Pesti Hírlap, 1899. szeptember (21. évfolyam, 242-271. szám)

1899-09-23 / 264. szám

10_________________________________ P­ESTI IN­BLAP 1899. szeptember 23. — (Követendő példa.) Az egyetemi hallga­tók közt tudvalevőleg sokan csak nagy küzdések árán bírják folytatni tanulmányaikat s csak nem­régiben is hirül hozták a lapok, hogy egy szegény egyetemi hallgató az éhségtől elcsigázva éjjel az ut­cán kért valakitől alamizsnát. Épen ezért derék dolog, ha egyik-másik vendéglős nem sajnálja a csekély kiadást és egy-két ilyen szegény egyetemi hallgatót jól tart ingyen ebéddel vagy vacsorával. Erre ad kö­vetendő példát már évek óta Mozeszkó Márkus fővá­rosi vendéglős is, aki ma harminckét darab név­jegyét küldte hozzánk, hogy juttassuk el a tudo­mányegyetem rektorának, akinek kijelöléséhez képest ő nyolc hónapon át, havonkint mindig más négy egyetemi hallgatónak (köztük 2 izraelita val­lásúnak és két bármely más hitűnek) ingyen ad ebéd­vagy vacsora-kosztot. A jólelkü vendéglős kérésének természetesen készséggel tettünk eleget s a névjegye­ket átküldtük a tudomány egyetem rektorának. — (uton rekedt tudósok.) Említettük, hogy a németországi tudósok vándorgyűlésére, amely a hét elején kezdődött Münchenben, Magyarországból, Orosz­országból és Ausztriából is számos orvos és termé­szettudós indult útnak. A vándorgyűlés jó remény­nyel várta is őket, de azok, akik becs felől az árvíz kitörése után indultak, vagy nagyon későn, vagy egy­általában nem érkeztek meg. A későn érkezők ke­rülő utakon, 3—4 napi utazás után jutottak oda, a többiek pedig egy ideig Bécsben várakoztak s onnan visszatértek. Emiatt sok programúiba vett szakelő­adás teljesen el is maradt. A vándorgyűlés különben, amelynek fénypontja Nansen díszelőadása volt, ma már véget ért.­­ (Ártatlanul elítélve és kivégezve.) A dortmundi„Tremonia“ azt a föltünést keltő hirt közli, hogy egy asszony férje ellen vádat emelt egy­ 1890-ben elkövetett gyilkosság miatt. A Rauxelben, Gastrop mellett egy hegyi munkáson elkövetett rab­­lógyikosságról van szó, melynek elkövetésével akkor egy Nichalski nevű munkást vádoltak, akit, bár mindvégig erősítgette ártatlanságát, elítéltek és ki is végeztek. Kevéssel kivégzése előtt Nichalski ismétel­ten ártatlannak mondta magát, kijelentette ezt a gyóntató atya előtt is, aki absolválta. A Tremonial­e hirt azzal a megjegyzéssel közli, hogy az állam­ügyészség már megindította a vizsgálatot. _ (megégett emberek.) A tűzvésznek két emberáldozatáról ad hirt kassai tudósítónk. Az egyik borzalmas eset Szikszón történt. Sas Józsefné a téglaégető kemencénél dolgozott. A szerencsétlen asz­­szony ruhája valahogy tüzet fogott, mire Sasnó ré­mülten futkosni kezdett, ami még jobban élesztette a tüzet. Hiába szaladozott a szegény asszony segít­ségért, a megrémült emberek nem mertek hozzá­nyúlni, elfutottak előle és Sasnó végül holtan esett össze.­­ A másik áldozata a tűznek Pollacsek Vil­mos kassai segéd. Pollacseket gazdája, Béler Károly fűszerkereskedő, a pincébe küldte denaturált szeszért. A fiú véletlenül eltörte az állványon levő üveget és a szesz végigömlött rajta, a mellette levő gyertyá­tól tűzet fogott s pár perc múlva az egész fiú lán­gokban állt. Iszonyú ordítással rohant föl az üzletbe, majd végigszaladt — mint egy égő fáklya — a fő­utcán, míg egy kút elé vetette magát, ahol lefogták s nehezen eloltották az égő ruhadarabokat. Pollacsek oly súlyos égési sebeket szenvedett, hogy fölgyógyulá­­sához nincs remény. A pincében is tűz keletkezett és a fölhalmozott robbanó­anyagok roppant veszede­lemmé­ fenyegették az egész utcát, de a tüzet még idejében sikerült lokalizálni.