Pesti Hírlap, 1897. augusztus (19. évfolyam, 211-241. szám)

1897-08-22 / 232. szám

1897. augusztus 22. ( PESTI HÍRLAP ■f." ILUPCJt). közönsége és színésze. A verses formát annyiban tartja jónak, hogy rossz darabokat is képes föntartani,, de csak a nagy alexandrinust kedveli Kijelenti Cli­­pet, hogy most egy regényen és egy drámán dolgozik. * * (Round­ the Clood.) Ez egy angol drámának a címe. Magilton Charles színész 1869 óta ezzel a darabbal járja be az angol városokat; most már 5500-szor játszatta el agyait a szerepet s még sem s­érült bele. ' | * (Párisi újdonságok.) A Comédie-Frantraise­ben a Bohém-élet után Armand Silvestre «Trisztán és Izolda» címü versed drámáját adják. Következnek: Lavedan Henri: Catherine:RichepinA vértanú­, Menrice: Struensee. " __ __ _ * (Az a gonosz szerelem.) Ily cimű operette kezdte meg a párisi premierek sorozatát: A Folies- Dramatiqueban adtak. Hőse egy szakácsnő, akibe a ház népe, egy őrnagy, ennek unokaöcscse, egy festő stb. fülig szerelmes. A leány azonban egy közvitéz­­nek adja oda a szivét és a csapodár férjeket vissza­vezeti a feleségeikhez. * (Geistinger Mária) őszszel ismét Ameri­kába megy, hatvan előadásra szerződött Amberg new­­yorki színigazgató színházához. Előzőleg azonban há­romszor föllép a bécsi An der Wien színházban, egy­kori diadalainak színhelyén. * (Fejedelmi zeneszerző.) Alfréd szász-kó­­burgi herceg, aki mint hegedűművész már eddig is igazán jól kiérdemelt művészi hírnévnek örvend, most néhány, nagyobbszabású hegedüszerzeményt bocsátott ki a zenepiacra. * (Keresztelő szent János.) Sudermann a cenzúra ellen a sajtóhoz appellált és irók szűkkörű társaságában fölolvasta «Johannes« című drámáját, amelynek szinrehozatalát a cenzúra megtiltotta. A cselekmény azzal kezdődik, hogy János apostol Je­ruzsálemben megjelenik, végződik János felvételével és názárethi Jézus bevonulásával. Négy órán át tar­tott a fölolvasás, és a kritikusok vélekedése szerint az öt fölvonásos dráma három utolsó fölvo­nása igen nagy hatást fog kelteni. A cenzúra aggo­dalmait a vallási tárgy tekintetében egyáltalán nem találták igazoltnak. Sudermann már költői működésé­nek kezdetén is foglalkozott a »János« cselekményé­vel és ilyformán húsz évig foglalkozott a drámával. Eredetileg jambusokban fogalmazta meg művét, de nem hozta nyilvánosságra. Egyéb művek miatt félreszorult »János«, de bármit irt Sudermann, mindig gondolt az apostolra és nem is volt nyugta, amíg meg nem irta az új darabot. Számos héber forrásművet, törvény­­könyvet tanulmányozott, amíg a drámát befejezhette. Remélik, hogy a cenzúra vissza fogja vonni tilalmát. Maga Sudermann biztosra veszi, hogy a köz­­igazgatási legfőbb bíróság meg fogja semmisíteni a cenzúra rendelkezését. A Judith, Makkabeusok, Esther című drámákra hivatkozik, bár ezzel szemben azok,­alak nem bíznak a hatóság szabadelvűségében, azzal érvelnek, hogy ezek hősei tulajdonképen nem a szentírás alakjai. Judith és a Makkabeusok köny­veit sok bibliából ki is hagyják és Esther is inkább a zsidó nép történetében szerepel. A költő azonban a Herse-féle »Salamon bölcseségére« és György po­rosz herceg Salamith című drámájára hivatkozik, amelyek előadását 1875-ben megengedték, bár ugyan­akkor az oberammergani passziv-játékokat nem enged­ték Berlinben bemutatni. Rubinstein »Krisztus« című oratóriumát is megtiltották, pedig Brémában magasz­tos hatást gyakorolt. Krisztus alakja különben a »Ke­­resztelő szent Jánosban« csak a szín mögött szerepel. •Franciaországban és Olaszországban szabadon hozzák jó színpadra Krisztust. — János alakját, mondja Sudermann, tisztán ás nemesemfogjam-is föl, mint oly férfiúét, aki