Pesti Hírlap, 1899. augusztus (21. évfolyam, 211-241. szám)
1899-08-01 / 211. szám
4 1899. augusztus 1. PESTI HÍRLAP — Próbavágatás. A közvágóhídon tartott próbavágatás eredménye a következő: A szénával etetett két szerb ökör élősúlya 795 kilogramm, vágósúlya 738 kilogramm, a veszteség 57 kilogramm (7,16 százalék); a darával etetett két szerb ökör élősúlya 940 kilogramm, vágósúlya 837 kilogramm, a veszteség 103 kilogramm (1194 százalék); a szénával etetett két magyar ökör élősúlya 1075 kilogramm, vágósúlya 985.50 kilogramm, a veszteség 89.50 kilogramm (8.32 százalék); a darával etetett két magyar ökör élősúlya 1115 kilogramm, vágósúlya 1003.50 kilogramm, a veszteség 111.50 kilogramm (10 százalék.) A hatóság az őszszel újra rendez egy próbavágatást, melynek a biztos eredményére korábban megteszik a szükséges intézkedéseket, nem mint most, mikor a marhákat a vágatás előtt csak egy-két nappal fogták etetés alá. — Adókivetés. A fővárosi adókivető-bizottságok aug. hó 1-én (kedden) a következő új helyrajzszámú házakban összeírt adókötelesekre vonatkozó Ili. osztályú keresetadó-javaslatokat fogják tárgyalni, u. m.: a III. ker. a 4444—5010, az V. ker. a) bizottsága a 867—875, a VI. kér. a) bizottsága a 4025—4047, a VI. ker. b) bizottsága a külön meghívottakét, a VII. kér. a) bizottsága a raktárakat, a IX. kér. a 9607—9625 számig. Esti levél. — Az új lánchíd. — Az újságban olvasom, hogy az eskütéri híd vasszerkezetét ma kezdték fölrakni. És erről a technikai eseményről velem együtt a milliók is csak a tíz-húsz soros napi hírekből értesülnek , és nem igen érdeklődnek iránta. Vagy mi közünk is nekünk hozzá, mikor Buda és Pest között megépítik az ötödik vagy a hatodik hidat ? Az új híddal csak akkor kezdünk törődni, mikor már megnyílt, és mi kiszámítjuk, hogy ezentúl ezerötszáz lépéssel rövidebb lesz az utunk a hivatalba. Nagyobb, mélyebb, nyomósabb gondolatok csak a t. ház- és telektulajdonosok fejében forognak. Ilyen észrevétlenül épült meg a Ferenc József-híd, így, a nyilvánosság teljes kizárásával keletkezett Magyarország leghosszabb vasúti hídja Újpest és az aquincumi part között. Fogadni mernék rá, hogy a főváros lakóinak háromnegyed része még nem is látta. Most meg az eskütéri híd láncát kezdik feszíteni, s mi azt mondjuk rá: »Hát csak feszítsék.« Ez az egykedvűség, azt hiszem, nagy erőnk, nagy gazdagságunk jele. És most ötvenegy esztendeje a lánchíd építésének minden mozzanatát visszafojtott lélekzettel leste a nemzet; a hídláncok fölvonása pedig hatalmas, drámai esemény volt. Mikor az első lánc fölhúzása sikerült, Széchenyi István átmászott a szédítő, keskeny úton Budára, sőt magával vitte Béla fiát is. A második lánc 1848 július 18-án vontatás közben elszakadt, visszazuhant a munkahídra és a Dunába sodrotta Széchenyit, aki a híd egyik hajóján állva, szorongó szívvel leste a veszedelmes műveletet. Ma már csak minden ezredik ember tud ez eseményekről, melyek akkor egy ország lelkét rázták meg. És feledségbe merült a lánchíd egész története. Aki ma végigmegy e hídon, alig gondol a nemzet eszméinek és erőinek nagy küzdelmére, melyek ez alkotást megteremtették. S kinek jut eszébe, hogy a sárgás-szürkére mázolt hídláncokat angol kovácsok kalapálták Britanniában, s hogy ez a sok ezer mázsa vas Gibraltárt, Konstantinápolyt érintve a tengeren jutott a Duna deltájáig, onnan pedig a Vaskapu sellői között les, az ország szivébe. A lánchíd vasszerkezetében kevés a magyar munka; ha így, könyv nélkül, jól emlékszem, csak az a négy nagy horgony, mely lent, a hídfők kamaráiban, a láncok végét tartja. Ezeket Pesten öntötték. Az új lánchídon nem lesz egy szeg sem, mely idegen kéz munkája volna. Magyar alkotás ez a hatalmas mű, a legnagyobb egynyílású híd talán széles e világon. Nincs többé szükségünk angol mérnökök, angol