették ki, legtöbbjét pedig az új szervezési szabászat alap­ján egészen újonan alakították. A közigazgatási bi­zottságba a, beadott 101 szavazat k közül beválása-

Next