meggyő­ződéséért él­ és hal. Az én művemben őszinte, pozitív vallásosság nyilatkozik meg, nem dolgoztam föl a­­nagyszerű tárgyat máskép, mint ahogy azt fölfogni kellett, az emberi lélek szükségleteiből igyekeztem megérteni. Hatalmas két vallási alapból fejlődik ki a cselekmény ,­­ erek a vágy a megváltás után és az, h­ogy a törvényen győz a szeretet, nem , az ér­zéki szenvedély, hanem az emberszeretet. Érintetlen­­hagyja Jánost.Herodiás gyűlölete, nem bánthatja Filip­­pusz nejének gyűlölete, akit mint becstelen nőt nem akar a templomba bocsátani; érintetlen hagyja Salome, Filipp­usz leánya és Herodiás tisztát­alan szerelme. A cselekmény szigorúan az evan­gélistákra támaszkodik, és szükség esetén más forrásokhoz nyúltam, aminő például Jozefusz. Hogy ■lélektani összeütközéseket, a szenvedélyes érzés m­otívumait szőttem a cselekménybe, az a költő joga, de mindez az epizódszerű mellékcselekmény nem árt meg János alakja nagyszerűségének és csak keretül szolgál. Arra a megjegyzésre, hogy a mű most na­gyobb érdeklődésre tarthat számot, így nyilatkozott Sudermann:­­ __ Ez már a szenzáció terére csap át és a szenzáció nem használhat tartósan valamely műnek. Keserű tapasztalataim vannak. Mikor Sodom­a végét adták, a börzebeli urak száz márkát és többet is adtak egy jegyért, csakhogy a premieren jelen lehes­senek. Leleplezéseket, pikantériákat vártak és csalód­tak, miidőn csak mélabús, nagyvárosi életképet kaptak. NAPI HÍREK. — (Személyi hírek.) Mezey Lajos V. kir. elöljáró szabadságidejéről visszatért s átvette hivatala vezetését. — Vézinger Károly kir. várpalotai apát­plébános visszaérkezett külföldi utazásából és átvette plébániája vezetését. — (A német császár Budapesten.) A német császár budapesti fogadására nagyban készül a főváros is. Kedden rendkívüli tanácsülés, szerdán délután pedig rendkívüli közgyűlés lesz, a­melyen a fogadás részleteit fogják megállapítani.­­ (Vilma királynő.) Hollandia fiatal király­nőjét a hírlapírók minduntalan megházasítják; hol egy dán, hol egy svéd, majd angol herceg veszi el, vagy épen a turini gróf. Azt beszélik, hogy a királynő egy hágai lapban összegezve látta ezeket a házassági terveket és amint elolvasta, felkiáltott: — Oh, nem, ily hamar nem adnak férjhez. Leg­alább hat hónapi gondolkozás kell, hogy eltökéljem magamat és azután még egy évig fogok jegyben járni.­­ (A hercegprímás elutazása.) Vaszary Kolos bibornok-érsek hercegprímás titkára, dr Kohl Medárd kíséretében tegnap este elutazott Budapestről Balaton-Füredre. Négy-öt hétig marad ott, azután végleg visszaköltözik a fővárosba.­­ (Magyarok Kiewben.) A moszkvai or­vos-kongresszusra Lembergen át utazó külföldiek hét­főn reggel 9 órakor érkeztek Kiewbe. Mint nekünk írják, Volocyska határállomáson szigorú vám- és út­levél-vizsgálaton estek át az idegenek, de aztán mind­járt rendkívüli előzékenységgel és figyelemmel fogad­ták az oroszok a fényesen földíszíte­tt étteremben a külföldről érkező kongresszusi tagokat. Kitűnő vacsora után különvonatot (csupán I. osztályú és hálásra berendezett kocsikból összeállítva) bocsátottak rendel­kezésükre. Kiewben férfi- és hölgybizottság fogadta és hívta meg őket a kereskedők klubjának nyári helyisé­gében rendezett hangversenyre és ezt követő vacso­rára. Nagyszámú és igen előkelő közönség vett részt a szépen sikerült koncerten, mely után este 11 óra­kor 120 terítériű bankett volt az átutazó kongresszusi tagok tiszteletére. Magyarországból részt vettek a fé­nyes estélyen dr Bruckner Ernő m. á. v. egészség­­ügyi tanácsos nejével (Debrecen), Sütő József ügyvéd nejével (Nyíregyháza), dr Némethy Samu járásorvos (N.