Pesti Hírlap, 1900. május (22. évfolyam, 119-148. szám)

1900-05-03 / 120. szám

12 PESTI HÍRLAP 1900. május 3., csütörtök. — (Május elseje.) A mindig szépnek és bű­bájosnak festett, de alapjában rendszerint hűvös és esős május elseje Budapesten verőfényesnek mutatta a reggelt s a cigányok nagy vígan fogtak a házalás­hoz, hogy muzsikaszóval ébreszszék a tavasz barátait. A kocsik és a lovak pántlikával és lombokkal dí­szítve vonultak föl, május elsejéről téve bizonyságot A kocsisok ezúttal igen nagy mennyiségű színes lég­gömböt fogyasztottak el, mert a lovak egy részére ilyen, máskülönben gyermekjátékszerül szolgáló gömö­rköcskéket akasztottak, talán annak igazolásául, hogy a szegény párák, ellentétben a léggömbökkel, ma­gasba nem törnek s megelégesznek a földdel. A bu­­dai oldal felé már igen korán megindult a vándorlás s kirándulók szállták meg a városligetet is, jól meg­rakodva elemózsiával, hogy az egész napot kihúzhas­sák a zöldben, noha ez a zöld az idén kissé megké­sett és épen nem volt olyan zöld, mint amilyennek lenni dukált volna. Május elsejének különféle örömeit azonban mihamar megrontotta az eső, a zápor, amely jeget is rejtett magában s amely többször megismét­lődött, csúffá téve minden május-ünnepi hangulatot. A jégfelhők különben nemcsak itt, de az ország sok más helyén is fölvonultak s széltében-hosszában any­­nyi jégeső, annyi zivatar s annyi ítéletidő volt, amennyi május első napján ritkán ront el örömeket és semmisít meg reményeket. A szép május tehát rosszul kezdődött s alapos az aggodalom, hogy rosz­­szul is végződik.­­ (A munkások ünnepe.) A múlt év óta ismét meg van engedve május elsejének nyilvános ünneplése, aminek következtében a fővárosi munkások kedden tüntető körmenetet tartottak a főváros utcáin. Délután két órakor gyülekeztek az újvásár­téren s onnan a Kerepesi­ uton, Erzsébet-köruton és Andrássy­­úton keresztül a városligeti Klemens-féle vendéglőhöz vonultak, ahol ünnepély volt. Minden szakma és szervezet saját zászlója vagy jelzőtáblája alatt gyü­lekezett, ezenkívül el voltak látva különböző feliratú jeligés táblákkal is. Délután 3 órakor indult meg a k­­enet, melyben 31 szakma s mintegy 12—14000 munkás vett részt. Elöl mentek a „Velocitas“ mun­kás sport-egyesület tagjai virágokkal földíszített ke­rékpárokon, azután a szocialista pártvezetőség tagjai, az általános munkás-dalárda s végül hatos sorokban a szervezetek. A menet munkás-dalokat énekelve vo­nult végig a kijelölt útvonalon, mindenütt nagy fel­tűnést keltve. A Klemens-féle vendéglőben nagy ünnepély volt, melyen az általános munkás-dalárda és a kőmívesek dalárdája énekelt munkás-dalokat, Bokányi Dezső és­­Báron Ede pedig beszédeket tartottak. A rend mindenütt mintaszerű volt. A húsvéti kongresszuson külön vált »újjászer­vezett szociális demokrata párt« Budán ünnepelte május elsejét. A Margit-híd budai oldalán gyülekeztek ,délután 2 órakor s 3 óra tájban elindulva, Buda ut­­­cáin keresztül a budakeszi­ úton levő Kretter-féle ven­déglőbe mentek, ahol ünnepélyt tartottak. A menet­iben mintegy 500 munkás vett részt. Az új­pesti munkások is két részre szakadva­­ünnepelték május elsejét. A pártvezetőség hívei a széna-téren gyűlést tartottak s onnan tüntető körme­­netben zászlókkal a rákos­palotai parkba vonultak. Az újjászervezett szocialisták új­pesti hívei az István­­téren gyűltek össze s a Népszigetre mentek, ahol ün­nepély is volt. Mindkét tüntetés zavartalanul s rend­ben folyt le.­­ (Kirándulási hajójáratok.) A Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság igazga­tósága közhírré teszi, hogy i. e. május 6-ától kezdve további intézkedésig minden vasárnap és ünnepnapon külön kirándulási hajót indít Budapestről Visegrád- Nagymarosra s onnan vissza Budapestre és pedig a szentendrei Dunaágban levő összes állomások érinté­sével. A külön gőzös Budapestről (Eötvös-tér) reggel ,7 órakor indul s Nagymarostól esti 6 óra 45 perckor,­­ Visegrádtól pedig esti hét órakor indul vissza és körülbelől fél 10 órakor este érkezik Budapestre. A menettérti jegyek igen olcsók, amennyiben Budapest- Visegrád-Nagymaros között egy I-ső osztályú menet­térti jegy ára 2 korona, egy II. osztályú menettérti jegy ára 1 korona 30 fillér. Harmadosztályú jegyek ezen hajóra nem ad­ulnak ki. Közelebbi értesítéssel az erre vonatkozólag kifüggesztett hirdetmények szol­­■ válnak. — (Zivatar a főváros környékén). A fővá­ros tőszomszédságában levő községekben úgy kedden, mint hétfőn rettenetes zivatarok voltak, amelyek a gyü­mölcsfákat teljesen tönkretették. Hétfőn Pécelen, Soroksáron és Rákosfalván volt oly jégeső a délutáni órákban, hogy az mindent levert. A zivatar után más­fél órával is még jó ötujjnyi magasságban állt a jég.