gyárak, angol munkások erejére. Bírja a magyar fej, a magyar kéz is. Itthon termett a gondolat, itthon a vas. Ha Széchenyi megálmodhatta volna ezt a hatodik, ezt a magyar hidat! . . . Nem halt volna meg, nem esett volna kétségbe nemzetének jövendőjén. De az emberek, akik ezt a magyar hidat építik, idegen ruhában járnak. Nem a szabást értem. A ruhát nem a formája teszi nemzetivé vagy idegenné, hanem a kelméje. E híd építői, a mathematikusok és a téglahordók, többé-kevésbbé finom sziléziai gyolcs inget, morvaországi posztókabátot, nadrágot viselnek, s azt hiszem, a kalapjok nemeze is külföldi. A régi lánchíd napszámosai között még akadtak magyar parasztok, kiknek házi szőttesből került az inge-gatyája. Ma már csak itt-ott, elvétve pereg az orsó, zakatol a szövőszék ebben az országban. Elkövetkezett az a széles e világon példátlan állapot, hogy egy nemzetet idegen országok ruháznak, hogy egy nemzet a testét fedő rongyért száz milliókat fizet a külföldnek. A felső mathematikával meg a humorosság hatalmas mesterségével megbirkózott a magyar. Győzi a számot, győzi a vasat. Van esze, van ereje hozzá. De a gyapotot, a lent, a gyapjút nem éri föl se észszel, se erővel. Hidat, remek, világraszóló hidat, tud csinálni a maga emberségéből, de egy gyermek meztelenségét se bírja eltakarni a maga keze munkájával. Nem tudom, mikor épül meg a hetedik, a nyolcadik híd. Én megvallom, előbbvalónak tartom az első inget, az első kabátot, az első nadrágot. SPORT. Kottingbrunnni lóversenyek. (Nyári meeting. Hatodik nap. Kedd, aug. 1.) Sorra következnek a kottingbrunni meeting sporteseményei, immár a meeting szenzációja: a Helenenthali díj sorsa is eldőlt, de, ha megcsappant érdeklődés mellett is, a még hátralevő napok programmja is olyan gondosan van összeállítva, hogy minden napra "jut egy-egy oly verseny, mely magában véve is alkalmas a közönségre vonzerőt gyakorolni, így a holnapi nap programmján többek között a kottingbrunni nagy handicap szerepel, melynek 10,000 koronájáért igen szép társaság állhat ki a küzdtérre. A top weight-ot Áldomás kapta 623 kilóval, utána Vívó és Pharao következik a listában, egyenkint 6100 kilóval. Mi azonban a legmagasabb terhüeket nem várjuk a starthoz s megjelenésük esetén sem birunk értük lelkesedni. A nyerőt inkább a könnyű súlyúak között keressük s" aligha csalódunk, ha a verseny kimenetelét Bvegy, Highest time és Dráva közé helyezzük, melyeket a megjelölt sorrendben várunk elsők gyanánt a célkarikához. A többi futamok közül a megnyitószámot képező eladó gátversenyben Strivert jelöljük Tarilari előtt. A kétévesek handicapjában nagy súlya dacára is Dakommisie pártjára állunk, melynek egyedüli veszélyes ellenfelét, a Fundermacht-ban keressük. A kétévesek versenyében ilyfajta versenyre szinte előkelő társaság kerülhet össze, melyek között Kátai és Szomorú a legjobbak, de ha Dalommtsie itt indulna, itt sem szabad figyelmen kívül hagyni. A kétéves nyeretlenek versenye, jóllehet a benevezettek között néhány »sötét« ló nevével találkozunk, előreláthatólag a Helenenthali díj másodikjának, Sternbusk-nak, győzelmével fog végződni. A sötét lovak közül jó futást várunk Patrizienin és Gardától. A hároméves idősb lovak eladóversenyében Winsome money egy újabbat szaporíthatja győzelmeinek számát, de Contrás és Bátor is valószínűleg ott lesz a Kuishben. A Leobersdorfi díjban abszolút magas terhe folytán Káplár bajosan indul, de így is érdekes küzdelemre van kilátás Thóré, Simbach és Highest Urne között, mely utóbbi, ha itt indul, eminens esélylyel bir. Jelöltjeink: I. Stuwer—Tari-Tari. II. (Da kommt sie)—Wundermadl. III. Eregy—Highest Urne—Dráva. IV. Karal—Szomorú—(Da kommt sie). V. Sternbusk—Patrizierin—Garcia. VI. Win som money—Contrás—Bátor. VII. Highest time—Trióré—Simbach. — Lóverseny Cegléden. Pest vármegye gazdasági egyesületének tenyészbizottsága tegnap sikerült lóversenyt tartott Cegléden, amelynek lefolyása a következő volt: I. Megnyitóverseny. 