Pesti Hírlap, 1899. július (21. évfolyam, 180-210. szám)
1899-07-20 / 199. szám
4 1899. Julius 20. PESTI JÜRLAP SZÍNHÁZ és zene. * (A városligeti színkörben) ma este megint operette-előadás volt. Offenlach fülbemászó zenéjül Orfeusze-kt adták elő, amelyet telt ház élvezett végig. A már ismert két vendég, Káldly Mariska és Sziklai Kornél lépett föl újra. Előbbi Eurydike szerepében erősítette meg az eddig felőle táplált jó véleményt. Játéka tetszetős, hangja, különösen piánói tiszták és biztosak. Sziklai Kornél jóízű Jupiter volt. A két vendég II. felvonásbeli „légy-duettjét“ megismételtették. Kedvesen pajkoskodta végig Felhő Rózsi Ámor szerepét, énekét is megtapsolták, úgyszintén jól festett Kömleiné a közvélemény szerepében, éneke pedig precíz volt. Erdei Berta, a kedvelt komikáné, Junó szerepében jeleskedett, Madaran Vilma igen szép Vénusz, Egri Gizella elfogadható Diána volt. Orfeuszt Német János, a jóhírű tenorista, Plútót Hadas, Stix Jankót Borbély adta. A zenekar Fodor vezetése alatt jól viselte magát, csak néha nem volt egy véleményen az énekesekkel. Kihagyás volt elég, de annál több rögtönzés, ami elvégre szintén mulattató — ebben a melegben. — Holnap Hennequin francia bohózatát adját először. Címe a »Titkár úr«. * (A budai színkörben) pénteken kerül bemutatóra Szövessi Albert négyfelvonásos énekes bohózata, a Singer-gyár, melyhez Barna Izsó szerezte a zenét. A szereposztás a következő : Singer Mihály— Sándor Emil, Etelka—Jeskó, Klementina—Juhászné, Czobor Gábor—Hevesi, Pepi—Szende, Czitrom Pali— Krémer, Morzsa—Faragó, Cenci—Szakácsnő, Sztrakay Muki—Papp, Járdai Jenő—Pataki, Winter—Füredi. A bohózat a fővárosban játszik s tele van mulatságos jelenetekkel. Legjobb szerepe a társulat egyik primadonnájának, Szende Annának, lesz. * (Újházi Ede), a Nemzeti színház kitűnő művésze, kedden fejezte be vendégszereplését Kassán, ahol minden este zsúfolt ház ünnepelte a művészt. Újházi ma jött haza, de néhány nap múlva Siófokra megy, ahol Dobó színtársulatánál fog több estén át lekepni. * (K. Hegyessy Mari művészi körúton.) K. Hegyessy Mari, a Nemzeti Színház művésznője, Jeszenszky Dezső színtársulatával művész körútra indult Erdély nagyobb városaiba ésfürdőire. Vendégjátékait július 12-én Szepsi-Szent-Györgyön kezdte meg, ahol megérkezésekor egy küldöttség élén ifj. Gödri Ferenc polgármester és Kelemen Lajosné, a nőegylet elnöknője, üdvözölték. Este nagy és fényes közönség nézte végig a Kaméliás hölgy előadását. Játszott még a Cigány, Vasgyáros, Fedora és A lowoodi árva darabokban, mindig tett ház előtt. * (Salamith), a Kövessy színházának nagy sikert aratott kasszadarabja, valószínűleg sorra bejárja majd a vidéki színpadokat. A legtöbb vidéki színtársulatok már meg is szerezték a dallamos mű előadási jogát; a vidéki operának amúgy is szülő műsora ezáltal egy igen érdekes, életképes művel gyarapodik. * (Drámaírók figyelmébe.) Az akadémia a Kóczán-dijat megint kitűzte s igy a történeti darabok száma megint megszaporodik. Az akadémia ezt mondja: »Kívántatik színmű, melynek tárgya V. István, IV. László és III. Endre korából veendő. A színművek lehetnek tragédiák, vígjátékok és középfaju drámák. A mondái alapon irt színművek épen úgy nincsenek kizárva, mint a csak történelmi háttérnek!