­­ (Magyar artista balesete.) Úgy látszik, rossz idők járnak a magyar artistákra. Csak a minap járta be az összes lapokat Andrási Gyula trapéztor­nász szerencsétlenségének híre s most megint egy sajnálatos esetet kell följegyeznünk, amely a gráci Károly-féle lovardában történt. Ott ugyanis Elek Jó­zsef, Budapesten jól ismert artista, egy némajáték alatt egy asztalt ugrott át, amelyen fegyverek feküd­tek. De az asztal feldőlt és Elek oly szerencsétlenül esett egy éles tőrre, hogy az behatolt altestébe és hasát átmetszette. Elek vasakaratát jellemzi, hogy a nehéz sérülés dacára volt annyi ereje, hogy a tőrt maga húzza ki testéből és tovább játszszék. De a darab végével eszméletlenül rogyott össze és a men­­tők vitték a kórházba, hol még azon éjjel operálták. Állapota most már nem veszélyes és javulófélben van.­­ (III. emeletről leejtett csecsemő.) A Tisza­ utca 6. sz. ház 111-ik emeletén ma délután Weisz József szabólegény Zsófi nevű 11 éves nővére bátyja 9 hónapos fiacskáját karján a folyosón daj­kálta, s a csecsemő e közben valahogy kicsúszott a keze ügyéből s lezuhant az udvarra, ahol természete­sen szétlocscsant agyvelővel terült el. Weisz Zsófi a szerencsétlenség után ijedtében megszökött.­­ (A polnai vérvád.) Több esti lap azt a hírt közölte Kuttenbergből, hogy Hübner, akit a polnai rituális vérvád következtében halálra ítéltek, utólag megvallotta, hogy ő a gyilkos és két cinkos­társát is megnevezte. Erről az állítólagos vallomásról lapunknak ezeket sürgönyzik. Amit vallott Hülsner, azért vallotta, mert elhi­tették vele, hogy a börtön udvarán már az akasztó­fát is fölállították, amelyen ő függni fog. Hül­sner erre, abban a hitben, hogy kivégzése már a napokban megtörténik, tegnap jelentkezett a vizsgálóbírónál, hogy két idegen zsidó, kik Polnába jöttek, tényleg fölhívta őt arra, hogy ne­kik egy keresztény leányt szerezzen. Hogy milyen célra, azt nem mondták meg neki. Ő eleinte habo­zott, de végre megnevezte Hruza Ágnest. Hogy mi történt azután, azt már ő nem tudja. Hülsner el­mondta a vizsgálóbírónak, hogy az egyik zsidó, azok közül, kik őt igénybe vették, bizonyos­­wassermeni Jamnitzból, Morvaországból. A másikról nem tudja, mi a neve, de Goltsch-Jenikából (Csehországban, Polna közelében) vagy a morvaországi Trebitschből jött. A kut­­tenbergi törvényszék természetesen azonnal az illető helységek bíróságához fordult, hogy nyomozzanak, de hogy volt-e ennek és micsoda eredménye, még nem tudják. Mialatt így Csehországban mindenáron ki akar­ják sütni, hogy rituális gyilkosság történt, a telivér klerikális Kein, Volkszig a polnai vérvádra vonatko­­zólag óv attól, hogy egy közönséges gyilkosságból ri­tuális gyilkosságot csináljanak. IV. Ince pápa óta, ki a 13. században élt, több pápa a zsidók elleni vér­vádat ünnepélyesen visszautasí­totta és nem szabad a polnai esetet se fölhasználni arra, hogy abból a zsi­dók ellen tőkét kovácsoljanak. Kuttenbergből még a következőket sürgöny­­zik: Hülsner elítéltetése óta egy Arator nevű kut­­tenbergi cipészszel volt egy cellában, aki súlyos testi sértés miatt töltötte ki büntetését. A börtön udvarán a telefon fölszerelésén dolgoztak és ezt Hülsner cel­latársával az ablakon át nézte, miközben Arator tré­fából igy szólt Hülsnerhez: No lám, ott csinálják ne­ked az akasztófét.« És igy folytatta az installateurre mutatva : „Az ált a hóhér!