Pesti Hírlap, 1899. április (21. évfolyam, 91-119. szám)

1899-04-30 / 119. szám

privát lakás is legyen. Végre abban állapodott meg a bizottság, hogy az elöljáróságot utasítani kell, adja csak bérbe a lakást. E lakásba november hóra lehet beköltözni. — A városrendezés szabályzata. Ma dél­előtt zárt és bizalmas jellegű értekezletet tartott Hal­mos János polgármester két szakértő mérnökkel és a főjegyzővel, a városrendezésre vonatkozó szabály­­rendelet műszaki részére vonatkozó intézkedések megbeszélése céljából. A jelen voltak egyhangúlag amellett nyilatkoztak, hogy minden olyan esetben, amikor az utca vagy tér megnagyobbítását és meg­­szélesitését az illető telektulajdonosok kérik, az ösz­­szes költségeket maguk a felek viselik s a főváros pénztárát semmiféle kiadás sem terhelheti. — A citadella. A katonaság tudvalevőleg csak azzal a feltétellel vonult ki a gellérthegyi cita­dellából, hogy a citadella várjellegét megszüntetik. Azt kívánta a katonaság, hogy a belső falakat földig rombolják le s vigyék el a nagy kapuzatot. A had­testparancsnok ma értesítette a fővárost, hogy nem bánja, a kapuzatot s a falakat sem kell a földig lerombolni. — Tanári pályázat. A tanács a községi reáliskolákban, felső kereskedelmi iskolákban és pol­gári iskolákban megüresedett húsz tanári állásra pályázatot hirdetett. A pályázatokat május 26-áig kell beadni.­­ A káposztásmegyeri vízmű­ második részét is meg akarják építeni, hogy minden körül­mény mellett elegendő természetesen szűrt vizet ad­hasson a közönségnek. A közgyűlés a vízmű épí­tésére 1,775.000 forintot szavazott meg. A belügy­miniszter ma a közgyűlés határozatát jóváhagyta s a vízmű építését még az idén megkezdik. SZÍNHÁZ ÉS ZENE. * (Színházak jövő heti műsora.) A m. kir. operaház műsora. Hétfőn: Nincs előadás. — Ked­den : Kukuska. — Szerdán: Kukuska. — Csütörtö­kön: Ördög Róbert. — Pénteken: Mignon. — Szom­baton : She. — Vasárnap: Kukuska. A Nemzeti színház műsora. Hétfőn: Az arany ember. — Kedden: Virágfakadás. Attaché. — Szer­dán : Rosenkranz és Güldenstern. — Csütörtökön: Fehér nász. — Pénteken: Széchy Mária. — Szom­baton: A vasgyáros. — Vasárnap: A házi béke. A Vígszínház műsora. Vasárnap d. u.: Dr Pepi. Hajnali vendég. Este: Az »Arany kakas.« — Hétfőn, kedden, szerdán, csütörtökön, pénteken és szombaton: Az »Arany kakas.« — Vasárnap d. u.: Dodó főhadnagy. Este: Az »Arany kakas.« A Népszínház műsora. Vasárnap d. u.: Hol­tomiglan. Este: Fehér csirke. — Hétfőn: Görög rab­szolga. — Kedden: Fehér csirke. — Szerdán: Bib­­liás asszony. — Csütörtökön: Görög rabszolga. — Pénteken: Fehér csirke. — Szombaton: Görög rab­szolga. — Vasárnap d. u.: Piros bugyelláris. Este: Fehér csirke. A Magyar színház műsora: Vasárnap d. u.: Aranylakodalom. Este : Robinzonok. A Barnett-lányok. — Hétfőn : A Gyurkovics-lányok. — Kedden: Robin­zonok. A Barnett-lányok. — Vasárnap d. u.: A Gésák. A Kisfaludy-színház műsora. Vasárnap d. u.: Éva grófnő. Este : Henschel fuvaros. — Kedden : Henschel fuvaros. — Szerdán: Gábor úr öröksége. Éjféli vendég. Az utcai énekeslány. — Csütörtökön: Henschel fuvaros. — Szombaton és vasárnap : A Simkovics-lányok. * (A Nemzeti színházban) ma a Kaméliás hölgyet adták és ma fejezte be Balla Kálmán vendég­­szereplését, amely bizonyára sokkal jobban sikerül, ha a fiatal színész