Pesti Hírlap, 1898. március (20. évfolyam, 60-90. szám)

1898-03-13 / 72. szám

_ Olvassa.) «Ha az egyes községekben vagy vidékeken az elszegényedés általánosan mutatkozik és gyam­­­okok merülnek fel aziránt,­ hogy azt az elharapódzott uzsora okozza, vagy más jelek az uzsora elharapód­­zására mutatnak, a közigazgatási bizottság az ügy­állást megvizsgáltatja, s ha a gyanút alaposnak ta­lálja, az igazságügyminiszterhez indokolt felterjesztést intéz, ki annak alapján az eljárást hivatalból elren­delheti.» Ezen törvény értelmében azt, amit a kor­mánynak tenni kellett és lehetett, a következőkben összegezem: (Halljuk ! Halljuk !) Ipol­tayi Géza: Kérem, nem lehet a házszabá­lyok ellenére beszélni. Erdély Sándor igazságügyminiszter: A belügy­miniszter úr . . . (Nagy zaj a szélsőbaloldalon. Hall­juk ! Halljuk ! jobbfelől.) Polónyi Géza: A házszabályokhoz kívánok szólni. (Nagy zaj a jobboldalon. Felkiáltások : A mi­niszter beszél, halljuk a minisztert! Zaj. Elnök csönget.) Elnök: Kérem, méltóztassék meghallgatni a miniszter urat ! (Halljuk ! Halljuk ! jobbfelől: Zaj, el­lenmondások a baloldalon.) Kérem egy pillanatra,­­ ha nem méltóztatik nyugodtan végighallgatni a mi­niszter urat, ám jók van . . . (Derültség. Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Nem hallgatjuk meg!) Én úgy értesültem, hogy ma az lesz a tárgyalások menete. (Ellenmondások balfelől) ehez tartottam magamat. Már most kérdem a t. házat, érdemes-e egyáltalában ilyen dolgokért, amelyek teljesen alárendelt jelentősé­gűek, vitát provokálni, mikor semmiféle érdek nincs abban, hogy az egyik tárgy a napirend során előbb, vagy utóbb vetessék fel. Ha a t. ház azt kívánja, a napirendet mindenkor meg lehet változtatni. (Nagy zaj. Ellenmondások a baloldalon.) Justh Gyula: A házszabályok ellenére nem lehet beszélni! Elnök: Én azt hiszem, hogy házhatározattal mindig meg­­ lehet változtatni a napirendet. (Felkiál­­tások a baloldalon : Ki változtatta meg ? Nem áll, nem lehet!) Kérem a t. házat, egy ilyen dologból ne csináljanak pr­ecedenst. Hentailer Lajos: Épen ez a praecedens. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon. Fölkiáítások jobbfelől: Halljuk a minisztert!) Elnök : Kérem, méltóztassék elfogadni azt, hogy most ebben a sorrendben tárgyaljunk. (Fölkiáltások a szélőbaloldalon : Nem lehet ! Zaj.) A napirendhez mindig lehet szólni. Ne méltóztassék egyszerűen köz­bekiáltásokkal élni. Még egyszer kérem a házat, hogy első­sorban vegyük elő a miniszter válaszát az inter­pellációra, azután folytassuk a kérvények tárgyalását.­­Zajos helyeslés a jobboldalon. Fölkiáltások a szélső­­baloldalon : Nem lehet! Nem hallgatjuk meg! Szűnni nem akaró zaj.) Polónyi Géza : Egyszerű tévedés, . . . (Zaj. Fölkiáltások jobbfelől: Nem beszélhet! A miniszter beszél! Kálljuk!) nem lehet más a ház határozata! (Folyton tartó nagy zaj.) Elnök (Csönget): Az ülést öt percre felfüg­gesztem. Szünet után Elnök kéri a minisztert, hogy folytassa be­szédét. Justh Gyula : A házszabályokhoz kérek szót. Elnök: Az első szabály az, hogy a szónokot meg kell hallgatni. Justh Gyula : Nem hallgatom meg ! A ház­szabályokhoz kérek szót. (Fölkiáltások jobbról: Rendre !) Erdély Sándor igazságügyminiszter szólni kezd. Hont­ler Lajos: Nem hallgatjuk! Justh Gyula : Kérjünk zárt ülést! Györy Elek: De beszéd közben nem lehet! Erdély Sándor igazságügyminiszter folytatja beszédét. Szluha István : Gyerünk ki! Hentaller Lajos (az elnökhöz) : Utasítson rendre! Erdély