Pesti Hírlap, 1898. március (20. évfolyam, 60-90. szám)

1898-03-06 / 65. szám

SZÍNHÁZ és zene. * (Színházak jövő heti műsora.) A nem­zeti színház műsora­. Hétfőn: Nőuralom; — kedden: Létért való küzdelem; — szerdán: Mukányi; — csütörtökön: Constantin abbé; — pén­teken : A koronáért (először); — szombaton: A ko­ronáért (másodszor); — vasárnap: A koronáért (har­madszor). A várszínház műsora: Csütörtökön: Nőuralom; — szombaton: Pont-Riquet család. A vígszínház műsora: Vasárnap délután : Cou­­lisset ur !; — este : A nőszabó; — hétfőn : Vége a szerelemnek ; — kedden : Coulisset ur ! (Hegedűs Gyula fölléptével); — szerdán: Vége a szerelemnek; — csütörtökön: A nőszabó; —­ pénteken: Niobe;— szombaton: Coulisset­ur!; — vasárnap délután: A nőszabó; — este: A harang. . A népszínház műsora a következő: Vasárnap délután: 1000 év, este: A talmi hercegnő; — hétfőn : A baba ; — kedden : A varázsgyűrű ; — szerdán : A baba ; — csütörtökön: A talmi hercegnő; — pénteken: A szultán; — szombaton: A talmi hercegnő;— vasár-­­­nap délután: Tündérlak Magyarhonban, este : A varázs­­gyűrü. A Magyar színház műsora: Vasárnap délután: ■ A kikapós patikárius, este: A Miehu leányok Komá- ' romi Mariskával; — hétfőn: A gésák Komáromi Ma­riskával; — kedden: A Miehu leányok Komáromi Mariskával; — szerdán : A gésák Komáromi Mariská­val ; — csütörtökön: A Miehu leányok Komáromi Mariskával; — pénteken : A gésák Komáromi Maris­kával ; — szombaton : Aranylakodalom (1848—1898) először; — vasárnap délután : Aranylakodalom (1848— 1898) másodszor; — vasárnap este: Aranylakodalom (1848—1898) harmadszor. * (Nemzeti színház.) Hétfőn, e hó 7-én Szigligeti Ede születésének évfordulója alkalmából a­­ Nőuralom kerül színre, a főszerepeket Gyeness, Ná­­i­day, Dezső, Cs. Alszeghy Irma, K. Gerő Lina és Pa­lotai Piroska játszszák. — Coppée A koronáért c. öt felvonásos verses szomorújátékának első előadása­­ pénteken, e hó 11-én lesz. A darab, amelyet Ábrányi­­ Emil fordított magyarra s amelyhez az igazgatóság új jelmezeket és díszleteket készíttetett, a következő sze­reposztással kerül színre: István, püspök — Bér- , csényi, Brankomir Mihály — Szacsvay, Konstantin — Mihá­lyfi, Benkó — Gyeness, Uros —­ Egressy, Lazar — Ivánfi, Török fogoly — Kőrösmezei, Őrszem — Bakó, Kecskepásztor — Latabár, Barildé — Jászai Mari, Milica — P. Márkus Emilia, Anna — Kertész, Zsófa — Zilahyné, Alexis — Vásárhelyi. * (A m. kir. operaházból.) Az operaházban Spányi Irma, ki legutóbb Rómában, Turulban, Ame­rikában is működött, néhány szerepben mint vendég­­ lép föl. Először Aida-ban fogja énekelni Amnerist. Pénteken a vidéki hírlapírók szövetsége javára »Angot«­­ Lecoqu híres operettje kerül színre rendes heli árak­­ mellett. — Sztojanovits Jenő két fölvonásos operájából »­Ní/ion«-ból már javában folynak a próbák. A dalmű még e hónapban színre kerül a következő szereposz-­­­tással: Susanne-Ninon Ábrányiné; Ivette: Payer ; Charlotte : Valent; Philippe Arányi; Villemamnon­­ gróf: Takács; De Chat: Kertész; De Foix: Kiss Gaston : Mihályi; Gontron : Kornai ; Komornyik : Hegedűs.­­ Perotti gyakori gyengélkedése miatt két heti szabadságot kért és kapott, minek következtében a vasárnapra kitűzött: »Próféta” előadását elhalasz­tották s helyette a »Parasztbecsület« kerül színre. * (Újházi-válság­ ?) Félhivatalos értesítők ma a következő helyreigazító és cáfoló adatokat köztik : »Újházi-válság« és hasonló címek alatt néhány lap olyan híreket közöl, melyek részben alaptalanok, rész­ben olyan ferdítések, melyek a helyreigazítást megkö­vetelik. így azt írják, hogy Újházi Edét olyan illetmé­nyektől fosztotta meg a belügyminiszter, melyek hiá­nya az ő megélhetését fölötte nehézzé teszi s arra kényeselik­, hogy a nemzeti színháztól megváljék. Ebben a valóság a következő: Azt az illetményt nem a bel­ügyminiszter, hanem a kormánybiztos az operaház igazgatójának előterjesztésére szüntette meg és pedig volt az az illetmény Újházinak az operaháznál játék­mesteri állásával járó 1500 forint illetménye s meg kellett szüntetni ez illetményt azért, mert mint erről a művészt még január hó első napjaiban hivatalosan is értesítették, »nem volt alkalma az operaház érde­keiben szolgálatokat teljesíteni.