Pesti Hírlap, 1897. február (19. évfolyam, 32-59. szám)

1897-02-25 / 56. szám

– 1897. február 25. P­ESTI HÍRLAP színház és zene. * (Hírek a m. kir. operaházból.) Az operaház igazgatósága lemondott arról a szándékról, hogy hat héttel a Schubert-emlékünnepély után elő­adja a német dalköltő »Cselre cselt« című dalművét és annak tervbe vett felelevenitését elejtette. A víg­opera helyett azonban új betanulással szinte hozzák Mozartnak­»Szöktetés a serailból« című dalművét, Bianchi Biankával a női főszerepben. * (A vígszínház) műsora: Csütörtökön feb­ruár 25-én Szerelmes asszony. Pénteken február 26-án Durand és Durand. Szombaton február 27-én Haiden. Vasárnap február 28 -án délután: Rózsaszínű levelek, este: Béni bácsi. * * * (A Kisfaludy-színházban) holnap adják­­először Géczy István új népszínművét, a Leszámolás-t, mely iránt nagy az érdeklődés. Tudvalevőleg Géczy István konkurrense ifj. Bokor Józsefnek a népszín­házban, amelynek legutóbbi népszínmű-pályázatán a Mária bátyja és a Gyimesi vadvirág volt a két leg­jobb darab. Az előbbit már előadták, most a másik­ból, amely Géczyé, folynak a főpróbáit. Az ezer forin­tos díjat az a mű kapja meg, mely tíz előadáson át legjobban tetszik a közönségnek. A Kisfaludy-szín­­­itáz holnapi, premiere-jével megelőzi a népszínház ér­dekes bemutatóját. Új írót, új tehetséget fog , holnap megismerni a közönség. Géczy Istvánnak a nemzeti színház pályázatán is első dicséretben részesült egy műve, az »Andorn­akiaki, mely a pályanyertes Ador­ján bárón kívül az egyedüli szinpadképes darab. A Leszámolás főpróbája is holnap d. e. 10 órakor lesz; az előadás este 7 és fél órakor kezdődik. * (A gyermekszinhában) a tov. tanítók árva-segélyalapja javára holnap az »Árpád, a honala­pító * című egy fölvonásos varázsregét adják először. Ezzel együtt kerül színre a Tündéreskü, vagy Pacal Misi kalandjai cimü bohózatos tündérege. Jegyek •már délelőtt kaphatók. Az előadások:­ fél 5 órakor kezdődnek. * (A „király-dijak“ pályázata.) Ál király ‘tudvalevőleg 5000 frtot adom­ányozott,Jaz­ ezredéves ünnepségek alkalmából oly célra, h­ogy„-zazt' magyar zeneművekre kitűzendő pályázatokiy'fordítsák... A köz­oktatásügyi minisztérium a pályázat­ keltez­­ül vitelével a Liszt Ferenc zeneművész-kört bízta meg, mely a Zeneszerzők egyesületével egyetértőigs a­­miniszté­rium jóváhagyásával a következő págadijakat tűzte ki: 1. Magyar tárgyú operára 2000 frtot. 2. Szim­fóniára 1000 frtot. 3. Kamarai zeneműre 500 frtot. ■4. Zenekari nyitányra 500 frtot. 5. Zongora szoná­tára 300 frtot. 6. Magyar rapszódiára 200 frtot. 7. Magyar szövegű műdatra TOO frtot. 8. Eredeti nép­dalra 100 frtot. 1896. december 31-ig, mint a pá­lyaművek beküldésére kitűzött végső határidőig össze­sen 60 zenemű érkezett be a Liszt Ferenc zenemű­vész-kör titkárságához, még pedig 2 opera, 4 szimfó­nia, 14 kamarai zenemű, 9 zenekari nyitány, 5 szo­náta, 10 magyar rapszódia, 11 műdal, 2 eredeti nép­dalcsoport és 3 férfikar. A bíráló­i bizottság a követ­kezőleg alakult meg: Mihálovics Ödön elnök, Erkel Sándor, Herzfeld Viktor, Mader Raul és Kaldy Gyula. A bírálók már megkezdték működésüket s mihelyt munkájukkal elkészülnek, a Liszt Ferenc zenemű­vész-kör választmánya is eredményt közzé fogja tenni. * (Búcsú a színpadtól.) Balla Kálmán, az aradi színtársulat tagja, aki a színpadon főbelőtte magát, már teljesen felgyógyult és a pécsi színház igazgatójával kötött szerződést. Az orvosok azonban megtiltották neki, hogy állandóan játszszák és így Bálla fölkérte Somogyit, a pécsi színtársulat igazga­tóját, hogy