“ Hülsner erre rettentően megijedt és igy kiáltott föt: „Ezt nem állom ki tovább“, aztán állítólag Aratornak is vallomá­­ratot tett. Arator büntetése tegnap kitelt és szabadon bocsátották, mire ő az egész városban­­ elterjesztette azt a hírt, hogy Hülsner mindent bevallott. Hülsner este a törvényszéki elnök és más tanuk jelenlétében a vizsgálóbíró előtt vallott, de magánál a törvény­széknél is azt hiszik, hogy egész vallomása merő ko­holmány és csak azért állt elő ezekkel az elitért, hogy közvetlen küszöbön állónak hitt kivégzését el­­odáztathassa.­­ (Anyai szív.) Újpesten az Árpád-ut 39. számú házban Demény Zsófia napszámosnő kis leánya játék közben az udvaron levő meszes gödörbe esett. A kétségbeesett anya sikoltozására összefutottak a szomszédok és a szerencsétlen gyermeket kihúz­ták a gödörből. A mentőket is segítségül hívták, akik aztán a leánykát a gróf Károlyi-léle kórházba szállí­tották. A segítség azonban már későn jött, mert a szerencsétlenül járt kis leányka csakhamar belehalt irtózatos sebeibe. A boldogtalan anya úgy szivére vette kis leánya halálát, hogy marósúggal megmér­gezte magát s most a gróf Károlyi-féle kórházban a ha­lállal vivódik.­­ (Csontvázak a vámház-körúton.) A vámház-körút és a zöldfa-utca sarkán a munkások csatornaépítés közben csütörtökön három teljes csont­vázat találtak. A csontvázakat, amelyek orvosi véle­mény szerint legalább félszázad óta voltak elásva a földben, az anthropologiai intézetbe szállították. — (A cserepes halála.) Jager Mihály 51 éves cserepes ma reggel a Ranolder-utca 1. sz. ház tetejéről munka közben az utca kövezetére esett, ahol halálosan összetörte magát. A mentők a Rókus­­kórházba vitték. — (Gyilkosság magyar­gyűlöletből.) To­rontál-Vásárhelyen, mint lapunknak írják, Kozma András asztalomestert Mucsurka Pera és Czrepajszki Leontin szerb legények az utcán agyonszurták. A két szerb legény nagyon részeg volt s folyton kiáltozott az utcán, hogy a magyarokat le kell gyilkolni. A csendőrök mind a két gyilkost letartóztattak.­­ (Elgázolta a villamos.) Újhelyi József 49 éves­ lakatoslegény ma délután a Károly-köruton egy megállóhelynél közvetlen az ép induló villamos előtt akart átmenni a vágányon s a kocsi elütötte. A sérült Újhelyit a mentők eszméletlen állapotban vitték a Rókus-kórházba.­­ (Kossuth Lujza Zomborban.) Zombor­ból írják: Ruttkayné Kossuth Lujza, mint minden esztendőben, úgy az idén is ellátogatott rokonához, Ambrozovics Béla miniszteri tanácsos családjához, hol több hetet töltött. A zomboriak nagy tiszteletben tartják az agg matrónát, kinek a zombori levegő na­gyon kedvezett. — (Kezelőnőre a m. államvasutaknál.). A magyar kir államvasutaknál a kezelőnői állásokra: régebbi folyamodások folytán előjegyzettek száma oly nagy, hogy ezen állások aránylag csekély szá­mánál lógva a beállható szükséglet évekre fedezve van. Minthogy úgy a nagyméltóságú kereskedelem-­ ügyi m. kir. miniszterhez, mint az állami vasutak igazgatóságához folyamodások folyton nagy szám­mal érkeznek, a kereskedelemügyi miniszter elren­delte, hogy mindaddig, míg a már előjegyzésben levő jelöltek elhelyezést nem nyernek, a kezelőnői állá­sokra beérkező folyamodványok, minden érdemleges tárgyalás nélkül folyamodóknak egyszerűen visszaad­­hassanak; ha pedig a már előjegyzett jelöltek elhe­l­­yezve lesznek, a további üresedések nyilvános pá­l­lyázat utján töltessenek be. Ily körülmények közti bizonyára az illetők saját érdekében is áll, hogy az­­előre látható céltalan kérvényezés költségétől és fárad­ságától magukat megkíméljék.