képességének, művészeti jellegének megfelelőbb alakításokra vállalkozott volna. Lám, ha Duval Armand helyett azt a Duvalt adja, aki a Válás után révén lett ismeretessé, hát b­izonyára kedvezőbb emlékkel távozhatnék most a maga vidéki színtársu­latához. Mert, hogy itt marasztalnák, alig hihető. Ke­gyetlenség volna mai szereplésének részleteibe bo­csátkozni , mi a vendég beszédéből, mozdulataiból, játékából csak a komikumra láttunk minősítést."Víz­vári is adta Bánk bánt és nem ártott meg neki. Bai­­laban van annyi tehetség, hogy kiheveri a vendég­­szereplését. — Margitot Márkus Emilia játszotta könyeket csalva a nézők szemébe. A levélírási jele­net előtt akkora volt a nézőtéren a mozgolódás) mintha valami rémületes dolog történt volna, pedig hát csak a zsebkendőket rántották elő mindenütt és a szegény kaméliás hölgyet sajnálták. * (A m. kir. operaházban) kedden kerül színre először Lehár Ferenc Kukuska című dalműve (páratlan bérletben) a következők felléptével : Kaczér Margit, Hilgermann Laura, Wlassák Vilma, Arányi, Kertész, Kiss, Dalnoki, Takács, Várady, Hegedűs, Mihályi, Ney Bernát, Kt­rósz, Ney Dávid, Szendrői, Kornát és Kárpáté. Szerdán ugyancsak a „Kukus­­kát“ adják páros bérletben. Csütörtökön Ördög Ró­bert kerül színre Jlanczkay Sarolta vendégszereplé­sével Alice szerepében, a többi főbb szerepeket ének­lik Penny Irén, Perotti, Ney D., Várady. Pénteken lép föl először az operaház vendégművésznője, Ar­nold­son Sigrid, a „Mignon“ címszerepében, a többi szerepeket éneklik : Blatterbauer Gizella, Payer Mar­git, Arányi, Takáts, Dalnoki és Hegedűs. Ez­­előadást részben f­iemelt helyárak mellett tartják., Szombaton a „She“ balletet, vasárnap pedig bérletszünetben a „fiukuskát“ adják harmadszor. * (Válság előtt.) A Nemzeti színház legkö­zelebbi újdonsága Julien Berr de Turique Válság előtt című három fel­vonásos vígjátéka lesz, melynek bemu­tató előadása május 12-ére van kitűzve. A darab fő­szerepeit Gs. Alszegi J., Gerő L., Császár és Nádai játszszák. A Válság előtt lesz a színház utolsó újdon­sága ebben a szezonban. * (A Fehér csirke) második előadása iga­zolta az első előadásról írottakat. Közönség nem je­lentkezett túlságos számmal, és akik jelen voltak, nem lelkesedtek túlságosan. A Fehér csirkéből nem lesz se kakas, se tyúk. * (A Vígszínház) jövő heti egész műsorát az »Arany kakas« című bohózat tölti be, amely az idei évad egyik legnagyobb sikerű darabja. — Május 7-én, vasárnap, délután mérsékelt helyárakkal Pekár Gyulának Dodó főhadnagy című vígjátékát adják. — A Vígszínház új gazdasági főnököt kapott. A színház vezetősége Wister Ernőt, a színház eddigi főkönyvelő­jét, nevezte ki gazdasági főnökké. * (A Kisfaludy-színházban) vasárnap dél­után két előadás lesz. Délután 31/3 órakor fél hely­árakkal Éva grófnő kerül színre, Nagy Bella föllépté­­vel. Este 71/3 órakor Henschel fuvarost adtak, ezúttal huszadszor. — Szombaton lesz a bemutatója A Sim­­kovics lányok c. bohózatnak, amelyet Gyöngyi Izsó alkalmazott magyar szinte. * (A fővárosi nyári színházban) Somló Sándornak a Szombatosok című eredeti történeti szín­művét már próbálják. A főpróba nyilvános lesz. Hétfőn, május elsején, egy kis házi ünnepséggel veszi át a színkört Makó Lajos igazgató és társulata. A már jelzett darabjain kívül az igazgatóság fölvette a műsorba Beöthy László és Rákosi Viktor színművét, az Aranylakodalmat is.