Pesti Hírlap, 1898. január (20. évfolyam, 1-31. szám)
1898-01-01 / 1. szám
4 1808. január 1. PESTI HIRLAP új esztendő. Az utolsóelőtti ebben a században. A moralisták, akik a századvégét szidják, siessenek, mert csak rövid idejük marad a prédikációra. Micsoda nagy hazugság az a fin de siécle, s hogy felül neki az emberiség ! A legbanálisabb közhelyek közül való, hála istennek, hogy már csak két évig grasszálhat. Az emberiség vakon beleél az időbe, s nem törődik a századok keretével; esze ágában sincs, hogy izgatottal)!) legyen, amiért nagyobbat változik a kalendárium. A század végződése senkinek sem kap se zavarólag, se ösztökélve az idegzetébe, de még a néplelket se bántja. A régi szenvedélyek és a régi ösztönök hajtják ma is az embert, s ha talán átalakultak a rosszaságának formái, csakis átalakultak, de nem szaporodtak el és nem nagyobbodtak meg. Akik a századvég jelszavára fölmászva, borzadva mutattak a mai ember vétkeire, tévedéseire, mászszatok le kissé a rég letűnt századok mélységeibe, és nézzetek szót bennük. Sohase se volt jobb az ember és sohase volt kevesebb a hóbortja. Csak a történelem szemüvegén keresztül látjuk a múlt időket, máigpedig épen azok ulán nem igen láthatni a hétköznapjaiba, míg ellenben a mai korba belenézhetünk a szemünk tekintetével és a lelkületünk sugárzásával. S ezzel az átható tekintéssel meglátjuk a tömérdek szépet és jót, és jobban látjuk őket, mint a gonoszságot és hóbortot. Csak a maga kiszabott tételébe szerelmetes moralista lát századvéget, csak az a prédikátor, akinek készen van a korholó tanítása, amelyet okvetlenül akar alkalmazni. Az erkölcshirdetőről úgy tudjuk, hogy humanista, mert hogy egy jelszó mögé bújva nem látja meg épen a humanizmus nagy előtételét és nem érzi meg azokat az áramlatokat, mozgalmakat, amelyek az ember nagy fölszabadítására igyekeznek ? Mért az apró-cseprő botrány, mért a fölfújt hóbort, mert a bolondos tévelygés a századvég, ha már okvetlenül lennie kell századvégnek, és mért nem az a népeket egyesítő, tömegeket mozgató szabadságvágyakozás, mért nem az az igazságtalanságok kiegyenlítésére törekvő rajongás, mért nem az a természet mulasztásait pótló humanizmus? S ha feltűnik az apró és a nagy botrány, mert szertehirdeti a publicitás, mért mondják a botrányt a századvégnek és mért nem a rajta való megbotránkozást ? Az erkölcsmester csak ott mester, ahol még él az erkölcs, másutt csak bolondszámba megy. Mért esik kétségbe azokon, akii megértik? Mért bántja a századvéget, amely meghallgatja ? A szegény századvéget, amelynek nem engedik meg, hogy közönséges naptári fogalom maradjon, amelyet keretté kalapáltak össze, hogy beleilleszszék a rövidlátás és elfogultság piktúráit. Te is a része vagy, boldogságos új esztendő, amelyet az éjjel virrasztva vártunk meg, hogy víg kedvvel nézzünk a szemed közé. Mert azt nevelte belénk a babona, hogy a kezdettől függ a folytatás s hogy ezért rá kell szedni a végzetet. Az első perc hadd legyen mosolygó, hogy az esztendőben nevetés és kacagás jusson részünkül. A sorsjárást meg kell téveszteni, talán letér a kiszabott komor útról, ha Szilveszter éjszakáján, a fölvirradó év első percében útjában találja a vigságot. Csaltunk, tévesztettünk téged rejtélyes jövevény, aki ma ránk köszöntöttél. Vájjon felülről-e az otromba rászedésnek? Ne haragudj valamennyinkre, amiért