Pesti Hírlap, 1899. június (21. évfolyam, 150-179. szám)

1899-06-12 / 161. szám

6 1899. június 12. PESTI HÍRLAP ✓fi V 1­­ — (A gödöllői honvédszobor leleplezése.)­­ Zászlódiszt öltött vasárnapra Gödöllő, ahol e nap délutánján leplezték le az isaszeghi csatában el­esett s a gödöllői rom. kath. temetőben közös sírba temetett honvédek hamvai fölé emelt emlék­szobrot. Már délután két órakor ezrével hullámzott a zászlók alatt gyülekező nép a Ferenc József­ téren, ahonnan a tűzoltó zenekar hangjai mellett a pálya­udvar előtti térre vonult, ahol a szobor­bizottság és 24 fehérbe öltözött leány várta a hon­véd­ menház kül­döttségét, amelyet Ripka Ferenc, a szoborbizottság elnöke, üdvözölt. Az agg honvédek nevében a beteg menházi parancsnok helyettese, Theodorovits István 48-as tüzérhadnagy, válaszolt s ezután az óriási menet 60 tagú lovasbandériummal, valóságos zászló­­erdő alatt elindult a temető felé. Itt a 82 éves Andorfer Alajos kanonok, vecsési plébános, dr Pruzsinszky József gödöllői plébánossal s a besnyői ferencrendi barátokkal már teljes egyházi díszben várta őket s a csata emlékét az agg kanonok szentelte be, aki azután reszkető hangon, gyönyörű s mély hazaszeretettől áthatott beszédet is mondott, mely mindenkit kényekre indított. Ő volt az, aki ötven évvel ezelőtt mint gödöllői plébános a haldokló sebesülteket az utolsó szentséggel el­látta, s az elhunytakat eltemette. Mint lelkészi ő is részt vett a szerbek elleni hadjáratban s mikor azt mondta, hogy „ti veletek érzek más is, ti drága bajtársak, akik itt alant nyugoszlok,“ az egész kö­zönség levett kalappal percekig éljenzett. Ezután Orbay Dénes 48-as tüzér-főhadnagy fölkérte a honvédmenház parancsnokának helyettesét, hogy leplezze le a szobrot s annak lelkes szavai közben lehullt a lepel a szoborról, mely hat méternyi talap­zaton nyugszik, fehér terméskőből készült s 3 mé­ter magas. Szász Gyula szobrász maga adta az anya­got s igy csak 1200 írtba került. A talapzaton ágyu­­cső és keréktalp, fölötte pedig a babérkoszorút tartó s gyászoló Pannónia alakja látható, baljában lehaj­tott zászlóval. Egyik oldalán vers, másik oldalán ez a fölirás van: az isaszeghi csatában elesett s Gö­döllőn eltemetett hős honvédeknek emelte a kegye­let. A budapesti munkás dalkör és a gödöllői lold­­mives dalárda a Hymnuszt, majd a Szózatot éne­kelte el, aztán a szoborbizottság elnöke átadta a szobrot Bédl Ferenc bírónak. Most „A gödöllői hon­leányok a szabadság vértanúinak“ fölirású ha­talmas babérkoszorút, majd az ipartársulat koszorú­ját helyezték el a talapzaton s ezzel a kegyeletes ünnepély, melyen özv. gróf Ráday Gedeonné s Nicki Ede, a gödöllői koronauradalom igazgatója, is meg­jelent, a Szózat éneklése közben véget ért. Este nép­ünnepély, aztán táncmulatság volt. — (Fényes esküvő) volt vasárnap délelőtt 11 órakor a dohány-utcai izr. templomban. Diamant Leo, a Diamant testvérek szácsára nagykereskedő cég főnöke s ismert nevű zeneszerző, esküdött örök hű­séget Weiss Olga kisasszonynak, Weiss Adolf cabaji nagybirtokos leányának. A budapesti társaság kitűnő­ségei közül sokan jelentek meg az ünnepi szertartásra, amelyet Lazarus főkántor végzett. Majd Kayserling főrabbi intézett megható beszédet az ifjú párhoz. Amikor a násznép kivonult a templomból, a zenekar a­­Lohengring nászindulóját játszotta. Zalai Fenyvessy József miniszteri segéd­titkár vasárnap délelőtt vezette oltárhoz a dohány­ utcai izr. templomban Simon Margit kisasszonyt. A templomban igen díszes és nagyszámú közönség volt jelen, többek közt Márkus főpolgármester, Bíródy Zsigmond, a fő­rendiház tagja, Berzeviczy