Pesti Hírlap, 1898. február (20. évfolyam, 32-59. szám)
1898-02-16 / 47. szám
______ Sardou: Fedora. Ford.: Pauiay Ede. — Meilhac és Halévy: Frou-Frou. Ford.: Fáy J. Béla. — Seribe és Legouvé: Leeouvreur Adrienne. Ford.: Csepreghv Lajos. * (A hálókocsik felügyelője.) Ez a címe Bisson legújabb vígjátékának, amely közelebb kerül színre a Nouveautés színházban. * (Patti Adelina nem vonul vissza.) Több francia lap azt írta a minap, hogy Patti Adelina, tekintettel előrehaladott korára, teljesen visszavonul a magánéletbe s többé nem fog sehol sem föllépni. A Gil Bias tegnapi száma megcáfolja ezt a hírt. Patti még csak ötvenöt éves, egyelőre nem szándékozik visszavonulni a magánéletbe, mert 1900-ig , szerződéses kötelezettségei vannak. * (Pamela.) A Szókimondó asszonyság és a Thermidore szerzője nyilván a maga saját külön birodalmának tekinti a nagy forradalom idejét. Erre vall legújabb műve is, amelynek címe: „Paméla, marchande de frivolités.“ Ez a Paméla történelmi falak, a királyi ház iránt tanúsított ragaszkodásával tűnt ki és nagy szerepet tulajdonítanak neki abban az összeesküvésben, amelynek célja volt XVII. Lajos .kiszabadítása a Temple fogházból. A rue de la Loirban volt az üzlete, vagyis a mostani rue Richelieu- b ben a théâtre français közelében, amelynek akkoriban francia nemzeti szinű szivárvány volt a címere ezzel a felirattal: A l’écharpe dTris. Sardou bizonyosra veszi, hogy a kis XVII. Lajost megszöktették és valami más ’fiúcskát csempésztek helyére. A darabban az akkori royalista párt legfőbb alakjai szerepelnek, így Rochefiore, Lafond de Saule, Castel de Grandmaison; utóbbiról már életében állították, hogy részt vett XVII.Lajos szöktetésében. Szerepel a darabban miss Atkinsangol énekesnő, akit Mária Antoinette nagyon kedvelt és kísérletet tett a boldogtalan királynőmegszabadítására ; szerepel Beauharnais Josephine, akiNapoleon feleségévé lett. Bemutatja Sardou a kis herceg gyötrődéseit; Barrast, aki Pamélának udvarol, és akit a kereskedő kisasszony a maga tervére fölhasznál. Réjane asszony nagy művészettel adta szerepét, de még jobban kitett magáért a díszletmester. Azt hiszik, hogy Paméla épúgy be fog ütni, mint Madame Sans géné. Szocialisztikus mozgalmak. A király és a szabolcsmegyei zavargások. Ő felsége a király ma délután hosszabb kihallgatáson fogadta Perczel Dezső belügyi minisztert. A belügyminiszter kimerítően referált ő felségének a Szabolcsmegyei zavargásokról. E királyi kihallgatásból kifolyólag Perczel Dezső belügyminiszter azonnal kiküldte dr Sélley Sándor miniszteri tanácsost és országos rendőrfőnököt, mint kormánybiztost, Szabolcs vármegyébe. Sélley ma este el is utazott a zavargás színhelyére. Kíséretében van Szemere Lajos cs. és kir. kamarás, miniszteri fogalmazó. * . .. ’ Miniszteri rendelet népgyülésese tárgyában. A népgyülések az eddigi rendelkezések értelmében tudvalevőleg csak úgy tarthatók meg, ha azok 24 órával előbb bejelentetnek az illetékes hatóságnak. Hogy e tilalomnak érvény legyen szerezhető, a népgyűléseknek szabályszerű bejelentés és engedély nélkül való rendezését s az azokon való részvételt, valamint a hatóság által föloszlatott gyűlés folytatását a miniszter most az 1879: XL.t.-c. 1. §-a alapján kihágásnak minősíti s annak elkövetőire 15 napig terjedhető elzárást és 100 írtig terjedhető pénzbüntetést állapit meg s ezt körrendeletben hozza nyilvánosságra. * * * Nyíregyházáról a következő tudósítást veszszük: Feilitzsch Berthold főispán kiutazott Kisvárdára és Döghére, honnan azonnal távirati értesítést küldött a belügyminiszternek a helyzetről. Az itteni ügyészség nagy erővel folytatja a vizsgálatot és a letartóztatottakkal a legerélyesebben bánik el. A Nyíregyházára kirendelt Perjéssy Mihály ügyész, úgyszintén Mráz nyíregyházi törvényszéki bíró holnap Döghére mennek, hogy ott újabb letartóztatásokat eszközöljenek. Királytelken a tegnapi mozgalmak után ma minden csöndes. Pongrácz Jenő főügyész az igazságügyminisztertől már visszaérkezett Nyíregyházára. Ajakon a szocialisták abbahagyták a lazítást. Anarcson föloszlatták az egyletüket, ennek folytán lecsendesedtek. Kárászon tömeges letartóztatások történtek. sj: ' • '1 1 *• Szabolcs vármegyében — mint a »Magyarországnak« írják — Kárászt, Döghet, Pappot, Mándokot katonaság szállotta meg, Kis-Váradban pedig a 14-ik huszárezred két szakasza Bogyay huszárhadnagy vezénylete alatt, a 65. gyalogezred egy százada Schmiedt kapitány vezénylete alatt állandó készenlétben áll s azóta látszólagos nyugalom van. A huszárig repülő őrjáratot tart fönt, mely naponkint 4—5 községen végig száguldva, a csoportosulásokat megakadályozza és a hírszolgálatot végzi. A jobbára szabolcsi fiukból álló gyalogosokat — hir szerint horvát és bosnyák katonákkal cserélik ki. A kicserélés miolatlanul szükséges, mert a falusiak már most is csoportosan jönnek katonajaik, rokonaik és szeretőik látogatására s e miatt a katonaságot zárt ajtók mögött őrzik. « A nép a katonaság bevonulása ellen mindenütt tiltakozik, bár ezek nem magánházakhoz vannak beszállásolva, hanem egy tömegben. Tudják, hogy a katonatartás költsége csak nyomorúságaikat még fokozni fogja. Újabban a jómódú gazdákból álló Berencs közöség kért Angyalosi főszolgabírótól gyűlésre engedélyt. A főszolgabíró tagadó válaszára kijelentették, hogy az egész falu szocialistává lett s a gyűlést a főszolgabíró engedélye nélkül is megtartják! * Pátroha község jegyzője, Kiss Lajos, névtelen levelet kapott, hogy ha három nap alatt a községből el nem távozik, őt és a bírót meggyilkolják, ép ugy, mint ahogy elődjét, Vágó Lajos jegyzőt, megölték! (Vágó Lajost ezelőtt két évvel, éjszaka az ablakon keresztül puskából szivén lőtték s bár a tettest az egész falu népe ismerte, sőt az csaknem félévig vizsgálati fogságban is volt emiatt —terhelő tanút az egész faluban nem kapott a vizsgálóbíró és a törvényszék kénytelen volt az eljárást bizonyítékok elégtelensége miatt megszüntetni.) A névtelen levél óta a pátrohai jegyzőt és bírót ép úgy, mint a kárászit, csendőrök őrzik éjjel-nappal. Döghében a katonaság megérkezése előtt a falu népe falragaszokon hirdette, hogy földesurait elpusztítja. A Ferenczyek, Nozdroviczkyak és Osváth, a református lelkész, a katonaság beszállásolásakor sietve kijelentették, hogy a katonaságot nem ők kérték, hogy ők el nem fogadják, nehogy azok távozása után a nép rajtuk töltse boszuját. * . Mogyorós községben gróf Forgách László tisztjének egy parasztküldöttség tudomására adta, hogy a gróf 200 holdas mogyorósi tagját maguk közt már föl is osztották s hogy a fölosztás után a grófnak még mindig 48 kát. hold jutott és maradt és tudomására adták, hogy ennél a 48 hold földnél többhöz igényt többé nem tarthat a gróf. * Bezdédről többtagú küldöttség ment az alispánhoz, hogy a jegyzőt csapja el és a képviselő-testületet oszlassa föl, mert a jegyző basáskodik, a főszolgabírónak jó barátja és ez mindent megenged barátjának, a jegyzőnek, ki a községre elviselhetlen terheket ró: ötszobás lakást tart, a kisbirót hetesének használja és a községi bába a szolgálója stb. A bezdédi szocialistákról érdekes és jellemző, hogy vezérük Kulcsár Lajos, midőn Budapesten Várkonyinál fentjártak, 5000 irtot követelt Várkonyitól, bizonyosan alkotmányos költségekre!* Kenyaion és Kékesen, kora leleszi konventnek nagy birtokai vannak, a nép mindenféle munkálatot megtagadott, sőt [a jószágigazgató egyezkedő kísérleteire azt felelték, hogy «akkor is rászedett az úr bennünket, mikor írásban szerződtünk, hát most már nem alkuszunk.» Itt az is olaj a tűzre, hogy a gazdatisztek eltiltották a napraforgó termelését, a amiből a nép olajszükségletét fedezte. * Tiszaszentmártonban a gróf Forgách bérlője Moskovics ellen zúdult fel a lakosság, kinek meggyilkolását nyíltan hangoztatják. Különben a nép magatartása valamivel tartózkodóbb lett, azt hirdetik, hogy még nincs itt az ideje a felkelésnek, majd május 10-kéig elválik, hogy kié lesz az idei termés. Szocialistáink szervezetéről annyit sikerült is megtudnunk, hogy az elnökön kiind biráik és kisbiráik vannak. A tiszaszentmártoni szocialista biró egy elvtársat 20 írtig büntetett, egy másikat pedig egy napi fogságra ítélt és jellemző, hogy az elítéltek az ítélet ellen, habár ez jogukban állott, az elnök által összehívandó nagygyűléshez nem fölebeztek, hanem az első a 20 frtot befizette, az utóbbi pedig egynapi fogházbüntetését a bírónak ezen célra kiürített éléskamrájában szabály szerint eltöltölte! Hogy a katonai megszállások miatt mekkora az ingerültség, bizonyítja, hogy ma Angyalosi Pál főszolgabírót a Papp községből bejött szocialista alelnök a szolgabírói hivatalban megtámadta, szidalmazta és tettlegességre vetemedik, ha a személyzet le nem fogja. A főszolgabíró átkísértette a járásbírósághoz. Követelése az volt, hogy a házából a beszállásolt katonát vigyék el.