« A pályaműveket az akadémia titkári hivatalába 1900. május 31-ig kell beküldeni. * (Csurgay Adél diadala külföldön.) Mint Lipcséből értesülünk, Csurgay Adél sikerrel vendégszerepelt az ottani »Neues Theater«-ban a Sevillai borbély Rosina szerepében. Ez alkalomból érdekesnek tartjuk közölni dr Krause Martin zeneakadémiai igazgatónak a »Leipziger Neueste Nachrichten«-ben megjelent alábbi kritikáját: »Végtelenül rokonszenvesen fogadta a közönség Csurgay Adél magyar coloratur-énekesnőt, aki mint Rosina a Sevillai borbélyban vendégszerepelt. És joggal, mert Csurgay k. a. valóban oly kedves Rosina volt, amilyent ritkán lát az ember, kedves és élénk úgy a játékában, mint az énekében. Teljes joggal is mondhatta a Figaro, hogy »a mi szövetségeseink az ifjúság, kedvesség és szépség«, amelyekhez mi még fényes tehetségét mint negyediket méltán sorozhatjuk.« * (Színészet a vidéken.) Gyulán Hadnay Imre társulata szép eredménynyel működik, amit leginkább azzal ér el, hogy gyakori vendégszereplésekkel változatossá és élvezetessé tudja tenni a szezont. Szatmáry Árpád vendégszereplése után Rónayizermin, a Vígszínház színésziskolájának végzett növendéke, mutatkozott be a gyulai közönségnek a Nagymama Szeraphine szerepében és pedig szép sikerrel. Érdekes, és a fiatal színésznő eredeti tehetségére jellemző, hogy fiatalsága dacára főleg komikánó szerepekre keresi hivatását. — Újabban Ivánfi Jenő vendégszerepel Gyulán. Trencsén-Teplicen még az idén is kizárólag anémet színtársulat működik. A belügyminiszter oly feltétellel adta meg erre az engedélyt, ha a magyar színészek nyugdíjintézetének 500 irtot fizetnek. Dr Heinrich Adolf, a fürdőhely új igazgatója, talán lehetővé teszi, hogy magyar társulat is bevonulhasson az arénába. Nagy anyagi áldozatokat igényelne ez, mert csak jelesebb operettetársulatnak való az ilyen nyári állomás, amely deficitet okoz még a német truppnak is, holott a nemzetközi jellegű közönség a német szót, úgy ahogy, mégis csak megérti. A megye anyagi viszonyai nem engedik meg, hogy ezreket áldozzon arra, hogy magyar társulat játszszék Teplicen, nagyobb szubvenció nélkül pedig bizonyos a teljes batás. A Liege-féle társulat, úgy ahogy, megél. A magyar fürdővendégek meglepetésére a minap magyar szó is szerepelt a szóklapon: — A »csárdás« a második fölvonásban magyar nyelvben Szegheő Vilma kisasszonytól lesz előadva. Borzasztó magyarság, de mégis csak magyar szó. A Denevért adták és t Szegheő kisasszony, »Opera- u. Operettensäugerin aus Budapest«, mint Rosalinda mutatkozott be. Megjelenésében nem teszi azt a benyomást, mint aki pályája legelején van, eddigi színpadi sikereiről azonban nem tudunk. Kellemes hangja van, amelylyel nem tud elég jól bánni és amely a felső regiszterben erőltetve hangzik. Ha játszania kell, ez feszélyezi a kisasszonyt és látható, hogy akkor érzi jól magát, na csak énekel. A hangversenyteremben bizonyára jobban megállja a helyét, bár a színpadon is kedvező fogadtatást tudott magának kivívni. Magyar dala után percekig tapsolták. Föllépett még a Cigánybáróban, mint Baffy és a Madarászban, mint fejedelemné. Mindhárom előadásra jól megtelt az aréna. Fekete Béla színtársulata holnap, csütörtökön, tartja bucsuelőadását Rákosszent-Mihályon. A jó őrültből szervezett társulat szép eredménynyel játszott a nyaralótelepen a közönség pártfogása mellett. A bucsuelőadáson a »Vörösbaja« került szinre, melynek címszerepét, mint vendég, Vedresné Lia, Vedres színészegyesületi titkár neje, játszsza. A társulat Rákosszent-Mihályról Pécelre megy. * (Hauptmann Gerhard) most Luzernben üdül és egyszerre több új művén dolgozik. Először is egy háromfelvonásos, Juraekei című és sziléziai tájszólásban megírt víg színmű befejezésén fázadozik, egyidejűleg egyPásztordal című bibliai tárgyú drámán dolgozik és A szegény Henrik című történelmi színműben