« Teljes valótlanságot tartalmaz az egyik lapban közzétett nyilatkozatban fog­lalt azon állítás," hogy az említetteken felül Újházinak személyes pótléka is beszüntettetett, mert szemé­lyes pótlékról ezúttal szó sem volt. Ami a művész megélhetését illeti, ezt talán még művészetének teljes méltánylása mellett is lehetőnek kell tartani, amidőn Újházi fiz­­ése a nemzeti színháznál évi 8000 írt, a vasárnapi délutáni előadások felügyeletéért 1­600 írt, s ami jóformán csak tiszteletdíj, a tanári fizetése a színészed iskolában 1000 írt, s amidőn a budai és vasárnap délutáni előadásokban részt vesz, szintén külön fellépti díjat kap, úgyszintén kapja ezt minden túlfellépésért is, összesen tehát körülbelül 10—11.000 forint; ehez járul még az is, hogy a nemzeti színház igazgatósága elég gyakran ad engedélyt Újházinak a vidéki vendégszereplésre, ami szintén nem jár jö­vedelem nélkül. Mindezek alapján van okunk hinni, hogy a lapok által emlegetett állítólagos sérelmek nem szolgálhatnak okul az „Újházi-válság jogosult­ságára.“ * (1848. a népszínházban.) A népszínház 48-as darabjában az egyetemi polgárok vállalták ma­gukra a statiszták szerepét. Százhúsz egyetemi polgár vállalkozott a hazafias darabban való közreműködésre s az első próbát hétfőn délután fogják megtartani a népszínház színpadán.­­ A darab díszleteinek nagy­része már elkészült Spantast Ágoston műtermében i­­most készülnek a honvédruhák, amelyeknek mind­egyikét eredeti minták után készítik. * (Aranylakodalom.) Beöthy László és Rákosi Viktor Aranylakodalom (1848—1898) című látványos szinjátéka, mely szombaton, e hó 12-én, kerül először szinre a Magyar Színházban, nyolc képből áll. A ké­pek címe a következő: 1. Az aranylakodalom (1898.) H. Táncsics börtöne előtt. III. »Leborulok a nemzet nagysága előtt.« IV. A piskii hídnál. V. Budavár be­vétele. VI. Oroszok a Hortobágyon. VII. Az utolsó ágyú. VIII. A ma. — A darab két főszerepét Hettvey Aranka és Molnár László játszszák. Rajtok kívül a színház egész személyzete részt vesz a darabban. A főbb szerepeket Sziklai Kornél, Boros Endre, Somló Emma, Aranyossy Janka, Láng Etel, Szilágyi Vilmos, Ferenczy Károly, Balla Kálmán, Füredi Béla, Mátrai József, Iványi Antal, Szentmiklóssy Béla, Székely Sándor, Kalmár József és Odry Zuárd játszszák. * (A szultán) Verő György népszerű operettje hosszú pihentetés után ismét műsorra kerül a nép­színházban. Pénteken Küry Klárával Roxelane­­szere­pében, m­íg a szultán szerepében ezúttal először lép föl Palóczy Bed­a, a kolozsvári nemzeti színház volt pr­imadonnája. * (Hegedűs Gyula föllépése.) Hegedűs Gyula, a Vígszínház kitűnő művésze, akit nehéz be­tegsége hosszabb időn át távol tartott a színpadtól, kedden, március 8-án, lép föl betegsége után először a Vígszínház­ban. A jeles művész Coulisset úr! cím­szerepét játszsza, amely legnagyobb sikerű szerepe volt ebben az évadban. * (Március 15-ike a Vígszínházban.) A Vígszính­a a legnagyobb gol­ddal készíti elő Kozma Andornak »A szabadság ünnepére« című, három képből álló alkalmi darabját. A darabot egy apotheó­­zis fejezi be, amelyben a magyar szent koronának remek szép képe lesz láthatóvá, a koronát heraldikai hűséggel villamos izzólám­pácskákkal állítják össze s kettelől a lelkesedés és a béke nemfői tartják. Ez a kép meglepően szép lesz. Az apotheózis maga a bé­ke