Albert, Mezei Mór, Weisz Bernhold, Lázár Sámuel, Óborin Ferenc, Mandl Pál, Radocza János képviselők, Vossics és Vaszilevics vá­rosi tanácsnokok, stb. Az esketési beszédet dr Keim Sámuel mondta. .. (Júniusi tél.) Két-három napja a főváros­ban is meglehetősen hűvös, szeles idő járja, az or­szág több vidékéről pedig egészen télies időjárást je­lentenek. Így Sárospatakon és környékén —mint tu­dósítónk jelenti, — vasárnap kártékony jégeső volt, s a hideg időjárás miatt a lakásokban fűtenek. Borgóbeszterce környékén pedig vasárnap éjjel nagy havazás volt, amely vastag hóréteggel borította el a hör­gős hegyláncot. Egerben hétfőn reggelre fagy és dér volt.­­ (Lefoglalt északsarki expedíció.) Az abruzzzoi herceg hihetetlen módon reklámozott „északsarki“ expedícióját egy kis baleset érte Ch­ri­­stianiában. A „Norwich Union” biztosító társaság a herceg hajóját bíróilag lefoglaltatta,­ mert a herceg a társaságnak még tízezer korona biztosítási díjjal tartozik, s ezt az összeget nem akarja vagy nem­ tudja kifizetni. Az abruzzoi herceg tehát egyelőre nem megy az északi sarkra.­­ (Az emberiség­ fölajánlása Jézus szent szivének..) A pápa legutóbbi enciklikájáben elrendelte az emberiség fölajánlását Jézus szent szí­vének. A fölajánlási szertartás Bécsben tegnap ment végbe az István-templomban. Az ünnepi szertartáson jelen volt: ő felsége, Ottó és Ferdinánd Károly főherceg, Mária Terézia, Mária Annunziata, Erzsébet Amália főhercegnők és Adelgunda modenai hercegnő, továbbá a pápai nuncius, Apponyi gróf magyar ud­­varnagy, Dipaut­ báró kereskedelemügyi miniszter, Lueger­dr polgármester, az ájtatos szerzetek és ka­­tholikus egyesületek tagjai. Ő felségét megérkezése­kor Schneider fölszentelt püspök hódolattal üdvözölte. A fölszentelt püspök átnyújtotta ő felsé­gének a szenteltviz-szórót és az oratóriumba kí­sérte őt. Azután a pápától előírt, Jézus szent szívéhez szóló áldozó imát énekelték, mire Schneider fölszentelt püspök ünnepi istentiszteletet celebrált. Ezután ő felsége visszatért a Hofburgba. Az egész után egybegyült néptömeg ő felségét lelkesült, spon­tán ovációkban részesítette.­­ (Asztalosok sztrájkmozgalma.) Az asz­talosok komolyan készülődnek a bérharcra, hogy a 9 és félórás munkaidőt kivívják. Vasárnapi gyűlésü­kön, amelyet a vig­ utca 16. sz. a. tartottak meg, határozatot hoztak, hogy ha követelésükre három hét alatt nem felelnek a mesterek, megkezdik a rész­leges sztrájkot. Ezt tudniillik, mint már megírtuk, úgy kell érteni, hogy egyszerre csak 2—3 műhely­ben sztrájkolnak és a többi, aki dolgozik, könnyeb­ben segélyezi a néhány kisebb csoport sztrájkolót, mintha az összes asztal­ossegédek megszüntetnék a munkát. Ezzel a rendszerrel legutóbb Münchenben győztek az asztalossegédek és a budapesti szocia­lista vezetőség is ily rendszerrel akar célhoz jutni. A gyűlésen 500—660 munkás jelent meg, úgy, hogy mind be sem fért a tágas gyűlésterembe, s az udvaron és az utcán kellett várakozniuk, hogy a gyűlésen hozandó határozatot megtudják. A gyűlésen Weitner Jakab, a szocialista veze­tőség tagja, beszélt másfél óra hosszáig. Erősen érveit a 9 és- félórai munkaidő mellett. A munkaidőnek le­szállítása egyenlő azzal, hogy egy csomó mun­kanélküli asztalossegéd jusson munkához. A mun­kaidő leszállításával a munkabér is emelkedik és ez természetesen maga után vonja azt, hogy a kismesterek sem adják portékáikat olyan olcsón a bútorkereskedőknek és nem licitálják túl egymást az eladási versenyben. Az ország kulturális haladása is megvárja, hogy a munkaidő leszállíttassék. Ha Német­országban be tudták hozni a 8 órai munkaidőt és Bécsben sem