­­ Tegnap, kedden a budai oldalon, Bicskén, Kelenföl­­­dön, Eörsön volt óriási jégverés, amely majdnem 2.mindent tönkre tett. A Kelenföldön még ma reggel is tartotta magát a lezúdult jégtömeg. . — (Előléptetett főherceg.) Henrik Ferdi­­nánd főherceget, aki eddig hadnagy volt, az Albrecht porosz herceg 6. sz. dragonyos ezrednél, ő felsége főhadnagygyá nevezte ki. — (A debreceni diákkongresszus.) A kongresszus harmadik napján mindenekelőtt a jövő évi kongresszus helyéről tanácskoztak, azután az egységes diákjelvény viselése fölött határoztak. Az ülést korán felfüggesztették, hogy az ifjúság az általa rendezett matinéé-re siessen, hol Jászai Mari, Áb­rányi Kornél és Herceg Ferenc szerepelt Jászainak viharos ovációkat rendeztek. Május elsején ült össze a kongresszus negyed­szer. Ezúttal az University Extension, e népnevelő Intézmény került sorra Sárkány Lóránd és Gergely György kolozsvári joghallgatók fölszólalása mellett, mire kimondták, hogy ez intézményt országszerte meghonosítják. A Mensa Akadémika kérdését Tuka Béla (Bpesz) adta elő s többek hozzászólása után elhatározták, hogy az összes törvényhatóságokat meg­keresik pártfogásért. A magyar gazdasági egyetem fölállítása érdekében Zsendovics József és Páll Lajos m. óvári akadémiai hallgatók szóltak s a kongresz­­szus elhatározta, hogy föliratot intéz a kormányhoz és Darányi miniszternek, aki maga is óhajtja e főis­kola fölállítását, köszönetét fejezi ki. Délután a diáksport és turistaság fejlesztése és a vidéki jogászkörök állami segélyzésének kérdése után, elhatározták egy francia nyelvű Almanach kia­dását, mely a külföldet tájékoztassa. A legnagyobb érdeklődést az oláh kérdés s a nemzetiségek támadá­sai elleni védekezés ügye keltette. Itt két ellentétes fölfogás küzdött egymással, Medvigy (II. Váradról) a nemzetiségi kérdést a napirendről levétetni java­solta. Szántó Pál Sándor (Budapest) hazafias lelkese­déssel ajánlotta elfogadásra a maga határozati javas­latát, amely a nemzetiségek diákságának igazságtalan és szertelen izgatásai lecáfolását célozza. Medvigy indítványa mellett csupán a váradiak állottak filt, mire a kongresszus riadó lelkesedés mellett határozta el, hogy a párisi diákkongresszuson röpiratban cá­folja meg a román Liga és a német Schulverein ál­tal terjesztett rágalmakat és hazugságokat, továbbá Budapesten központi, a vidéken pedig fiók sajtó-iro­dákat szervez, amelynek feladata figyelemmel kísérni a nemzetiségiek hazaellenes mozgalmait és minden működését. Elfogadta a kongresszus Sipos Béla azon indítványát is, hogy a kultuszminisztert föliratban ké­rik föl a vidéki középiskolákban és akadémiákon fönálló, lappangó nemzetiségi diák-egyletek és körök működésének figyelemmel kisérésére s ezek szigorú megrendszabályozására. A kongresszus tanácskozásait szerdán fejezi be.­­ (Halálozás.) Dr Grossmann Lipót, a fő­város legöregebb és legtiszteltebb orvosainak egyike, tegnap, 79 éves korában meghalt. Munkában és hu­mánus eredményekben gazdag élet ért véget az ő el­­hunytával. A Turóc megyéből származó orvos 52 év előtt nyerte el a bécsi egyetemen oklevelét s miután egy darabig Sopron és Liptó megyében mint hatósági orvos működött, 37 év előtt Budapesten mint szem- és fülorvos telepedett meg, hol a Szt János-kórházban 26 évig vezette klinikáját. Eközben élénk tevékeny­séget fejtett ki a tudományos irodalom terén is a magyar és külföldi szaklapokban. Három év előtt visszavonult kórházi osztályáról s ugyanakkor a bécsi egyetem arany diplomával tisztelte meg, a párisi Société française d’ophtalmologie már előbb válasz­totta meg tagjául.