Pesti Hírlap, 1899. július (21. évfolyam, 180-210. szám)

1899-07-20 / 199. szám

4 1899. Julius 20. PESTI JÜ­RLAP SZÍNHÁZ és zene. * (A városligeti színkörben) ma este me­gint operette-előadás volt. Offenlach fülbemászó ze­­néjü­l Orfeusze-kt adták elő, amelyet telt ház élve­zett végig. A már ismert két vendég, Káldly Mariska és Sziklai Kornél lépett föl újra. Előbbi Eurydike szerepében erősítette meg az eddig felőle táplált jó véleményt. Játéka tetszetős, hangja, különösen piánói tiszták és biztosak. Sziklai Kornél jóízű Jupiter volt. A két vendég II. felvonásbeli „légy-duettjét“ megismételtették. Kedvesen pajkoskodta végig Felhő Rózsi Ámor szerepét, énekét is megtapsolták, úgy­szintén jól festett Kömleiné a közvélemény szerepé­ben, éneke pedig precíz volt. Erdei Berta, a kedvelt komikáné, Junó szerepében jeleskedett, Madaran Vilma igen szép Vénusz, Egri Gizella elfogadható Diána volt. Orfeuszt Német János, a jóhírű tenorista, Plútót Hadas, Stix Jankót Borbély adta. A zenekar Fodor vezetése alatt jól viselte magát, csak néha nem volt egy véleményen az énekesekkel. Kihagyás volt elég, de annál több rögtönzés, ami elvégre szin­tén mulattató — ebben a melegben. — Holnap Hen­­nequin francia bohózatát adját­ először. Cím­e a »Titkár úr«. * (A budai színkörben) pénteken kerül be­mutatóra Szövessi Albert négyfelvonásos énekes bo­hózata, a Singer-gyár, melyhez Barna Izsó szerezte a zenét. A szereposztás a következő : Singer Mihály— Sándor Emil, Etelka—Jeskó, Klementina—Juhászné, Czobor Gábor—Hevesi, Pepi—Szende, Czitrom­ Pali— Krémer, Morzsa—Faragó, Cenci—Szakácsnő, Sztrakay Muki—Papp, Járdai Jenő—Pataki, Winter—Füredi. A bohózat a fővárosban játszik s tele van mulatsá­gos jelenetekkel. Legjobb szerepe a társulat egyik primadonnájának, Szende Annának, lesz. * (Újházi Ede), a Nemzeti színház kitűnő művésze, kedden fejezte be vendégszereplését Kas­sán, ahol minden este zsúfolt ház ünnepelte a mű­vészt. Újházi ma jött haza, de néhány nap múlva Siófokra megy, ahol Dobó színtársulatánál fog több estén át lek­epni. * (K. Hegyessy Mari művészi körúton.) K. Hegyessy Mari, a Nemzeti Színház művésznője, Jeszenszky Dezső színtársulatával művész körútra in­dult Erdély nagyobb városaiba és­­fürdőire. Vendég­játékait július 12-én Szepsi-Szent-Györgyön kezdte meg, ahol megérkezésekor egy küldöttség élén ifj. Gödri Ferenc polgármester és Kelemen Lajosné, a nőegylet elnöknője, üdvözölték. Este nagy és fényes közönség nézte végig a Kaméliás hölgy előadását. Játszott még a Cigány, Vasgyáros, Fedora és A lo­­woodi árva darabokban, mindig tett h­áz előtt. * (Salamith), a Kövessy színházának nagy si­kert aratott kasszadarabja, valószínűleg sorra bejárja majd a vidéki színpadokat. A legtöbb vidéki szín­társulatok már meg is szerezték a dallamos mű elő­adási jogát; a vidéki operának amúgy is szülő mű­sora ezáltal egy igen érdekes, életképes művel gya­rapodik. * (Drámaírók figyelmébe.) Az akadémia a Kóczán-dijat megint kitűzte s igy a történeti darabok száma megint megszaporodik. Az akadémia ezt mondja: »Kívántatik színmű, melynek tárgya V. Ist­ván, IV. László és III. Endre korából veendő. A szín­művek lehetnek tragédiák, vígjátékok és középfaju drámák. A mondái alapon irt színművek épen úgy nincsenek kizárva, mint a csak történelmi háttérnek!