Pesti Hírlap, 1899. április (21. évfolyam, 91-119. szám)

1899-04-23 / 112. szám

1899. április 23. PESTI HÍRLAP 7 NAPI HÍREK. — (Párisi Divat.) A Párisi Divat 16. száma ma jelent meg a következő tartalommal: Első ivén 39 ábra van, melyeknek egy csoportja a legutóbbi hetekben készült párisi mintaruháknak a szabó-mű­­termekben készült rajzai. A második iv 22 ábrája közül a hinducs­ipkéket s a rococo vánkosok rajzát említjük meg. A két ív cikkei a következők: Sport­divat ; — Nizzai levél; — Mintaruhák bemutatása Párisban; — A gyászruhákról; — Kertészet; — Nyári fehérnemű. Konyha. A melléklet a regény foly­tatásán kívül még két kisebb közleményt tartalmaz. — (Személyi hírek.) Perczel Dezső, a kép­­viselőház elnöke, nagybátyjának, Perczel Miklósnak, látogatására szombaton Bajára érkezett. — Apponyi Albert gróf a két órai vonattal Eberhardra utazott, honnan csak csütörtökön tér vissza a fővárosba. — (Széll Kálmán miniszterelnök) a buda­vári palotában rendelkezésére álló lakást csak augusz­tusban fogja elfoglalni. A nyarat a miniszterelnök családjával rátóti birtokán fogja tölteni. — (Wlassles Gyula­ miniszter ma Eszter­gomba érkezett, honnan egy vadásztársasággal Pilis- Maróthra ment az ottani koronauradalmi erdőkben tartandó vadászatra.­­ (A pozsonyi főhercegi udvarból.) Alice főhercegnő, Frigyes főherceg legkisebbik leánya, akit egészségének helyreállítása céljából hosszabb ideig tartottak Abbáziában, az este édesanyjával, Izabella főhercegnővel, hazaérkezett Pozsonyba. A kis főher­cegnő teljesen meggyógyult s igen jó színben van.­­ (Huszár és Niedermann min. tanácso­sok nyugdíjban.) Huszár Kálmán min. tanácsos, a belügyminisztérium elnöki osztályának vezetője és dr Niedermann Gyula min. tanácsos, a lipótmezei or­szágos tébolyda igazgatója, — mint értesülünk — ma, szombaton, beadta kérvényét nyugdíjazása iránt.­­ — (Trefort Ágnes temetése.) Trefort Ág­nest, a megboldogult Trefort Ágoston kultuszminisz­ter leányát, szombat délután temették el az Erzsébet­­körút 16. szám alatti gyászházból. A temetésen nagy­számú előkelő közönség volt jelen, köztük igen sok hölgy. Ott voltak: gróf Csáky Albin, báró Eötvös Loránt, Láng Lajos, dr Fáik Miksa, Gyulai Pál, Beöthy Zsolt, Szalay Imre, Wladisich Jenő, Halmos János, dr Csiky Kálmán, Tisza Kálmánné, Wekerne Sándorné, dr Fáik Miksáné, dr .Vlassics Gyuláné, özv. báró Eötvös Józsefné, báró Kemény Kálmánná, gróf Csáky Albinné, dr Gsiky Kálmánná, gróf Batt­­hyány Ferencné és még számosan. A gyászszertar­tást Tóthfalusi belvárosi plébános végezte.­­ (Hentzi költözése.) Hentzi generális szobra a mai napon végérvényesen elköltözött a budai várból. A munkások már tegnap, pénteken, elkészül­tek a lebontással, s a szobor főalakját és felső ré­szeit több darabra bontva ma kora reggel zötyögó tarszekerekre rakták, s igy vitték a lipótmezei had­­apród-iskola udvarára, ahol az átvétellel már várta a katonai bizottság. Az elszállításnak néhány koránkelő­­várbeli lakos meg az az egy pár hagyományos rend­őr volt szemtanúja, akik közderültségre állig fölfegy­­verkezve, töltött revolverrel párosával és hűsé­gesen utolsó napig őrizgették, sőt ma is őrizge­tik a szobrászművészetnek ezt a famázus alkotását. S minthogy ma reggel épen hetivásár volt a várban, még egy csomó budakeszi sváb is végignézte, mint száll szekérre a veszett hírű vitéz generális, aki után nem maradt más hátra a S­zentgyörgy­ téren, mint egyelőre még a szobor talapzata, meg természetesen az obu­gát revolveres két rendőr. A szobor elszállítása jelentékeny költséget okozott az államnak, mert maga az a fabódé, amelyet a szobor körül emeltek, 8600(!) forintba került.