alig hogy közénk jöttél, rád dobták a századvég vizes lepedőjét. Még rájuk se neheztelt, akik bemártották az erkölcstócsába és facsarják belőle a reflexiót. Hiszen az utolsóelőtti vagy, akire ráboríthatják. Hogy belekapaszkodott a reménykedésünk a naptár legnagyobb eseményébe, az évváltozásba! Megpihen nála, s újból nekilódul a dolgának. Azt hiszi, hogy az esztendő a sorsjárás stációja, megállóhely a végzet útján . . . Mielőtt tovább méltóztatik , indulni, tessék meghallgatni a véleményünket. Tessék följegyezni, hogy mire van szükségünk. Egy kis boldogulásra, egy kis vigasztalásra, egy kis szerencsére. Nem is sokra, csak épen annyira, amennyi elégséges. Igaz ugyan, hogy a naptár csak az égbolt menetrendje, a villagok, planéták járásának útmutatója, de nekünk jól esik úgy tudnunk, hogy a sors is eszerint a menetrend szerint utazik. Rejtélyes, félelmetes utas te,mi korlátlan hatalmú zsarnokunk, gondolj egyet ez£n a pihenő stációdon és határozz okosan, mielőtt tovább indulsz, bele az esztendőbe, a titokzatos jövendőbe. Csak vizes lepedő az a századvég az új esztendőnek, de nem uniformis, amelybe, mint valamikor a rossz fiaikat a kétségbeesett apák, beledugják a század utolsó éveit az ijedt moralisták. Azt a szürke mundért szerintük a romlás évglédája viseli. Hogy is reménykedhetnénk eléje, ha elhinnék, hogy az az uniformis ráillik ? Dehogy hiszszük, a boldoguló emberiség esztendejének áhítozzuk az újat, a ma kezdődőt, a tegnap elmúltért vigasztalást adót. Szilveszter éjszakájának mindenhangossága, bolondos kedve, duhaj hangulata nem a századvég utolsóelőtti évét akarta köszönteni, hanem a századtól független, csakis a magunk sorsával összefüggő időszakaszt. Viharos. Fővárosi ügyek. — Az állami anyakönyvi hivatalok új szervezete folytán szükséges kezelő személyzet kirendelése tárgyában Halmos János polgármester a következőkép intézkedett: 1. Budapesti I—III. kerületi állami anyakönyvvezetőség. Anyakönyvvezető: Márkus Imre tanácsjegyző (II. ker. Donáti u. 46.) Irodavezető írnok : Frey János. 2. Budapesti IV., IX., X. kerületi állami anyakönyvvezetőség. Anyakönyvvezető : Koknel Gyula elöljáró (IX. Kálvin-tér 9.) Irodavezető írnok: Decsy Gábor. 3. Budapesti V—VI. kerületi állami anyakönyvvezetőség. Anyakönyvvezető: Mátray József kér. elöljáró (VL gyár-u. 2.) Irodavezető írnok: Szokol Kálmán. 4. Budapesti VII. kerületi állami anyakönyvvezetőség. Anyakönyvvezető: Rakita Dezső tanácsjegyző (ViI. Kertész-u. 42.) Irodavezető írnok: Fischer Béla. Budapesti VIII. kerületi állami anyakönyvvezetőség. Hivatalos helyisége 1898. január 1-től. Vill. József u. 61—69. sz. Anyakönyvvezető : Komáromy Ignác tanácsjegyző. Irodavezető írnok: Hlavkay Emánuel. — A külső václat átvétele. A székes-főváros és az állam kiküldöttei ma délben értekezletre gyűltek össze, egyfelől Vosits Károly fővárosi tanácsos, másfelől Landau Gusztáv miniszteri tanácsos elnöklése mellett, abból a célból, hogy a külső váci útnak az államtól a főváros kezelésébe való átvétele módozatait a szerződésbe foglalják. Az állam, amint annak idején megírtuk, évenként 25.000 fotnyi hozzájárulást ígért az út fentartására. Ehez most a főváros kiküldöttei hozzájárultak, valamint ahoz is, hogy egyévi időre az állam mostani vállalkozója lássa el az utat fedőanyaggal. A főváros részéről kikötötték azt is, hogy az eként