Pesti Hírlap, 1898. október (20. évfolyam, 271-301. szám)
1898-10-03 / 273. szám
gyan kellemetlenül hatott a szultánra a francia protektorátusi jogkörének ferde magyarázgatása. Mint a török fővárosból a Nordd. Alig. Zeitung-nak írják, illetékes körökben természetesnek és jogszerűnek azt tartják, hogy a német katholikusok az Oriensen, úgyszintén iskoláik és jótékony intézeteik csakis német protektorátus alá tartozhatnak. A törökök különben is hálás érzülettel viseltetnek II. Vilmos császár iránt, ki a szultánnal és birodalmával szemben mindig jóakaratot tanúsított. A szultán s a kormány föltétlen bizalommal adózik e jóindulatért, aminek tapasztalható jelei amaz előnyök, melyeket különösen a német kereskedelem és spekuláció az ottomán birodalomban élvez. Vilmos császár újabb látogatása a szultánnál csak szilárdabbá teheti a két uralkodó és ország között a barátságot, de azért azok nagyon tévednek, kik azt hiszik, hogy a német császár látogatása újabb állapotokat fog teremteni.A fennálló viszony, mely úgy is a legbarátságosabb, változatlanul fönmarad, fokozati tüneteket nem fog fölmutatni, és így egyik hatalomnak sem lesz reális oka arról panaszkodni, hogy a szultán más hatalmak érdekeit háttérbe engedi szoríttatni. A szultán mindenik hatalommal jóbarátságban akar élni és érdekeiket tiszteletben tartani. Olaszok fegyverkezése. Talán egyik hatalom sem fogadta olyan lelkesedéssel a cár javaslatát a lefegyverzésre, mint ép Olaszország. De úgy látszik, mégsem nagyon bízik a szép eszme megvalósulásában, még kevésbbé a békében, mert sajtója tucatszámra szórja a cikkeket, melyekben a tengerészet gyors és erős kibővítését követeli. Tekintettel arra, hogy Olaszország pénzügyi helyzete kong, mint az üres láda, nagy veszedelem kísértgetheti az ma Italia sorsát, hogy ilyen sok és sok millióba kerülő akciótól sem riadnak vissza a sürgetők. Elsősorban a nagytekintélyű Italie című lap hallat naponta segélykiáltásokat, mintha az ellenség már Róma kapuja előtt állna. »Aki nincs a flotta szaporítása mellett, — kiált fel az Italie, — az Olaszországnak s a királynak ellensége.« A tengeri haderőt mindenáron szaporítani kell, kerüljön bármibe. Ez a véleménye az Italie-nak, mert nézete szerint a mostani tengeri haderővel Olaszország partjait ellenséges invázió ellen megvédelmezni nem lehet. Ha egy milliárdba kerülne is, azt sem sem szabad sajnálni. Hogy a kormány honnan vegye ezt a sok milliót, arról az Italie nem »intézkedik.« Tudvalevőleg Olaszország marinája a legjobbakkal vetekedhetik. »Duilio«, »Dandolo« »Lepanto«, »Italia« hajóiban az bírja a leghatalmasabb páncélos óriásokat oly tüzérségi felszereléssel, mely felülmúlja más országok flottáit. — Miféle rengeteg vízi ellenségtől ijedhetett még annyira az Italie, hogy hazája tengerészetét tehetetlennek aposztrofálja ? Franciaországtól félne talán annyira ? Talán németfrancia háború volna kilátásban ? Nem törődtem vele, hogy őrült-e vagy nem, még mindig a bájos leánykának varázsa alatt voltam, s nyugodtan ezt válaszoltam: — Én nem láttam senkit. A két ember tovább ment. * Az idő múlt. Nem mozdultam egy lépést sem. A hold még nem kelt föl, de a keleti láthatáron már rávetette fényét a felhőkre. Elmerültem gondolataimba ... Hirtelen zajt hallok ... A bűbájos leány itt van. Édes tekintetet vet rám s igy szól : — Bizonyos voltambenne, hogy türelmesen várni fog reám: kiolvastam a szemeiből. És oly édes volt bejárnom e dombokat és völgyeket, úgy éreztem magam, mint a rab madár, aki végre röpülhet! . . . De most már vissza kell mennem abba a szomorú házba. . . . S halkan hozzátette: — És az őrületbe! . .. Majd a lemondás fájdalmas mosolyával így szólt: — Azt is kiolvastam a szemeiből, hogy ön engem szeretne. A régi bölcsek nem csalódtak, mikor azt hitték, hogy az őrültek belelátnak a lelkek mélyébe. S tudom azt is, hogy boldog lettem volna ön mellett. . . . A hold feljött, s rávetette fényét a leányra. Láttam, hogy elpirult. S ismét megszólalt: — Hunyja be a szemét ! Kis kacsait rátette a szemeimre. S egy ügyetlen, de édes, végtelenül édes csókot éreztem az ajkamon. Aztán így szólt: — Ez volt egyetlen szerelmes csókom. Mást soha meg nem