Pesti Hírlap, 1900. február (22. évfolyam, 31-58. szám)

1900-02-01 / 31. szám

1900. február 1. PESTI HÍRLAP 11 — (Angol hangulat a t. Házban.) A képvi­selőházban mostanság egészen megszokott állapot már az angol hangulat. Az angol-búr háború óta tapasz­­taható ez. Már az ülések megkezdése előtt telve van az olvasó terem, ahol a honatyák a lapokat böngészik s azokból a háború eseményeit tárgyalják. Van a t. Házban angol­ párt és búr­ párt s mind a két rész egyformán lelkesedik a maga pártfogoltjáért. Mára az angol alsóház ülése képezte a beszélgetések főtémá­ját nemcsak az olvasóteremben és folyosón, hanem a tanácskozás alatt is. Talán épen ez okozta, hogy a képviselőház ülése tovább tartott, mint ahogy eleinte hitték. Azt gondolták volt, hogy egy fél óra alatt végeznek a napirenddel, de még déli egy órakor is együtt ültek a honatyák, olyan komolyan vitatkozva, mintha csakugyan az angol parlamentben lennének. A hangulat hasonlóságát elősegítette az ég is. Tudniillik déli egy óra tájban az idő úgy beborult, hogy a t. Házban esti sötétség lett. Az üvegfedél mintha fekete takaró lett volna s a képviselők alig ismerték meg egymást. A gyorsírók egészen ráfeküdtek az asztalra, hogy lássák a hetüket, a hírlapírók felfüggesztették a munkát. Épen Ihaly Kálmán beszélt a tokiói követ­­ségi palotáról. Párthívei attól tartottak, hogy a sötét­ben nem fejezheti ki magát elég világosan s ezért az­­elnök felé fordulva igy kiáltottak: — Sötétség van, elnök úr, mint a kormány titkos szobájában. — A baglyok előbújnak ! — Legyen világosság. — Az angol parlamentet utánozzuk ! Megver­nek a húrok! Thaly Kálmán nem vesztette el ugyan, a sö­tétség dacára sem, a beszéd fonalát, mindamellett Percel Dezső elnök sietve intézkedett, hogy a terem­ben a gázkandelábereket meggyujtsák. Pár perc alatt ragyogó világosság áradt szét és a kormánypártok dicsőséggel mutattak Perces Dezső felé szólva: — És lett világosság. A gázfény mellett csakugyan gyorsabban sike­rült az, eszméket tisztázni s egy fél óra múlva befe­jezhették a tanácskozást. — (Maróczy Géza sakkmester tisztele­tére) a­ budapesti sakk-kör za István főherceg-szálló első emeleti dísztermében rendkívül fényesen sikerült la­komát rendezett. A budapesti sakk-kör színe-java és sakk-barátok vettek részt benne. Az első lelköszön­tőt a kör tevékeny és lelkes elnöke, dr. Rákosi Béla mondta. Szellemes beszédében arra hivatkozott, hogy őt még nem vette meg senki a körben, (tudniillik sohasem játszik, csupán kibicelni szokott!) eszerint tehát neki van a legtöbb jogcíme arra, hogy, mint veretlen sakkista, felköszöntse azt, aki mindenkit meg­ver : Maróczy­ Gézát. Az ötletes felköszöntő nagy tet­szést aratott és a jeles sakkmester percekig lelkes tüntetés tárgya volt. A jelen volt bécsi sakkmester­nek Schlechter Károlynak is bőségesen kijutott az éljenzésből. Maróczy Géza a budapesti sakk-körre emelte poharát, ahol megtanult sakkozni, mert a kör igazi nevelő iskolája a fejlődő sakk-tehetségek­nek. Különös meleg hangon emlékezett meg dr. Vi­dor Zsigmond és dr. Jakobi Samu igen Unom és szép játékáról, mely nagyban hozzájárult a sakkte­hetségek kifejlődéséhez. Maróczy később felköszön­­tötte Frank Béla vendéget, aki nem szűnt meg őt bátorítani a most lefolyt bécsi mesterverseny alkal­mával. Rákosi lendületes szavakkal köszöntötte fel a kör két ügybuzgó jó munkását: Konyovics Miklóst és Kósa Rezsőt. Jakubovics József Schäffer Jenőre a kör oszlopos tagjára ürítette poharát. Schäffer indít­ványára a betegen fekvő mesternek, Charousek