megállapítandó szerződés, a miniszter személyéhez nem kötve, folytonos és állandó maradjon. — A jelölésekhez. Tegnap megírtuk, hogy az árvaszéki ülnöki állásra első helyen a régieket jelölték ; ezt most azzal egészítjük ki, hogy második helyen Hal Ágoston és Bagody Imre I. oszt. jegyzőket és Haas Zsigmond ügyvédet jelölték. — A marhavágatás új rendje. A székesfőváros hatósága — amint már erről említést tettünk — a közvágóhidat annyira megbővítette, hogy ezentúl kétszer annyi marhát lehet ott vágni, mint eddig. A vágatás is célszerűbb módon történhetik, mert míg ez ideig a mészárosok rendelkezésére különkülön vágókamarák állottak, most erre a célra egy óriási csarnok van a legmodernebb eszközökkel ellátva. A levágott marhát a csarnok tetején alkalmazott csigákon kezelhetik, úgy, hogy az eladásra szánt húst egyenesen a hűtő helyiségbe csúsztathatják. Ma délelőtt künn járt a helyszínen a közvágóhidi házibizottság s az uj építkező munkákat átvette a vállalkozóktól. Minthogy mindent rendben találtak, Iíoikusházy Lajos fogalmazó — mint Matuska Alajos alpolgármester s a közélelmezési és gazdasági ügyosztály ez idő szerinti vezetőjének kiküldöttje — kijelentette a hatóság nevében, hogy az átvétel megtörtént. Kijelentette egyszersmind azt is, hogy holnaptól, azaz 1898. évi január hó 1-től fogvaaz egész főváros területén levő mészárosok, tehát a budaiak is, a közvágóladon tartoznak marhát vágatni. KÉPZŐMŰVÉSZET. * (Művészi megbízatás.) Hock János orsz. képviselő, aki legutóbb a művészvilágban nagy mozgalmat idézett elő heves modorú képzőművészeti kritikáival, a közoktatásügyi miniszter megbízásából Párisba utazott a francia képzőművészeti iskolák és intézmények tanulmányozása céljából. Hock János tapasztalatairól jelentést tesz Wlassics miniszternek, aki a közeljövőben alaposan reformálni akarja művészeti intézményeinket, amelyek jelenlegi szervezetükben és alakjukban nem felelnek meg teljesen hivatásuknak. SZINHÉ ÉS ZENE. * (Színházak jövő heti műsora.) A népszínház műsora : Szombaton délután: »A próbaházasság, este:A szókimondó asszonyság. — Vasárnap délután : A falu rossza , este: A kukta kisasszony. — Hétfőn: A varázsgyűrü. — Kedden: A kukta kisasszony. — Szerdán : A varázsgyürü. — Csütörtökön délután : A pereskei nótárius ; este: Náni. —■ Pénteken: A varázsgyürü.— Szombaton: A kukta kisasszony. — Vasárnap délután : Ezer év; este: Az ördög mátkája. A vígszínház műsora: Vasárnap délután: A valéri nász; este: Coulisset ur! — Hétfőn : Szőke Katalin. — Kedden : Az államtitkár úr ! — Szerdán : Szőke Katalin. — Csütörtökön délután: Trilby (Delly E.); este: Szőke Katalin. — Pénteken: Coulisset ur! — Szombaton: Szőke Katalin. — Vasárnap délután: Trilby (Varsányi I.); este: Coulisset úr ! A Magyar színház műsora. Szombaton délután :• A gésák; este: A kikapós patikárius. — Vasárnap, délután: A peleskei nótárius; este: Ifjúság. — Hétfőn: A kikapós patikárius. — Kedden : A gésák. — Szerdán: Ifjúság. — Csütörtökön délután: A kikapós patikárius; este: A gésák. — Pénteken: A kikapós patikárius. — Szombaton: Menyecske kisasszony. Vasárnap délután: A kikapós patikárius; este: Menyecske kisasszony. * (Népszínház.) A Baba, Audran operettjé- ■ nek bemutató előadását, melyet a jövő hétre terveztek, el kellett halasztani, hogy ne szorítsa le a műsorról. »A varázsgyűrűt«, mely eddig mindig