Sándor igazságügyminiszter kijelenti, hogy a Mócsv interpellációja tárgyában a vizsgálatot elrendelte. Értesülései olyanok, hogy a bíróságok az úgynevezett szinle­ges szerződéseket igen tüzetesen megvizsgálják s a kormánynak szándéka az, hogy az uzsora ellen a jövőben is igen szigorúan fog el­járni. Elnök: Szavazásra teszi föl a kérdést. Györy Elek : A házszabályokhoz kérek szót! Elnök : A házszabályokhoz mindig lehet szólni. Tessék szólani!. -' Györy Elek: A kinyomatott napirend a ház­szabályokkal ellenkezik. Pedig ha a ház a szabályok­kal ellenkező határozatot hoz, nyíltan szokta jelezni, hogy kivételt statuál. Elnök : Elrendeli a jegyzőkönyv idevágó , ré­szének fölolvasását. Molnár Antal jegyző fölolvassa a jegyzőkönyv erre vonatkozó passzusát.­­. Elnök : Amikor ő az elnöki széket elfoglalja, neki a nyomtatott napirendhez­ kell magát tartania.. Ennek a napirendnek szerkesztésére ő be nem folyt, tehát teljesen világos az, hogy teljesen bona fide járt el. Ha vaalakinek a nyomtatott napirend ellen kifogása lett volna, bejelenthette volna ezt az ülés foly­atán. Most már kifogásokat tenni nem lehet. Justh Gyula: Ne tessék kerülgetni a kérdést ! A jegyzőkönyv nekünk ad igazat. Bánffy Dezső b.: T. ház. Elnök: Még én beszélek. Kérem a t. házat, hogy a dolog fölött térjen napirendre. Bánffy Dezső báró miniszterelnök: Igaz, hogy tegnap az elnök a napirend megállapításánál a sorren­det nem precízírozta, de, viszont utal arra, hogy a miniszteri válasz nem esik egyazon elbírálás alá az interpellációval. Interpellálni csak az ülés végén lehet, de miniszteri választ bármikorra lehet kitűzni napi­rendre. A kérdés különben alárendelt jelentőségű és célzatosságról egyáltalán nem is lehet szó. A jegyző­könyv hitelesítése idején bárkinek joga lett volna fel­szólalni, de ha most szólalnak fel, ez a nyugodt ta­nácskozást zavarja. Kossuth Ferenc: Elismeri, hogy célzatosságról szó nem lehet, de pr­ecedenst alkotni nem helyes, mert ennek más fontos ügyben vallanak kárát. Justh Gyula: Az elnökre nem a nyomtatott napirend, hanem a jegyzőkönyv és a szabályok irány­adók. Nemcsak az interpellációkat, hanem a válaszom­­at is a rendes tárgyalási idő keretén kívül kell elin­tézni. A miniszter beszédét azért zavarták meg, mert a szabályok szerint nem lett volna joga szólnia s igy a szólás jogát a szabályok ellenére adta meg neki a ház elnöke. Konstatálja különben, hogy az elnököt félrevezették a jegyzők, akik azonban készek voltak tanúskodni amellett, hogy itt hiba nem történt. In­dítványozza, hogy a miniszter válasza felett a szava­zást az ülés végére halaszszák s előbb a kérvényeket intézzék el. Ha azt nem határozná el a ház többsége, ők a szabályok megsértése ellen teljes erejükből fog­nak tiltakozni. Elnek a házszabályok megtartását épen úgy óhajtja, mint bárki utas. Mócsy Antal :feláll, hogy a miniszter vála­szára reflektáljon. (Nagy zaj balról.) Justh Gyula : A kérvényeket akarjuk tárgyalni! Mócsy Antal úgy veszi észre, hogy alig fog beszélhetni. Először azért, mert a miniszter szavaiból semmit se értett. De ha nem is volna így, úgy látja, hogy a hangulat miatt alig tudna szóhoz jutni. Arra kéri ő is a házat, hogy most a kérvényeket tárgyal­ják, hogy ő addig a gyorsirodában elolvashassa a mi­niszter beszédét. (Viharos derültség.) Elnök : Tudomásul veszi a ház a választ ! igen vagy nem ? (Óriási zaj.) Eötvös Károly: A kérdés föltevéséhez.. kér szót Az elnök beismerte, hogy tévedés forog fenn. Igaz, mulasztást