dolgoznak 9 és fél óránál tovább az asztalossegédek, sőt megindul a harc Európa ös­szes országaiban a 9 és fél órai­­ munkaidő mellett, m mért ne tartson lépést Magyarország a művelt nyugati államokkal és miért ne hoz­nák be itt is a kilenc és fél órai munkaidőt ? A szónok végül Madary Gábor, az ismert asztalos, ellenérveit cáfolva, óvja a mestereket Madarytól, mert az becsapja őket. (Óriási zaj. Közbekiáltások: Abcúg Madary !) Hasonló kellemetlen módon bánik el Tinik Endrével is. (Zaj. Fölkiáltások: Gyalázat!) Pelczgu­er Ágost és az utolsó szónok Klárik Ferenc részint Madary Gábort, részint Thók Endrét támadta meg, amiért munkásaiknak semmi engedményt nem adnak. Végül Weitner beterjesztette a határozati ja­vaslatot, amely szerint körlevélben szólítják föl a mestereket, hogy három hét alatt adják meg a 9 és félórás munkaidőt, mert különben a sztrájk kezdetét veszi. A három hét alatt kényszeríteni fogják az ipartestületet is, hogy újra nyilatkozzék. A három hét alatt szervezkedéshez látnak és az összes bel- és külföldi szakegyesületeket és szociáldemokrata veze­tőségeket értesítik a sztrájkról, hogy ide a sztrájk tartama alatt idegen munkások ne jöjjenek be a fő­városba. (Helyeslés.) A javaslatot elfogadták, mire a gyűlés véget ért. A budapesti asztalossegédeknek pedig mától fogva ez a jelszavuk: Harc mindaddig, amíg a 9 és félórás munkaidőt és a 10 °/c bérfelemelést minden műhelybe be nem vezettük.­­ (Kispesti népgyűlés.) A kispest—szent­lőrinci h. é. keskenyvágányu vasútnak villamos erőre való átalakítása érdekében Kispest polgárai vasárnap délután népgyűlést tartottak. A népgyülésen viharos jelenetek fordultak elő, sőt egyik szónoktól, mert a kormányt »hajlejünek« nevezte, az elnök meg is vonta a szót.­­ A fölszólalók kevésbbé a napirendre tű­zött tárgygyal foglalkoztak, mint inkább Kispest csön­desnek ézen nem mondható közéletét tárgyalgatták. A kellő zajról az u. n. Seper-párt gondoskodott. Bár a gyűlés kimondotta határozatilag az átalakítás meg­­sürgetését, azt teszszük, a­­kispesti villámos vasút ügyének ez a népgyűlés semmivel se használt töb­bet, mint a körösi szenteltvíz.­­ (Sikkasztó szocialista vezér.) Aradról jelenti tudósítónk, hogy ott vasárnap nagy botrány történt az ottani munkás-betegsegélyző egylet gyűlé­sén. Stojka Tivadar egylete." elnököt" ugyanis Schrodt Lajos aradi szocialista vezér sikasztásai miatt heve­sen megtámadták és inzultáltak, úgy, hogy az elnök­­­nek valósággal menekülnie kellett a gyűlésből. Schrodt, akinek ügye már a törvényszéknél van, 2000 írtnál nagyobb összeget sikkasztott az egyletnél. Azóta ő maga már megkerült, a 2000 frtot azonban, amely nem került meg, valószínüleg a megugrasztott elnök térítheti meg.­­ (Pálmay Ilka gyásza.) A hírneves mű­vésznőt mély családi gyász sújtotta. Édesatyja, Forráss Gusztáv, hetvennégy éves korában, hosszas szenvedés után meghalt. Az öreg­úr mint a hires vörös sipkások hadnagya harcolta végig a szabadságh­arcot s a fe­hértemplomi csatában meg is sebesült. Élete javát mint katasztrális mérnök töltötte el megyei szolgálatban. Mikor leánya a Népszínház csillaga lett, ő is felköltözött Budapestre s azóta itt is lakott. A diva többször hívta magához a külföldre édes atyját, de ez nem tudott megválni hazájától s a madaraitól. Kis lakása tele volt kalitkával, amelyek­ben legalább kétszáz különböző fajtájú énekes ma­dár csattogta naphosszat dalát. Minden egyes kis dalosát ismerte s mindegyiknek megvolt a maga neve. Rendesen hires énekesnők és kiváló művész­nők nevére keresztelte el madarait. Így volt neki egy Pattija, Turollája, Hegyi Arankája, sőt egyik kis kanáriját, amely ke­dvence volt, a saját leányáról Pálmay Ilkának nevezte el. A művésznőt nagyon le­sújtotta gyöngéden szeretett édesapjának halála. Az elhunytat vasárnap délután 3 órakor te­mették Kisfaludy­ utcai 7. sz. alatt lakásáról.