2000 m. 400 kor. díjjal. (Pestmegye dija.) Futott: gr. Pejacsevich »Csipke«-je, ifj. Beretvás »Mirzá«-ja. Első Pejacsevich »Csipké«-je. Tot. 5:6. II. Gátverseny, 2400 m., 400 kor. díjjal. Futott: b. Durmeisz hadnagy »Prior«-ja, Joanovits J. százados »Borá«-ja, Cserey V. főhadnagy »Erdá«-ja. Első Erda, könnyen nyerve, második Prior, harmadik Bora. Tot. 5 : 19. III. Akadályverseny. 4000 ra., 1000 kor. díjjal. (A földmivelési miniszter dija.) Futott: Riedl H. hadnagy »Herschell Chief «-je, Szalatsy százados »Lujzá«-ja, Pejacsevich »Ohó«-ja. Első egy hoszszas Odó, második Herschell Chief, félhoszszal harmadik Lujza. Tot. 5 : 8. IV. Síkverseny: 1600 m., 600 kor. díjjal. Futott: Schmidt Gyula főhadnagy »Odmowa«-ja, Pejacsevich gróf »Apollónia«-ja és ifj. Tömöry R. »Delfin«-je. Első : (három hoszszal) »Apollonia«, második : »Deltn« (három hoszszal), harmadik: Odmowa. Tot . 5 : 8. V. Vadász-verseny. (Hölgyek dija.) Futott: Joanovits J. százados »Paproce«-ja, Szalatsy százados »Holló«-ja, Stojanovits V. főhadnagy »Névtelen«-je, Frankenburg H. főhadnagy »Chamant«-ja. Az első tiszteletdiját küzdelem után félhoszszal »Névtelen«, a másodikat »Holló«, harmadikat egy hoszszal »Paproce« nyerte. Tot: 5: 16. VI. Mezei gazdák versenye: 200 korona. Futott 8 ló. Az első dijat, a 100 koronát, nyerte Varga Sándor ceglédi gazda »Sárga« kancája, a másodikat, az 50 koronát, Molnár Mihály rákospalotai gazda kancája, a harmadik dijat, 30 koronát, Nagy István ceglédi gazda kancája, a negyedik dijat, a 20 koronát, Ecser József ceglédi lakos keréltje. Nemzetközi úszóverseny Siófokon. — 2-ik nap. — A magyar úszó-egyesület által Siófokon rendezett nemzetközi úszóversenyek 2-ik napján a Balaton átúszásáért mérkőztek. A parton a borús idő dacára nagy nézőközönség gyűlt össze az érdekes versenyre, amelyben Balatoni Graefl Károly, aki már tavaly is győztes maradt a Balaton átúszásában, Halmay Zoltán és Alois Anderte (Bécs) vettek részt. A negyedik nevező, Walburgen von Isacescu úrnő (Bécs) közbejött betegsége miatt nem vehetett részt a versenyben, amelyben az idén is első lett Graefl Károly, második Alois Anderte, harmadik pedig Halmay Zoltán. Graefl 6 óra 3 perc alatt úszta át a Balatont és 150 méterrel előzte meg Andertét. A parton álló közönség a Balaton bajnokát, Balatoni G. Károlyt, lelkesen megéljenezte. KÉPZŐMŰVÉSZET. * (A »háború« és »béke« az új királyi palotában.) Az új királyi palota építői azon igyekeznek, hogy a palota magyarságát minden tekintetben föltüntessék már magában az építkezésben és annak díszeiben is. Kitűnően érvényesül a magyarság abban a szoborcsoportozatban is, amelyet Senyey Károly szobrászunk csinál. Ez a két szoborcsoport a Háború, és Béke csoportja, melyet annak a kapunak két oldalán állítanak föl, mely a legfőbb hadúr magánlakosztályaiba vezet. A két szoborcsoportozatot Senyey úgy alkotta meg, hogy a Háborút néhány harcba készülő régi magyar harcos ábrázolja, magyar harciöltözetben, amint elszántan és lelkesen aharcba készülnek. Fejük fölött a diadalmas harc angyala lebeg. A Béke csoportját úgy ábrázolta a művész, hogy a magyar harcos hazatér a háborúból a békés családi tűzhelyhez, ahol hitvese várja a karján gyermekével. Fölöttük béke angyalának alakja, körülöttük a békés munkálkodás apróbb jelképei. A szoborcsoport alakjai másfél életnagyságnak és bronzból készülnek. Az egyik csoport már teljesen kész és az öntőműhelyben van, a másikon pedig most dolgozik a művész s nemsokára azzal is elkészül. A két szoborcsoport a Stróbl által készített Mátyás-kút után a királyi palotának legnagyobb plasztikai műve s körülbelül harmincezer forintba fog kerülni.