­­ A Virágcsata és a Sárdy­­ház próbái párhuzamosan folynak a Szombatosok próbáival. Ezeket a próbákat is a szerzők: Verő György és Géczy István vezetik. * (A Városligeti színkörben) holnap, va­sárnap, két előadás lesz félhelyárakkal. Délután 3 órakor a »Stern Izsák« vagy »Egy a mi népünkből« című énekes bohózat kerül színre, este fél 7 órakor pedig Katona »Bánk bán«-ját adják. A főszerepeket Horváth Irén, Árkossyné, Erdei Berta, Lubinszky, Hevesi, Fehérváry, Bihari, Füredi játszszák. * (Hajnali előadás.) Május 1-én hajnali 4 órakor a Dalos­színházban előadást tartanak. Ez idő­tájt ugyanis a fővárosi lakosság özönével lepi el a Városligetet. A hajnali előadás kezdetét messze hangzó kürtszó fogja jelezni a színház erkélyéről, ami némileg a bayreuthi szokásra emlékeztet, ahol riadó harsonaszó figyelmezteti a klasszikus muzsika kedvelőit az előadások kezdetére. A Dalos-színház legközelebb Fauszt opera-paródiáját mutatja be új át­­dolgozásban a főszerepekben Fenyvessy Ernával, H. Csillag Amáliával és Horváth Arnolddal. * (Zenészek orsz. nyugdíj-egyesülete.) Bar­­tay Ede, a Magyarhonban élő zeneművészek segély­­egyletének nagyérdemű megalapítója és elnöke, di­cséretes mozgalmat kezdeményezett A nevezett egy­let ugyanis, amely már 16­33. óta áll fönn és áldá­sos működést fejt ki a segélyezés terén, amennyiben­­évenkint mintegy 4000 korona segélyt oszt ki meg­szorult tagjai és az elhalt tagok özvegyei közt, idei közgyűlésén kimondta, hogy miután vagyona immár lőti,bor koronára szaporodott, elérkezettnek látja az időt arra, hogy megalkossa a magyarországi zené­szek nyudíjalapját. E célból a segély­egylet átalakult segély- és nyugdíjegyesületté, e cím alatt: A ma­gyarországi zenészek orsz. segély- és nyugdíjegyesü­­lete. Az egyesület most felhívást bocsátott ki Ma­gyarország zenészeihez és a nagyközönséghez, amely­ben első­sorban a zenészeket szólítja föl az egye­sületbe való belépésre, hogy ekként maguknak, va­lamint eshetőleg özvegyeiknek is nyugdíjat biztosít­sanak. Másodsorban pedig a nagyközönség áldozat­készségéhez fordul az egyesület, azzal a kérelemmel, hogy az emberbaráti ereit előmozdítani, és a nyug­díjalapot alapítványokkal növelni szíveskedjék. Ala­pító tag lehet az, aki készpénzben vagy alapítólevél­ben legalább 200 korona erejéig, egyszerre befize­tendő alapítványt tesz, vagy pedig arra kötelezi ma­gát, hogy tíz éven át évenként legalább 30 koronával járul az egyesület alaptőkéjéhez. Rendes tag lehet mindenki, aki Magyarországon zenével, akár az el­mélet, akár a gyakorlat terén, hivatásszerűleg fog­lalkozik. Nyugdíjra csak rendes tag tarthat igényt. A rendes tag törzsbetűt fejében vagy egyszerre 200 koronát, vagy havi részletekben tíz év alatt 300 ko­ronát fizet. Továbbá köteles 30 éven át vagy esetleg előbb beáló munkaképtelenségig korához képest 1­/2 —5 korona havi díjat fizetni. Az évi teljes nyugdíj 6ay korona. Bővebb felvilágosítást ad a Magyaror­szági­­ zenészek orsz. segély­es nyudíj-egyesmet tit­kár hivatala (Budapest IV. Újvilág­ utca 14. szám.) naponta 3—5 óra között. Ugyanott lehet jelent­kezni személyesen vagy levél útján a felvétel iránt is. PESTI HÍRLAP 1899. április 30. — Esti levél. — Alagi verseny. — Olaszországban láttam egy szép szokást. Azt mondják, még