-Szőlős), Tóth Béla gyógyszerész (Debrecen), dr Czukor Lajos államvasuti orvos (N.­Károly), dr Dun­­gyerszky (Újvidék), Ferenczy Ferenc gazd. tanint. ta­nár (Debrecen). Kiev város polgármestere elébb a kongresszusi tagokra, aztán a tagokat kisérő hölgyekre — kiket csupán a fenti két magyar hölgy képviselt az estélyen — emelte poharát. A kongresszusi tagok orosz, francia és német nyelven mondtak posztokat az estélyen. Az idegenek kedden d. u. 3 órakor kü­­lönvonaton tovább utaztak Moszkvába.­­ (A brüsszeli polgármester Bosnyák­­országban.) A szerajevói polgármester meghívására Mot, Brüsszel egyik alpolgármestere, meglátogatta Sze­­rajevót, ahol nagy ünnepiességgel fogadták. A városi hatóság bankettet rendezett tiszteletére s itt Kapeta­­novics György polgármester mondott reá felköszöntőt, mire a vendég Serajevót éltette.­­ (A segesvári Petőfi-szobor) végrehajtó­bizottsága lelkes hangú kérvényt küldött ma a fő­városnak, amelyben elmondja, hogy a bizottságot semmiféle hatóság nem támogatta s most a leszámo­lásnál nem tud kötelezettségének eleget tenni, nem tudja a szobrászt, Köllő Miklóst, kifizetni. A bizottság arra kéri a fővárost, hogy kétezer forintot ajándé­kozzon erre a célra és segítse ki vele a bizottságot. Értesülésünk szerint a tanács kisebb összeget meg fog szavazni, mert a bizottság a hiányzó kétezer forintért több törvényhatósághoz fordult és így kisebb összegű adományokból is megkerül a szük­séges összeg.­­ (Elégedett szocialista vezér.) Békésről jelenti tudósítónk: Hogy milyen keresetük van az alföldi munkásoknak, érdekes az a hivatalos helyen jegyzett adat, hogy a munkások július 1-től augusz­tus 6-ig kerestek 6 méter mázsa búzát, 4 méter mázsa rozsot, 120 liter árpát, ezalatt élelemmel is ellátták őket. Mindez megfelel 72 írtnak. Aug. 6-tól azután részint a székely vasutakhoz, részint a víztársulatok­­hoz szegődtek a munkások. Meg is vannak a kere­­setekkel elégedve. Jellemző, hogy maga a szocialista vezér azt a megjegyzést kockáztatta: — Különb dolgunk van ebben az évben, mint a fertályos gazdáknak. Mi nem panaszkodunk a ke­reset ellen. — (200 év óta !) Bécs város az idei árvizek tanulmányozására bizottságot küldött ki, mely kon­statálta, hogy az idei vízállás az 1862-iki áradást is túlhaladta s igy bátran mondhatják, hogy Ausztriában 200 év óta nem hömpölygött ennyi viz a Dunában. (Horváth Gyula temetése.) Horváth­ Gyulát, a Magyar Hírlap főszerkesztőjét, ma délután­ temették el a kerepesi-uti temető halottas házából,, rendkívül nagy fénynyel. Ravatalára délelőtt is foly­ton hordták a koszorúkat, de délután, különösen a temetés előtti órában, szinte megszámlálhatatlan sokan. Ságban jöttek, úgy, hogy alig lehetett a sok virágtól a halottas terembe lépni. A temetés délután 3 órára volt kitűzve, a gyászoló közönség azonban már jóval előbb ellepte a halottas ház előtt levő térséget. A ki­terjedt előkelő rokonság tagjain kívül ott voltak a többek között Darányi Ignác földmivelésügyi minisz-­ ter, Wekerle Sándor, valóságos belső titkos tanácsos, közigazgatási bírósági elnök, Andrásffy altábornagy,­ Matlekovics Sándor államtitkár, az Erdélyi Magyar­ Közművelődési Egyesület küldöttsége Sándor Józsefi vezetése mellett. Szentes város közönsége részéről­ tizenkéttagú küldöttség Sima Ferenc országgyűlési­ képviselő és Láng József tiszti főügyész vezetés­e­ mellett, a Budapesti Újságírók Egyesülete Vergelski Leo, az Otthon kör Rákosi Jenő vezetése mellett továbbá Szemere Attila, Beöthy Algernon, Fráttfk Miklós, Zala György, Györy Endre, Kiss József,­ Porzsolt Kálmán, Gyenes László, Czik­lay Lajos,­ Gerő Ödön, Bródy Sándor, Ambrus Zoltán és még­ nagyon sokan az irodalom és művészet világából.