Rezsőnek üdvözlő táviratot küldtek valamennyi jelen­levő aláírásával. Asztalbontás után a társaság átvonult a kör helyiségébe, ahol tanácskozási játékban mérkőztek egymással világos részéről: Maróczy Géza, Bláthy Ol Titusz, Ehrenfeld Mór és Schuster Zsigmond; sö­tét részéről: Schlechter Károly, Diener Hugó, Fleissig Sándor, Konyovics Miklós. Négy huszárjátékot ját­szottak s minden lépés után nagyban folyt hol az egyik, hol a másik fél részéről a tanulságos tanács­kozás. A két jeles mester vezetése mellett nem csoda, hogy rendkívül érdekes végjáték fejlődött ki. A mér­kőzés három óra hosszáig tartott. A lépéseket a ha­dakozó felek között a körnek egy igen halas, de máris oroszlánkörmöket mulató tagja, Fleischmann Leó közvetítette. A játék döntetlen lett. Tét 10 korona volt. A jókedvű társaság csak hajnal felé oszlott széjjel.­­ (Üzérkedés színházjegyekkel.) A VII ker.­kapitányság kedden Laufer Ignác foglalkozás nélküli csavargot 8 napi elzárásra és 100 korona pénzbüntetésre, Lövi Simont 40 korona és Jaitelisz Jánost 20 korona perbüntetésre ítélte, mert a Magyar színház környékén a színház jegyeivel üzérkedtek.­­ (Hegedűs miniszter az iparos kör­ben.) A fővárosi iparosok köre Hegedűs Sándor ke­reskedelmi miniszter tiszteletére Kerepesi-uti he­lyiségében ma nagy­szabású iparos estélyt rendezett. Hegedűs Sándor minisztert, aki fél nyolckor jött, az egybegyűltek lelkes éljenzéssel fogadták. A mi­niszter kíséretében jött Schmidt József államtitkár, Szerényi József, Abonyi Emil és Schnierer Gyula mint tanácsos, Vértessy Kálmán, Téglásy József és Péterfy Lajos osztálytanácsos, Micsek Endre és Hegyeshalmi Lajos miniszteri titkárok Békéssy Sándor iparfőfelügyelő s néhány mi­niszteri fogalmazó. A vendégeket az iparoskor tag­jainak élén Ráth Károly kir. tanácsos, elnök, s kirákli Kletz Zsigmond és Rock István alelnök üdvö­zölte. Lakoma előtt az összes iparosokat be­mutatták a miniszternek, akinek minden ipa­roshoz volt egy kérdése vagy nyájas szava. Fél 9 órakor a társaság magyaros lakomához ült, amelyen Hegedű­s miniszter emelkedett hangú pohárköszöntő­­beszédben vázolta iparpolitikáját. A miniszter a tár­saság lelkes éljenzése közt távozott az estélyről. — (Hymen.) Hoffmann József budapesti fa­termelő eljegyezte Klein Etelka kisasszonyt, Klein Adolf ur leányát, Monokról. — (Az állam igen nagy úr) és azt teheti, amiben örömét leli, ha ez a kedvtelés a közönségnek kellemetlenséget okoz is. És mert az állam igen nagy úr, hát olykor olykor játszadozik is. Azok, akik az apró kedvtelésekben szerepet játszanak, legtöbb eset­ben : pénzügyigazgatók, vagy ilyesfélék. Ezek közé tartozik a szegedi is, aki elrendelte, hogy a plakátbé­lyegeket ezentúl ne a sóhivatalban és ne mindennap, hanem a kir. adóhivatalban és pedig hetenként csak háromszor árulják. Így hát Szegeden a különféle plakátbélyegeket csakis kedden és pénteken délelőtt 9-től 12-ig lehet kapni, máskor nem. Most aztán köny­­nyen megeshetik Szegeden, hogy ha valaki szerdán akar hangversenyt hirdetni, erről a tervéről kénytelen lesz lemondani, mert a kir. adóhivatal a plakátbélye­get csak pénteken adja ki. Minekutána pedig a pénz­ügyigazgatóságok egyöntetűen szoknak eljárni, igen valószínű, hogy az egész országban csak­­ kedden és pénteken vásárolhatnak plakátbélyeget s­ igy az a nyomdász, aki a­­fajta bélyegekből raktárt nem tart­hat, a plakátnyomásról lemondani lesz kénytelen. A közönség pedig a „Pesti Hírlap“ kishirdetései utján kereshet olyan nyomdát, amely plakátbélyeg raktárral rendelkezik, abba fektetve nagyobb összeget.