Pesti Hírlap, 1897. május (19. évfolyam, 120-150. szám)

1897-05-01 / 120. szám

t kel el, amelyekkel szemben a közönség érdekeit meg­védeni épen oly fontos hivatása a sajtónak. Ha elis­meri szóló, hogy vissza lehet élni a sajtóval, talán inkább, mint bármivel, ez nem indok arra, hogy a gyermeket is kiöntsük a fürdővel s meggyöngítsük a sajtószabadságban rejlő nagy alkotmányi biztosítékot. Mindezeknél fogva szóló a kérdést a rendelkezéseket föltétlenül kihagyandóknak tartja a trrvényjavaslatból. Egyebekben megjegyzi a törvényjavaslatra, hogy oly fontos dolgok vannak az esküdtbíróságtól elvonva, amelyekre nézve szükséges, hogy biztosíttassák a házjog és a személyes szabadság joga. A jelenlegi férrói szervezettel szemben elhibázottnak tartja a já­­rásbírósági hatáskör túlságos kiterjesztését is. Bartha Ödön a törvényjavaslatot jelen alakjá­ban nem fogadja el. Nagyon különösnek tartja, hogy az életbeléptetési javaslatban módosítják a büntető eljárási törvény azon rendelkezését, mely szerint a sajtó útján elkövetett büntetendő cselekmények az esküdtbírósághoz tartoznak. A hatóság elleni erőszak s más hasonló cselekmények elvonása az esküdtbíró­­ságoktól a bizalom hiányát jelenti az esküdtszéki in­tézmény iránt. Ez a bizalomhiány s egy alkotmányos garancián való részütés nyilvánul a 16-ik §-ban, sőt a 19. §-ban is, mely új deliktumot statuál és azt a járásbírósághoz utalja. Szóló sem tartja megengedhe­tőnek, hogy a járásbíróságok hatásköre azon határo­kig kiterjesztessék, ameddig e javaslat elmegy. Azért, hogy egy pár nyílttéri piszkolódás ne menjen az es­küdtszék elé, nem tartja szóló elfogadhatónak a saj­tószabadság bárminő megszorítását. Ha az esküdtek­nek nincs meg az érzékük a magánbecsület iránt, úgy nem szabad rájuk bízni azokat a fontos ügye­ket sem, amelyeket a javaslat az esküdtszéki hatás­köre utal. Bernáth Béla a javaslat nagy hibáját látja abban, hogy oly fontos törvény életbeléptetését, ami nő a bűnvádi perrendtartás, miniszteri rendeletre bízza. Ezt a jogot nem hajlandó megadni a kormánynak. A­mi a 16-ik §-t illeti, védőinek a kapkodása is azt bionyítja, hogy nem szabad a sajtószabadságon való rés­ütéssel nagy érdekeket kockáztatnunk. A 16. §. lényeges módosítása nélkül általán­osságban sem fo­gyja el a tvjavaslatot. Barabás Béla azon törekvéssel szemben, amely általánosan nyilvánul arra, hogy a magán körön kí­vül mindenki mint társadalmi rész is működni óhajt, lehetetlennek tartja a magán és a közjelleggű bűn­cselekmények közt határvonalnak fölállítását­. Csak igen elvétve akad eset, melyre rá lehetne nyomni a puszta magánjelleget. E néhány esetért pedig nem szabad az alkotmány garanciáit megbolygatni. Ha erre nézve nem kap szóló megnyugtató kijelentést, álta­lánosságban sem fogadja el a törvényjavaslatot. Orölsz Gusztáv nagy alkotmányjogi biztosíték­nak tartja maga is a szabadsajtó intézményét, de ez nem sinonym az esküdtbíráskodással. A sajtószabad­ság e nélkül is képzelhető s létezhetik s szóló per­­korreskálja azt a fölfogást, mely szerint rendes bíró­ságokra nem lehetne bízni sajtóügyeknek a megbírá­­lását. Hogy a bizottság minden tagja érzi a 16. §. fontosságát, mutatja az a körültekintő figyelem, mely­ben a tárgyalás során részesült. Szóló is érzi, hogy e­z­ változatlanul nem fogadható el, de az elől sem zárkózhatik el, hogy a status quo által teremtett álla­potokkal szemben valamelyes intézkedésre szükség van. A gyakorlati életben az esküdtszék által igen különös módon bíráltatik el a magánbecsület s nem m­inddig nyújt elégtételt az az elbírálás az elkövetett sértésekkel szemben. Nem tagadja szóló azon nehéz­ségeket, melyekbe a magán s a közérdekű ügyek közti határvonal megvonása ütközik s fölveti a kér­dést, nem lehetne-e vágjon az esküdtszékek keretében is módját találni annak, hogy a magánbecsület hatá­lyosabb