« A pályaműveket az akadémia titkári hivatalába 1900. május 31-ig kell beküldeni. * (Csurgay Adél diadala külföldön.) Mint Lipcséből értesülünk, Csurgay Adél sikerrel vendég­szerepelt az ottani »Neues Theater«-ban a Sevillai borbély Rosina szerepében. Ez alkalomból érdekes­nek tartjuk közölni dr Krause Martin zeneakadémiai igazgatónak a »Leipziger Neueste Nachrichten«-ben megjelent alábbi kritikáját: »Végtelenül rokonszenve­sen fogadta a közönség Csurgay Adél magyar colora­­tur-énekesnőt, aki mint Rosina a Sevillai borbélyban vendégszerepelt. És joggal, mert Csurgay k. a. való­ban oly kedves Rosina volt, amilyent ritkán lát az ember, kedves és élénk úgy a játékában, mint az énekében. Teljes joggal is mondhatta a Figaro, hogy »a mi szövetségeseink az ifjúság, kedvesség és szép­ség«, amelyekhez mi még fényes tehetségét mint ne­gyediket méltán sorozhatjuk.« * (Színészet a vidéken.) Gyulán Hadnay Imre társulata szép eredménynyel működik, amit leg­inkább azzal ér el, hogy gyakori vendégszereplések­kel változatossá és élvezetessé tudja tenni a­ szezont. Szatmáry Árpád vendégszereplése után Rónay­izer­­min, a Vígszínház színésziskolájának végzett növen­déke, mutatkozott be a gyulai közönségnek a Nagy­mama Szeraphine szerepében és pedig szép sikerrel. Érdekes, és a fiatal színésznő eredeti tehetségére jel­lemző, hogy fiatalsága dacára főleg komikánó szere­pekre keresi hivatását. — Újabban Ivánfi Jenő vendégszerepel Gyulán. Trencsén-Teplicen még az idén is kizáró­lag a­­német színtársulat működik.­­ A belügy­miniszter oly feltétellel adta meg erre az en­gedélyt, ha a magyar színészek nyugdíjintézeté­nek 500 irtot fizetnek. Dr Heinrich Adolf, a fürdő­hely új igazgatója, talán lehetővé teszi, hogy magyar társulat is bevonulhasson az arénába. Nagy anyagi áldozatokat igényelne ez, mert csak jelesebb operette­­társulatnak való az ilyen nyári állomás, amely defi­citet okoz még a német truppnak is, holott a nemzet­közi jellegű közönség a német szót, úgy ahogy, mégis csak megérti. A megye anyagi viszonyai nem enge­dik meg, hogy ezreket áldozzon arra, hogy magyar társulat játszszék Teplicen, nagyobb szubvenció nél­kül pedig bizonyos a teljes batás. A Liege-féle tár­sulat, úgy ahogy, megél. A magyar fürdővendégek meglepetésére a minap magyar szó is szerepelt a szó­klapon: — A »csárdás« a második fölvonásban ma­gyar nyelvben Szegheő Vilma kisasszonytól lesz előadva. Borzasztó magyarság, de mégis csak magyar szó. A Denevért adták és t Szegheő kisasszony, »Opera- u. Operettensäugerin aus Budapest«, mint Rosalinda mutatkozott be. Megjelenésében nem teszi azt a be­nyomást, mint aki pályája legelején van, eddigi szín­padi sikereiről azonban nem tudunk. Kellemes hangja van, amelylyel nem tud elég jól bánni és amely a felső regiszterben erőltetve hangzik. Ha játszania kell, ez feszélyezi a kisasszonyt és látható, hogy akkor érzi jól magát, n­a csak énekel. A hangversenyteremben bizonyára jobban megállja a helyét, bár a színpadon is kedvező fogadtatást tudott magának kivívni. Ma­gyar dala után percekig tapsolták. Föllépett még a Cigánybáróban, mint Baffy és a Madarászban, mint fejedelemné. Mindhárom előadásra jól megtelt az aréna. Fekete Béla színtársulata holnap, csütörtökön, tartja bucsuelőadását Rákos­szent-Mihályon. A jó őrültből szervezett társulat szép eredménynyel játszott a nyaralótelepen a közönség pártfogása mellett. A bucsuelőadáson a »Vörösbaja« került szinre, mely­nek címszerepét, mint vendég, Vedresné Lia, Vedres színészegyesületi titkár neje, játszsza. A társulat Rákos­szent-Mihályról Pécelre megy. * (Hauptmann Gerhard) most Luzernben üdül és egyszerre több új művén dolgozik. Először is egy háromfelvonásos, Juraekei című és sziléziai táj­szólásban megírt víg színmű befejezésén fázadozik, egyidejűleg egy­­Pásztordal című bibliai tárgyú drá­mán dolgozik és A szegény Henrik című történelmi