­­ (A hamis kártyások.) A rendőrség pén­teken hét zug­ kávéházban tartott razziát a hamis kár­tyások ellen. A Klauzál­ utca 2 sz. a. házban levő kávéházból 10 rovott multa embert vittek a rendőr­ségre,­ amely valamennyieket 10—30 napi elzárásra ítélte, s a toloncházba szállíttatta. A­­­liz hamis kártyás neve: Liebermann Lipót, Winkler József, Náthán Bernét, Hausinger Ernő, Katz Zsigmond, Deutsch Salamon, Fischer Sámuel, Fábritzky Rudolf, Fábritzky Gyula és B­enedikt­ Sándor. A rendőrség ezenkívül még az István-tér és Kisdiófa­ utca sarkán levő Erzsébet-kávéházból is bekísért 9 embert, akik részben hamis kártyások, részben tolvajok.­­ (Kifosztott lakások.) A fővárosban ked­den újra több lakásfosztogatás történt. Nevezetesen özv. Télért Simonna magánzónőnek a Mária-utca 23 sz. a. alatt levő lakásából a Wertheim-szekrényből 210 korona értékű ékszert vittek el s ezenkívül az összes szekrényeket felfeszitették s kivettek belőlük minden fehérneműt. Ezt azonban ott hagyták, mert valaki bizonyosan megriasztotta őket munkájukban ,s az utcai ablakon kiugorva elmenekültek. "J­ár­nok Károly tanitónak a soroksári­ utca 57 sz. a. levő lakásából pedig szintén egy csomó fehérneműt, ék­szert és 112 korona készpénzt vittek el a tolvajok. A rendőrség nagyban nyomozza őket s nehányat már el is fogott közülök.­­ (Beomlott alagút.) Zürichből jelentik, hogy az épülőférben levő Albula-alagút (Graubündten) tegnap délután éjszaki oldalán részben beomlott, mi­közben több munkás járt szerencsétlenül. Három mun­kást holtan, kettőt súlyosan, sérült állapotban húztak ki az omladékok alól. A három hét előtt beomlott Gredo-alagutat (a páris-genf-lgoni vonalon) holnap éjjel adják át ismét a forgalomnak.­­ (Villamos vonatok katasztrófája ) Noha a fővárosi vilamos-közlekedés úgyszólván napról-napra tönkre teszi egy-két utcai járó­kelőnek ha nem is az életét, de a testi épségét, még ebben a nagy megszo­­kottságban is megdöbbentő az a katasztrófa, amely a főváros határában ma délelőtt történt. Két villamos kocsi összeütközött a sűrü ködben s darabokra zúzó­dott. A két kocsiban mintegy ötven utas ült, akik kö­zül négyen életveszélyesen, nyolcan jelentékenyen, ti­zenhatan pedig kisebb mértékben megsebesültek. A szerencsétlenség délelőtt 9 óra 50 perckor történt a budapest-budafoki helyiérdekű villamos vas­útnak külső-fehérvári úti vonalán a 8. sz. telek előtt. A­ budapest-budafoki villamos vasútnak ugyanis csak egy sínpárja van, amelyen közben kitérők vannak. Ma reggel sűrű köd ereszkedett a vidékre, alig lehetett egy-két lépésnyire ellátni. Így történt aztán, hogy Bu­dafokról induló 21-es sz. kocsi, amelyet Varga Zsig­mond kocsivezető vezetett, a szerencsétlenség helyé­től 600 méternyire levő váltón nem állt meg, s nem várakozott a szembejövő kocsira, hanem nagy sebes­séggel tovább hajtott. A Budapestről jövő 24-es sz. villamos kocsi, amelyet Pancsák János vezetett, rendes sebességgel robogott a fehérvári­ úton, mert tudta, hogy a Budafokról érkező kocsik mindig be szokták várni a szembejövő kocsikat. Most tehát az egyetlen sínpá­ron két szembejövő villamos közeledett robogva egy­más felé. Körülbelül 30 lépésnyire volt egymástól a két rohanó kocsi, amikor a sűrű ködben a kocsiveze­tők észrevették a veszedelmet, Pancsák oly erősen fékezett, hogy a fék egyszeriben eltörött. (!) Ezzel az­tán végkép elkerülhetetlenné vált az összeütközés, amelytől az utasoknak az utolsó pillanatig sejtelmök sem volt. A két kocsi óriás dördüléssel csapott össze, minden részük