Pesti Hírlap, 1897. november (19. évfolyam, 303-331. szám)

1897-11-14 / 315. szám

1897. november 14. PESTI HÍRLAP színház és zene * (M­úl­ operaház.) Mára Lohengrin volt előadásra kitűzve. Lohengrini Jhírder­ék a tegnapi és a mai szinlapok és még délután Lowengrinre adták el a jegyeket. És a jegyeknek v­agy kelendősége vott, hiszen Lohengrin a budapesti operai közönség leg­kedveltebb, legnépszerűbb dalműve, amelyre — külö­nösen ha szombaton adják — mindig megtelik a né­zőtér. Ma este is szép számmal gyűlt össze a közön­ség és bizonyos áhitatszerű érdeklődéssel várta a Grált dicsőítő élőzenét, mikor pedig a függöny fel­gördült, kíváncsian leste a hírnök dikcióját, a bra­­banti nemesek válaszát és Madarász Henrik nagy szó­noklatát. De mindez elmaradt, a színpadon a szőkehajú német nemesek helyett barnára festett, exotikus kül­sejű katonák jelentek meg, és mikor Vasquez grófné, kinek a színlap állítása szerint El­zát kellett énekelnie, a színre lépett, a közönség csudálkozva látta, hogy az aranyfürtű, szende fehér­­ruhás hercegnő helyett barna arcú, fekete hajú és villogó szemű nethipp-nő jelenik meg, kinek nyakát és haját korállok és gyöngyök ékesítik, aki olaszul éne­kel ugyan (amint azt Elza is szokta), de korántsem ragaszkodik a Wagner szövegéhez és zenéjéhez. A dolog mind homályosabb, rejtélyesebb lett­ Végre valaki odafönn a színpadon ezt a szót ejtette le, hogy: „Aida“ és akkor a talán­­­nyitjára akadt a közönség, hát csakugyan Aidát adták a színlapon hirdetett Lohengrin helyett képzelhető, milyen bo­­szúság töltötte el a közönség fizető elemeit, kivált azokat, akik Wagner műveiért lelkesülnek és aki­ket ilyen váratlan csalódás ért. Pedig azok előtt, akik lapunkat olvassák, ez az incidens nem is okozhatott meglepetést; mi még csütörtökön megírtuk, hogy­­Perotti gyöngélkedése miatt elmarad az Alár csütörtökre és Lohengrin szombatra hirde­­dett előadása; az opera igazgatósága azonban bátran még ma délután is Lohengrinre árultatja a jegyeket és csak későn, úgy estefelé ragasztott ki néhány vö­rös színlapot azzal a megjegyzéssel, hogy s Perotti rekedtsége miatt Lohengrin helyett Aida kerül színre­ (csütörtökön a műsorváltozást még csak nem is in­dokolták, most legalább eleget tettek e tekintetben kifejezett követelményünknek), ezt a néhány pótszín­­lapot pedig, úgy látszik, sokan észre sem vették. Épen azért jól teszi a közönség, ha ezentúl inkább hisz a mi értesüléseinknek, mint az operaház színlapjainak. * (A nemzeti színházban) ma a Velencei kalmárt részben új szereposztással adták, amennyi­ben Pork­át Kegyesi Mari, Scylockot Gijenes adta. Jászai Marit és Ujházyt bizony nehéz helyettesíteni, de azért baj nem történt és a közönség szívesen tap­solt azoknak, akik lehetővé tették a Shakspere-estét. Vizváry és Gabányi alakításait illő derültséggel fo­gadták. A nézőtér jól megtelt. Ujházy már jobban van és hétfőn lép föl is­mét, még pedig Crampton mester címszerepében. — Hervieau Paul «Tenailles» című drámáját szombaton, e hó 20-ikán mutatják be az «Ahol mulatnak» című egyfölvonásossal együtt. — Jövő vasárnap délutáni előadásul Faustot adják. Bosnyák Zoltán «Tisztító tűz» című 3 felvoná­­sos színművének első előadása e hó 26-án, pénteken lesz.