­­ (Az unitárius egyház közgyűlése.) A budapesti unitárius egyházközség ma délután 6 óra­kor a Koháry­ utcai lelkészi hivatalban tartotta köz­gyűlését, amelyen megjelentek: idősebb Dániel Gá­bor főgondnok, Gál Miklós lelkész, dr Székely Fe­renc kúriai bíró elnök és még igen sokan. A köz­gyűlést dr Székely Ferenc nyitotta meg, aki konsta­tálta, hogy az egyházközség bevételei a lefolyt év alatt tetemesen meggyarapodtak. Megcáfolta a hírt, mintha a bevételek kevesbedtek volna. A közgyűlés köszönetet szavazott a lemondott Gál Miklós lel­késznek , az elnökség pedig megadta a fölmentvényt, mire megállapították a költségvetést. Egy tag indít­ványozta, hogy Gál Miklós buzgó működésének el­ismeréséül festessék meg az arcképét az egyházköz­ség díszterme számára. Székely elnök Gál kérelmére az indítványt nem tárgyallatta. Ezzel az egyház közgyűlése este 9 órakor véget ért. — (Friedel) vegyész, a francia akadémia tagja, hirtelen meghalt Montaubanban. Friedel 1832. márc. 12-én született Straszburgban. — (Kötelező halottaskamra.) A Pesti Hír­lap legutóbbi számában szó esett arról, hogy a temetőügyi bizottságban az a kérdés merült föl, hogy közegészségi szempontból nem volna-e helyes, ha a halottaskamrában való ravatalozást kötelezővé tennék, ami azt jelenti, hogy a Budapesten meghalt embere­ket a temetők halottasházából temessék, még­pedig kivétel nélkül. Erre írják most nekünk, hogy ez, ha nem is közegészségügyi, de anyagi haszon szempont­­jából a városra igen üdvös lenne, mert a halottasház használatát a közönséggel megfizettetné, amint most megfizetteti, szedvén a legenyhébb esetben is tizenegy forintokat. Bármilyen csinos jövedelme lenne is azonban ez ötlet révén a városnak, az az egy bizo­nyos, hogy a temetések a legtöbb esetben pokoli zűrzavarral járnának, mert vajmi gyakran megesnék az, hogy a halottasházból egy időben 5—10 halottat temetnének. Nem számítva azt, hogy a temetéseken megjelenő gyászolók és résztvevők nem tudnának el­igazodni s előttük ismeretlen halottakat siratnának meg, mi történnék azzal a tömeggel, amely egy idő­ben jelenne meg s amely mind a halottas házba térne ? Valóságos bábeli zavar fordulna ott elő, ré­szint komikus, részint botrányos formában. Ha a vá­ros mindjárt tiz részre osztaná is azt a halottas­házat, akkor sem lenne rend, pláne ha nagyobb teme­tések kerülnének össze, ami könnyen megeshetnék. Azután rengeteg időt emésztene el, mert a temetésen résztvevőknek a temetőbe kellene kivonulni, amik legnagyobb részben messze esnek. Viola tanácsos úr, akié az eszme, a jövő héten külön ülést tart e tárgy­ban, hihetőleg az utolsót, mert bizonyára megmagya­rázzák neki, hogy terve nemcsak a kegyeletet sérti, nemcsak célszerűtlen, de még kivihetetlen is. Ha a főváros extra jövedelemhez akar jutni, más ötlettel álljon elő.­­ (Hymen.) Dr Borfői Borhy Dániel f. hó 1­1-én eljegyezte csépányi Csépány Margit kisasszonyt Hatvanból. Bihari Ede osztálysorsjárék főelárusító jegyet váltott Stern Rudolf úr leányával, Saroltával. Langfelder Géza Alsó-Dabasról eljegyezte König Margit kisasszonyt, König Henrik leányát, Buda­pestről. — (Oeztrovszky József), nyugalmazott kúriai tanácselnök, Szeged jeles fia és egykori polgármes­tere, ma Budapesten, Damjanics­ utcai lakásán meg­halt. A szegedi városháza tornyára gyászlobogót tűz­tek ki. A temetésen a városi hatóság küldönségileg vesz részt és koszorút helyez a ravatalra.