recsegett-ropogott, s az üvegablakok millió darabra törtek. A közelben lakó Till Károly asztalosmester és legényei a pokoli zajra kirohantak a műhelyből s látták, hogy két nagy villamos kocsi egymásnak ágaskodik, az elejök csupa forgács, üléseik összetörtek, s a vasrészek is mind meggörbültek raj­tuk. Az utasok közt óriási volt a pánik, mert nem tudtak kijönni a kocsikból, amelyeknek minden ajta­­juk elgörbült. A vámról telefonoztak a mentőkért és a rendőrségért, s amíg azok megérkeztek, az összecső­dült emberek hozzáláttak a mentéshez. Egyik-másik utas az összetört ablakokon bújt ki a kocsiból. Ne­gyedóra alatt valamennyi sebesültet kihordták a vér­rel befutott kocsikból. A sebesültek nagy jajveszéklést csaptak, mert sokukat alaposan össze-vissza vágták az üvegcserepek, időközben a mentők is megérkeztek két kocsival. Az életveszélyesen sebesültek közül hár­mat: Feith Tamás 42 éves korcsmárost (lakik mes­ter-utca 40.), Diamant Jakab ügynököt (lakik Her­­nád­ utca 6.) és Kis Katalin 21 éves cselédleányt a Rókus-kórh­ázba vitték. A legveszedelmesebben Fók­a László budafoki déli vasúti állomásfőnök sebesült meg, aki haldoklott, amikor hazaszállították családjához. Jelentékenyebb sebet kapott: Donáth Jakab 61 éves kereskedő, Steiner Jenő 26 éves kereskedő, Le­­czián Katalin 17 éves szolgáló, Farsang Éva, Abe­­t­ovsz­ky János 27 éves munkás, Labránovics Jakab 38 éves albertfalvai szatócs, Girai Lajos, a Teh­er­­gyár pincemestere, Szik János fuvaros, egy csendőr­­őrmester és a 904-es számú rendőr. Ezeket Albert­falvára és Budafokra szállították. A többi sebesült a maga lábán ment el. A rendőrség részéről dr. Marinovich Jenő fo­galmazó jelent meg a szerencsétlenség helyén és a vasút igazgatójával, Pleskott Rezsővel együtt nyomban vizsgálatot tartott, amely úgy állapította meg a sze­rencsétlenség okát, mint fennebb leírtuk. Pancsák, aki csak kisebb sebeket kapott, a szerencsétlenség helyén maradt, Varga Zsigmond ko­­csivezető ellenben a zűrzavarban elmenekült. A rendőr­­fogalmazó detektíveket küldött ki a keresésére, akik nem akadtak rá, de megállapították, hogy a legény a­ Durmparton csavarogott. Nincs kizárva, hogy­ a kocsi­­vezető beleülte magát a vízbe. A két kocsiban esett kár körülbelül 20000 korona. A közlekedést a katasz­trófa után átszállással tartották fönn a vonalon.­­ Egger mellpasztillája gyorsan és bizto­san hat köhögésnél, rekedtségnél, elnyálkásodásnál. Kapható minden gyógyszertárban és drogvériában. Doboza 50 kr és 1 fit,­­próba doboz 25 kr). Fél­es széthirdési raktár: Nádor-gyógy­tár Budapesten, váci­ körút 17. sz.­­ Szeplő, ínájfolt, pattanás és az arc min­dennemű tisztátlanságának eltávolítására legjobban ajánlható a Margit créme. Kapható a készítőnél, Földes K. gyógyszerésznél Aradon és minden gyógy­szertárban. Osztálysorsjáték. Ma kezdődött a negyedik osztály sorsolása, mely alkalommal a következő nyerőszámokat húz­ták ki: 90 CQO koronát nyert: 29286. 30.000 koronát nyert: 75309. 10.000 koronát nyertek : 23096 48081. 5000 koronát nyertek: 45315 46743 52465 63250. 2000 koronát nyertek: 18662 30326 47033 49216 60601 73885. 1.OO0 koronát nyertek: 33137 77823. 500 koronát nyertek: 14668 16444 22635 25900 29209 31515 32745 35339 39805 40286 44566 48717 49323 52279 54651 56076 37464 60163 61744 62448 64558 68028 76035 76897 80007 83546 86737 88593 88911 90727. Kihúztak továbbá 1954 számot 170 koronás nyereménynyel. Jövő húzás holnap, febr. 1-én. A 90.000 koronás főnyereményt Hecht bank­házánál vásárolt sorsjegy nyerte meg.

Next