­­ December hó elején szinre kerül Shakspere Lear királya, a címszerepben Szacsvayval; decem­berben adják meg Sardou «Benoiton család» című vígjátékát, am­el­yet Váradi Antal fordított le újra és Echegaray «Folt, amely tisztít» című drámáját. _Murger Vie de Bohéme-je alkalmasint a jövő év január havában kerül bemutatóra. * (Magyar színház.) Hauptmann Gerhart, akármilyen tősgyökeres német, már harmadik művé­vel jutott el Budapest színházaiba. A Takácsok és Crampton kollega után most Hannelével ismerkedett meg a színházlátogató közönség és épen ez az »álom­költemény« az a drámai mű, amelyen leginkább kell segítenie a modern színpadi technikának, amely leg­többet vár a rendezőtől, a díszletfestőtől és a gép­mestertől. Nem mintha kevés volna benne a költészet; poézis van benne szépen, gyönyörködtetően és Haupt­mann szerénységére vall a mondás, amelylyel »Han­­nelét« a nejének ajánlja: — A gyermekek vörös lóherét szednek, lefoszt­ják a kis virágkoronákat és szopogatják a sápadt, finom szirmokat. Gyönge édesség éri nyelvüket. Ha csak em­,v­­édeset érzesz ki költeményemből, nem fogom restelleni adományomat A költemény pedig megható, bájos, de végtele­nül szomorú. Szegény, nyomorult leánykáról szól, akinek anyja meghalt és akit gyötör a mostoha apja. A gyermek vízbe veti magát. A szegények házába vi­szik ott ápolják, de hasztalan. Hannele mindenféle álomlátás után meghal, és ezzel végződik a költe­mény A kis cselekmény komor kerete a szegényház­­beli élet, amelyet szinte visszataszító vonásokkal ecse­tel Hauptmann, de ezeken a jeleneteken hamarosan túlesik a közönség a német földön , ott aztán teljes élvezettel tudják hallgatni a melodramatikus részlete­ket és német szentimentalizmussal érdeklődnek a kis Hannele betegsége, haldoklása iránt. A Burgszínház­­ban Hohenfels Stella egyik legnagyobb sikere volt a Hannele címszerepe , és a bécsi udvari színházban mesés fénynyel állították ki a drámái. A látványosság enyhített a tárgy szomorúságán, amely olvasáskor kevésbbé hat reánk, mint amikor a színpadon megje­lenítve látjuk. A magyar színház a látványosság dolgában nem bírja kielégíteni a követelményeket, a közönség figyel­mét nem vonta el semmi a kis Hannele gyászos sor­sától és ami máskor dicséret számba menne az ma — nyíltan kimondva — bukást okozott. Háromne­gyed nyolctól negyed tízig tartott Hauptmann művének előadása, és fél kilenckor már egyesek szökdöstek a nézőtérről, amely pedig különben is gyéren volt látogatva. Somló Emma sokoldalúságának adta jelét mai alakításával, szívhez szóló hangokat hallatott. Mátray első jelenete is sikerült. Molnár László előtérbe tudta helyezni Gottwald tanító alakját. Más említeni való az előadásról nincs. A csoportos jeleneteket nem tanul­ták meg jól, és bizony, alig hiszszük, hogy gyakor­lásukra még bő alkalom lenne. Egyetlen indító moz­zanata volt, hogy az angyalok karának legapróbb tagja egyszerre csak sírni kezdett és ki kellett vezetni. És végezzük azzal, amivel a darab végződik. — Hannele meghalt. (Színházak jövő heti műsora.) A m. far. opera műsora. Hétfőn : nincs előadás. — Kedden : Lohengrin. — Szerdán : nincs előadás. — Csütör­tökön : Alár. — Pénteken: A cremonai hegedűs. — A piros cipő. — Szombaton: Faust. — Vasárnap: A zsidó nő. A nemzeti színház műsora. Hétfőn: Crampton mester. — Kedden : Stuart Mária. — Szerdán : Őszi napsugár. — Atad­é —­ Csütörtökön : A nők barátja. — Pénteken : Adorján báró. — Szombaton : A bilincs. — A hol mulatnak. — Vasárnap : A bi­lincs. — A hol mulatnak. — A várszínházban csü­törtökön : A négy évszak. — Szombaton:4 Válás után. • A népszínház műsora. Vasárnap