Pesti Hírlap, 1898. május (20. évfolyam, 120-149. szám)
1898-05-31 / 149. szám
1898. május 3f.' 8 PESTI HÍRLAP •Ä, Országos tornaversenyek, Arad, május 30 Nem volt még az országban kerületi tornaverseny, mely iránt akkora lett volna az érdeklődés, mint az aradi iránt. Olyan sokan voltak a mérkőzők és a megjelent iskolák annyira diákjaik javát állították egymással szembe, hogy a kitűzött műsorból a két utolsó szám , az intézetek versenykötélhúzása és a versenyjátékok kimaradtak, mert mire rájuk került volna a sor, öreg este volt. Pedig a verseny délután 2 órakor kezdődött. Akkorra az óriási versenytér körül futó négysoros tribün minden helyét elfoglalta az aradi társadalom minden köréből való közönség. Különben azutolsó percben mégegyszer annyi jegyet is megváltottak volna a versenytéren annak a fölemelő érzésnek a hatása alatt, melyet vasárnap délelőtt a verseny megtartása előtt dicséretes hazafias magatartásukkal ébresztettek. Laky Mátyás temesvári és Baross Viola aradi reáliskolai igazgatók szavára ugyanis azonkívül, hogy az egyes intézetek külön is megkoszorúzták a vértanuk szobrát, mind az ezer diák szűreiben is megragadó fölvonulást rendezett a tanárok vezetése alatt a szabadságtérre, ahova akkorra egész Arad összegyülekezett. A tornaverseny tanárai nevében dr Nagy Zsigmond debreceni tanár mondott remek szép beszédet, babérkoszorújukat lelővén, az ifjúság közös koszorúját pedig Láng Kornél temesvári reáliskolai tanuló tette le lelkes beszéddel. Feled Hetlen lesz az aradiak előtt az a jelenet, midőn ezer ifjú lelkes tűzzel énekelt a szobor előtt hazafias dalokat. Délben 1 órakor a vértanú-szobor előtt gyülekeztek a tanulók, honnan a katonazenekar muzsikájáéval kivonultak a városliget mögötti versenytérre. Miután az 1039 tornász 12 oszlopban fölállott, Nagy Sándor tornatanár katonás jelentést tett a Versenytiszteletbeli védnökének, Fábián László főispánnak, Imire Salecz Gyula polgármester mint elnök rövid beszéddel megnyitotta az ünnepet. Az összgyakorlatok, amelyek itt is, mint minden eddigi népes tornaversenyen, a legjobban megkapó képet nyújtották, a megis jelent ifjak kiváló fegyelmezettségéről tanúskodtak. A több ezernyi nézőközönség sokszor erős tapsokkaljutalmazta a diákokat, akiket Nagy Sándor tornatanár vezényelt, míg az egyes oszlopok élén ’Tóth Mihály debreceni, Halácsy Antal lugosi, ifj. Szigeti Benedek Gyula miskolci, Szolomayer János nagykárolyi, Rátkay József nagyváradi, Oláh Miklós szarvasi, Kiss Elek sárospataki, Müller Károly temesvári, Janel József versei, Bona Sándor szentesi, Matusik Márton aradi és Grész Ernő temesvári tornatanárok állottak. A jury tribünjén négy aradi tanítójelölt mutatta a gyakorlatokat. Az ezután következő katonai gyakorlatokat két csoportban az aradi állami tanítóképző-intézet, a debreceni, lugosi, mezőtúri, miskolci, szarvasi, szentesi, temesvári, nagyváradi főgymnázium, a temesvári és versei reáliskola és a temesvári tanítóképző végezte. Az aradi helyőrség tisztjeiből álló bíráló bizottság nagy elismeréssel adózott valamennyinek, de kitüntetésre ajánlotta az aradi tanítóképzőt, a temesvári r. kath. főgymnáziumot, a szarvasi és lugosi főgymnáziumot és a temesvári tanítóképző-intézetet. Nagy érdeklődéssel nézték ezután a személyes versenyeket a futással 100 és 150 méternyire. Ezért aranyérmet nyertek Vass Andor és Röder Ernő aradi reáliskolai tanulók, ezüstérmet Veres Gyula temesvári r. kath. főgimnáziumi, Gobi Dezső h.m.