fogok csókolni. S a szerelemből nem lesz több részem e világon. Egy perc múlva már eltűnt. Órák hosszáig ott maradtam még, a zúgó tengerre bámulva. Istenem, csak egy percnyi álom volt ez, de nem ér föl vele az élet ezer esztendeje! PESTI HÍRLAP 2 1898. október 3. Békebizottság. Az orosz külügyminisztériumban külön bizottságot állítottak be, melynek hivatása a cár javaslatára érkezett válaszokról a cárnak jelentést tenni. E bizottság feladata, a lefegyverkezés tervezetét elkészíteni, melyet az összeülendő konferencia elé fognak terjeszteni. Hangról, a chinai császár megbuktatott reformkedvelő tanácsadójáról, a Daily Chronicle című lapban Side Archibald, a chinai viszonyok ismerője, azt írja, hogy Kangot helyesen nevezték el China modern bölcsének. Kiadta új kiadásban a chinai klasszikusok műveit, melyeknek szövegét a magyarázók csaknem kiforgatták eredeti értelméből, hogy a személyes istenről szóló igazságok többé fölismerhetők sem voltak. Kang azt tanítja, Clinának egyetlen reménysége isten atyaságában és az összes emberek testvériségében hinni. Kang a múlt évben Cantonban egyletet alapított a leányok lábnyomorításának eltörlésére. Rögtön 10,000 tagot nyert. Ezek kötelezték magukat, hogy leányaik lábát nem engedik megnyomorítani s fiaikat nem házasítják össze nyomorított lábú hölgyekkel. TÁVIRATOK. Brüsszel, okt. 2. (Saját tudósítónktól.) Az orléansi herceg legutóbb kibocsátott manifesztuma alkalmából francia royalistáktól számos üdvözlő iratot kapott. Madrid, okt. 2. (Saját tudósítónktól.) A spanyolok ma reggel megkezdték Portoriko kiürítését. Konstantinápoly, okt. 2. Wedel gróf, a német császár főlovászmestere, Plinzner lovászmester és Scholl tábornok kocsikkal és lovakkal ideérkeztek. Szent-Fetérvár, okt. 2. Az ideiglenes állampénztári kimutatás szerint a birodalom rendes bevételei az. év első felében 6977 millió rubelre rúgtak a múlt év első felének 612 milliónyi rendes bevételével szemben ; a rendkívüli bevételek 43,3 millióra rúgtak a tavalyi 347 millióval szemben. A rendes kiadások 636’9 millió rubelt tettek ki a múlt évi 605‘8 millióval szemben és a rendkívüliek 60 7 millió rubelt a tavalyi 398 millióval szemben. New-York, okt. 2. Az egyesült államok adóssága 67.700.000 dollárral emelkedett. Az államkincstár készpénzkészlete 940.135.524 dollár. A Dreyfus-ügy, Paris, okt. 2. A Havas-ügynökség jelenti: Jaurés tegnap este előadást tartott a szocializmusról és a Dreyfus-ügyről, amelyet mintegy 6000 ember hallgatott meg. Jaurés tiltakozott az ellen, hogy Picquart-t szigorú fogságban tartják és azt mondta, hogy a szocialisták, akik minden elnyomottnak védelmére kelnek, ez okból Dreyfusnak is pártját fogják. »Életre-halálra folyik a harc — mondta azután — a proletariátus és a bourgeoisie között. Küzdjünk a proletariátusért! A külföld azzal az érdeklődéssel, amelyet ez iránt az ügy iránt tanúsít, nagy szolgálatot tett nekünk, amikor a vezérkar tehetetlenségét leleplezte. A külföldi szocialisták velünk tartanak.« Végül a szónok a szabadság nevében tiltakozott a haditörvényszék titkos tárgyalásai ellen. A gyűlés határozatilag kimondta, hogy a proletariátusnak síkra kell szállnia azért, hogy a katonai intézmények Franciaországban a köztársasági demokrácia elveivel összhangba hozassanak és hogy a militarizmusnak szóban forgó bűne teljesen tisztázódjék. Jaurés beszéde után több újság szerkesztősége előtt tüntetések voltak Dreyfus mellett. Az egyik tüntetés alatt egy ember elsütötte revolverét, de senkit sem talált. A tettest elfogták. Az illető belga alattvaló, Ixellesben született, 19 éves és van Benne Józsefnek hívják. A revolveren kívül élesre fent tört találtak nála, amely hasonlít Luccheni fegyveréhez. Van Benne azt mondta, hogy csak meg akarta próbálni a revolverét. Azt vallotta továbbá, hogy foglalkozás nélküli péksegéd. Azt hiszik, hogy van Benne anarchista. A vizsgálatot megindították. Letartóztattak három diákot is, akik izgattak és szidalmazták a rendőrséget. Paris, okt. 2. A Libre Parole szerint Manau főügyész indítványában ki fogja jelenteni, hogy a Dreyfus-per revíziója lehetetlen, de a per megsemmisítését nem tartja lehetetlennek. A Petite Republique