követett el az ellenzék is, hogy e kérdést előbb fel nem hozta, de hibázott az elnök is. Kéri ő is, hogy a szavazást a kérvények tárgya­lása után ejtsék meg. Elnök: Minthogy neki is az az óhajtása, hogy a kérdést közös megnyugvással intézzék el, ajánlja a háznak, hogy já­ üljön hozzá Mócsy Antal kéréséhez, akinek intencióját csak most értette meg. A ház úgy határoz: Következnek A kérvények. Perényi Zsigmond báró referálása alapján az­után a kérvényeket vita nélkül letárgyalják. Több kérvény érkezett be a 48-as események megünneplése tárgyában. Kossuth Ferenc tudni akarja, vajon április 11-ének vagy március 15-ének megünnepléséről van-e szó ? Bánffy Dezső báró mi­niszterelnök : A feliratokhoz a házszabályok szerint, mivel ebben az ülésszakban más hasonló kérvények fölött határoztak, többé hozzászólni nem lehet. Eötvös Károly : A bizottság azt indítványozza, hogy a feliratok a miniszterelnöknek kiadassanak. Ő he­lyesebbnek tartaná, ha leléteznének a ház asztalára. Bánffy Dezső báró miniszterelnök maga is helyesebb­nek tartotta volna, ha így történik, de saját nézete elle­nére is köteles magát ő is a házszabályokhoz tartani. Sima Ferenc hozzájárul Eötvös Károl indítványához. Bánffy Dezső báró miniszterelnök : Ha a házszabá­lyok ilyen incidentális megváltoztatásához hozzájá­rulhatna, elhiheti Sima Ferenc, hogy ő kitűnően tudna ez eszközzel élni, így első­sorban is azt sta­tuálná, hogy Sima itt egyáltalán ne is szólhasson. (Derültség.) A házszabályok szigorú megtartása a kisebbségnek érdeke. Ő különben, ha a kérvényeket neki kiadják, nyomban le fogja őket tenni a ház asztalára. Makfalvay Géza azt hiszi, hogy ha a szabályok szavai ellen vétenek, az értelme ellen bizo­nyára nem vétenek, ha a kérvényeket a ház asztalára helyezik. Györy Elek: E kérvényekben arról van szó, hogy melyik napot avassák ünneppé. E fölött még nem határoztak. Azért helyes az, hogy e törvé­nyek most, mikor hasonló tárgyú javaslatot tárgyal­nak, a ház asztalára tetessenek. Bánffy Dezső báró miniszterelnök : Itt arról van szó,­hogy a ház ebben az ülésszakban egy csomó hasonló tárgyú kérvény fö­lött határozott s ezért új határozatnak nincs helye. Behozzák a feliratokat kapcsolatban a­­ törvényjavas­lattal, mert itt most nem arról van szó. A ház a bizottság javaslatát fogadta el. Bánffy Dezső báró miniszterelnök: A neki kiadott kérvényeket leteszi a ház asztalára. (Tetszés.) A kecskeméti­ állami hivatalnokok kérvényénél, magasb lakbérosztályba leendő colózás iránt Eötvös Károly indítványozta, hogy a kérvény pártolólag adassék ki a pénzügyminiszternek. Lukács László pénzügyminiszter: Nincs ki­fogása ez ellen, de a »pártolólag” szó nélkül is a legnagyobb figyelemmel lett volna elintézve ez a kérvény. A ház Eötvös javaslatát elfogadja. A papi természetbeli szolgáltatások megváltása tágyában Eötvös Károly pártolja a kérvényt és indítvá­nyozza, hogy pártolólag adassék ki a kérvény a val­lásügyi miniszternek. Wlassics Gyula vallás és közoktatásügyi mi­niszter ragaszkodik a kérvényi bizottság javaslatához, mert nem tudja, mikor lesz abban a helyzetben, hogy javaslatot tehessen. Eötvös egy megjegyzésével szem­­ben mentegeti, miért rendelte el az iskolákban április 11-ikének ünneplését., A ház többsége a kérvényi bizottság javaslatát elfogadja. A kérvények letárgyalása után Elnök: A hétfői ülésre a 48-as törvényalkotá­sok félszázados emlékének ünnepléséről szóló ja­vaslat folytatólagos tárgyalását tűzi ki. Jelenti, hogy