Pesti Hírlap, 1897. május (19. évfolyam, 120-150. szám)

1897-05-16 / 135. szám

M­­­ P­E­S­T­I H­I­R­L­A­P 4897.­május 46./ I» ' ' " ..... ..... ■'".............»ui»...­­pics Imre horvát miniszter, Szilágyi Dezső, a képvise­lőház elnöke, Vay Béla báró, a főrendiház alelnöke, Kromon Dezső honvédelmi államtitkár, továbbá szá­­m­os főrend és képviselő, akiket Szalavszky főispán fogadott. A minisztereket a közönség zajosan meg­­­éjjelezte. * / ’ Este a Duna túlsó partján fekvő ligeti kávé­­házban fényesen sikerült estély volt. Az estélyt sza­badban kellett volna megtartani, de az egyre tartó bűvös szél arra késztette a rendezőséget, hogy a ká- Véház zárt helyiségébe helyezze át. Az estélyen vá­logatott közönség volt jelen. Ott voltak Bánffy báró miniszterelnök, Erdély, Josipovich, Wlassics, Perczel miniszterek, Gromon államtitkár, Szilágyi, a képviselő­­ház elnöke, Antal Gábor és Bab­ik Frigyes püspökök. Számos képviselő, továbbá a város és a megye hatóságai­nak fejei, a bpesti és vidéki küldöttségek. Az estély iga­zán fényesen sikerült és a jelenlevők egy katonazenekar és egy cigányzenekar zenéje mellett a legjobb hangu­latban vigadtak. A társaság tagjai a késő éjjeli órá­kig maradtak együtt. Az estélyen jelen volt Fadrusz­­János, a Mária Terézia szobor alkotója is, akit a tár­saság melegen üdvözölt. A minisztereket is lelkesen ünnepelték. Török-görög háború. . . (J.) Hogy tegnapi megjegyzésünkkel fején találtuk a szeget, bizonyítja a hatalmak fölszó­­lalása, melylyel Ralli urat kérdőre vonták az­­epiruszi hadjárat folytatásáért. Ez keresztezi a fegyverszünet létrehozására célzó törekvéseiket­­és igazolja a török háború-párt fölfogását, hogy­­­ddig nem lehet békére gondolni, m­íg Görög­­ország nincs teljesen a porba sújtva.­­ Hogy mit remélnek Athénben az ellensé­­geskedés folytatásától, azt valóban bajos volna f­ölfedezni.­­ Annyira kifogytak mindenből, hogy még a­­trónörökös közvetlen vezetése alatt álló sereget­­ sem képesek egyébbel élelmezni, mint kenyérrel­­,és, sajttal s azzal is nagyon szűken. í Pénzük már semmi sincs. A gazdag görög bankárok Londonban, Párisban s másutt be­szüntették adakozásaikat, amióta a nagyzás hó­bortjától alkotott légvárak ködbe foszlottak. ¡ !­­ A fegyelmezetlenség s a demoralizáció ag­gasztó mérveket öltött a hadseregben, amit a jósok ,kalandor népség, mely mint önkéntes, föl­élő sorai közé tolakodott, oda bevitt, p r’v Az epiruszi erőlködésnek még megtalál­hatnék magyarázatát abban a szándékban, hogy­­Preveza elfoglalásával legyen kezében valami,­­amit a béketárgyalásoknál alku tárgyává tehes­sen..Csakhogy amennyiben Edhem pasa is, valós­ínűleg, ilyen célból akarja elfoglalni Domo­kost, vagy talán már el is foglalta, s följutni a győzelmes hadseregével az Othrys-hegység ge­rincére, hiábavaló vérpazarlásnak tekinthető Pre­­sveza ostroma, , amely végre még nagyon balul is közvetítésbe bonyolódott hatalmak hely­­zetei nem kellemes. Hiába lelkesíti őket a leg­jobb szándék Görögország iránt, kormányának­­esetlen makacssága akadályt akadály után gör-­­ fidit-elébük és tárgyalásaik, tanácskozásaik az akadémikus jelentőségnél átovább .«nem ,terjedt methnek.’r' r* jT%VEz ?természetesen ^ nem ;gátolhatja * őket.'' r-hogy a békeföltételekről s azok biztosításáról ?már most ne elmélkedjenek. — Legtöbb gon­dot­ a pénzügyi kérdés okoz. A török kormány okvetlenül tetemes hadikárpótlást fog követelni, ' legújabban 87 millió frankról beszélnek, amit Görögország képtelen lesz megfizetni, de képte­len­ lesz régebbi kötelezettségeinek is megfelelni. Tehát csődbe fog jutni s még szerencséről fog beszélhetni, ha nem sütik rá, hogy hamis bu­gást csinált. Mert az csakugyan különös, hogy­­elegendő ember, pénz, készültség s fegyelem­­nélkül belement egy olyan háborúba, melynek­­eredményére nézve nem lehetett csalódásban tipár akkor sem, midőn a király és Delyannis 101g con