névtelen leveleket közöl, amelyek szerint Picquart alezredes beteg. Állítólag szerdán éjjel rosszul lett. Paris, okt. 2. (Havas.) Jóllehet a Wagram-terem tulajdonosa, rendzavarástól tartva, nem akarta helyiségét a Pressense által a Dreyfus-ügy revíziója érdekében összehívott gyűlés céljaira átengedni, az épület előtt, amelynek bejáratait számos rendőr őrizte, mégis nagy néptömeg csődült össze. Pressensét, amidőn egy óra felé be akart hatolni a terembe, letartóztatták és a legközelebbi rendőrszobába vitték. A tömegben ilyen kiáltások hallatszottak : Éljen Zola! Éljen a revízió! Néhány embert letartóztattak. Paris, okt. 2. (Havas.) Vaughant, az Aurore igazgatóját és Morhardt-t, a Temps szerkesztőjét, szintén letartóztatták, amikor be akartak hatolni a Wagram-terembe. A rendőrség összeütközött egy néptömeggel, amely a rendőri kordont át akarta törni. Több embert letartóztattak, közöttük Paulin Mery képviselőt. Mindenféle, a Dreyfus-ügy revíziójára vonatkozó kiáltások hangzottak, egyebek közt ez is: Le a zsidókkal! Mikor Derouléde, aki kevéssel rá számos hívével megjelent a Wagram előtt és annak rácsos kapuját zárva találta, a Place de Ternes-re vonult barátaival, akik a hadsereget éltették. Két óra felé a rendőrség a tüntetőket és a nézőket kiszorította az Avenue Wagram-ból. Páris, okt. 2. (Havas.) Amint Derouléde értesült Pressensé, Vaughan és Morhardt letartóztatásáról, a rendőrszobába ment, hogy szabadonbocsáttatásukat kérje, Pressensé azonban visszautasította közbenjárását. Midőn Derouléde az őrszobát elhagyta, »Éljen a hadsereg!« kiáltásokkal fogadták. Pressensé, Vaughan, Morhardt és Paulin-Mery délután három órakor visszanyerték szabadságukat. A rendőrség folytatta a Wagram-terem bejáratai előtt csoportosuló tüntetők szétoszlatását. Az Avenue Wagramon egy kis incidens történt. Két ember, amint két katonát látott arra menni, kiáltozni kezdte: Le a hadsereggel! A katonák megöklözték a tüntetőket, mire a tömeg részint a katonák mellett, részint ellenük foglalt állást. Egy kis dulakodás keletkezett, amelyben három embert letartóztattak. Páris, okt. 2. A Picquart betegségéről elterjedt hír teljesen alaptalan. Picquart tegnap levelet írt barátainak, amelyben azt mondta, hogy teljesen jól érzi magát. Jaurés tegnapi beszédében jelezte, hogy a szocialisták a kamarában azt fogják követelni, hogy a hadbíróságokat és a katonai iskolákat szüntessék meg és a tényleges szolgálatban levő katonáknak adják meg a választójogot. Páris, okt. 2. (Havas.) Négy óra tájban ismét összeverődött egy tüntető csoport a Wagram-terem előtt, amelyet tejesen kiürítettek. Onnan a tömeg a Place de l’Opera felé a Cercle militaire-hez akart vonulni, de a rendőrség szétoszlatta. A krétai kérdés: Konstantinápoly, okt. 2. Az ango, francia és olasz nagykövetek már megkapták kormányaik hozzájárulását a portához intézendő jegyzék szövegéhez és átadásához, ellenben az orosz nagykövet még nem kapta meg kormánya beleegyezését. A jegyzék visszapillantást vet a krétai eseményekre és azt mondja, hogy a Krétában szükségessé vált új közigazgatás életbeléptetése a török katonaság visszahívása nélkül lehetetlen. A négy nagyhatalom kéri tehát a szultánt, hogy eziránt intézkedjék, viszont megígérik, hogy a szultán szuverenitását megóvják és kezességet vállalnak a szigeten lakó muzulmánok biztonságáért és érdekeik megóvásáért. Ha azonban a szultán a katonaság visszahívását el nem rendelné, a hatalmasságok kénytelenek lesznek döntő rendszabályokhoz nyúlni, amely esetben a szultán szuverenitását nem vehetnék figyelembe és Kréta igazgatását a keresztény többségnek megfelelő módon kellene rendezni. Kánea, okt. 2. A nemzetközi katonai bíróság tagjai tegnap este Kandiába utaztak, hogy a krétai és külföldi polgárok ellen elkövetett erőszakosságok ügyében megindítsák a fenyítő vizsgálatot. Azokat az embereket, akiket angolok ellen intézett támadásokkal vádolnak, az angol bíróság fogja felelősségre vonni. London, okt. 2. A Reuter-ügynökségnek azt jelentik Rómából, hogy a krétai török csapatok eltávolítására való intézkedések dolgában még nem hoztak határozatot. Egyelőre csak felsorolták a számba veendő eseteket. Olaszor-