középkori tárgyat dolgoz föl. Előkészíti továbbá Silull-Hassan című drámáját, Helios és Elgi címü színműveit és a Florian Goyernisk egy újabb átdolgozását, valamint most javítja ki Kynasti Kunigunda című történelmi színműve könyvkiadásának keresevonalát. Így tölti a Takácsok szerzője nyári pihenésre szánt szabadságidejét. * (A karlsbali színházban) ugyancsak szép sikereket arat a Piaul, volt pozsonyi igazgató vezetése alatt álló színtársulat. Kedden bemutatták a Fräulein Präsident című új operettet, melynek szövegét Landesberg és Fisebi, zenéjét pedig Müller Norden írta és a dallamos újdonság szép sikert is aratott. A szereplők közül Barry Mila, Hutter és Dudek kisasszonyok, továbbá Garason, Grant és Franks urak aratták a legzajosabb tetszést. A legtöbb énekszámot megismételték, az igazgatót és Baldreich karmestert pedig többször kitapsolták — a több szereplőkkel a függöny elé. * (A férj iskolája) la scola del marito — Traversinek ilyen című drámája a római Teatro Constansban szép sikerrel színre került, alkalma a vasúti alkalmazottak gyermekének helyébeni iskolázásra. * Negyedmilliomos alapítvány. Sopronból írják lapunknak: Közjótékonyságáról és nagyszabású humánus intézményeiről híres városunk nemrég ismét egy negyedmilliós alapítványnyal gyarapodott. Néhai Müller Paulin, volt soproni "nagykereskedőnek, a kereskedelmi kamara volt elnökének és a nagylelkű emberbarátnak 288.000 ortra rugó »Müller Paulin jótékonysági alapítványa, e napokban tétetett le az örökösök : Sándorffy Antalné, lovag Maravics Sándorné és Sándorffy Irén részéről, a végrendelet végrehajtója Schladerer Alfréd bankigazgató által a soproni építő- és hitelbanknál. Az alapítványi vagyonnak kamatai a végrendelet értelmében s a végrendelkező humánus intencióihoz képest 15 év múlva lelenc és törvénytelen gyermekek nevelésére, béna gyermekek ápolására, kereskedelmi akadémiai tanulók ösztöndíjakkal való fölsegélyezésére s a városi szegények gyámolítására fognak fordíttatni. Köztudomás szerint a nagy jótevő nevéről a Müller Paulin utca neveztetett el, melyben ma is az örökösök tulajdonát képező nagykereskedés van, melynek óriási jövedelméből az örökhagyó nagy vagyonát szerezte. Megyék és városok. Szolnok küldöttsége Hegedűs miniszternél. Szolnok az ország egyik legnagyobb forgalmú és legmesszebb összeköttetésű csomópontja, így természetesen rendkívül nagy az ott alkalmazott vasutasok száma. A hivatalos kimutatás szerint már ma 680 tankötelest számítanak csupán a vasutak között s e nagy szám dacára a vasútiaknak ez ideig külön iskolájuk nem volt. Minthogy maga Szolnok városa 116 percentes pótadó mellett a saját tankötelesei számára sem képes iskolákat fölállítani s fejleszteni, sőt a meglévő iskoláit is f. évi szept. 1-től állami kezelésbe adta, ezért a város képviselőtestületének egyhangú határozata folytán Kőrössy Laos polgármester megbizatott, Eötvös K. Lajos kht. tanfelügyelő pedig fölkéretett vasúti iskolának és internátusnak a kereskedelmi miniszternél leendő kieszközlésére. Hétfőn volt a város két kiküldötte Hegedűs Sándor miniszternél e fontos ügyben, s mi kétség sincs az iránt, hogy Hegedűs , a szolnokiak jogos kérését ne teljesítené. A miniszterhez benyújtott kérelem szerint Szolnokon egyelőre 6 osztályú iskola és internátus volna felállítandó, amely iskolának tanítási iránya és módszere alkalmazkodnék a vasúti gyermekek valószínű, jövő pályájához, így az államvasúti műhelyek, fűtőházak, valamint a forgalmi szolgálati ág is ez iskolából hivatott nemzedékre számíthatna. Az Internátusra