-vásárhelyi ev. ref. főgimnáziumi, Hudák János nyíregyházi ág. ev. főgimnáziumi és Gáspárdi Béla kisújszállási ev. ref. főgimnáziumi tanulók, bronzérmet Zalai Jenő aradi állami tanítóképző-intézeti, Dezsa Károly szászvárosi gimnáziumi, Joneszky Péter lugosi gimnáziumi, Vlajkovits Milán aradi gimnáziumi, Szilasi Miklós mezőtúri gimnáziumi, Lázár József aradi reáliskolai tanuló. A messzeugrásért aranyérmet kapott Zsák Zoltán nyíregyházi gimnazista, aki 5-4 méternyire ugrott, ezüstérmet Madarász Antal aradi tanítójelölt, aki 5 2 méternyire ugrott és Hoffmann Emil artféi tanítójelölt, aki 5-1 méternyire ugrott. Bronzérmet kajtat Wenkler Bódog aradi gimnazista, Ponyaszka mirály szarvasi és Ajtai Kálmán kisújszállási gimnazista. A magasugrásért kitüntették aranyéremmel Hajdú Béla debreceni gimnáziumbelit (165 cm.),ezüstéremmel Barna Tibor nagyváradi főreáliskoláit (160 cm.), Antoni Béla szászvárosi, Illési Zoltán debreceni, Steiner Jenő h.m.-vásárhelyi, és BorkaszErnő vásárhelyi gimnázistát, bronzéremmel Barth István nagykárolyi és Fehér Jenő szarvasi ginmázium-Zsebeket. A sulydolásban mindenek között kitűnt egy szarvasi diák, Weisz Mór, aki 9-28 méternyire dobta el a nagy vasgolyóbist, aranyérmet is kapott. Utána Gerlach°Jakab temesvári tanítójelölt következett 9-12 méterre, ezüstérmet kapott ő is, valamint Hantke Emil nagykárolyi gimnáziumbeli. Itt bronzérmet kaptak Bikfalvi József nagyváradi realista és Ajtai Kálmán kisújszállási gimnázista. Kötélén függeszkedve mászással aranyérmet ,érdemelt Wolfmann Nándor szászvárosi gimnáziumi tanuló, ezüstérmet Neidenbach Sándor aradi állami Gál^,aU|Sj^di Igag$, a Pauli Antal f. szentesi és Tóth Péter temesvári gimnázista. Rúdmászásért kapott aranyérmet Radi Timót temesvári gimnáziumi tanuló, ezüstérmet Mercse Viktor és Medvesy Mihály nagyváradi gimnáziumi tanulók, Vigh Béla kisújszállási és Dávid György temesvári reáliskolai tanuló. A csapattornázás szereken soká tartott, mert a résztvevők száma nagy volt. A bírálók jelentései alapján a bizottság csak ezután fogja megállapítani, mely iskolák kapnak kitüntető oklevelet. A nézőközönség egy része már kifáradva otthagyta a versenytért, midőn a délután legizgatóbb száma következett. Ez a magasra ugrás rúddal. Két csoportban 33 versenyző volt, egyik különb a másiknál. Ötnegyed óráig ugrottak az ifjak, majdnem végig mind kitartva, míg végre a 3 méteres magasság körül a nézők feszült várakozása mellett rendkívül érdekes küzdelem fejlődött ki az aradi és temesvári intézetek néhány tanulója között. A győztes Uitz Péter temesvári gimnazista lett, aki 3 méternél magasabbra vetette föl magát a nagy rúddal. Ő kapta az aranyérmet. Az ezüstérmeket Kárász Viktor ,aradi gimnáziumabeli, Gera Árpád temesvári reáliskolai és Oltványi Adorján temesvári gimnáziumi tanulók kapták. Ezalatt az idő annyira előrehaladt, hogy a diá- ■ kok izgató versenyét, a kötélhúzást és a sok szép játékot el kellett hagyni, így is fél kilenc lett, mire a bírálóbizottság a fentebbi ítéletekkel készen lett. Fábián László főispán rekesztette be a versenyt, mely után a tanárok a diákokat tanyáikra vezették, ahol estére a város vendégei voltak. Maguk a tanárok a „Fehér kereszt nagytermében gyűltek össze, ahol nagy lakoma volt az ő tiszteletükre. Az első köszöntőt a királyra Salac Gyula polgármester mondotta. Utána Wlassics Gyula közoktatásügyi miniszter képviselője, Nátafalussi Kornél főigazgató, mondott nagyhatású beszédet Arad műveit polgárságáért, Hempfner Bélafőgimnáziumi