áldását tünteti föl. A legn­agyobb gondot fordítja a színház a korhű jelmezekre is. * (A gyermekszínházban) holnap, vasárnap, „Az aranycsoda-almafa és a három elvarázsolt király­­leány“ etthü varázsrege kerül színre. Az újdonságot, amelynek múlt csütörtökön fényes sikere volt, jövő csütörtökön, március 10-én és március 17-ikén ismétlik, még­pedig mint jótékonycélú előadást a fővárosi tanítók segélyegylete javára. Jegyek már délelőtt kaphatók. Az előadások fél öt órakor kez­dődnek. * (Városligeti színkör.) Feld Zsigmond igaz­­ga­tó a nemsokára megnyíló városligeti színkör műsorá­ról már jó eleve gondoskodik. Megszerezte a »Theater an der Wien« operettjét, melyet hónapokig nagy ha­tással adtak, — az »Operabál «-t, melynek zenéjét Heuberger írta. — Egy olasz társasággal is folynak tárgyalások nagyobb vendégjáték­ ciklusra. A nyári színtársulat primadonnája Gergely Gizella lesz, aki vendégszereplése alkalmával igen előnyösen tűnt föl a fővárosi közönségnek. * (Hangverseny.) Polányi Elemér, az ismert nevű zongoraművész, kedden, március hó 8-án tartja hangversenyét a vigadó kistermében a következő mű­sorr­al: 1. Bach. Fantasia és fuga. 2. Beethoven. So­nata 31. mü. Allegro, Scherzo, Menuetto, Presto con fuoco. 3. Schumann. Papilions. 4. Chopin. Nocturne. 27. mü, 1. szám. 5. Mendelssohn. Scherzo. 6. Grieg. Berceuse. 38. mü, 1. szám. 7. Poldini. Faunes 17. mü. 8. Polónyi. b) Berceuse. 9. b) Feu follets. 12. mű. 10. c) Préludes hongroises. * (Erkel Ferencz emléke.) A magyar fil­harmóniai társulat kegyeletes dolgot művelt a minap, amikor egyik rendkívüli hangversenyének jövedelmével megvetette az alapját Erkel Ferenc síremlékének. Most már csak a magyar közönségtől függ, hogy a társulat meg is valósíthassa célját. A társulat aláírási íveket bocsátott közre s a cél lelkes támogatói közé sora­kozott mindjárt az első sorban Schunda V. József udvari hangszergyáros, aki száz koronát és 200 pél­dányt bocsátott a társulat rendelkezésére idősb Ábrányi Kornél műtörténeti korrajzából, amely Erkel Ferenc életét és működését oly beható érdekességgel és ala­possággal tárgyalja. * (Díszhangverseny.) A »Budapesti Újság­írók Egyesü­letét-nek rendező-bizottsága szenzációs számmal gazdagította annak a nagy díszhangverseny­nek műsorát, melyet e hó 9-én a vigadó nagytermé­ben rendez. Busoni Feruccio, az olasz zongoravirtuóz, aki a legutóbbi filharmóniai hangversenyen való föl­lépte alkalmával páratlanul zajos sikert aratott fölül­­múlhatatlan zongorajátékával, a bizottság fölkérése folytán kész örömmel vállalkozott arra, hogy a fényes műsoron egy számmal ő is szerepeljen. A zseniális művész Liszt: Spanyol rapszódiáját fogja előadni zenekari kíséret mellett. Hangversenyjegyek még Méry Béla zeneműkereskedéséban (Dorottya­ u. 7.) kaphatók. A hangversenyt követő banketre is nagy számmal je­lentkeztek. * (A színi tanodáról.) A hivatalosan «magy. kir. országos színművészeti akadémiá»-nak nevezett szinitanodával is foglalkozik a közoktatásügyi minisz­ternek most kiadott jelentése, amely a többek között így számol be az akadémiáról: Az orsz. szi művészeti akadémiában az 1896/97-iki tanévre az első osztályba 29 növendék vétetett fel. A három osztályban az összes növendékek létszáma az év elején 75 volt. E szám az év végéig — kimaradás, eltávozás, elbocsá­tás folytán — 68-ra apadt. E tanévben az akadémiá­nak hét nyilvános előadása volt: három — esti — a budai várszínházban és n­égy — délutáni — a nemzeti színházban. Teljes tandíjmentességben részesül e tan­évben 23 növendék, féltandíjmentességben pedig 12. Ösztöndíjban és segélyben az intézetnek 12 növen­déke részesült. Az elengedett tandíjak összege 870 forint] Az intézet végzett növendékei közül jelenleg a nemzeti színháznál harminchét, a kolozsvári nem­zeti