most következik a miniszteri válasz dolgában a határozat, ttt vihar. Mócsy Antal: A gyorsírók jegyzeteikkel még nem készültek el s igy még mindig nem tudja, mit válaszolt neki a miniszter. Kéri a házat, hogy vá­laszát szerdán mondhassa el. (Felkiáltások jobbfelől: Ma ! Ma!) Elnök: A ház a képviselő úrnak egy meglehe­tősen szokatlan kérését már teljesített és joggal elvárja tehát, hogy ma mondja el válaszát. Mócsy Antal: Ő a fönnálló törvényekből gya­nítja, hogy a miniszter mit válaszolhatott. Cáfolja részletesen, azután a miniszter állításait. A választ nem veszi­ tudomásul. Major Ferenc: A házszabályokhoz kér szót. (Fölkiáltások jobbról : Eláll ! Eláll !) Miután a ház nem határozatképes, kéri a szavazást hétfőre ha­lasztani. Tisza István gróf: Ehez húsz képviselő által támogatott indítvány szükséges. Elnök: Minthogy az indítványt húsz képviselő nem támogatja, nem vehető tekintetbe. Fölteszem a kérdést­. • Assaóth János: Szavazás előtt kéri konstatálni a ház határozatképességét. . . Elnök: A házban csak 93 képviselő van je­len. Azt hiszem, helyesen járunk el, ha a szavazást hétfőre halasztjuk. Gajári Ödön: A házszabályok rendelkeznek arra az esetre, ha a ház határozatra való képtelen­sége konstatáltatik. Többször fordult már elő, hogy az ellenzék mesterségesen idézi elő a ház határozat­­képtelenségét. A szabályok katalógus olvasását köve­telik. Kéri a szabályok szigorú alkalmazását, hadd tűnjék ki, kik azok, akik mesterségesen idézik elő a ház határozatképtelenségét. (Tetszés.) Mócsy Antal: Már két óra elmúlt s igy senki se köteles most jelen lenni. Elnök: Mócsy a szabályokat helytelenül inter­pretálja. A szabályok értelmében, mivel a vita két óra előtt kezdődött, senki sem távozhatott tehát jogosan.­ Az ülést a szabályok szerint öt percre felfüggeszti. Szünet után.­­ Elnök az ülést újból megnyitja. Minthogy a ház határozatképességét most nem kifogásolják, föl­­teszi a kérdést a szavazásra, elfogadja-e a ház a miniszter válaszát? A többség a választ elfogadja. Ülés vége 2 óra 35 perckor. 16____________________. PESTI HÍRLAP 1898. március 13. Magy. kir. államvasutak {Nyugotmagyar osztrák vasúti kötelék.) A nyu­­gotmagyar osztrák vasúti kötelékben 1897­. január hó 1-től érvényes II. rész 3. füzet 9. tétele alatt ásvány­víz szállítására foglalt és a nevezett díjszabási füzet I. pótlékával módosított díjtételek, továbbá 61. és 62. tétele alatt porcellán, favénce és kőedényáruk szállí­tására foglalt, végül 63. tétele alatt ugyancsak porcel-u­lán, layence és kőedényáruk szállítására foglalt és az I. pótlék utján módosított közvetlen díjtételek 1. évi május hel­ével hatályon kívül helyeztetnek. (Osztrák-magyar vasúti kötelék.) Az osztrák­magyar vasúti köteléknek 1895. évi január 1-től ér­vényes III. rész 2. díjszabási füzetéhez 1897. október 1-ére kiadott III. pótlékban a következő díjtételek he­lyesbítendők. 1. 1898. március 3-tól való érvénynyel:­ a 7-ik oldalon a Jászberény-Domstadtl viszonylatban kitüntetett 100 kg.-kinti 368 filléres dijtétel 100 kg.-­ kint 268 fillérre; 2. 1898. április 1-től való­­ érvény­nyel : a 8-ik oldalon a Kún-Szen­t Miklós—Tass-Stohl- Karlsdorf viszonylatnak 100 kg.-kint 202 filléres díj­tétele 100 kg.-kint 263 fillérre, továbbá a 13-ik, a Thuzser—Born-Andersdorf viszonylatban kitüntetett 100 kg..-kint 236 filléres díjtétel 100 kg.-kint 326 fillérre és a Thuzsér—Freudenthal viszonylatnak 100 kg.-kint;­ 218 filléres díjtétele 100 kg.-kint 318 fillérre.

Next