amore gorombáskodtak a hatalmakkal. Teljesen fölfogható tehát, hogy a hatal­miak készülnek védekezni a hellén urak folyta­­ított furfangossága ellen s komolyan az jár az eszükben, hogy Görögország financiáit ellenőrzés­­alá vegyék, mint azt még a török nagyhatalom is megtűri, és ily módon biztosságot terem­tse­­nnek, hogy a görög állam pénzügyi kötelezett­ségei alól valamely szenzációs bukással nem fog kibújni. A tervezett financiális gyámság különben a görög népnek válnék legnagyobb hasznára, mert az adók kivetésénél és behajtásánál az athéni kormány nagyon jól értett az önkényes­kedéshez és kétféle mértékhez. Az ellenzéki honpolgárokkal mindig ke­gyetlenebből bánt az adóprés s az adóhivatal­nokok visszaélései napirenden voltak. A hatalmak gyámkodása tehát csak jót fogna tenni első­sorban magának a görög népnek. * * * * A harctérről érkező hírek, mint első táviratunk bizonyítja, még a legújabb epiruszi görög diadalokat is alkonyatos sugárvilágitásba helyezik s igy még érthetetlenebbé teszik azt a nagy »harci buzgalmat«, melylyel Manos és Bagraktaris, Preveza, Níkopolisz körül toporzékolnak. Az epirusi véresnap, Athén, máj. 15. Május tizennegyedike Epi­­ruszban az egész háború legvéresebb napja volt. Bayraktaris dandárja, amely Gribovo mel­lett a törökök állásait megtámadta, 418 halot­tat és sebesültet, közte 28 tisztet vesztett. A dan­dár ennek következtében nagyon meggyöngült és valószínűleg már ma kénytelen volt Artába visszavonulni. Ennek az összes görög csapatok visszavonulása lesz a következménye. A görögök­nek az volt a tervük, hogy mindenek előtt Ni­­kopolist és Prevezát hatalmukba, ejtik s ez ok­ból tegnap egyszerre támadták meg mind a két erősséget s északi összeköttetéseiket, de a görö­gök összes támadásaikkal kudarcot vallottak. Konstantin trónörökös tegnap szigorú parancsot kapott, hogy domokosi állását minden áron tartsa meg. A hatalmak követei tiltakoztak Gö­rögországnak Epiruszban követett eljárása ellen, a görög kormány erre azt felelte, hogy azért volt erre az eljárásra rákényszerítve, mert biz­tosítania kellett artai állását. A thesszáliai harctérről. Domokos, máj. 14. Este 6 órakor. A törö­kök Pharsalus irányában visszavonultak, 1200 görögöt és 250 garibaldistát várnak erősítésül. Apendemiliában és Tsamadi­ban görög had­állásokat létesítettek. A csapatok egy része békét óhajt, a másik része azonban a döntő ütköze­tet sürgeti. Konstantin trónörökös nem távozott Domokosból. Konstantinápoly, máj. 14. Még nem jelent meg hivatalos közzététel Domokos bevételéről, melyet a külügyminiszter a követek doyenjével közölt. Gya­nítják, hogy a hadműveleteket vagy nem fejezték még be, vagy pedig a további előnyomulást akarják titok­ban tartani. A magántávirati tudósításokat a harc­térről teljesen megszüntették. Konstantinápoly, máj. 15. Tegnap érkezett meg a sebesülteket szállító 5. vonat 79 sebesülttel, közöttük 24 tiszttel.­­ Eddig 4542 önkéntes, nagy­­részt albánok, utazott át Szalonikin a harctérre. Konstantinápoly, máj. 15. A »Sabah«-nak Larisszából tegnapi kelettel érkezett távirata szerint a Pharsalusból távozott hadosztályok Hadsi Amar, Bekhiler, Kazalar, Purnari és Vardali falvakat elfog­lalták és előrenyomultak. A lap azt jelenti, hogy Domokos bevétele minden órában várható, mire a hadosztályok az Othrys-hegység gerincéig könnyen előrenyomulhatnak. Konstantinápoly, máj. 14. Edhem basa az utóbbi napokban ismételten a legszigorúbb parancso­kat kapta, hogy a hadműveleteket siettesse és, ha le­het, a régi török-görög határra előrenyomuljon. Török részről híreket terjesztenek, hogy az ifjú török­ párt a szultánt arra akarja befolyásolni, hogy a békét csak nagy hjidikárpótlás és területelfoglalás mellett fogadja el. Egyiptom háborúban Görögországgal. Paris, máj. 15. A Havas-ügynökség jelenti Athénből, hogy a Hadsi Daudi társaság tulajdonát ké­pező elfogott hajón levő tisztek és