római eredetű. Mikor valaki hivatásának áldozatául esik, és viszik a kór­házba vagy a temetőbe, az utcán kalapot emel­nek előtte az emberek. Két kőműves esett le az állványról Velencében. Eljöttek érték az is­potályból, a fekete kosarakkal, és mikor meg­indult a szűk sikátorokon a szomorú kis menet, minden férfi megsüvegelte és minden nő üdvöz­letet intett feléje. Én akkor még nem értettem, mi történik. Megkérdeztem egy vén, kékzubbo­­nyos munkástól, ki mellettem állt, sipkája a kezében. „I feriti del lavoro­­“ válaszolta az öreg valami keserű és kevély, fájdalmas és fenye­gető hangon, s fehér haját borzolta a tavaszi fuvalom. Én is levettem a kalapomat. És leve­szem azóta mindig, valahányszor a munka se­­­besültjeit, halottjait látom. Leveszem a kalapomat most is, gróf Ba­­warowsky József előtt. Ő is munkájának áldo­zata. Ez a munka a magunkféle polgár embe­­­rek szemében könnyű, haszontalan és voltakép csak úri kedvteltés. De mégis munka. Jobb a teljes semmittevésnél. Egy máskép céltalan élet célja. Hogy melyik ló tud jobban futni a má­siknál, bennünket bizony nem izgat. De sok embernek — akiket mi boldog nagyuraknak hí­vunk — lelki táplálék, testi munka. Ha még ez se volna, miért élnének azok a boldog nagy­urak ! Bizony komoly dolog ez. És ép úgy a vérével, életével pecsételheti meg az ember, mint a hős tengerész vagy bányász a maga ke­mény munkáját, avagy az elméjével dolgozó író, tudós, művész az ő alkotását, mikor bevi­szik a bolondok házába. Gróf Banarowszky József meghalt valamiért. Nem ágyban, párnák között, hóna alatt a hőmérő. A csatatéren esett el. Hogy a csata üres játék volt, mellékes. A gyepöt megszenteli a vér. Ez az ember az ő törekvésének áldozata. Mégis tett valamit. Ka­lapot emelek előtte. Az már aztán csak az én polgári és épen­­séggel nem előkelő elmémnek játéka, hogy el­képzelem, hogy a mai alagi futtatáson nem folyik embervér, ha az érdemes programm vé­letlenül a következő: I. Cserháti handicap. 1200 korona a győz­tesnek. Kívántatik a magyaron, története a népisko­lák számára, tiszta magyar lélek és művészi magyar írástudás szerint. II. Eladók versenye. 1000 korona nászaján­dék egy szegény, becsületes, magyar hajadonnak. III. Maritta akadályverseny. 1500 korona a győztesnek. Kívántatik népies olvasmány a babona ellen. IV. Igazgatósági akadályverseny. 1500 korona egy derék néptanítónak, ki a nemzetiségek között legjobban terjeszti a magyar szót. V. Trivial-gátverseny. 2500 korona a győz­tesnek, ki egyetemi tanuló és egy évig Párizsban fogja tanulmányozni a művészettörténetet. V. Állvány-díj: 1000 korona egy fiatal kép- írónak, akinek még arra sem telik, hogy állványt vegyen. Alagon azonban mindezt még csak azok­nak adják, akik világrajöttük alkalmával óvato­sak voltak és lovaknak születtek, hogy ne mond­jam :­ellettek. IRODALOM. * (Lampérth Géza), a derék ifjú költő, aki a Petőfi-társaság Vigyázó-díját fele részben elnyerte, még egy kis pót­ babérhoz is jutott. Említettük, hogy a bírálók a pályanyertes költeményeken kívül még ötöt megdicsértek. Ezekből kettő, a Marék virág és a Nemzetes ur Lampártu szerzeménye. * ^Döntvénytár.) A felsőbb bíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Kiadja a­ Jogtud. Közlöny szerkesztősége. Megjelent a Franklin- Társulatnak a harmadik évfolyam XIII. kötete.

Next