Pesti Hírlap, 1899. április (21. évfolyam, 91-119. szám)

1899-04-20 / 109. szám

1899. április 20. PESTI HÍRLAP _____________________11 — (A tudományos akadémia pénze.) A meglehetősen jómódú akadémiának ez évre vonat­kozó költségvetését az »Értesítők most megjelent füzetében tették közzé s igy tudomás szerezhető arról, hogy az akadémia ebben az esztendőben mennyit szándékozik elkölteni és mire. Kiadása e költségvetés szerint 174 ezer forintra rúg, vagyis öt­ezer forinttal többre, mint amennyit a múlt évre előirányoztak. Ami a részleteket illeti, azokról a következőkben szólunk: Az akadémia személyes járandóságok­bva alatt 28 ezer forintot költ. Három osztálya körülbelül 68 ezer forintba kerül. Könyvkiadó vállalata 4 ezer forintot emészt föl. Ugyanily összeggel segélyezi a Budapesti Szemle című folyóiratot, amit Gyulai Pál szerkeszt s amely a nagy­közönséghez még mindig nem találta meg az utat. Arra, hogy a magyar irodalmat a kül­földön ismertessék, 1,600 forintot fordít. Könyvtárára ez évben 6,500 forintot irányzott elő, ebben azonban a szekrények készíttetésének költsége is benfoglal­­tatik. Az akadémia fűtése, világítása, vízfogyasztása, tisztogatása és kéményeinek söprése 7,400 forintba kerül. Az úgynevezett vegyes kiadások összege 5000 forint. Nem kis summát tesz ki az adó is, amit az akadémiának fizetni kell. Az adója immár 16,500 forintra nőtte ki magát, amivel az akadémia a viriu­sek között foglalhatna helyet. Fölemlítjük még, hogy jutalmakra 7000 forintot szánt s hogy gróf Széchenyi István múzeumát ezer forinttal kívánja gazdagítani. Bevételét ez évben 175 ezer írttal irányozta elő s igy néhány forintja az alaptőke szaporítására is marad, ha ugyan marad.­­ (Magyar mérnök fölolvasása Ber­linben.) Cholnoky Jenő mérnök május 6-án Berlin­ben, az ottani Geographische Gesellschaftban fölolva­sást fog tartani dunai utazásb­ól, amelyet a múlt nyáron fejezett be. A fiatal tudóst a fölolvasás meg­tartására Richthofen báró, a hírneves utazó, China egyik legalaposabb ismerője, hívta meg.­­ (Magyar falusi ünnepély Londonban.) Az angol világvárosban április 27., 28. és 29-dik nap­jain tartják meg a magyar falusi ünnepélyt, amely iránt a legelőkelőbb körökben rendkívüli az érdeklő­dés. Az ünnepély védnöke a yorki hercegnő, aki mel­lett egész sereg arisztokrata hölgy buzgólkodik a si­kerért. A bizottságban vannak a Londonban lakó magyar hölgyek, köztük Duka ezredesné, Hughes- Hughesné szül. Beniczky-Bajza, Cripps-Dayné, szül. Klapka, Nicholisné szül. Janicsáry, Bosnerné, Kauf­mann és Weisz kisasszonyok. A rendező bizottság férfi tagjai közt vannak az osztrák-magyar követség tagjai közül herceg Esterházy Lajos, gróf Berchtold Lipót, gróf Revertera, dr Wagner, valamint dr Návay Aladár, a párisi világkiállítás magyar biztosa. Az ün­nep tervezője, Felbermann Lajos, Londonban élő ha­zánkfia, a héten Budapesten járt s báró Dániel Er­­nőné és Blaha Lujza tanácsával állította össze azokat a magyar öltözeteket, amelyeket a hölgyrendezők vi­selnek az ünnepélyes alatt. A falusi sátrak mind magyar stílusban készültek és a magyar háziipar tár­gyait árusítják bennük a londoni magyar segítő­­egyesület emberbaráti céljaira. A fényes ünnepély, amelynek keretében több hangverseny is lesz, igy nemcsak a magyar ipar érdekeit szolgálja, hanem a londoni derék magyar­ egyesületnek is hasznára lesz. __ (Négy gyermek halála.) Megrendítő eset történt Győr-nádorvárosban. Egy szegény házaspár a négy gyermekét vesztette el egyszerre. A rét­ utca 21-ik számú házában lakik Végh Gusztáv és felesége, kiknek négy szép gyermekük volt. A gyermekek kö­zül Vilma volt a legidősebb: 6 esztendős, Erzsiké 5 esztendős volt, Géza, az egyetlen kis fiú, négy, mig