azért már fontos feladat, mert Szolnokra 160 - 180 km. oly vasútvonal ágazik be, amelyen nincs KÉPZŐMŰVÉSZET. * (Kossuth-szobor Abonyban.) Pest vármegye egyik hazafias kisközsége, Tószeg, 1. évi március 25-én leplezte le Kossuth Lajos szobrát. Most ugyancsak egyik pestmegyei község, Abony, hozta meg azt a szép határozatot, hogy a magyar nép édes atyjának emlékét szoborral is megörökíti. A szobor, melyet közadakozásból állítanak föl, Abony főterét fogja ékesíteni. * (Bocskay István emlékszobra.) A király által a székesfővárosnak ajándékozott fiú szobor egyike Bocskay István erdélyi hejedelem emlékszobra lesz. Ez a szobor most készül Holló Barnabás várbazár műtermében. A fejedelem hosszú palástszerű öltönyt visel. Nyugodtan áll a talapzaton, amelyről egy székely vitéz levont karddal hűséget esküszik neki. A szobormű az Andrássy-úti körtér egyik dísze lesz. * (Egy századeleji kép.) A bécsi művészettörténeti múzeum egy érdekes képpel gyarapodott, melyet Fendi Péter festett s amely az »Altcien« idők tipikus alkotása. A nagy festmény tárgya az 1826. évi április 13-iki tábori mise, melyet e napon a bécsi Hofburg külső udvarán tartottak Ferenc császár szerencsés felépülése alkalmából. A képen nemcsak a Burg akkori építkezése, de a kivonult katonaság s a nagy etit bértömeg korhű viselete is érdekes s természetesen leginkább a bécsieket érdekli. A nagy vásznat az udvari muzeum igazgatója hatezer forintért akarta megvenni Müller nevű tulajdonosától, de az öreg úr nem vált meg kedvenc képétől. Most a halála után az örökösöktől ezer forintért szerezte meg a múzeum. * (Érdekes restaurálás.) Pécsről írják, hogy ott igen érdekes munkálatot kezdenek meg a közeljövőben: a törökök által lerombolt régi pécsi székesegyház nevezetesebb részeinek újraépítését. Az ottani múzeumban ugyanis már évtizedek óta fölhalmozódtak a régi székesegyházból ásatások alkalmával előkerült faragványos kövek. E faragványok a római idők és a X. századbeli keresztény-román stíl jeleit viselik magukon. Hettyey Sámuel püspök most megbízta dr Gerecse Pétert, a kiváló műtörténészt, a romok restaurálásával. Dr Gerecze a régi székesegyház minden zegétzugát jól ismeri. Évtizedekre terjedő tanulmányai alapján a régi templomnak teljes tervrajzát egyba tudta állítani és ebben oly tökéletességre vitte, hogy minden egyes faragványról meg tudja mondani, hogy a templomnak melyik részéből való. A föltalált régi köveket már osztályozta és kijelentette, hogy a régi templom egyes részeit teljes épségében egybe tudja állítani és csak a hiányzó kövek utánfaragás útján való pótlására lesz szükség, amihez a rajzokat ő fogja adni, de amelyek alkalmazása a felállítandó műemlék régiségét és eredetiségét legkevésbbé sem fogja befolyásolni. Gerecze fölépíti ily módon a régi székesegyházban állott u. n. népoltárt, mely sátoralaku fülke volt s amelyben a keresztelő-medencét helyezték el a régi keresztények, úgyszintén föl fogja építeni az északi és déli bejárat s az altemplom lejáratát a régi alakban. Ezeknek a csportozatoknak minden egyes darabja becses műemlék, mindegyik más-más rajza, alig van két egyforma darab a roppant kőtömegben. Dr° Gerecze e műemlékeket a múzeumi termekben akarta egybeállítani, de, hogy a mű valódi jelentőségű lehessen, a püspök lehetővé fogja tenni, hogy e részek a szabadban állíttassanak föl és pedig egy akkora területen, mely a régi templom alaprajzának megfelel, úgy, hogy a templom egyes részei egymáshoz képest a régi helyzetbe jutnak s egy valódi restaurált rom benyomását fogják kelteni a nézőben.