színháznál nyolc, a vígszínháznál huszonnégy, a a népszínháznál három van szerződtetve. * (Lejáró zenemű-pályázat.) A Liszt Ferenc zeneművészkar választmánya figyelmezteti a hazai ze­neszerzőket, hogy a Királydijak címén magyar zene­művekre a következő pályadijak vannak ebben az év­ben kitűzve. I. Egy magyar zongora-rhapsodiára 400 k­orona; beküldési határidő 1898 április 30. — I. Egy magyar szövegű műdalra 200 korona; beküldési határidő 1898 április 30. — III. Egy eredeti 2—3 vagy több számból álló magyar népdal-sorozatra 200 korona; beküldési határidő 1898 április 30. —­ IV. Egy magyar tárgyú, akár az egész estét betöltő, akár an­nál rövidebb operára 4000 korona; beküldési határidő 1898 december 31. — A pályaművek idegen kézzel írva, a szerző nevét tartalmazó jeligés levél kíséreté­ben a Liszt Ferenc zeneművészkar titkárságához (Andrássy-ut 24 sz.) küldendők be. A pályázat föl­tételeinek további részleteiről a kör titkársága ad föl­­világositást. __PESTI HÍRLAP _ 1898. március 6. IRODALOM. * (Berzaviczy Albert) a volt közoktatásügyi állam­titkár,aki most a képviselőház alelnöke, parlamenti sikereihez a szépirodalmi téren aratott babérokat is készül hozzá fűzni. Olaszországi útjáról irt cikkei a legnagyobb érdeklődést keltettek irodalmi és művé­szeti körökben. A Pesti Hírlapban «Tivoli» címen megjelent tárca is teljes mértékben igazolja ezt az érdeklődést, és ilyforraán nem csoda, ha most rábír­ták Berzeviczy Albertet, hogy kötetben adja ki föl­jegyzéseit. Hadrián császár «büszkébb volt művé­­szeire, mint légióira, és nem páratlan eset, hogy államférfi irodalmi munkásságára apoly büszke, mint politikai műveire. * (Gyorsirászat.) A budapesti gyorsíró leg­újabb száma prózai és verses stenogramfokat közöl Közli a szaklap az országos gyorsiróverseny pro­­grammját. A versenyt e hó 27-én, vasárnap, 2 órakor tartja meg a képviselőház üléstermében.II. díj (per­­cenkint 220 szótag) 4 arany, II. díj (percenkint 180 szótag) 2 arany, III. díj (percenkint 150 szótag) 1 drj arany, hölgydíj (percenkint 150 szótag) 1 arany; a legszebb pályanyertes Stenogramm díja külön 1 arany. Vidéki pályázók munkáinak díjazására fön­­tartva 3 drb arany. Részt vehet a Gabelsberger-Mar­­kovits-rendszer minden követője, kivéve az ország­­gyűlési gyorsírókat és az egyes fokokra nézve azokat, kik az illető fokon már díjat nyertek, mint mérkőző­­ket bármely rendszer követőit és vendégeket is szíve­sen látnak. * (Könyv az állami számvitelről.) Az or­sággyűlés tavaly törvényt hozott az állami számvitel­ről, melyben az évek "hosszú sora alatt kitapasztalt, célszerűnek bizonyult államszámtartási elveket, szabá­lyokat, jogszokást összegyűjtve, egy rendszeres törvény keretében feldolgozva találjuk, mint ezután követendő jogszabályt. Erről a törvényről egy kiváló szakfér­fiú, dr Falussy Gusztáv állami számvevőszéki iroda­igazgató rendszeres könyvet írt, melynek címe: Az ál­lami számvitelről szóló 1897. évi XX. tc., annak törté­nete indokolása és végrehajtás utasítása. Kiadta az Athe­naeum r. társaság. A munka először is az állami számvitel történetét ejti ki s erre következik a több száz szakaszra terjedő törvény minden rendelkezésé­nek világos magyarázata, vég­ül aztán a végrehatási utasítás. Kapcsolatosan ism­ételve vannak az állami tisztviselők ellátásáról, az átköltözés alkalmával fize­tendő illetményekről szóló és egyéb fontosabb tudni­valók. A könyv ke­elését megkönnyíti a hozzá csatolt betűrendes tárgymutató. * (Hóper hek.) Ily címen gyűjtötte össze Pe­­terdi Sándor az ő beszélyeit. A csinosan kiállított kö­tetben több figyelemreméltó dolgozat akad, amely Peterdi elbeszélő tehetségére vall. * (Esztétika.) Pilo Mario esztétikáját adta ki az Athenaeum »Kézi könyvtárának« tizenhetedik kö­tete gyanánt.

Next