délután : Lumpárius és a három jómadár. — Este Az orosz­lánvadász. — Hétfőn: Ezer év. — Kedden Az oroszlánvadász. — Szerdán • 3 légyott. — Csütör­tökön : Az ördög mátkája. — Pénteken: Az orosz­lánvadász. — Szombaton: ugyanaz. — Vasárnap délután Nebántsvirág. — Este Az ördög márkája. A vígszínház műsora. Vasárnap d. u. : Hiva­talos feleség, este: Coulisset ur ! — Hétfőn, kedden, szerdán, csütörtökön, pénteken, szombaton Coulisset ur! — Vasárnap d. u.: Trilby, este Coulisset ur ! A magyar színház műsora. Vasárnap délután: — A gésák. — Este • Derül-borul. — Hannele. — Hét­főn • Derül-borul. — Isannele. Kedden: A gésák. — Szerdán: Derül-borul. A báránykák. — Csütörtökön: Derül-borul. — Hannele. — Pénteken : A gésák. — Szombaton: Derül-borul. — A báránykák. — Vasár­nap délután : A peleskei nótárius. * (A vígszínház újdonsága.) A vígszínház legközelebbi újdonsága, »A valem nász« című nagy­hatású színmű, közvetlenül Réjane asszony vendég­­szereplése után fog bemutatóra kerülni. A bemutató érdekességét emeli, hogy Fái Szeréna, a vígszínház ujjonan szerződött tagja, ebben a darabban fogja magát a közönségnek bemutatni, mint a darab fő­szereplője : Barbu Szanda. E darabban jut különben először kisebb-nagyobb szerephez több ujonan szer­ződött tag, ilyenek : Cselka Irma, ki Aldeanu Lydie-t fogja játszani s Nánássy, Bárdi, és Szőke segéd­­színészek kisebb szerepekben. Nagyobb szerepben fogja magát ez alkalommal Molnár Rózsi bemutatni, kit a fővárosi közönség eddig csak a »Hivatalos fele­ség »-ben egy­ kis szerepben látott. A »valéri nász« első előadása f. ho 2o­ tkára van kitűzve. * (A vígszínház színé­szín kólájában) most már rendszeresen foivnak az előadások Az elméleti tárgyakat dr Incze Henrik tanár adja elő , a gyakor­latot Ditrói Mór igazgató és Balassa Jenő tanárok vezetik. Mazzanon­ Lajos táncmester tanít »illemet és táncot.« Az énektanítást Bárdossy Irén tanárnőre bízták. * (Kukta­ kisasszony.­ Márkus József és Szabados Béla énekes bohózata lesz a népszínház leg­közelebbi újdonsága. A darab november 23-án, ked­den, kerül először színre. A két női főszerepet Nál­­day Ilonka és Bárdi Gabi játszsza. * (A Magyar színház) legközelebbi újdonsága Zachariásné Kallós Ilona népszínműve, »A titok« lesz, amelyhez Dankó István irt zenét. A darab még ebben a hónapban szinre kerül. * (A Kisfaludy-színház.) Az ó­budai Kis­fal­udy-szinházzal — amint egy helyi közlöny je­lenti — sehogy sem bírt boldogulni a szinház tulaj­donos-igazgatója, Serly Lajos a ezért egyelőre lemond a színház­ igazgatóságáról s külföldre megy egy ma­gyar daltársulattal. A Kisfaludy-színházat kiadja bérbe Deák Péter vidéki színigazgatónak. A szín­házban most az ó-bajor passzió-társaság tart elő­adást, decemberben pedig Deák Péter veszi át a szín­házat. * (Richter János) holnap érkezik Budapestre, hogy a szerdai 11. filharmóniai hangverseny próbáit megkezdje. Ezen hangverseny iránt oly nagy az ér­deklődés, hogy már csak rendkívül csekély számú jegy áll rendelkezésre . Mendelssohn »olasz« (A-dur) szimfóniáján kívül két érdekes újdonságot adnak elő: Erkel Gyula »Ballet-suite«-jét magyar stilben, amelyre­­ méltán lehet kiváncsi a hangverseny-közönség és Cor­nelius Péter »Cidi-nyitányát. E két szám között Dohnányi Ernő adja elő Beethoven A-dur zongora« . versenyét. A pótbérletet vasárnap, 14-én fejezik be.