­­ (Kormányozható léghajó.) A prágai napilapok néhány nap előtt azt a hírt hozták, hogy egy Bauer Henrik nevű prágainak sikerült a kormá­nyozható léghajót föltalálnia. A f. hó 20-iki „Prager lagbladu-ban­ a következő hirdetés jelent meg: A kormányozható léghajó. Lehetetlen mindazon levélre, melyek hozzám a kormányoz­ható léghajóra vonatkozólag érkeztek, egyenként fe­lelnem, szolgáljon tehát általános feleletül a követ­kező: Találmányomnak az eddigi találmányokkal, kísérletekkel stb. semmi köze. Ez egy önálló, a fizika törvényein alapuló találmány, mely minden eddigi ilynemű kísérletezést tönkre silányít, mert eddig lehetetlenséget kíséreltek létrehozni, s azért az eddigi összes kísérletek nem is sikerültek. A kormányozható léghajókat tárgyaló eddigi irodalom is ad acta tehető. Bár mesésen hangzik, mint pl . a drót nélkül való távirás fölfedezéséről szóló első hír, de tény, hogy találmányom e téren a problé­mákat teljesen megoldotta, oly módon, melyet az egész világ bámulni fog. Prága, 1899. ápr. 19.­­Bauer Henrik, a kormányozható léghajó föltalálója. — (Halálozások.) Egy nagykorú tisztes mat­róna halt meg tegnap Miskolcon: özv. Biró Mi­hályné, szül. Melczer Erzsébet, 72 éves korában. Id. Adamofsky Péter, a Dona Döme és társa cég tulajdonosa, életének 76-ik évében hosszas szen­vedés után Budapesten elhunyt. — (A közös pénzügyminiszter fiának balesete.) Kállay Frigyes huszárhadnagy, Kállay kö­zös pénzügyminiszter fia, akit a lova levetett és maga alá tiport, már teljesen jól érzi magát, úgy hogy tegnap sétálni menetelt. Atyja, a közös pénzügymi­niszter, aki látogatására Pozsonyba érkezett, teljesen megnyugodva távozott. — (Királyi kegyelem egy gyilkosnak.) Bécsből jelentik, hogy Neubauer János kocsisnak, aki feleségét meggyilkolta és akit a törvényszék halálra ítélt, a király megkegyelmezett, mire a törvényszék élethossziglani fegyvázra ítélte.­­ (A polgármester mint lövész.) A bu­dapesti lövész-egyesület nevében Del Medico Ágost fő-lövészm­ester, Freyberger Pál tiszteletbeli fő-lövész­­mester és Járicz András helyettes fő-lövészmester urakból álló küldöttség tisztelgett Halmos János pol­­­gármesternél, akit Del Medico mint új lövész-tagot melegen üdvözölt és neki egyúttal a megválasztatásról szóló díszoklevelet átadta.­­ (Az orosz diákzavargások.) Mint Kiew­­ből írják, az ottani diákmozgalmak több aggodalomra adnak okot, mint a szt-péterváriak. Kiewben való­ságos forradalomról van szó, melylyel szemben a hatóságok tehetetleneknek bizonyultak. A kormányzó kénytelen volt a katonaság segélyét kikérni a rend­­őrség támogatására. Erre a diákok küldöttséget me­nesztettek a kormányzóhoz és megígérték neki, hogy a zavargások megszűnnek, mihelyt a katonaság visszavonul. A kormányzó engedett a kérelemnek, de hasztalan. Az erőszakoskodások tovább tartottak: a lakások ablakait, a kereskedések kirakatait betörték és véres verekedések támadtak. Erre a katonaság ismét kivonult és heves küzdelem után vagy 400 diákot letartóztatott. A vidéki diákok egyáltalában­­ ingerültebbek a szt-péterváriaknál. — (A Magyar Tudományos Akadémia) április 24-én, hétfőn, d. u. 5 órakor összes ülést tart, melynek tárgyai: 1. Duka Tivadar 1. 