­ A gyászszertartást Haypál Benő budai ev. ref. lelkész végezte. A halott megáldása után Rákosi Jenő szó­ e lett. Erre a koporsót a temetkezési vállalat hatlovas új díszkocsijára tették s megindult a halottas menet a­ sir felé. A gyászkocsit kétoldalt Szentes város dísz­­ruhás hajdúi kísérték kivont karddal, ezek mellett a­ temetkezési intézet házi tisztjei haladtak lobogó fák­lyákkal. A koporsót követte a család s a közönség­­beláthatatlan nagy sokasága. A sír a Deák-mauzóleum­mal szemben, Kovács nemrég elhalt egyetemi tanár-­­nak közvetlen szomszédságában van. A koporsónak­, a kocsiról való levétele után Sándor József, az Emke alelnöke, Fenyő Sándor lapszerkesztő és végül­ Szentes város közönsége részéről Sima Ferenc mon­dott búcsúbeszédet. — (Két érdekes vigéc) időzik jelenleg Buda­pesten. Az egyik mint versenyló, a másik mint or­­­szággyűlési képviselő kelt méltó feltűnést. A négy­ lábbal versenyfutó »Vigéc« a Nursery handicap mi­napi nyertese, a másik vigéc egy bécsi divatáruház­­képviselője és valóságos országgyűlési képviselő, Lue­ger, Vergant, Schneider et Gie lelkes hive és barátja, az osztrák képviselőház egyik dísze­s virága, Axmann úr, ki a parlamenti szünet kellő felhasználása céljából tegnap Budapestre érkezett és itt immár két napja.A jobb­­ügyhöz méltó buzgósággal« dolgozik — szövött- és divatárukban. Aki ismeri Axmann úr »meggyőződését« és annyiszor nyilvánított nézeteit — csak az tudja igazán, hogy mily lelki küzdelmeket kell Axmann ur­nak kiállania hivatásának teljesítése közben. Vevőinek legnagyobb része zsidó és kivétel nélkül mind magyar! És ez még mind hagyján — ha csak az üzlet jobban menne, hogy Axmann ur főnökének, Pollák bécsi gyárosnak­­nagy rendeléseket küldhetne — de bizony nem megy ! »Diese Judeomagyaren wollen nichts bestellen« ■— írja majd Axmann ur elvhű hitvestársának, aki férje budapesti sikereinek reményében már egy új toilette­­ről álmodozott. És bizony, bizony, ki tudja, hogy Ax­mann úr rosszul sikerült üzleti útja nem lesz-e majd végzetes a Bánffy-kormányra és Magyarországra általában, mert Axmann úr, ki mint vigéc olyan jámbor, de olyan jámbor — Bécsben, a Reichstagban bizonyára ismét felveszi az oroszlánbőrt és üzleti kudarcán fölbőszülve, rémítő hangon fogja követelni, hogy a kvótát legalább is még harminc százalékkal emeljék fel. Axmann úr persze tudja, hogy ilyformán a kiegyezés nem fog sikerülni és hogy Magyarország a »saját zsírjába« fog fulladni. És Axmann­ur et Consortes ezt nagyon szeretnék megérni. Részben talán mi is!­­ — (A gyorsfőző áldozata.) Vág-Sellyén Menczel Zsigmond tekintélyes kereskedőnél kávét me­j­legítettek egy gyorsfőzőn, melyhez spiritusz szolgál­­ tatta a tüzet. Az asztal mellett, egy szép 4 éves fiacs­kája és a nála vakációzó 12 éves rokona gyönyör-­ ködtek a lobogó lángban. Egyszerre a nagyobbik " fia" — gondolva, hogy a spiritusz nem lesz elegendő a kávé fölmelegítéséhez — fogta a spirituszos üveget,­ és megtöltötte az egész üreget, melyben a tűz javában­ égett, eközben az üvegben levő szesz meggyuladt A­ halálra rémült fiú, nem tudva mitévő legyen, f­elhajl­­­totta magától az égő üveget. A kiömlő égő szesz a 1­4 éves fiúcska ruháját lángba borította és sem a szü­­­lök, sem az orvos segítsége nem használt; a gyer­­­mek másnap iszonyú kínok közt meghalt. “ -j — (A Jubiláló bucsuhely.) Lourdesból ír­ják, hogy a világhírű bucsujáróhely legközelebb ünnepli­ 25 éves évfordulóját annak,, hogy a csodák révén szent helyivé lett Ez a jubileum persze nagy egy­házi fény mellett fog lefolyni s igen alkalmas cim­ujabil zarándok-csapatok toborzására.

Next