igazgató Wlassics miniszterért, egy szebeni tanár Nátafalussi főigazgatóért, Boros Viola főreáliskolai igazgató és Stauber József a tornaversenyre jött tanárokért és Nagy Zsigmond az aradi rendezőbizottságért. A versenynyertes ifjak ma átvették kitüntetéseiket, kivéve az okleveleket, melyeket a bizottság ezután fog elküldeni. Az első győztesek az érmeken felül még igen szép emléktárgyakat kaptak a Maros regatta-egyesülettől, a tornaegyesülettől, az aradvidéki tanítóegyesülettől, a kerékpár-klubtól és a Meteor kerékpár egyesülettől. A déli és a délutáni vonattal Arad szívesen látott vendégei elutaztak. * A szatmári országos tornaverseny kedvező időjárás mellett szépen sikerült. Résztvett 18 intézet 850 tanulóval és 60 kísérő tanárral. A verseny elnöke gróf Hugonnai Béla főispán volt, aki bájos nejével, Meszlémyi Gyula püspökkel, Pacor Vilmos tábornokkal, Sziber Ede tankerületi főigazgatóval, dr Chorin Ferenc országgyűlési képviselővel, Hermán Mihály alelnökkel, és mintegy hatezerre menő lelkes közönséggel az egész verseny lefolyását végignézte. Az egyes intézeteket egyöntetű működésekért oklevelekkel, a versenyben győztes ifjakat arany-, ezüst-, bronzérmekkel és oklevelekkel tüntették ki. A győzteseknek a főispán neje tűzte föl az érmeket. Verseny után a főispán és Sziber főigazgató nagyhatású beszédeket intéztek az ifjúsághoz, munkásságra, hazaszeretetre és a király iránti hűségre buzdítván őket. A tornaversenyt Erdélyi Imre tornatanár nagy szakértelemmel rendezte. * Erpérjesen a kerületi tornaverseny szintén fényesen sikerült. Délelőtt 11 órakor a vármegyeházán fényes diszgyűlés volt, melyen Szinyei Merse István nagyhatású elnöki megnyitót mondott, üdvözölvén Berzeviczy Albert védnököt, a tornaszövetség elnökét s az eperjesi tornaegylet tiszteleti tagját s üdvözölte a vendégeket. A titkár bejelentette, hogy Budapestről a nemzeti tornaegylet, a tornaklub, a magyar testgyakorlók köre, a tornázók egyesülete, az óbudai tornaegylet, a III. kerületi tornaegylet, a budai tornaegylet, "azonkívül a pozsonyi, kassai, lőcsei és m.szigeti torna- és sportegyletek összesen 194 tornászszál fognak a versenyen résztvenni. Délután a versenyek a résztvevők szabad gyakorlataival vették kezdetüket. A 100 méteres síkfutáson Schlachta Adolf, Gallocsik Sándor, Farkas Lő■rinc, Mosanszky István, a súlydobásnál Schlachta Adolf, Láng Oszkár, Galotsik Sándor, Szentistványi Ferenc, Farbstein Károly, a gátfutásnál Bartai Oszkár, Harsányi József és Boross Mihály voltak győztesek. Érdekes volt a bpesti tornaklub és az eperjesi tornaegyesület csapatainak mérkőzése az eperjesi bols ügyek tiszteletdíjáért, melyet a füleslabda játékban az előbbiek nyertek el. A verseny alatt kevés eső volt, miért a verseny egy száma másnapra halasztatott. A város teljes lobogódíszt öltött. A közönség a verseny iránt igen élénken érdeklődött és azon óriási számmal vett részt.* A szabadkai tornaversenyről lapunk zártáig nem kaptunk tudósítást. A budapest-pápai távkerékpárverseny Bäumler Ede, a Condor K. E. tagjának győzelmével végződött. Mujpilik Szénné János, harmadik Klacskó Géza lett. A favorit Katzer, miután utat tévesztett,feladta a versenyt. Este Fenyvessy Ferenc főispán kastélyában igen látogatott banker volt, hol a házigazda meleg szavak kíséretében adta át a győzteseknek az értékes tiszteletdíjakat. Kossuth-ünnep Miskolcon. Miskolc város pünkösd hétfőjén leplezte le a magyar szabadság és függetlenség ércbe ontott szimbólumát : Kossuth