védelemben részesüljön. Bizonyos garancia már abban is van, hogy a sajtóügyek a táblai szék­helyeken levő esküdtszékekhez utaltatnak. Lehetne tovább menni s magasabb qualifikációval specialis juryt szabályozni tisztán becsületsértés­­s rágalma­zási ügyekben, tekintet nélkül arra, várjon köztiszt­viselőkre, vagy magánegyénekre vonatkoznak. A mennyiben ez eszmét nem találnák elfogadhatónak, szóló elvileg hozzájárul a törvényjavaslat azon állás­pontjához, hogy a magánbecsület s rágalmazás sajtó ügyei a rendes bíróságokhoz utaltassanak, amiben leg­­kevésbbé sem látja érintettnek a sajtószabadságot. Föntartja azonban, hogy a módozatokra nézve a rész­leteknél nyilatkozzék. Ezzel az általános vita berekesztetvén, Erdély miniszter a hallott fejtegetések után sem látja fön­­forogni a hangoztatott veszélyeket. Ha csak egy szemernyi igazságot látna a mondottakban, biztosítja a bizottságot, hogy elállana javaslatától. Minthogy azonban a sajtószabadságot egyáltalán nem látja érin­tettnek, sőt az a meggyőződése, hogy ez a kérdés egyáltalán nem is függ össze a sajtószabadság ügyé­vel, szigorúan ragaszkodnia kell javaslatához. A sajtó­­szabadság alapbiztosítéka maga a sajtótörvény, ennek pedig egyetlen rendelkezését sem érinti a jelen ja­vaslat, mely csak azt célozza, hogy azok a piszkos dolgok, melyek a sajtószabadság nagy eszméjével egy napon nem­ is emelhetők, a megtorlást lehetőleg ne kerülhessék el. Arról, hogy a sajtószabadság korlátlan szabadsága korlátoztatok, egyáltalán nem lehet szó. Egyik­­ a cél, h­ogy ne maradjanak bü­ntelenül oly rosszindulatú, aljas támadások, melyek büntetlensége nagy reszenzust kelthetne az esküdtszékek ellen. Az esküdtszékek ellen eddig sok helyütt nyilvánult ellen­szenv s jóformán ebben a körülményben találja ma­gyarázatát. A sajtónak oly kinövéstől való megszaba­dítása volt a cél, amely napról-napra szaporítja a sajtó ellenségeit, holott azon kell lennünk, hogy a sajtószabadság szeretete mindinkább megszilárduljon. A 16. §. kérdéses pontja a büntetőtörvény két szakaszára támaszkodik, amelyekben szabatosan körül vannak írva a köztisztviselők és közfunkcioná­riusok. E szakaszok mögött judikatúra áll, amely megállapította, kik a köztisztviselők és közfunkcioná­riusok. Azt a kérdést, hogy ebbeli vagy magánminő­ségében történt-e a sértés, az érdemben fogja a bíró­ság eldönteni. Ennél határozottabb formulát nem hozhatott szóló javaslatba. A részleteknél bővebben is meg lesz vitatható a kérdés, azt azonban ki kell jelentenie, hogy a javaslat álláspontjához ragaszkodik. Ami a járásbírósági hatáskört illeti, arra nézve most csak annyit jegyez meg, hogy e hatáskör kiter­jesztése nélkül a bűnvádi eljárási törvény életbelép­tetése ez idő szerint alig leküzdhető nehézségekbe ütköznék. Azon javaslat, hogy a becsületsértésekre és rágalmazásokra nézve speciális jorg alkottassék, igen nagy gyakorlati nehézségekbe ütköznék s nem vált be ott sem, ahol eddig fönnállott. A sajtóügyekben egyes bíróságok által elfoglalt álláspontra nézve kije­lenti szóló, hogy nem ellenzi, ha a részletes vita fo­lyamán ez a kérdés is megfontolás alá fog vétetni. Chorin előadó kijelenti, hogy előadói bevezető­beszédében a 16. §-t csak azon feltétel alatt fogadta el, ha helyesen meg fog vonatni azon személyek köre, akiknél a közérdek védelmezendő. A vita reá azt a benyomást tette, hogy a törvényjavaslatban megálla­pított keret nagyon szűk s a részletes vita folyamán le lesz tágítandó. Erre nézve föntartja magának azt, hogy az illető §-nál konkrét javaslatot tegyen. Ezek után a bizottság többsége általánosságban elfogadta a törvényjavaslatot. A részletes tárgyalás megkezdése holnap dél­után 5 órára tűzetvén ki, az ülés véget ért. PESTI HÍRLAP 1897. május 1. .................................................................. im é nem, amint tervezik, egy