színműben középkori tárgyat dolgoz föl. Előkészíti to­vábbá Silull-Hassan című drámáját, Helios és Elgi címü színműveit és a Florian Goyernisk egy újabb átdolgozását, valamint most javítja ki Kynasti Kuni­gunda című történelmi színműve könyv­kiadásának keresevonalát. Így tölti a Takácsok szerzője nyári pi­henésre szánt szabadságidejét. * (A karlsbali színházban) ugyancsak szép sikereket arat a Piaul, volt pozsonyi igazgató vezetése alatt álló színtársulat. Kedden bemutatták a Fräulein Präsident című új operettet, melynek szövegét Lan­desberg és Fisebi, zenéjét pedig Müller Norden írta és a dallamos újdonság szép sikert is aratott. A sze­replők közül Barry Mila, Hutter és Dudek kisasszo­nyok, továbbá Garason, Grant és Franks urak arat­ták a legzajosabb tetszést. A legtöbb énekszámot meg­ismételték, az igazgatót és Baldreich karmestert pe­dig többször kitapsolták — a több szereplőkkel a füg­göny elé. * (A férj iskolája) la scola del marito — Traversinek ilyen című drámája a római Teatro Con­­stansban szép sikerrel színre került, alkalma a vasúti alkalmazottak gyermekének helyé­beni iskolázásra. * Negyedmilliomos alapítvány. Sopronból ír­ják lapunknak: Közjótékonyságáról és nagyszabású humánus intézményeiről híres városunk nemrég ismét egy negyedmilliós alapítványnyal gyarapodott. Néhai Müller Paulin, volt soproni "nagykereskedőnek, a ke­reskedelmi kamara volt elnökének és a nagylelkű emberbarátnak 288.000 ortra rugó »Müller Paulin jó­tékonysági alapítványa, e napokban tétetett le az örö­kösök : Sándorffy Antalné, lovag Maravics Sándorné és Sándorffy Irén részéről, a végrendelet végrehajtója Schladerer Alfréd bankigazgató által a soproni építő- és hitelbanknál. Az alapítványi vagyonnak kamatai a végrendelet értelmében s a végrendelkező humánus intencióihoz képest 15 év múlva lelenc és törvény­telen gyermekek nevelésére, béna gyermekek ápolá­sára, kereskedelmi akadémiai tanulók ösztöndíjakkal való fölsegélyezésére s a városi szegények gyámolítá­­sára fognak fordíttatni. Köztudomás szerint a nagy jótevő nevéről a Müller Paulin­ utca neveztetett el, melyben ma is az örökösök tulajdonát képező nagy­kereskedés van, melynek óriási jövedelméből az örök­hagyó nagy vagyonát szerezte. Megyék és városok. Szolnok küldöttsége Hegedűs miniszter­nél. Szolnok az ország egyik legnagyobb forgalmú és legmesszebb összeköttetésű csomópontja, így ter­mészetesen rendkívül nagy az ott alkalmazott vas­utasok száma. A hivatalos kimutatás szerint már ma 680 tankötelest számítanak csupán a vasutak között s e nagy szám dacára a vasútiaknak ez ideig külön iskolájuk nem volt. Minthogy maga Szolnok városa 116 percentes pótadó mellett a saját tankötelesei szá­mára sem képes iskolákat fölállítani s fejleszteni, sőt a meglévő iskoláit is f. évi szept. 1-től állami keze­lésbe adta, ezért a város képviselőtestületének egy­hangú határozata folytán Kőrössy Laos polgármester megbizatott, Eötvös K. Lajos kht. tanfelügyelő pedig fölkéretett­ vasúti iskolának és internátusnak a ke­reskedelmi miniszternél leendő kieszközlésére. Hétfőn volt a város két kiküldötte Hegedűs Sándor minisz­ternél e fontos ügyben, s mi kétség sincs az iránt, hogy Hegedűs , a szolnokiak jogos kérését ne teljesí­tené. A miniszterhez benyújtott kérelem szerint Szol­nokon egyelőre 6 osztályú iskola és internátus volna felállítandó, amely iskolának tanítási iránya és mód­szere alkalmazkodnék a vasúti gyermekek valószínű, jövő pályájához, így az államvasúti műhelyek, fűtő­­házak, valamint a forgalmi szolgálati ág is ez isko­lából hivatott nemzedékre számíthatna. Az Interná­­tusra