mentse őt föl a szerződés kötelezettségei alól, azonban­­engedje meg, hogy a pécsi közönségtől, mely őt mindig rokonszenvével tüntette ki, ezt mesóz­­hassék, mielőtt a színpadtól megválna. Az igazgató engedett a kérelemnek s Balla március hóban fog Pécsett vendégszerepelni. * (A szegedi színtársulat) nehéz napok elé néz, mert nincs nyári állomása s nem is igen valószínű, hogy valami megfelelőhöz jusson. Tavaly Máramaros­­szigeten töltötte a nyarat s aránylag tűrhetően ment a dolga, dacára a takarékpénztár okozta kraelnak. Makó az idén megint pályázott a színkörért, de a máramarosszigetiek Komjáthynak, a debreceni szín­ház igazgatójának adták. Növeli a bajt, hogy a nyári állomásokat más igazgatók már megszállták . Így Makóval megeshetik az, hogy a meleg napokat Szege­den lesz kénytelen tölteni,, ami a rendes nyári deficit­nél nagyobbat jelent. * (A bayreuthi műhelyekben) most télvíz idején is serényen folyik a munka, erősen készülnek a jövő évi cyclusokra, Cosima asszony , és Wagner Szigrid személyes felügyelete alatt. Szigfrid úr egyéb­iránt a jövő hó elején ismét vendégdirigálási körútra indul és a többek közt nálunk is fog, vezényelni már­cius havában egy rendkívüli­­filharmóniai hang­t (Strauss János) már teljesen elkészült új művével, az Ész istennője c. operettel, mely tudva­levőleg i. é. március havában kerül először színre a bécsi An der Wien színházban, Dickens asszonynyal a női főszerepben. Strauss most lerándult Abbazziába és április hó végéig ott marad, azután Ischlbe megy lakni és ottan legelőször is balletet ir az udv. opera­ház számára, melynek szövegét Willner készítette, azután pedig újabb operetté megírásába fog. * (Ruse Eleonora) most Sturlában üdül, a Rivida erli Levante egyik Los fürdőhelyén. Most a művésznő új szerepet tanul, fölfedezte egy Shakes­peare idejében élt, eddig ismeretlen angol vígjáték­­írónak »Szép Anna« című bohózatát, azt Enrico Panzachi által átdolgoztatta és már legközelebb Ro­mában, a darab címszerepét kreálni fogja. * (A vicomte.) Ez a time Presser Rezső, budapesti születésű, német szinműíró legújabb szín­művének, mely tegnap szinre került a wiesbadeni színházban és ott zajos sikert aratott. * (Rovette Girolamo), a Becstelenek szer­zője, kinek Zavaros címü regényét most regénycsar­­nokunkban olvashatják olvasóink, tegnap adatta elő a milánói Manzoni színházban »A poéta« című szín­művét, de ezúttal teljes kudarcot vallott. * (Trisztán és Izolda) e hó 14-ikén a tu­­ríni kir. operaházban került először szinre és lelke­sült fogadtatásra talált. Izoldát Prossi Ella kis­asszony, bécsi születésű énekesnő énekelte, kiváló sikerrel. — (A „Kis Lap“) holnap. Csütörtökön, dél­után dal- és mesemondó estét rendez a Telefon Hír­mondóban, melyen Forgó bácsi, (dr. Ágai Adolf) is föl fog olvasni. NAPI MN­EK. — (Személyi hir.) Francisci Henriket, a horvát országgyűlés alelnökét — mint Zágrábból táv­­i­ják — tegnap molvicei birtokán Samobor mellett szélütés érte, de állapota nem aggasztó.­­ (Az üdülő trónörökös.) Ferenc Fer­­dinánd főherceg, aki Algériában tartózkodik, jól érzi magát, egészsége szemlátomást javul és tavaszszal minden valószínűség szerint hazajöhet, hogy újból megkezdje régi munkásságát. — (Az osztrák miniszterelnök anyja.) Badeni Cecilia grófnő, Lembergben súlyosan megbete­gedett. A grófnő hogyléte felöl tegnap a király is ké­retett értesítést Badeni miniszterelnöktől. — (Ün jeep élt osztálytanácsos.) Terbócz István honvédelmi miniszteri osztálytanácsosnak a III. osztályú vaskoronarenddel történt kitüntetése al­kalmából kollegái a nemzeti szállóban bankettet ren­deztek, melyen Fejérváry Géza báró miniszter és Gromon Dezső államtitkár is megjelent.