Pesti Hírlap, 1898. március (20. évfolyam, 60-90. szám)

1898-03-27 / 86. szám

* (A párisi nagyopera) nyugdíj-alapja — a most kiadott 10-ik évi kimutatás szerint — 4.018,000 franknyi vagyonnal bír. Az alapból 208 nyugdíjazott tag évente összesen 201,000 frank nyugdíjat élvez. * (Sembrich Marcella) olasz opera-társulatá­­val­­ évi április hó 16-dikán kezdi meg vendégsze­replését a bécsi Carl-színházban. A társulat ugyanaz, amely Lembrich Marcellát tavalyi amerikai diadalútjá­­ban is kísérte; főbb tagjai: Kit­zu Aurelia, a new­­yorki Metropolitan house művésznője, Enrico Giamnini, Antonio Magini-Coletti, Vittorio Arimondi és S. Ta­­vechia. A zenekart Enrico Benignani karmester ve­zényli, az énekkar a milánói Scala kardalnokaiból van összeválogatva. * (Rostand Edmond), a Cyrano de Bergerac boldog szerzője, nem éri be a költő habáraival és a szerző rengeteg tantiémeivel, hanem — amint már emlí­tettük — színész akar lenni. Eddig csak statisztálni mert, de fővágya az, hogy Cyranóját maga játszsza el. Coquelin biztatja, hogy csak készüljön a merész vállalkozásra. Rostand megígérte, hogy Brüsszelben jótékony célra eljátszsza nejével a III. felvonás erkély­jelenetét. — Párisban nem meri még ezt megtenni. * (El padre Juauico.) Guimera angol három felvonásos drámája a madridi Teatro Espagnolban jelentékeny sikert aratott. A kritika azonban ellensé­ges magatartást tanúsít Guimera ellen, aki a kataló­­niai szeparatista törekvések lelkes szószólója. »Maria Rozac című első műve országszerte híressé tette. Az új dráma Rozo parasztlány és Toni bojtár szerel­mi történetéről szól. A gonosz Lorenzo azonban ár­­mánykodik Toni ellen és le akarja lőni. A golyó Ju­­anico lelkészt találja, aki haldokolva azt vallja, hogy öngyilkossá lett, így menti meg Lorenzot. A darabban a szent szűz is szerepel, és ez is hozzájárult az új­donság sikeréhez. * (A direktor köszönete.) A párisi Váriétés színházban Lavedan »Nouveau Jeu« című víg­­játékának ötvenedik előadása alkalmából az igazga­tói szobába szólították a szereplőket. Ezek tudták, hogy Samuel igazgató nincs Párisban és kíváncsian várták, hogy mi lesz. A szoba közepén pezsgős pa­lackok és poharak voltak, ezek közt pedig egy­­ fonográf. Brasseur titkár működésbe hozta a gépet és ez megszólalt. A Rómában időző direktor ily után köszönte meg a közreműködők fáradozását. Persze, hogy a szellemes meglepetéstől duplán ízlett a p­ezsgő. * (Az ujfanlandi és a bernáthegyi.) Bis­son új bohózata, amelynek címe : Le Terre-Neuve, a minap került bemutatóra Bécsben „Der Neufanländer“ cím alatt. A müncheni színház is lefordíttatt­a a bohó­zatot, de itt már „Der Bernhardiner“ lett a cím­e. Most még csak az kell, hogy Berlinben „Pudlinak“ kereszteljék a kutyás komédiát, amelyben különben nincsen dolga semmiféle ebnek. * (Cáfolat.) A Figaro megírta, hogy Diaz Eugéne zeneszerző házasodni készül. Diaz erre a Figa­róhoz cáfoló levelet intézett, amelyben arra hivatko­zik, hogy hatvan egynéhány éves. Végül ezt írja: — Várok, amíg vénebb leszek, hogy majd aztán kövessem el ezt az édes őrültséget. szágos gazdasági egyesület dísztermében folyó évi ren­des beszámoló és tisztújító közgyűlését, amely alka­lommal az egyesület által terjesztett olcsó méhkaptá­­rok, továbbá különféle méhészeti eszközök is be lesz­nek mutatva.­­ Az erzsébetvárosi kör az április 11-iki fáklyásmenetben szintén részt fog venni. A kör tag­jai a menetben való részvételre március 27-ig jelent­kezhetnek a kör titkáránál. — A magyar közgazdasági társaság mai ülésén dr Gorove László fölolvasást tartott a tőke jelentőségéről és a szocialisztikus elmélet kriti­kájáról. Az előadást nagy tetszéssel fogadták. Egyletek és intézetek. — A budapesti újságírók egyesülete ez évi április hó 3-án (vasárnap) délelőtt 11 órakor tartja az egyesület helyiségeiben (IV. Károly­ körút 4. sz.) második rendes közgyűlését, amelyen a tiszti­kart és a választmányt fogják megalakítani.