1. emlék­­beszéde Spencer Wells külső tag fölött, 2. Folyó ügyek. — (Eltűnt csendőrhadnagy.) Szentesen néhány nap óta arról beszélnek, hogy Doroghy Jó­zsef csendőrhadnagy­­ megszökött, Doroghy néhány nap előtt azzal távozott, hogy Csongrádra megy nyo­mozni. Csakugyan Csongrádra is ment, de néhány órai példűzés után tovább utazott. Másnap Buda­pestről levelet írt a feleségének, hogy ne várja, mert többé nem tér vissza. Egy nappal utóbb Berlinből küldött Doroghy sürgönyt, azóta azonban teljesen nyoma veszett. Hogy miért tűnt el Doroghy ilyen külö­nös módon, még csak nem is sejtik. Korrekt, gavallérem­bernek ismerték mindenfelé, a dolgai is rendben maradtak vissza s igy valószínű, hogy az eltűnés okát magánéletben kell keresni.­­ (Egy kereskedő letartóztatása.) Szarvas­ról jelentik lapuimnak , itt még mindig Kmetz Mi­hálynak, a város első kereskedőjének, kínos feltűnést keltő letartóztatása a közbeszéd tárgya. Kmetznek nagy fűszerüzlete volt a város bérházában. Minden jel arra mutatott, hogy mesterséges uton mentesedve. Ő kérete a nagy trafikot és szerződéséből kifolyólag tíz00 frtnyi dohánykészlet állandó tartására volt kö­telezve és mindössze 290 írtot találtak nála. Az e tekintetben való fogyatékos ellenőrzést Haviár Dániel a közigazgatási bizottságban is szóvá tette, mire Csák az eljáró és ellenőrző községek ellen szigorú vizsgálatot helyezett kilátásba. A dohánykészletnek­ megfelelő készletet talált a leltározás, mert a 40,000 írt passzívával szemben midössze 6000 frt aktiva volt. Érdekes dolgokat beszélnek, hogy Balogh vizs­gálóbíró jóformán teljesen befejezett bűnnyomozatra jött Szarvasra. Ugyanis maguk a nagyban érdekelt hitelezők megsejtvén a szédelgő és közelgő bukást, detektívekkel ellenőrizték, milyen manipulációk esnek Kmetznél, ah­ol a sötét éjszakákat a csőd kérése előtt arra használták, hogy a bolti raktárkészletet szárazra vigyék, különösen két fűszereshez jutott sok a Kmetz áruiból, akik azonban jóhiszeműségükkel vé­dekeznek és a csődtömegbe visszavitt árura azt mondják, hogy ők azt készpénzzel vették. Igénybeje­lentéssel is éltek. A letartóztatást nemcsak a nyomo­­zat szerinti árueltüntetés, de az is okozta, hogy Kmetz a vizsgálóbírónak Szarvasra érkeztekor Sátor­alján tartózkodott, így szökéstől is tarthattak. Kmetz az előleges vizsgálati letartóztatásban megnyugodott. Jelek mutatják, hogy a szerencsétlen ember a börzén is játszott, de ezen játéka nem volt — így vélik tudni — olyan jellegű, mely vagyoni romlást okoz­hatott volna. Kmetz igen tekintélyes szarvasi család­ból nősült. Sokat beszéltek róla két év előtt, midőn egy konkurrensét inzultálta. Az eset oly fölháboro­­rodást keltett a kereskedők körében, hogy kizárták testületükből. Az inzultálás oka az volt, mert Kmetz vagyoni helyzetéről rossz információkat adott. Ez a kereskedő már akkor tudta, hogy milyenek Kmetz vi­rágzó nagy üzletének belső titkai.­­ (Letartóztatott tőzsdeügynök.) Bécsből jelentik, hogy Goliath Károly tőzsdebizományost a rendőrség Newlinskyné asszony, a »Corr. de Touest« tulajdonosa özvegyének följelentésére letartóztatta. Newlinsky még életében 48.000 Irtot adott át Go­­liathnak tőzsdei műveletekre. Ezzel az összeggel az ügynök 40—45 ezer irtot nyert a tőzsdén, de ami­kor az özvegy elszámolásra fölszólította, nemcsak ezt a nyereséget nem tudta kifizetni, hanem az ere­deti tőkének is csak a felét tudta visszaadni. A hűt­len ügynököt átadták a törvényszéknek.

Next