­­ — (Munkások a főispánhoz.) Szalai Sán­­­­dor, hódmezővásárhelyi földmives, maga és ha­t társa nevében, báró Thoroczkay Viktor főispánhoz, kérvényt terjesztett be, melyben arra kéri a főispánt,­ hogy tekintettel a rossz lakásviszonyokra, hasson oda,­ hogy a város nekik részletfizetés mellett házhelye­ket osszon ki, hogy azokra, még a tél beállta előtt,, szükségleteiknek megfelelőleg, közös erővel, lakáso­kat építhessenek. A főispán a munkások kérvényét eredetiben a földmivelésügyi minisztériumhoz terjesz­­­tette föl, a kérvény másodlatát pedig Juhász Mihály­ polgármesternek azzal az utasítással adta át, hogy: . Komoly megfontolás után készítsen javaslatot s azt, további intézkedés céljából, a törvényhatósági köz­gyűléshez terjessze be.­­ (Megsemmisített kiutasítás.) Deák Pál kolozsvári főkapitány mintegy három hét előtt Ko­­lozsvárról örök időkre kitiltotta Árvai Endre, Kádas S Nándor és Fazekas Imre asztalos­segédet, az ottani­ asztalos-sztrájk vezetőit s mindhármukat eltoloncol­­ tatta. A kapitány ítéletét a polgármester is helyben-­ hagyta, de ez ellen a munkások a belügyminiszter­­­hez felebbeztek, ahol a kiutasítási végzést mint jog­talant most megsemmisítette. Ez a végzés a kolozs­vári munkások között nagy megelégedést keltett.­­ (Megmérgezett gyermekek.) A szülői gondatlanságnak két megrázó esetéről ad hírt székes­fehérvári tudósítónk. Márton József szabadbattyáni földmives a napokban orvoshoz ment, hogy fülgyul­­ladása ellen orvosságot kérjen. A kapott orvosság­gal haza ment, melyet az orvos utasítása szerint azonnal használatba is vett. Az orvosságos üveget az ablakra téve, ledőlt az ágyba és elaludt. Ez alatt három éves Lajos fia fölmászott az ablakra, s az orvosságos üveg tartalmát kiitta. Az orvosság mor­fiumot tartalmazott, mely hamar meg is tette a ha­tását ; elaludt a szegény kis­gyermek örökre. A má­sik szomorú eset a szomszédos Falubattyán község­ben történt. Szili Mihály odavaló gazda bement a feleségével a fehérvári hetivásárra, otthon magukra hagyva öt kis gyermeküket, kik közül a legidősebb 10 éves. Mikor a két éves kis Juliska megunta a játékot, beszaladt a konyhába, s kutatni kezdett.­ Épen déltájban volt, nyilván megühült a kicsike, mert a konyhaszekrényben keresgélt, s addig koto­rászott, míg egy csuporban valami fehér folyadékot vett észre. Tejnek gondolta szegényke s nagyot ivott belőle, de utána nyomban jajgatni kezdett a nagy fájdalomtól, mert amit ivott az nem volt más, mint feloldott mosószóda. A nagy sírásra a testvérek figyelmessé lettek, fellármázták a szomszédokat, de már segíteni nem lehetett, s dacára az orvosi kezelésnek, a kis­lány nagy kunok közt meghalt. A gondatlan szülők ellen megtették a feljelentést a a székesfehérvári törvényszéknél.­­ (A revolver.) Taskendben Stachevszki ez­redes agyonlőtte a Turkesztan Russe című lap szer­kesztőjét, aki róla kemény hangon kritikát irt.­­ (Egy katonai vonat balesete.) Az osz­trák államvasutak igazgatósága jelenti Bécsből, hogy ma reggel ötödfél órakor két összekapcsolt gép Hüt­­teldorfból Matzleinsdorfban menet St-Veit állomáson hozzásorlódott egy berobogó katonai vonathoz, amely a tilos­ra fordított jelzőoszlopon túlhaladt. Két lovász, a 14-ik gyalogezrednek három tartalékosa és a kato­nai vonat gépésze és fűtője könnyű sérülést szenve­dett. Egy ló is megsérült.­­ (Egy tőzsdei elnök öngyilkossága.) Zimonyból sürgönyzik nekünk. A belgrádi börzeel­nök, Stamenkovits Dömötör, többszörös milliomos, gerincvelősorvadástól félve, öngyilkossá lett. Altes­­tébe lőtt és rögtön meghalt. _ (Eltűnt Jegyző.) Mint Sopronból jelentik, Kaiser Aladár, Eszterháza község jegyzője, napok óta nyomtalanul eltűnt. Az alispán pénztárvizsgálatot ren­delt el. "

Next