Pesti Hírlap, 1900. május (22. évfolyam, 119-148. szám)

1900-05-01 / 119. szám

2 1900. május 1., kedd. PESTI HÍRLAP leszerelésére kellett ma a szabadelvű pártban a lobogó iránt való hűséget és a vezér személye iránt való bizalmat kifejezni , akkor hát jókor volt, ámbár veszedelem nem fenyegetőzött sem­mi oldalról. Széll Kálmán miniszterelnök mindenesetre­­alkalmat vett és helyesen, arra, hogy a sza­­badelvűség teljes uralmát konstatálja a kormány politikájában. Kijelentette azt is, nem először, de ismét határozottan, hogy a szabadelvűség elveitől egy gondolatnyira sem fog eltérni, aminek garanciája ott van a miniszterelnök hosszas politikai múltjában. Erre egyszerűen rá kell ütni a pecsétet s azzal vége. De ha már ezek szóba estek, egyet mi még hozzá teszünk, amiről senki sem­­ beszélt, de amit mindenki tud. Ez a nagy szabadelvű párt tudniillik ma az ország egyetemes érdeke szempontjából sokkal jobban van organizálva, mint annak előtte. A többség uralmának 1875. óta mi már sokféle módját éltük át. Volt idő, amikor ez a többség szinte keleti módra volt szervezve, erős testőrséggel. A vezért olykor láthatatlan, de mégis létező gárda vette körül, mely „ariszto­kráciája“ volt ennek a pártnak és a közhatalomra közvetlen befolyása volt, részesedvén annak elő­nyeiből is bőven. Majd ismét a befolyásos nagy pénzemberekből, a stréberekből képződött gyűrű a vezér körül s a közjavadalmak egyben-másban megsínylették ezt az „alakulást.“ Széll Kálmán ideje óta a szabadelvű párt­ban ezek a ringek eltűntek. A mostani minisz­terelnök nem tart gárdát s az ő sajátszerű ügyességével gondosan kitér mindenki­ elől, aki a közhatalom birtokában a felelős magyar kor­mánynyal erőszakosan osztozkodni akar. Azt hiszszük, Széll Kálmán regimeje demokratiku­sabb minden megelőző regime-nél, mivel a szabadelvű párt egészére támaszkodik. És ol­csóbb is,­­ mivel nem táplál testőrcéget. Ez az, ami a bizalmat nemcsak a piájában, de­ az­ or­szágban is elterjesztette. Az így organizált pártban lehetnek oly­kor ilyen vagy olyan személyes áramlatok, de Belpolitikai hírek. Szó­l Kálmán Bécsben. Széll Kálmán mi­niszterelnök holnap reggel Bécsbe utazik, hol a király, mielőtt Berlinbe menne, kihallgatáson fogadja. Ez alkalommal a miniszterelnök jelen­tést tesz az általános politikai helyzetről, vala­mint az elintézésre váró közös ügyekről. Az előterjesztések közt lesz a delegációk­­ összehí­vására, vonatkozó javaslat is, úgy, hogy a kép­viselőház egyik közelebbi ülésén már kihirdet­hetik a delegációk összehívásáról szóló királyi f leiratot. . A képviselőház holnap délelőtt tíz órakor tartandó ülésének tárgya a képviselőház két alelnö­­kének, nyolc jegyzőjének és a bizottságok tagjainak megválasztása lesz. A szavazás a névsor fölolvasása mellett történik, úgy, hogy mindenkinek külön kell a névsor szerinti rendben az urnához járulnia. A kép­viselők pontos megjelenése ezért igen kívánatos s a szabadelvű párt ma esti értekezletén is fölhívta Pod­­maniczky Frigyes báró pártelnök a képviselőket a pontos megjelenésre. A bizottságok aztán már hol­nap megalakulnak s a megalakulásról a szerdai ülé­sen jelentést tesznek. Ugyancsak holnap délelőtt tizenegy órakor a főrendiház is ülést tart a bizottsá­gok tagjainak megválasztása céljából. A szerzcontingensre vonatkozó törvény­no­vella benyújtásával egyidejűleg a képviselőház holnapi ülésében mutatja be az elnök, mint értesülünk, Arad szab. kir. város közönségének föliratát, amely „a város kereskedelmének és iparának védelme érdeké­ben, szemben oly