külön közvágóhíd céljára újabb területet fognak keresni s uj építési terveket­­ kell készíteni, akkor e kényszer még hosszú idő m­úlva sem lesz meg 1­ ­ M ’ Fővárosi ügyek A budai közvágóhíd. A budai közvágóhíd épitési munkáira még négy év előtt, 1893. május 15-dikén megtartották az ár­lejtést, de az épités elmaradt. A tanácsi VIII. ügy­osztály most egy terjedelmes jelentésben adja az épi­tés elmaradásának okát. A budai vágóhíd építésére a t. főváros még 1873-ban tett indítványt, de a közgyűlés ehelyett 1879-ben megszüntette a dunajobbparti vágóhidakat s kimondotta, hogy a főváros területén csak a balparti közvágóhídon szabad marhákat vágni. Ezt a határo­zatot a belügyminiszter nem hagyta jóvá. Újabb négy évi tárgyalás után az ipari és rendészeti szakbizott­mány mégis arra az álláspontra helyezkedett, hogy a legcélszerűbb volna, ha Budán a Lágymányoson külön közvágóhidat építenének. 1886-ban végre a tanácsi VIII. ügyosztály konkrét javaslatot terjesztett a ta­nács elé. 1892-ben terjesztették be a terveket s mint említettük, 1893-ban tartották meg az árlejtést. Mikor azonban a kiküldött bizottság a vámvo­nal kihelyezése miatt a helyszínen járt, Holl Jenő műszaki tanácsos figyelmeztette a bizottságot, hogy az elfogadott és műszakilag letárgyalt terv értelmében az építési területet feltöltés helyett le kellett volna ásni, s így a vágóhíd a fehérvári­ út színvonala alá került volna. A feltöltés s az alapfalak megfelelő emelése 200.000 frt több költséget okozott volna, de kiderült az is, hogy a költségvetésben egyes mun­kákról p. u. csatornákról gondoskodás nem történt s előre nem látott kiadásokra sem vettek föl semmit. De tárgyalás alatt volt a Kelenföld szabályozási terve s e tárgyalás végét is meg kellett várni, hogy az építési terveket ahol lehessen alkalmazni, azonkívül, hogy az épület szabadon álljon, még egy telket is kelett pótlólag megszerezni. Az új építési terveket és költségvetéseket a mérnöki hivatal tavaly mutatta be. Ezek szerint az építés az előirányzott 590,926 írttal szemben 158,000 írttal kerül többe, mely összegben sem az előre nem látott kiadások, sem az építész tiszteletdíja nincsen beleszámítva s még így is szaporodott a költségtöbb­let az által, hogy a mérnöki hivatal e terveken még több lényeges módosítást tett, mert különben az üzemköltségek lettek volna nagyok. így emelte az egységárakat 10°/o-kal s az akolberendezések és mér­leg beszerzése, a villamos világítás, hűtőgép- berende­zés stb. még 62041 frt 71 krt igényelnek úgy, hogy a budai vágóhíd összes építési költségei 872,351 frt 43 krt tesznek ki. Az ügyosztály ezek előadása után konstatálja, hogy 24 évi tárgyalás után a kérdés még most is ott van, ahol egy negyedszázad előtt volt s hogy a köz­­vágóhídi kényszer a főváros egy részében még ma sincs meg s hacsak a balparti közvágóhíd kötelező használatát a budai oldalra is ki nem terjesztik, ha* A közúti közlekedés rendezése. A közrendészeti bizottság ma délután ülést tar­­tott, Haberhauer János alpolgármester elnöklése mel­lett. Tárgyalás alá került a közúti vasutak nyári me­netrendje, így a földalatti villamos vasúté, a buda­pesti közúti vaspálya-társaságé, a budapesti villamos városi vasút-társaság é­s a budapest-újpest-zgrágpa­­lotai villamos vasúté. A földalatti vasútnál az a változás történik, hogy a Gizella-téri artézi fürdő szakaszon este 9-től a zárlatig nem az artézi fürdőtől, hanem az állat­kerttől történik az indulás. A budapesti villamos vá­rosi vasútnál egyedüli változás az, hogy a népligeti vonalon (a Rókus-kórház és népliget közt) ezentúl nem 10 percenként, hanem 7 percenként fog történni­­az indulás. — A budapest-újpest-rákospalotai villa­­mos vasútnál minden változtatás nélkül megmarad a­ tavalyi nyári menetrend. — A budapesti közúti (ló­­vasút) vaspálya-társaság lóvasúti üzemű vonalán