* Kis-Várdán a szocialisták megtámadták a községet. Torlaszokat emeltek vagy védett helyekre húzódtak s onnan intézték támadásaikat a csendőrség ellen, mely a váratlan ostrommal szemben tehetetlenül állt. ? * Mándokon is megkezdődött a harc. Egy közhuszár az utcán átvágta egy szocialista kezét s ez elég volt, hogy a szenvedély , kitörjön. Hozzájárult a szenvedély kitöréséhez az is, hogy a csendőrség által a napokban megsebesített asszony meghalt. Ezen halálhírrel és egy másik asszony megsebesítésével izgattak a vezérek s az izgatás eredménye közvetlen volt. A nép torlaszokat emel s azok mögül lövöldöz revolverekből, melyeket a napokban százával vásároltak.* Cigándon a nép ma reggel a katonaság láttára félreverte a harangokat. Ez volt a sorakozás jele. A szocialisták elhagyták házaikat és a templom körül elterülő térre gyülekeztek. Férfi, asszony, gyermek vegyest sorakoztak. Mikor már nagy tömeg verődött össze, megrohanták az iskola udvarában fölállított katonaságot, mely szuronyt szegezve várta a rohamot. A szurony nem félemlítette meg a támadókat egyre közelebb ért a katonasághoz. Néhány pillanat még a nép kicsavarja a katona kezéből a fegyvert. A parancsnoknak tüzet kellett vezényelnie. A I. sortűz eldördült s huszonhét ember súlyosan megsebesülve esett össze. Egy ember szörnyet halt. * Zemplén vármegyében a szociális anarchia szombat óta óriási mértékben tört ki. A lelketlen izgatók által felbujtott nép eddig csak kért és követelt, most azonban kitört belőle a fékevesztett indulat s már embervérre szomjaz. Nem elégszik meg, ha okos tanáccsal megígérik neki, hogy kívánsága részben teljesítve lesz, a szocialista tanok megmételyezték szívét, eszét. Szombat óta valóságos forradalom ütött ki Zemplénben. Most már okvetlenül szükség van arra, hogy az anarchia által elvakított népet a katonaság sortüze s a puskák ropogása térítse észre. S ha akedélyek nem csillapodnak, ez meg is fog történni Molnár zempléni főispánnak Fabini Lajos kassai hadtestparancsnokhoz intézett távirata a maga borzalmasságában festette le azt a képet, amelyet a nép dühe ott előidézett. A tegnapi napon két ízben kértek Kassáról a lázadás megfékezésére katonaságot. Kora reggel három órakor külön vonaton indult útnak a 31. gyalogezred első százada Scbürger őrnagy, vezetése mellett Király-Helmecré. Ez azonban úgy látszik, kevésnek bizonyult, mert a délután folyamán a Király-Helmeccel szomszédos Perbenvik községbe is kértek katonaságot, világosan jelezve lévén a táviratban, hogy Vidovich szolgabirót a lázadók legyilkolták. Kassáról rögtön útnak indult oda Appel alezredes vezetése mellett a kassai házi ezred harmadik százada. " A bodrogközi járásban is újra kiütött a forradalom. Kis-Tárkányon véresre verték a szocialistaellenes bírót. Kiskövesd, Agárd és Cigánd községekben a parasztok nyíltan hirdetik, hogy nemsokára föllázadnak és kegyetlenül vért fognak ontani. A megye közigazgatási bizottsága Molnár István főispán elnöklete alatt ülést tartott s elhatározta, hogy a kormányt fölszólítja a statárium kihirdetésére.* Bács-Bodrog vármegye Szántóvá községében szintén felütötte fejét a szocializmus. Most van az adófizetés ideje, s a község lakóit valaki fölbujtotta, hogy ne fizessenek adót, mert úgysem fog kelleni adót fizetni, majd csinálnak a szocialisták a királlyal uj törvényt. Eddig az urak parancsoltak, most majd a nép parancsol. S a lakosság lépre ment, vonakodik az adót fizetni, hanem lázong, a korcsmákban tanyázik, ahol egymást izgatja. PESTI HÍRLAP 1898. február 16. SPORT. — Mr Meagher, a világ első korcsolyaművésze, a budapesti korcsolyázó egylet meghívására, a hét vége felé Budapestre jön és így fővárosunk közönségének is módja lesz kitűnő mutatványaiban gyönyörködhetni, ha az időjárás is úgy akarja. *