­­ A magántisztviselők országos nyug­­díj-egyesülete március 28-án este 7 órakor saját helyiségeiben (VII. Kerepesi­ út 78. sz.) tartja igazga­tósági ülését.­­ A budapesti borbély- és fodrász­seg­é­­dek szakegyletének alapszabályait a belügyminisz­ter január hó 30-án jóváhagyta, az egylet meg is kezdte működését és nagyban igyekszik feladatának megfelelni. Minden lehetőt megtesz az elnökség, hogy a tagoknak jogi védelmet nyújtson és céljához képest munkanélküli- és utas­segélylyel ellássa tagjait, valamint könyvtárt létesítsen, hogy a tagoknak mód­jukban legyen olvasni és magukat szellemileg is kiké­pezni. — Az egylet könyvtár-alapja javára f. é. ápri­lis hó 10-én, vasárnap, a Széchnyi-kiosk összes he­lyiségeiben táncvigalommal, zonapostval s confetti-dobá­­lással egybekötött alakuló ünnepélyt rendez. A ren­dező bizottság irodája : VI. Izabella­ utca 44. b. I. em. 18. ajtó alatt van. Mint értesülünk, a bécsi fodrász­segédek is jelen lesznek a fényesnek ígérkező ün­nepélyen. — »A budapesti (budai) Tanító-egylet« április hó 2-án (szombaton) d. u. 5 órakor a II. ker. Margit-köruti el.­iskola tornatermében közgyűlést tart. — A budai tanitó-egylet április 2-án dél­után 5 órakor tartja közgyűlését a Margit-körúti is­kola tornatermében. A közgyűlés után Verösi Lipót és Szabó Lajos tanítók szakelőadásokat tartanak.­­ A nagyváradi Szigligeti-társaság, a vidék egyik legagilisabb irodalompártoló egyesülete, holnap, március 27-én tartja közgyűlését a nagy­váradi városháza nagytermében. — A magyar országos méhészeti egye­sület holnap, vasárnap, március 27-én délelőtt 10 tagkor tartja Budapesten, a Köztelken (ülői-ut) az or­ PESTI HIRLAP 1898. március 27. 6 __________ Fővárosi ügyek. — A pénzügyi és gazdasági bizottság ma délután ülést tartott Matuska Alajos tanácsos elnöklése mellett; előadó Sereghy Zoltán jegyző volt. Láng György tanácsos előadása alapján helyt adott a bizott­ság Kurfürst Miksa felszólalására a Karmelita-rend ama kérelmének, hogy a VI. kerületbeli templomuk építési költségének egyharmad részét a főváros en­gedje el; a bizottság azonban kikötötte, hogy ez az egyharmad rész a 60.000 frtot túl ne haladja. — Ja­vasolja a bizottság, hogy az országos lawn-tennys­­klubnak engedjék át a Stefánia-út mellett levő mes­terséges jégpálya egy részét.­­ A tűzoltóság létszá­mának szaporítása május hónap elsejétől fogva meg­történik, a fizetésük javítása pedig máig az idei ja­nuár hó 1-től fogva kezdődik. Az eként mutatkozó 25,113 frínyi költség-többlet fedezetét a bizottság ma kimutatta. Többrendbeli költség­ fedezeti és bérleti ügy elintézése után az ülés véget ért. — A papi javadalmak rendezése. A szé­kes­fővárosi r. karb, lelkészek és segédlelkészek java­dalmazásának rendezése tárgyában ma délután kez­dették meg a tanácskozásokat. A fővárosi bizottsági tagokból s az összes kath. lelkészekből álló értekez­let a régi városházán ült össze a polgármesteri te­remben Halmos János polgármester elnöklése mellett. Az értekezlet bizalmas jellegű volt. — Kerékpár- és szikvizadó. A tanács mai ülé­sében folytatta a főváros jövedelmeinek szaporítására vo­natkozó javaslatok tárgyalását és elfogadta többek közt a pénzügyi osztálynak a szikvíz és a kerékpárok megadóz­tatására nézve tett javaslatait. A szódavíz, ideértve az artézi és margitszigeti szénsavas vizeket, a jövő év­től kezdve literenként egy krajcár adó alá fog