azért már fontos feladat, mert Szolnokra 160 - 180 km. oly vasútvonal ágazik be, amelyen nincs KÉPZŐMŰVÉSZET. * (Kossuth-szobor Abonyban.) Pest vár­megye egyik hazafias kisközsége, Tószeg, 1. évi már­cius 25-én leplezte le Kossuth Lajos szobrát. Most ugyancsak egyik pestmegyei község, Abony, hozta meg azt a szép határozatot, hogy a magyar nép édes atyjának emlékét szoborral is megörökíti. A szobor, melyet közadakozásból állítanak föl, Abony főterét fogja ékesíteni. * (Bocskay István emlékszobra.) A király által a székesfővárosnak ajándékozott fiú szobor egyike Bocskay István erdélyi hejedelem emlékszobra lesz. Ez a szobor most készül Holló Barnabás vár­bazár­ műtermében. A fejedelem hosszú palástszerű öltönyt visel. Nyugodtan áll a talapzaton, amelyről egy székely vitéz levont karddal hűséget esküszik neki. A szobormű az Andrássy-úti körtér egyik dí­sze lesz. * (Egy századeleji kép.) A bécsi művészet­történeti m­úzeum egy érdekes képpel gyarapodott, melyet Fendi Péter festett s amely az »Altcien« idők tipikus alkotása. A nagy festmény tárgya az 1826. évi április 13-iki tábori mise, melyet e napon a bécsi Hofburg külső udvarán tartottak Ferenc csá­szár szerencsés felépülése alkalmából. A képen nem­csak a Burg akkori építkezése, de a kivonult kato­naság s a nagy etit bértömeg korhű viselete is érde­kes s természetesen leginkább a bécsieket érdekli. A nagy vásznat az udvari muzeum igazgatója hatezer forintért akarta megvenni Müller nevű tulajdonosától, de az öreg úr nem­ vált meg kedvenc képétől. Most a halála után az örökösöktől ezer forintért szerezte meg a múzeum. * (Érdekes restaurálás.) Pécsről írják, hogy ott igen érdekes munkálatot kezdenek meg a közel­jövőben: a törökök által lerombolt régi pécsi székes­­egyház nevezetesebb részeinek újraépítését. Az ottani múzeumban ugyanis már évtizedek óta fölhalmozód­tak a régi székesegyházból ásatások alkalmával elő­került faragványos kövek. E faragványok a római idők és a X. századbeli keresztény-román stíl jeleit viselik magukon. Hettyey Sámuel püspök most meg­bízta dr Gerecse Pétert, a kiváló műtörténészt, a ro­mok restaurálásával. Dr Gerecze a régi székesegyház minden zegét­­zugát jól ismeri. Évtizedekre terjedő tanulmányai alapján a régi templomnak teljes tervrajzát egyba tudta állítani és ebben oly tökéletességre vitte, hogy minden egyes faragványról meg tudja mondani, hogy a templomnak melyik részéből való. A föltalált régi köveket már osztályozta és kijelentette, hogy a régi templom egyes részeit teljes épségében egybe tudja állítani és csak a hiányzó kövek utánfaragás útján való pótlására lesz szükség, amihez a rajzokat ő fogja adni, de amelyek alkalmazása a felállítandó műemlék régiségét és eredetiségét legkevésbbé sem fogja befolyásolni. Gerecze fölépíti ily módon a régi székesegy­házban állott u. n. népoltárt, mely sátoralaku fülke volt s amelyben a keresztelő-medencét helyezték el a régi keresztények, úgyszintén föl fogja építeni az északi és déli bejárat s az altemplom lejáratát a régi alakban. Ezeknek a csportozatoknak minden egyes da­rabja becses műemlék, mindegyik más-más rajza, alig van két egyforma darab a roppant kőtömegben. Dr° Gerecze e műemlékeket a múzeumi termekben akarta egybeállítani, de, hogy a mű valódi jelentőségű lehessen, a püspök lehetővé fogja tenni, hogy e ré­szek a szabadban állíttassanak föl és pedig egy ak­kora területen, mely a régi templom alaprajzának megfelel, úgy, hogy a templom egyes részei egy­­máshoz képest a régi helyzetbe jutnak s egy va­­lódi restaurált rom benyomását fogják kelteni a né­zőben.

Next