mozgalommal, melynek érvényre­­jutása a helyi ipar nevezetes ágának kárát idézné elő, s közvetve a várost mint községet közjövedel­meiben, a város lakosságát pedig a közterhek viselé­sének arányában beálló változások révén létföntartá­­sában érzékenyen érintené, arra kéri a házat, hogy „az ipari szeszgyárak kontingensét az 1899 : XXII­I. c. által megállapított keretekben változatlanul hagyja meg s bárhonnan jövő oly javaslatot, amely eme keretet az ipari szeszgyártás rovására megszorí­tani kívánná, törvényerőre ne emeljen“. Ugrón Gábor összeférhetetlenségi ügye. Apátsiy Péter, a képviselőház összeférhetetlen­ségi bizottságának elnöke­ mint értesülünk, szom­baton délelőtt 11 órára az Ugrón Gábor képvi­selőt illető összeférhetetlenségi bejelentések tár­gyalása céljából ülésre hívta össze az összefér­hetetlenségi bizottságot. (Ez a bizottság a ház­szabályok értelmében az országgyűlés egész idő­tartamára van megalakítva, a tagjai tehát nem kerülnek most, a negyedik ülésszak elején új választás alá.) A meghívóban tudomására hozta az elnök a bizottság tagjainak arról való gon­doskodását is, hogy az ügyre vonatkozó s a bi­zottság előző határozata folytán bekért iratok tanulmányoztatás céljából az ülés megtartásáig is rendelkezésükre állanak. Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszter, amint Sopronból jelentik, ma este onnan Bécsbe uta­zott, hogy Wittek lovag vasútügyi miniszterrel tár­cája ügyköréhez tartozó ügyekben tárgyaljon. Törvényjavaslat a beruházási kölcsön­ről. A képviselőház holnapi ülésén Lukács László pénzügyminiszter törvényjavaslatot nyújt be a beru­házási kölcsönről s hozzácsatolja az indokolást is. A kormánynak az a törekvése, hogy a javaslat minél előbb törvényerőre emelkedjék. Ebből a célból a kép­viselőház pénzügyi bizottsága, mely holnap alakul meg, már szerdán tárgyalni fogja a törvényjavasla­tot, csütörtökön jelentést terjeszt elő róla a kép­­viselőházban, úgy, hogy a képviselőház szombati ülé­sére már kitűzik a tárgyalást. Bessenyey Ferenc választói között. Bes­senyei­ Ferenc országgy. képviselő tegnap és ma meglátogatta kisbecskereki választókerülete községeit. Mindenütt lelkesedéssel fogadták. Beszédeiben ismer­tette az általános politikai helyzetet és kiemelte a parlamenti béke üdvös hatásait. Beszédeit általános helyeslésekkel fogadták. Választási fuvardíjak. Arad megye közgyű­lésén a választási fuvardíjakat következőleg állapítot­ták meg: Két kilométer távolságig nincs fuvardíj, tíz kilométerig 2 korona, 20 kilométerig 5 korona, 35 kilométerig 10 korona. Ha 3 választónál többet visz­nek egy kocsin, a fuvardíj, megfelelően fölemelhető. — Borsod m­egye közgyűlése a fuvardíjakat így álla­pította meg: 10 kilométerig személyenkint 2 korona s ez a fuvardíj ezenfelüli távolságban kilométeren­­kint egy-egy koronával növekszik. Vasúti szállí­tás esetén csak a vasúti díjszabás szerint térítik meg a fuvardijat. Ezt a kis patakot szereti legjobban János gróf. Ez hordta az ő üzeneteit oda át a másik kertbe s most is csak odamegy, mindig csak odamegy . . . Épen úgy, mint a János gondolatja. De mit titkolódtunk annyi okos ember előtt, mikor egészen világos, még a verebek is csiripolják, hogy az a kert Horváth Mik­lósé, akinek a háza ott fehérült a dombon, azaz hogy csak egy csücske csillan ki a fenyő­fák és nyírek közül s hogy az öreg Horváth­­nak egy Piroska nevű lánya van és hogy a János grófnak épen az tetszik a legjobban en­nek az egész nagy vitágnak a lányai közül. Az öreg Horváth ugyan egyike a leggaz­dagabb embereknek a vidéken, de