esni; ebből mintegy 140.000 frtnyi évi jövedelmet várnak. A kerékpárokkra és ehez hasonló forgalmi eszközökre évenkint 5 frtnyi adót akar a tanács kivetni, ennek fejében minden kerékpár plébjegyet kapna, mely le­hetővé teszi az ellenőrzést; a kerékpáradó alól föl lesz mentve a posta és távirda szolgálatában használt, valamint más hivatalos és gyermek-játékszerül szol­gáló kerékpárok a betegek által használt háromkerekű kocsik is. KÉPZŐMŰVÉSZET. * (Az uj ország­ház falfestménye.) Az új országház belső csarnokaiba, valamint az üléster­mekbe művészi falfestmények jönnek. E képekre az országház építő­bizottsága már a múlt évben pályá­zatot hirdetett, mely ez év január 5-én járt le. Tizen­öt művész pályázott történelmi vázlatokkal és képek­kel. Műveik sorsáról azonban most, három hónap múlva, sem tudnak semmit. A bizottság vagy meg sem nézte a képeket, vagy megbírálta, de a bírálat eredményéről valószínűleg elfelejtette értesíteni a pá­lyázó művészeket. * (Baross Gábor szobra.) A vasminiszternek, Baross Gábornak szobra, melyet Szécsi Antal mintá­zott, már majdnem készen van az ércöntő műhely­ben. A héten hozzáfogtak a keleti pályaudvar előtt elterülő parkban a talapzat fölállításához. Ez a talap­zat terméskőből készül és reája jön Baross Gábor álló alakja. A szobor leleplezése az idei év tavaszán lesz nagy ünnepségek közt. * (Magyar művészek Algírban.) A magyar művészvilágnak két jeles fiatal tagja jár huzamosabb idő óta külföldi tanulmányúton. Vastagh Géza, az is­mert nevű állatfestő és öcscse, ifj. Vastagh György szobrász. Két hónap óta Algír különféle vidékeit jár­ják, ahol valamikor a nemes vadak tanyáztak, míg a francia civilizáció ki nem irtotta. A fiatal festőművész, sajnos, ott sem tanulmányozhatja már a szabadságban élő oroszlánt, sem a királytigrist, de igenis a válto­zatosságban kifogyhatlan természetet, mely ma is az, ami volt évszázadok előtt. Már eddig is igen sok fényképet és vázlatot készített, amelyek gazdag anya­got szolgáltatnak majd ezután megfestendő oroszlán­képeihez, melyek a nemes vad imponáló alakját a ter­mészet igaz dekorációjában, a saját otthonában mu­tatják be. Szobrász öcscse sem tétlenkedik, hanem egyre-másra gyúrja az atabs és néger típusokat. A fia­tal művészek érdekes leveleket írtak haza ottani kaland­jaikról és szenvedéseikről, amelyeket a máskülönben forró levegőjű Algírban a hideg miatt állottak ki, így például Tem­el-el-Haadban a múlt hó 25-én 20 d­mr. magas hó esett, erős zivatarral, ugy, hogy mikor másnap kirándultak az oda nem messze eső hites cédruserdő megtekintésére, térdig gázolták a havat. NAPI HÍREK.­ ­ (Személyi kir.) Oaszágó Manó kir. ítélő­táblás birót, a budapesti kir. büntető járásbíróság veze­tőjét, mai nevenapja alkalmából úgy a bírók, mint a többi tisztviselők üdvözölték. Gajzágó bíró hálás kö­szönettel fogadta a járásbirósági alkalmazottak meg­emlékezését.­­ (A román királyi pár Abbáziában.) Fiuméból sürgönyzik nekünk. A „Bilancia“ jó for­rásból értesül, hogy a román királyi pár április első felében Abbáziába érkezik.­­ (Natália főhercegnő halála.) Mohácsról sürgönyzik nekünk. Frigyes főherceg családi gyásza alkalmából a lakosság nevében Toldy biró kondoleált, mire a főhercegi család táviratban meleg hangú kö­szönetet mondott; a temetésre a bellyei uradalomtól többen Bécsbe utaztak. Pécsről sürgönyzik­­ Frigyes főherceghez Natália főhercegnő elhalálozása alkalmá­ból Baranya vármegye törvényhatósága nevében Trixler Károly alispán . intézett részvéttávira­tot, mint a vármegye első­­ földesurához, Pécs szab. kir. város nevében pedig, mint a pécsi háziezred tu­lajdonosához, Majorossy Imre polgármester intézett részvéttáviratot. A főh­erceg a maga és családja ne­vében szintén táviratokban felelt, hálás köszönetének adva kifejezést a családja iránt tanúsított rokonszenv megnyilatkozásáért.