Annuska, az anya kedvence, kettő. — Boldog egyet­értésben, csöndesen éldegélt a kis család s egymás közelében elfelejtették a hétköznapi nehéz napok szürke nyomorúságát. Most üres a lakás. A négy angyal kiröppent belőle. Végh Gusztávné szombat délelőtt úgy fél tizenkét óra tájban távozott hazulról, hogy ebédet vigyen az urának, aki gyárban dolgozik. Távozása előtt" beterelte a gyerekeket a szobába, azután szénnel jól megrakta a kis vaskályhát s a szoba ajtaját bezárva, a kulcsot magához vette. Meg se csókolta gyermekeit. Azt hitte, úgy is itthon lesz mindjárt. Anyai ösztöne nem súgta meg neki, hogy a gyermekeket élve már nem látja többé. Délután három órakor érkezett haza s mikor az ajtót kinyi­totta, földbe gyökereztek a lábai. Négy kis apró gyer­meke elkékült arccal, némán, élettelenül feküdt a szoba padlózatán. Az első pillanatban nem tudta, mihez fogjon. A szomszédok jöttek segítségére. Azok vitték ki a gyermekeket az udvarra, ahol mosdatták, élesztették ősét, de már hasztalan.­­ (Tűzvész Apátiában.) A bácsmegyei Apá­imban tegnap délután hatalmas szélvész közben isme­retlen okból kigyuladt Fertner András házeresze. A lángok átcsaptak a szomszédos házra s rövid idő alatt hat nagy parasztház telesen elhamvadt- A kár 20 — 25.000 forintra tehető. Az oltásnál egy Popovszky nevű munkás életveszélyesen megsebesült. — (Fölmentett férj-gyilkos.) Lupeszku Ka­talin beregszói parasztasszony az őszszel a férjét ti­zenhét baltaütéssel megölte. Mint lapunknak telegra­­fálják, a temesvári törvényszék Lupeszku Katalint fölmentette, mert bebizonyosodott, hogy a férje őt meg akarta fojtani, s így az asszony jogos önvéde­lemből verte agyon a férjét. Az olasz-francia barátkozás. London, ápr. 19. (Saját tudósítónktól.) Az olasz sajtó állást foglal ama politikai követelé­sek ellen, melyeket a francia lapok a cagliarii találkozásból kifolyólag támasztanak. A nápolyi Mattino azt kérdi, hogy milyen előnyei lehetné­nek tulajdonképen Olaszországnak a Franciaor­szággal való szövetségből. Franciaország arra törekszik, hogy Elzász-Lotharingiát visszahódít­­hassa és a Középtengeren uralkodhasson. Ez azonban mind a kettő olyan cél, melyek elérését Olaszország nem támogathatja. A Gazetta di Popolo azt mondja, hogy ne tekintsék azokat az udvariasságokat, melyeket Cagliariban kicse­réltek, Parisban politikai eseménynek. A Corri­­ere de la Sera ezenfelül még azt hiszi, hogy Fournier tengernagy felköszöntője, mely azt mondja, hogy Franciaország és Olaszország fogjon kezet, hogy a latin faj uralmát a Kö­zéptengeren biztosítsák, az udvarias szólamok megengedett határát túllépi. Olaszország nincs abban a helyzetben, hogy a Középtengeren maga uralkodjék, de ahoz sem nyújthat segéd­kezet, hogy Franciaország régi viszályát és régi rivalitását a Középtengeren dűlőre juttassa. Olaszországra nézve az Angliával való szövetség sokkal becsesebb, semhogy azt politikai célokért kockára tegye. (ÁT. Fr. Pr.) Felekezeti népiskolák Poroszországban. Berlin, ápr. 19. (Saját tudósítónktól.) A képviselőház klerikális-konzervatív többsége ma elhatározta, hogy a kormány fölhívandó, hogy minél előbb törvényjavaslatot terjeszszen elő, mely a népiskola felekezeti jellegét biztosítja. A közoktatási miniszter a javaslatot nem ellenezte. A kisebbség a nemzeti liberálisokból, szabad­elvűekből és szabad konzervatívekből állt. 1892 óta, amikor a lakosságon a kormány iskola­­politikája miatt olyan viharos izgatottság vett erőt, ma történik meg először, hogy a centrum és a konzervatívok föl merik szólítani a kor­mányt, hogy az akkor elejtett javaslatot újra benyújtsa. Akkor történt meg az is, hogy Caprivi a porosz miniszterelnökségről lemondott. (N. W. Tagler.)

Next