Lajos álló ércszobrát. Ez az első nagyobb szabású, művészkéz alkotta Kossuth-szobor, és örömmel elmondhatjuk, hogy Róna József műve különösen szerencsésen állítja elénk Kossuthot. Műve úgy fölfogásban, mint művészi kivitelben igen sikerült s a rendelkezésre állt 16 ezer forintért szinte bámulatosan sok. Az ő Kossuthja a 48-as idők lángoló lelkű vezére , amint tettre hívja a magyart. Alakja méltóságteljes, arca komoly, gondolkozó, s a díszmagyar ruha és a Kossuth-kalap lendületes vonalai csak fokozzák a kedvező hatást. De különösen kedvező, szinte páratlanul szép a szobor háttere : a bokroktól zöldelő »Avashegy«, oldalán a régi református templom román stilű falaival és festői hatású tornyával. Ebből a mélységes zöld háttérből nemesen domborodik ki a mesterségesen patinázott érc szép formáival, bár a miskolci atyafiak közt máig is lesz akárhány, aki azt hiszi, hogy bőrből van (vagy micsodából) ez az ő Kossuthjuk, no de elég az hozzá, hogy van! Mert a Kossuth-név ott még szent varázszsal hat, aminek nem árthat semmiféle piszkolódás. Úgy is ünnepelték ott ma a nagy Kossuth fiát, Ferencet, mint egy fejedelmet s a rajongásból kijutott az agg Ruttkaynénak és Ambrozovicsnénak egyaránt, akik Xantus János özvegyénél Doleschall Gabriella úrnőnél szálltak meg. Már vasárnap este fényesen fogadták az érkező pártvezért, akit Herman Ottó, Kulik Béla, Sturman György, Pichler Győző orsz. képviselők kísértek, de Lánczy Leo és Szemere Attila, Miskolc váro£ szabadelvű képviselői, is velük ünnepeltek. A várost föllobogózták, szőnyegekkel és guirlandokkal diszitették és betódult a közel vidék népe. A két napon át szakadó eső ugyan rontott az ünnep képén, de a leleplezés folyama alatt így is életveszélyes tolongás volt az Erzsébet-téren,ahol a szobor áll. Soltész Nagy Kálmán a város polgármestere lelkes szavakban nyitotta meg itt az ünnepélyt, mig Tóth Pál az evang. ref. főleánynövelde igazgatója.comoly és szép szónoklatban méltatta Kossuth érdemeit. A beszéd után számos szebbnél szebb koszorút helyeztek a szobor talapzatára. És mialatt Kossuth a »Korona« szállóba vonult vissza »cerce«-re, egy piros nyakkendős kormos képű ifjú is fölkapaszkodott a szónoki emelvényre. Ez a kis epizód többeknek föltűnt, de még föltűnőbb volt az, hogy a várt szocialista frázisok helyett ez a névtelen szónok Kossuthot, a szent szabadság atyját, a magyar hazát és a királyt éltette. Délben bankett volt a »Korona« dísztermében mintegy 500 résztvevővel. A banketen hölgyek is szerepeltek, sőt a legjobb szónokok egyikének Orosz Adriennek. a. mutatkozott be, aki a miskolci hölgyek lángoló Kossuth-rajongásáról és honszerelméről beszélt. Pedig Kossuth Ferenc őt megelőzőleg nagyon mélabús hangon említette, hogy akik mindenüket föláldozták a hazáért, arra vannak kárhoztatva, hogy kihaljanak. íme, a Kossuth-család is kihal. Az ebéd folyamán még nagy tetszést keltett Soltész, Bizony Ákos, dr Gencsy Soma, dr Markó László, Gálffy Ignác, Pichler Győző, Vészi József beszéde. Pesti Hírlap. Mutatványszámokat oly helyekre, ahol lapunk egyes számai nem kaphatók, egy levelezőlapon nyilvánított óhajra bárkinek öt napig ingyen és bérmentve küldünk Különösen figyelmeztetjük t. vidéki előfizetőinket, hogy úgy az előfizetés megújításánál, valamint minden reklamációhoz, lakóhelyváltozás bejelentéséhez és a lap szétküldésére vonatkozó egyéb felszólalásokhoz egy- egy címszalagot mellékelni szíveskedjenek. A Pesti Hírlapra előfizetni minden naptól kezdve lehet.