­­ * (A budapesti férfi dalegylet) f. hó 20-án az iparos kör összes helyiségeiben himző-utca 5. sz. dal, műkedvelő előadással és tánccal egybekötött csa­ládi estélyt rendez. A nagy érdeklődés folytán az es­tély igen fényesnek ígérkezik.­­ * (Hangversenyek.) Patay Berta fiatal zone­s­goraművésznő, ki tavalyi hangversenye alkalmából a kritika elismerését nyerte meg, folyó hó 25-én tartja meg hangversenyét a fővárosi vigadó kistermében. A művésznő budapesti hangversenye után nagyobb hang­ver­senykörútra indul vidékre és külföldre. Allmann Leo hegedűművész hangversenyét folyó hó 29-ére halasztotta el. A koncerten Szilágyi Ara­bella operaénekesnő több dalt és operaáriát fog elő­adni az újabb zeneirodalomból. Menter Zsófia bucsu-hangversenvét december 6-án tartja meg a vigadó nagytermében. A nagy mű­vésznő utoljára játszik ez alkalommal Budapesten s végleg búcsúzik a főváros közönségétől. A kitűnően összeállított műsor nagy élvezetet nyújt majd a hang­verseny közönségének. Műsoron van Liszt »Don Ju­­an«-jának ábrándja, melynek interpretálásában a mű­vésznő önmagát múlja felül. A művészet barátai el­határozták, hogy Menter Zsófiának fellépte alkalmából nagy ovációkat rendeznek és hangverseny után ban­kettet rendeznek. Serato Arrigo, olasz hegedűművész, hangverse­nyét f. hó 26-án este fél nyolc órakor tartja meg a Rovat-szálloda dísztermében. A hangverseny iránt oly nagy az érdeklődés, hogy jegyek már csak mérsékelt számban kaphatók. A budapesti kamara-zeneegyesület Ht. hangver­senyét kivételesen november 21-én, vasárnap, este fél nyolc órakor tartja meg Brandeis Kamilla zongora­művésznő és a Hubay-Herzfeld-Waldbauer-Popper né­gyes társulat közreműködésével. Az estélyt igen ér­dekessé teszi Popper tanár szólójátéka. Popper új suitejét adja elő, melynek zongorarészét Brandeiss Ka­milla játszsza. Ezenkívül előadásra kerül Bethoven B-dúr és Haydn G-dur négyese. Arányi Frigyes tanár f. hó 19-én a redouteban tartandó hangversenyül két rég előadásra nem ke­rült hegedűversenyt fog közönségünknek bemutatni, még pedig Vieuxtemps hires D-moll és Spohr VIII. versenyét. Az érdekes estély műsorát még emelni fogja Lichtenstein Dóra edinburghi énekesnő közremű­ködése, akinek ez idei első fellépését a legnagyobb ér­deklődés kíséri. Közvetlen budapesti hangversenye­men a művészpár rövid körútra rándul meghívás foly­tán Aradra, Temesvárra, Kanizsára, Kassára és Ko­lozsvárra. * (Az újpesti népszínház) mégis létesül. A népszínházat részvénytársaság alapján létesítik és egy tegnap tartott értekezleten az 50 forintos részvényed kibocsátását elhatározták. * (Az aradi színtársulat) immár elesett at­tól, hogy a nyári hónapokban a nagyváradi színkör­ben tartson előadásokat, ahol a kolozsvári színészek lesznek az urak. Leszkay tehát másfelé lesz kény­telen menni s igy Kassán és Hódmezővásárhelyen próbál szerencsét. Ez utóbbi helyen tágas színkört építenek. * (Színészet a vidéken.) Szabadkán a Cigánybáró címszerepében nagy sikere volt Gergely Józsefnek. Saffy, Ledofsky Mariska adta, aki már a fővárosban is többször adta ezt a szerepet és pom­pás hangjával a szabadkaiakat is elragadta. Jók voltak Torossy, Kerestély, Ferenczi. — A Virágcsa­tában a nevezetteken kívül Lomniczy is kitűnt. A színtársulatnak jó a dolga, a páholyokat mind kibé­relték. Kassán Dombay Mihály és neje apró egyfel­­vonásosokat és monológokat adtak elő a színházban, ahol különben a Bokody-féle színtársulat működik. Dombay Kassán született és már ezért is nagy volt fi

Next