katonák azt vall­ják, hogy Pharosba szándékoztak indulni, hogy az ottani egyiptomi helyőrséget­ fölváltsák. Azt nem tuda­t­ták, hogy hajójuk ostromzár alatt áll. Mihelyt meg-­­ állapítható lesz, hogy ezek a katonák csakugyan egyiptomiak, az a kérdés merül föl, hogy Egyiptom­ hadviselő államnak tekintessék-e, aminek a fölt­évé-­­­ére egyébiránt Egyiptom már akkor alkalmat szolgál­­­­tatott, midőn a hadüzenet óta az egyiptomi ,,,görög ■ konzulokat nem ismerte el. A hatalmak tiltakozása, Athén, máj. 15. Hire jár, hogy a nagykö­vetek a görög kormánynál az epiruszi hadmű­veletek miatt tiltakoztak. A görög kormány azt­­ válaszolta, hogy nem köteles megszüntetni a hadműveleteket, mivel a törökök a fr.-fegyverügyi-f netet még nem fogadták el. London, máj. 15. A «Times» athéni leve­­­­lezője azt táviratozza, hogy Ralli miniszterelnök­ előtte az ellenségeskedést igazoltnak jelentette­ ki, mert Görögország, fegyverszünet nem lévén,­­ szabadon mozoghat és kötelessége megvédeni az­­ epiruszi keresztényeket, kik amikor a görög csa-­­patok a tartományba bevonultak,­­hgilpjfegik ‘ védelmére fegyverbe állottak. ■* (A görög kormánynak kötelessége lett­­volna Törökország keresztény alattvalóit nem dögteni vesze­delembe.) Krétai kudarc, London, máj. 15. A «Times» jelenti Kancá­ból : Miután minden akadály elhárult, a görög csapa­­tokat tegnap délben hajókra szállították. (Ím, a Delyannis-politika sikere! Ezért érdemes­­ volt háborúba rohanni s a görög népet a végmegsem­misülés veszedelmébe dönteni!) 17 görög hajó elfogva. Konstantinápoly, május 14. Egy hivatalos közlemény jelenti, hogy a portának tudomásáral jutott, hogy különböző görög szigetekről kalóz-­ hajók indultak ki, hogy görög csapatok részére­ a török partokon kiszálló­helyeket keressenek.­­ A török kormány a Dardanellákban állomásozó­­ hajórajnak parancsot adott, hogy azokat­ üldözőbe vegye, mire a torony-monitor »Hisza-i-­ Ráhmán«, a torpedó vadász hajó »Pelenk-i-Der­­jah« és három torpedó naszád útnak indult,­ és rövid idő alatt 17 görög vitorlás kalózhajót összefogdostak. — Éjjel érkezett sürgönyök. —• Athén, máj. 15. D. u. 2­6. 30 p. (Havas.) Magántávirat azt jelenti, hogy Prevesában a tö­rökök az ostromló görögökhöz azzal a megbí­zással küldték a görög érseket és 5 előkelő egyént, hogy jelentsék ki az ostromlók előtt, hogy a törökök megadják magukat. A kormány­hoz erre vonatkozó hivatalos tudósítások nem érkeztek, Athén, máj. 15. (Saját tudósítónktól.) Epi­­rusból érkezett magánjelentések azt állítják, hogy a görögök Níkopolisz erődöt bevették, mire Preveza az ottani görög-keleti püspök útján kapituoációját fölajánlotta. Artánál ma nem­ volt harc. A szalonikii öbölben a »Kanarisz«, nevű görög hadihajó három török vitorláshajót, melyek az ostromzárt áttörni akarták, állítólag elfogott. A »Kanarisz« ezután Platanon helysé­­­get bombázni kezdte. (N. Fr. Pr.) Bécs, máj. 15. (Saját tudósítónktól.) Ide-­ való diplomáciai körök beérkezett jelentések] alapján azt a nézetet vallják, hogy a porta nem a Bájrám-ünnep miatt vonakodik válaszolni a hatalmak jegyzékére, hanem azért, mert Török­országot Görögország folytonos offenzívája föl­­háborítja és nem akar békét kötni mindaddig míg Görögország tényleg meg nem nyugszik. Krétát illetőleg a hatalmak szándéka az, hogy valamely kisebb állam tábornokát nevezik ki a sziget ideiglenes kormányzójává. Berlin, máj. 15. (Saját tudósítónktól.) Fél­hivatalosan helytelennek jelentik ki azt, hogy a kabinetek a szultánra fegyverszünet kötése és a békefeltételek közlése végett nyomást gya­koroljanak. A »Nat. Ztg« úgy véli, hogy most csak a porta jóindulatára lehet apellálni és hogy a nagykövetek nincsenek hivatva arra, hogy, autoritatív módon fegyverszünetet követeljenek." Egy konstantinápolyi távirat szerint a szultán nem­ hajlandó fegyverszünetet adni mind-­­­addig, míg a békefeltételekre kielégítő alapotí

Next