vál­tozás az, hogy a városligeti vonalakon a Károly-, kaszárnyától ezentúl nem 11 órakor, hanem 11 óra■ 30 perckor indul az utolsó vonat. Vasárnap és ünnep-­ nap délutánokon a népszínháztól indulnak kocsik a­ városligetbe, amennyiben ezt a villamossá átalakítás­’ munkát megengedik. A zuglói vonalon jan. 1-től aug. 31-ig külön vonatok indulnak 10 óra 3­­­ perckor a Zuglóból a Zrínyiig, amennyiben az átalak­­kítás ezt akadályozni nem fogja. A csatlakozó vona­tok ezentúl is megmaradnak a keleti pályaudvarhoz,­ a m. kir. államvasutak minden menetrend szerinti vonatához és a cinkotai és soroksár-haraszti helyi­érdekű vasúthoz. Elyen vonatok állnak rendelkezésre, a színházi előadások végével: a népszínháztól a Ká­­roly-kaszárnyához, a városligetbe, a Ludoviceumhoz, és a közvágóh­ídhoz. A villamos üzemű vonalakon, a­ Károly-kaszárnya-nyugati pályaudvar közt, ezentúl a­ Károly-kaszárnyától az első vonat nem 5 óra 264 ..perckor, hanem 5 órakor indul, de egyelőre csak kí­sérletként. A bizottság kivonatára Jellinek Henrik vezér­­igazgató kijelentette, hogy gondoskodni fog a Károly- kaszárnya-Ludoviceum közti, este 11 órai összeköt­­tetés biztosítása felől.­­ A Károly-kaszárnya-zugli­­geti vonalon ezentúl gyorsabb egymásutánban fognak a vonatok indulni, ugyanis a 20 perces időközök helyett 15 percesek s ez utóbbiak helyett 10 perce­sek lesznek. Hogy a közlekedés még inkább javíttas­­sék, Jellinek vezérigazgató kijelentette, hogy hajlandó a Károly-kaszárnyai János-kórház közt állandóan kü­lön vonatokat járatni, amelyek a zugligeti vona­tokat néhány perccel megelőzik, vagy pedig azon­nal követik; ezek a különvonatok a reggelit és esteli legnagyobb forgalom idején kimen­nek egészen a fogaskerekű vasútig. Felkérte a bizottság a vezérigazgatót, hogy tegye tanul­mány tárgyává a Lukács-fürdőtől közvetlenül a Zug­ligetbe való jegyek kiadásának kérdését. — A lánc-­ híd—ó­budai vonalon ezentúl este a lánchídtól az­ eddigi egy különvonat helyett, kettő fog indulni, Ó­­budára és vissza, még pedig 10 órakor és 10 óra 30 perckor. — A lánchíd—fogaskerekű vasút—zug-­, ligeti vonalon a közlekedés május 31-éig 20 percen­kint történik ; június—szeptember 15-ig 20 és 15­­ percenkint s szeptember 15-től október 15-ig 20 per­­­cenkint. — A vígszínház—lánchídfői közvetlen vonat-­ járatás ügyét a vezérigazgató tanulmány tárgyává fogja tenni. Végül kijelentette a vezérigazgató, Rosenberszkyj Ödön fölkérésére, hogy a Károly-körút elején levő, állomáson mutatkozó egynémely hiányosság pótlását elrendeli. Kijelentette egyben, hogy az újpesti pálya­udvar—nyugati pályaudvar—Károly-kaszárnyai, vonal,, újpesti kocsijait legközelebb a Károly-kaszárnyáig be fogja járatni. A bizottság ezután vizsgálat alá vette a bérko­csikon alkalmazandó úgynevezett taxamétereket, amelyek a megtett utat s a viteldíjat ellenőrzik. El­határozták, hogy egyelőre 200 kocsin fogják ezt a készüléket alkalmaztatni, amire a bérkocsi tulajdono­sok önként fognak jelentkezni hatósági fölhívás útján.­­ A székes­főváros középítési bizottsá­ga ma délután Kun Gyula tanácsnok elnöklete alatt ülést tartott. A Baross-szobor fölállítása céljából kiküldött vegyes bizottság azt javasolja, hogy a Baross-szobrot a központi pályaudvar előtti park nyugati végében helyezzék el, úgy, hogy arccal a kerepesi-ut felé for­duljon s épen a kerepesi-ut tengelyébe essék a szo­bor. A szobor­bizottság azt is kéri, hogy a főváros vegye kezelésébe a szobrot. A bizottság hozzájárult a szobor elhelyezésére vonatkozó javaslathoz s hajlan­dónak mutatkozik a szobrot kezelésébe venni, ha az államvasút azt a telekrészt, melyen a szobor áll, a főváros tulajdonába adja becsértéken. A budai Christen-féle telek új szabályozási és parkozási tervét mutatja be a bizottság. A telek nyá­ron lapdázó­ tér és játszópark, télen korcsolya-piltya.

Next