zsúfolt ház előtt került szinre. A Babához új díszletek és jelmezek készülnek. Különösen fényes lesz a babagyár, melyhez Spanraft Ágoston, az operaház főfestője, készítette az új díszleteket. — A népszínház kedvelt régibb népszínműveit most egymásután elevenítik föl; a napokban zsúfolt házak mellett kerültek színre az »Ingyenélő«, »A cigány«, »Az asszony verve jó«, s most, csütörtökön Follinus Aurél népszínművét, a Nénit, elevenítik föl, melynek címszerepe Blaha Lujzának egyik legjobb alakítása. * (Menyecske-kisasszony) a címe Audran új operettjének, amely szombaton, január hó 8-án, kerül bemutatóra a Magyar szí 'iában. A főszerepeket Somló Emaia, Ilottin Avari, Felhő Róza, Hében Anna, Sziklay Kornél, Boros Eidre,-F Ferenczy Károly, Iványi Antal és Szentmiklóssy Béla játszszák. * (A gyermekszínházban) holnap ismétlik a »Piroska és a farkas« című varázsregét, amelylyel együtt a »Karácsony tündéje« című látványosság is színre kerül. Az előadás délután fél öt órakor kezdődik. * (Színésznövendékek a várszínházban.) Az országos színművészeti akadémia növendékei Ujczy Ede rendezésével január 9-ikén négy egyfelvonásossal mutatkoznak be a várszínházban. Ez alkalommal színre kerülnek : a »Virágfakadás”, az »Elkényeztetett férj«, az_ »Egy szellemdús hölgye és »Az apród.« * (Dramaturgia.) Egy kőnyomatos helyi értesítő jelenti, hogy dr Várady Antal, a nemzeti színház dramaturgja, 82 eredeti színdarabnak, tragédiának, bohózatnak, stb. bírálatával készült el. Az eredményt a közel napokban teszik közzé. A benyújtott darabok nagy része selejtes próbálkozás, aminővel elárasztják a színházakat a titkos drámaírók. — A „selejtes próbálkozások“ nem érdekelnek, de azt volna jó tudni, hogy előadható darabot talált-e a dramaturg, — persze jobbat a legutóbb színre került újdonságoknál és galvanizált régiségeknél, amelyeken semmi nyoma sem látszott dramaturgi működésnek. Erre vonatkozólag érdeklődéssel várjuk a 82 bírálatot. * (Vinczéné.) Keveset szerepelt a neve a tudósításokban és az operaháziján fölhangzó lap és kevés jutott a saját személyére. Pedig, ha nem is kiemelkedő, de nehéz, felelősségteljes volt a szereplése. Vincéné Hudomel Anna asszonyról van szó, az operai kar vezetőnőjéről, aki 33 évi működés után most nyugalomba vonul. Tegnap, a Bohémek első fölvonása után szívélyesen búcsúztak tőle és Krausz kartanár beszédet intézett hozzá. A szólisták és a korbeli kollegák szép ajándékokat nyújtottak át neki. Az ünnepélyen jelen volt Huszár Kálmán kormánybiztos és Káldy Gyula igazgató is. * (Extra-előadás.) A szabadkai színházban a minap a Kornevilli harangokat adták. A Bácskai Ellenőr az előadásról írva ezeket is elmondja : »Végül egy kis »baleset-ről kell megemlékeznünk. Ugyanis az első felvonás alatt a nagy páholyben (borközi állapotban) előadták a »Vígcimborák«-at. Hiszszük ésmeg is vagyunk róla győződve, hogy azt a boszantó előadást a »szerzők« a nagy páholyban többé nem fogják ismételni. Különben — mint értesülünk — az előadás utáni esedékes »írói« díjat nem a színigazgató, hanem maguk a »szerzők« fogják illetékes helyen lefizetni.« Ebből az allegóriából sok mindenfelé kiérthető. * (Mario Weter.) Liszabonból írják, herry a sarl-carlosi, királyi színházban közelebb mutatják be Machado Ágost Maizó Peter című operáját. A librettót Leoncavallo (!) írta Fuillet Delila című drámájából.