­­ (Munkácsy Mihály betegsége.) Mun­kácsy Mihály egészségi állapotáról kedvező hírek ér­keznek. A mester, akit Bonn mellett, Endenichben ápolnak, napról-napra erősebb s remélhető, hogy né­hány hét múlva már visszatérhet rendes életmódjá­hoz. Visszanyerte emlékező tehetségét s járása, moz­gása is egészen rendes már. Ápolóit, orvosait meg­ismeri s minden segítség nélkül táplálkozik. Felesé­gének, ki Bonnban lakik, levelet is irt, melyben azt mondja, hogy nehány heti teljes nyugalom után sze­retne visszatérni hozzá.­­ (Quets-vacsora.) A budapesti független­ségi és 48-as polgári kör, szövetkezve a demokrata kőnél, ma quóta-vacsora dm alatt összejövetelt tar­tott, melyen bejelentették, hogy a quóta-ellenes moz­galomhoz, élükön Horánszky Nándorral a józsefvárosi polgári kör tagjai is csatlakoztak. Vázsonyi Vilmos azt indítványozta, hogy ez ügyben egy nagygyűlést tartsanak, Szederkényi Nándor indítványára pedig egy agitatorius bizottságot alakítottak. — (Eljegyzés.) Cziklay Lajos hirlapíró ked­ves szép leányát, Cziklay Blanka székes-fővárosi köz­ségi tanítónőt ma eljegyezte Kapis Rezső székes-fő­városi községi tanító. — (Egyetemi adjunktus.) A vallás- és köz­oktatásügyi miniszter dr Kuzmik Pál egyetemi ta­nársegédnek a budapesti tudomány-egyetem Il-ik sebészeti tanszéke mellé az 1897. évi január hó 1-től számítandó három esztendő tartamára adjunk­tussá történt megválasztását jóváhagyólag tudomá­sul vette és őt e minőségben a mondott időre meg­erősítette.­­ (Az országos régészeti társulat köz­gyűlésén) dr Récsey Viktor »Pannonhalma tövében elterülő Pannoia nevű« római község emlékeiről és ásatásairól szólt. A fölolvasó azon adatokból indult ki, melyek már régibb római emlékeket és leleteket mutattak Pannonhalma aljában. Azután bővebben s­zólt saját kutatásairól és legújabb ásatásainak meg­lepő sikereiről. Római feliratos sírkövek, katonai el­­bocsátó­ diploma, két nagy épület alapfalai fűtőszer­­kezettel és vízvezetékkel elrendezve, római légiók bé­lyegeivel ellátott téglák, fűtőcsövek, római fegyverek és egyéb szerszámok­ mindannyi jutalma az ásatás­nak. Ezeket előadó részben valójukban, részben rajz- Afy mutatta be. — (A budapesti újságírók egyesülete háziestélyének) műsora a következő lesz : 1. »Mu­lató újdonságok«, tárca-prológ, irta Mikszáth Kálmán, előadja Delit Emma k. a., a vígszínház tagja, 2. Verő György »Az oroszlánvadász« operettejéből f­) Szido­­nie-keringő, énekli Hegyi Aranka urhölgy, a népszín­ház tagja; b) Gaston belépődala, énekli Margó Cé­­lia urhölgy, a népszínház tagja; c) Baba-duett (tánc­dal), előadják Hegyi Aranka és Margó Gélia urhöl­­gyek­, Verő György ur zongora-kíséretével. 4. a) »Hip­­parasa« monológ, irta dr Jókai Mór; b) »A nő«, köl­temény, irta Inczédy László, előadja K. Gerő Lina urhölgy, a nemzeti színház tagja. 5. Magyar dalok, gróf Szapáry Pál ur cim­balomjátéka mellett énekli Takács Mihály ur, a m. kir. operaház tagja. 6. »Bak­­kancsos és picard-leány«, énekes zsáner-kép tánccal, előadják Küry Klára urhölgy és Tollagi Adolf ur, a népszínház tagjai, Tarnay Alajos ur zongora-kísérete mellett. A táncmulatsággal egybekötött estély a Royal­­fogadó dísztermében f. hó 28-án este 9 órakor lesz. Meghívókra vagy jegyekre a budapesti újságírók egye­sülete helyiségében (Károly-körút 4. sz.) jegyezhetni elő. Ugyanott válthatók meg a belépő­jegyek is.