­­ (József Ágost főherceg visszatérte Afrikából.) József Ágost főherceg tudvalevőleg nejével Auguszta főhercegnővel tanulmányutat tett Afrikában, beutazva egyebek közt a Sahara sivatagot is, sok viszontagság között. Afrikából Palermóba való visszatértek alkalmával, amint a főherceg dr. Timon Ákos miniszteri tanácsos egyetemi tanárhoz intézett levelében írja, nagy vihart állottak ki. A földközi tengeren olyan ciklon uralkodott, amilyen ember­­emlékezet óta nem fordult elő. Az óriási vihar több hajót tett tönkre. A főhercegi pár hajója is csak nehezen bírta ki a vihart. A kikötőbe megérkezve, a hajó nem tudott kikötni s igy a szélviharban csóna­kokon szállottak partra, szinte életveszélyben, mert a hullámok csak ugy dobálták az ingatag csónakot. A főhercegi pár azonban szerencsésen partra szállhatott. Az óriási vihar Szicíliában is leírhatatlan károkat oko­zott. A hullámok sok kikötőt leromboltak, az orkán számos házat a tengerbe sodort, más házaknak a tetejét vitte el. József Ágost főherceg e nagyérdekű tanulmányútján ép úgy, mint a már megelőzőkről napló formájában tüzetes följegyzéseket tett a helyi sajátságokról, szokásokról és jogi viszonyokról és e­­följegyzései alapján több kötetre terjedő tanulmányt fog nyilvánosságra bocsátani.­­ (Jókai Mór gyengélkedik.) Mint rész­véttel értesülünk, Jókai tíz nap óta gyengélkedik. A Petőfi-szobornál halt meg március 15-dikén.­­ (Jurics Mihály betegsége.) Juriss Mihály a haragos öreg néppárti képviselő szerencsétlenül járt tegnap. Privigyén prédikált a jó Juriss Mihály áhitatos hívek előtt. Javában tartott a prédikáció, mikor a plébá­nos hirtelen rosszul lett és a szószékben összeesett. Az orvosok szélhűdést konstatáltak. A szívós természetű Juriss Mihály azonban, tisztelőinek örömére, most már túl van a veszélyen. — (Midi Kovács György táborszernagy) már annyira fölépült, hogy látogatóit hosszabb időn át fogadhatja. Ma Lobkovitz Rudolf herceg hadtest-parancsnok, báró Dániel Ernő miniszter és Gromon ezső államtitkár is meglátogatta a beteg táborszer­nagyot, aki már karosszékében ülve fogadta vendégeit.­­ (Zola levele.) A bécsi »Wage« egy, több ezer aláírással ellátott rokonszenvi nyilatkozatot kül­dött Zolának. Zola most dr Lothar Rudolfhoz a kö­vetkező köszönő levelet intézte: Drága uram és kedves kollegám! Valóban za­varba ejt, hogy önnek előbb nem írtam, hogy köszö­netet mondjak a nekem küldött csodaszép adresse számos aláírásáért. De oly zűrzavarba jutottam, hogy még senkinek sem fejezhettem ki köszönetemet. Semmi sem becsesebb előttem, mint a rokonszenv e bizonyí­tékai, melyek hozzám mindenfelől jőnek, s én azokat Franciaország nevében elfogadom, mely még mindig a szabadság és az igazság nagy nemzete marad. Eszméletre fog térni s a világot igazságossága által bámulatba ejti. Még egyszer: köszönet önöknek mind­nyájuknak ! Testvéri üdvözlettel az emberiség ne­vében Zola Emil. — (Baumgarten altábornagy halála.) Bécsben ma reggel meghalt Baumgarten Miksa nyug. altábornagy 74 éves korában. 1848-ban Olasz­országban,’ 1849-ben Magy­arar­országon küzdött a sza­badság­ ellen.­­ (Díszülés az egyetemen.) Az Egyetemi kör jogi szakosztálya ma este tartotta a 48-as jogal­kotásokat ünneplő diszülések másodikát. Vécsey Ta­más és Timon Ákos egyetemi tanárok s az ifjúság jelenlétében Perl Imre a 48-as vallásegyenjogúság­­ról tartott magvas előadást, Borsodi Miklós pedig­­ mély tanulmányra val­ó eyekeztjét olvasott föl az er­­­­délyi unióról. S­pir-

Next