­­ Az öreg­úr kivánságához képest kegyszerű végtisztességté­­telén nagy s előkelő közönség volt jelen, különösen a művész és író világból. Ott voltak többek közt Hegyi Aranka, P. Lukács Juliska, Vidor Pálné, Z. Bárdi Gabi, továbbá Porzsolt Kálmán, Konti József, Vidor Pál, Marsus József, Kürthy Emil, Clair Vil­mos, Lakatos Sándor, a függetlenségi és 48-as pol­gári kör testületé; — a családból gróf Kinszkyné Pálmay Ilka, Petráss István, Petráss Istvánné Kiss Cecília, Petráss Nándor és felesége stb. A beszere­lést Bleszkányi józsefvárosi helyettes plébános, vé­gezte. A gyászszertartás után Markus József író költői lendületű beszéddel vett búcsút a halottól, ékes, megható szavakkal ecsetelvén az elhunytnak a sza­­badságharcban való szereplését, melyben mint vitéz h­onvédtiszt több sebet is kapott, — majd nagy nevű gyermekének Pálmay Ilkának, édesapjához való von­zalmát, gyermeki igaz szeretetét. A népszínház ének­kara zengette azután megható gyászdalát s erre az elhunytat nagy közönség kíséretében kivitték az uj temetőbe. — (Little Tioh), a jelenleg Ős-Budavárában vendégszereplő világhírű angol komikus, a ma, hétfen, este 10 órakor tartandó vanété-előadásban uj alakí­tásokat fog bemutatni.­­ (A bordereau.) Megemlékeztünk a Matin cikkéről, amely szerint Esterházy egy interview fo­lyamán beismerte, hogy ő a bordereau szerzője. A Matin most Esterházy levelét közli, amelyben a hir­­hedett úr kijelenti, hogy a cikk teljesen alapos és igaz. Esterházy válóperében a bíróság havi 600 frank tartásdíjat ítélt meg Esterházyné asszonynak.­­ (Elégett kis leány.) Borzalmas halállal halt meg szombaton Nadai József detektiv Jolánka nevű leánya. A gyermek az Attila­ utca 14. számú ház udvarán játszadozott anyja­­mellett, aki vasalt. Az asszonynak valami dolga akadt a konyhában és a tüzes paráz­zsal telirakott vasalót a földre téve, bement. A magára hagyott leánykának eközben a ruhája valahogy odaért a parázshoz és lángot vetett Anyja gyorsan eloltotta ugyan az égő ruhácskát, de a szegény gyermek akkorra már úgy összeégett, hogy alig értett vele a mentők a János-kórházba, már meg is halt.­­ (Kriványné értékpapírjai.) Abban az időben, amikor a hir­edt aradi sikkasztó viselt dol­gai kitűntek, ő maga pedig megszökött, feleségénél Arad megye értékpapírokat és takarékkönyvet foglal­tatott le. A törvényszék intézkedése ellen Kriványné a maga és gyermekei nevében fölebbezett. Ez ügy­ben vasárnap érkezett Aradra — mint tudósítónk jelenti — a kir. kúria döntése, amely Kriványnót felebbezésével elutasítja s az értékpapírokat a káro­sult megyének ítéli oda. Krivány sikkasztásaiból ezzel újra megkerült egy darab­r­a veszett fejsze nyeléből.­­ (Időjárás.) Az időjárási helyzetet észak­­nyugati maximum és délkeleti minimum jellemzi. E helyzetből kifolyólag az európai kontinensen az északi légáramlás az uralkodó, az idő pedig túlnyomóan borult és hűvös, továbbá helyenkint esős. Hazánkban helyenkint — többnyire kisebb — esők voltak, Zág­rábban, Zsombolyán, Aradon, Nagylakon, Késmárkon (jéggel) és Ungvárit zivatarral. A hőmérséklet állan­dóan a normális alatt.­­ Az uralkodó időjárásban egyelőre lényeges változás nem várható.­­ Zongora­birtokosnak előnyös a karbantar­tási és hangolási évi bérlet lü­ertért. Sternberg Ármin és Testvére cs. és kir. udv. száratók zon­­­­gora-termei Kossuth Lajos­ utca 22., Zenepalota.

Next