­­ (A második szigetvári kirohanás.) El­lenzéki politikai körökben jóízű szigetvári történetet mesélnek, amire, ha nem is volna egészen igaz, akkor is ráillenék a sokszor idézett olasz közmondás: „si non è vero, a ben trovato.“ — Akkor nap, amikor a képviselőház bíráló­ bizottsága Biedermann Rezső lovag szigetvári képviselő (az ország legdrágább kép­viselője) mandátumát tárgyalta, Szigetváron minden úgy volt berendezve, hogy a kerület szeretett képvi­selőjét ünnepélyesen fogadják az esti gyorsvonattal. Az volt t. i. az általános meggyőződés, — amit elő­­rebocsátott táviratok is támogattak, — hogy az iga­zolás „több mint bizonyos“ s így Biedermann a dél­utáni gyorsvonattal már mint befejezett képviselő megy le választói közé. A választók el voltak hatá­rozva, hogy örömüknek a vasúti állomásnál s azon­­kivül egy pezsgős hekatomban is kifejezést adnak. Csakugyan ki is rohantak az este az állomásra az „igazolt“ képviselőt várni s a bankett is terítve állott már, amikor egyszerre az összegyülekezett közönséghez „más hírnök jön s pihegve szól,“ hogy baj van, a választás nincs igazolva, sőt vizsgálatot rendeltek annak kiderítése végett, hogy Biedermann bírt-e akkor választói joggal ? A képviselő persze nem jön az esti vonattal. A dolgok rendje azt hozta volna magával, hogy a nagy deputáció erre lehangolva elszéledjen, de ime mi történt? Egyszerre száz és száz torok tört ki hangos éljenzésben és önfeledt lázban mindenki lelkessen éltette a­­ második választást, amelynek sikeréért a bankettet azután hazafias kötelesség sze­rint be is kebelezték. És az örömnek ez a kitörése ezúttal föltétlenül őszinte volt, mivel Biedermann e kerületben szájról-szájra járó legenda szerint kijelen­tette, hogy a mandátum megsemmisítése esetén „kost vas kost,“ de megválasztatja magát újra.­­ A második szigetvári kirohanás tehát sokkal jobban végződött mint az első. A bankett költségei pedig a második választás költségeihez fognak csatoltatni.­­ (Temetés.) Dr Mezey Adolf rókus-kórházi főorvost ma délután temették papnövelde­ utcai 3. szám alatt volt lakásáról, nagy halotti pompá­val. A ravatalt tömérdek koszorú ékesítette. Jelen volt a temetésen Erdély igazságügyminiszter is, szá­mos orsz. képviselő és egyetemi tanár. A gyászszertar­tást Kimer Károly belvárosi plébános végezte. A be­­szentelés után dr Borbás József rókus-kórházi főor­vos rövid, lendületes beszédet mondott, az elhunyt kartársai nevében búcsút véve a halottól. Azután ki­­kísérték a halottat a kerepesi temetőbe s ott helyez­ték örök nyugalomra.­­ (Akit a saját átka fogott meg.) Mesé­sen hangzó, de szóról-szóra igaz történet: Sándor Eszter hevesi cselédlánynak elveszett az aranygyű­rűje s erősen gyanakodott, hogy azt nem lopta el senki más, mint legbizalmasabb barátnője Almádi Erzsi. Elővette tehát őt és vallatta erősen. »Vakul­jak meg mind a két szememre!« mondá Almádi Erzsi »hogyha én elvittem a gyűrűt!« Erre aztán abba­hagyta Sándor Eszter az inkvizíciót. De reá néhány nap múlva csak elkezdett Almádi Erzsinek fájni a szeme. Kente-fente, gyógyította mindenképen, de nem használt neki semmi sem. Egyik szemére teljesen megvakult. Elő is vette a lelkiismeret fur­­dalása — mert nála volt a gyűrű — a midőn a másik szeme is fájni kezdett, nem habozott tovább egy percig sem, vissza­vitte a gyűrűt Sándor Esz­ternek. A másik szeme meggyógyult szépen, de fél szemének elvesztését mindig a saját átkának fogja tulajdonítani —­ s óva int mindenkit, hogy okuljanak az ő szomorú példáján. —.(A Szabad líceumban) ma Szenes Zsig­­mond fülorvos A fül egészségtana cím alatt megkez­dette előadássorozatét.

Next