csak egy szegény szücsmesternek a fia s ebbe a rendi világba még nem illik be teljesen. Szokatlan, szégyenletes módon szerezte a vagyonát. Az eszével. A többi úri vagyon vagy karddal van összehozva vagy jegygyűrűvel. Tertium non datur. Hogy röviden elmondjuk, Horváth Miklós fiatal korában k­émiai professzor volt Kassán és olyan szegény ember, mint a többi kolle­gák, kiket az istenek gyűlölnek. Papi rendben volt, de beleszeretett egy leánykába, tehát le­vetette a reverendát, ott hagyta a professzor­­ságot s minthogy semmit se tudott a világon egyebet a c­émiánál és a költészetnél, azon gondolkozott, hogy mi módon csinálhatna a tu­dományából pénzt. A költészetből nem lehet, ott van elret­tentő példának . Csokonai Vitéz Mihály, aki lyu­kas csizmában vándorol Maecenastól Maece­­niashoz. Átkozottul messze lakik egyik a másik- s től.De hát Csokonainak nincs felesége, csak a kulacsai szülnek apró kulacsokat. Horváth Miklóst ellenben nemsokára ik­rekkel ajándékozta meg szép felesége. Vitágos volt, hogy valami foglalkozást kell kitalálnia, még­pedig nem az ars poetica, hanem a ché­­mia révén. Épen akkoriban örökölt az apjától — egyetlen fiú lévén — vagy hatezer forintot s az az ötlete támadt, hogy a pálinkafőzésre adja magát. De minthogy a közönséges pálinka nagyon olcsó, mert csak a parasztok iszszák, va­lami mást kombinált ki. Látta, hogy a parasz­tok nagy alkalmaknál, menyegzőn, keresztelőkor megmézezik a pálinkát s igy aztán a „konty“ se idegenkedik tőle. Nos tehát az úri rendnek is gyártani kell egy ilyen külön pálinkát, mert az úri rendnek pénze van, jól meg tudja fi­zetni. Legyen a színe a rózsából, az íze vete­kedjék a cukorral, de mégis csípős legyen és zamatosabb és végre ne hiányozzék belőle a köménymag mellékíze se, mert a magyar ember szeret böfögni — hát legyen neki az akarata szerint, így pancsolta össze Horváth uram nagy Etikával a rozsálist. Üstöket vett és egy szesz­főző gépet hozott Bécsből (épen akkor találták fel) s nagyban kezdte főzni az új szokatlan italt. Szomszédai, rokonai a fejüket csóválták. —­ Meg vagy te bolondulva ? Azt gondo­lod, hogy azt megveszik az emberek? Tudod, milyen lassan mozdul a magyar ember. Hiszen az idea nem rossz, az ital sem megvetendő, de hol vannak a vevőid ? Horváth furfangosan nevetett: — A temetőkben. Azt hitték, meg van bolondulva, pedig az ö­ssze nem volt talán az élelmességnek, s mikor látta, hogy az üzlet sehogy se megy, ügynököket menesztett Felső-Magyarországra a papokhoz, akiknek csak azt kellett följegyezni a paróchiákon, hogy hol halt meg valami gazdag nemes úr, aki nagy vagyont hagyott hátra. Az ügynökök megjöttek a névsorral, mire Horváth uram furmányos szekereket rakatott meg­ minden meghalt uraság számára egy-egy gönci bordó rozsálissal. Az ügynökök elvitték s meg­állítván a furmányos szekeret a gyászoló kasté­lyok előtt. Legördítettek egy-egy hordót, hogy azt a tekintetes úr rendelte akkor és akkor, mi­dőn erre jártak.­­ Az örökösök megütődtek vagy meg se ütődtek, mondván, hogy bizony a kastély ura m­eghalt már azóta, de ha így esett a dolog, hogy pör ne legyen belőle, isten neki, megtart­ják a hordó rozsálist, ámbár azt se tudják, mi legyen. —­ No hát nem fogják megbánni. És nem is bánták meg, így ment az üzlet erőszakkal, az üres szekerekkel visszatérő ügynökök megint félje- ez nem jöhet számításba. Erős­­ és hatalmas közvélemény sorakozik az országban Szál mögé, akinek népszerűsége épen ezen okokból egyre nőt. És ez az erő, mely a szabad­elvű párt eszméjét igen hosszú időre biztosítja.

Next