­­ Emlékét nagyszámú ismerősei és barátai gyászolják. Bónis Sámuelné temetése kedden, délután 4 órakor ment végbe, az Erzsébet-körúti 56. sz. lakás­ból. A nagy és előkelő gyászoló közönség sorában ott voltak: Perces Dezső, a képviselőház elnöke, Gromon Dezső államtitkár, Czorda Bódog a n. kir. kúria másod­elnöke, Hieronymi Károly, Fáik Miksa dr. Bujanovits Sándor, Szerb György országgyűlési kép­viselők, Blischer Gyula, Portik Ottó egyetemi tanárok, Harkányi János báró, Veress Pál, Pauer Leó stb. Igali Szávó földbirtokos, 1848—49. évi honvéd, Baranyavármegye bizottsági tagja Baarban, ápr. 29-én, 81 éves korában jobb létre szenderült s tegnap te­mették el. A megboldogultat nagyszámú rokonság gyászolja. Jász-Jákóhal­máról gyászlap jelenti Lenk Sándorné szül­­zendrei és gerendei Hegedűs Idának ápr. 28-án reggel, véletlenül történt elhunytát. Özv. Schächter Mari hosszú munkás élet után tegnap elhunyt. Dr Schächter Miksa egyete­m. tanár és Schächter József gyári intéző édes­anyját gyászolja benne. Simon Lajosné szül. Lents Brigitta, életének 39-ik, boldog házasságának 16-ik évében, hosszas és súlyos szenvedés után Budapesten elhunyt. ■— Kendő-kapitány a börtönben.) Seidl Lajos, Székesfehérvár egykori ,­rendőrkapitánya, akit a kúria hosszabb fogságra ítélt, a szegőüi csillag­­börtönbe került. Mint a többi rabét, őt is darócba öl­töztették s a nagy munkaterembe vitték, ahol most a kosárfonásban gyakorolja magát. A bűn útjára tévedt rendőrkapitány egészségi állapota meglehetősen rossz s ez az oka annak is, hogy nem magán­zárkába csuk­ták, amit pedig minden új rabbal meg szoktak csele­kedni. — (Wlassics Gyula) vallás- és közoktatás­­ügyi miniszter e héten általános kihallgatást nem tart. — (A rendőrség köréből.) A belügyminiszté­rium vezetésével megbízott ministerelnök a székes­fővárosi m. kir. államrendőrséghez Winter Mór rend­­őrsegédfogalmazót rendörfogalmazóvá és Jakabb Béla rendőrirnokot rendörsegédfogalmazóvá nevezte ki. — (Nem vagyunk az utolsók.) Nekünk ma­gyaroknak jól esik, ha a külföldön egy és más dol­gunkat megdicsérik. Lovagiasságunk és vendégsze­retetünk már annyira agyon is van dicsérve, hogy a külföldi minket másképen nem is tud képzelni, mint párviadalban, lóháton vagy oszem-iszom mellett. De persze ezektől a dicséretektől minket szépen el is vihetne az ördög. Legfölebb azt mondanák utánunk, hogy valóban kár az ilyen lovaglás és vendégszerető nemzetért. Ugyanazért ha külföldi lapokban magunk­ról ilyen dicséretet olvasunk, a fülünket sem mozdít­juk meg. Hiszen ez közhely. Most azonban egyik ham­burgi előfizetőnk figyelmessé tesz bennünket arra hogy ott — szinte hihetetlen ! — a magyar iskola­rendszert dicsérik, de kivált polgári iskoláinkat. Ham­burgban ugyanis most a közoktatás reformja van soron, amelynél a főáramlat az, hogy a polgári kö­zéposztály gyermekei számára olyan középső iskola­­rendszert kell csinálni, ahol a növendékek a modern viszonyoknak megfelelő gyakorlati képzést nyerjenek kereső életpályájukhoz. A „Hamburger Schulzeitung“ ban Coyen hamburgi tanár különösen a magyar pol­gári iskolákra hívja föl a figyelmet s egész pozitív képet ad a magyar polgári iskolák feladatairól és hasznáról. Különösen tetszik neki a szervezés alatt levő három osztályú felsőbb polgári iskola, melyet a németekkel részletesen is megismertet , általában véve polgári oktatásunk fejlődést mutató statisztikai adatait is bemutatja. Coyen cikkét átvette a „Neue Hamburger Zeitung" is és így most Magyarország mintául szerepel a hamburgi iskolai reformkérdések­ben. — Mindez jóval többet ér, mint ha lovagiassá­gunkat, vendégszeretetünket, csikósainkat és cigá­nyainkat dicsérnék. Jó az ilyent is tudni az igaz már­gyarnak. — (Hymen.) Neubauer Zsigmond Dars-Fttesről eljegyezte Singer Berta kisasszonyt, Singer Rezső úr leányát, Farkasdon. Beinitz Lipót úr, helybeli bőrkereskedő elje­gyezte Abeles Janka kisasszonyt, Budapestről. — J Seofried báró birtok­ kérdése Magyar­­országon) cím alatt keddi számunkban hozott hír a gróf Kinsky Zdenko által nemrég megvett petrisi birtok megtekintése dolgában, téllhiba miatt annyi­ban kiigazításra szorul, hogy az előbbi birtokos neve előtt álló „hires“ szó — a petrisi birtokra akart vonatkozni, mely azáltal lett pár év előtt híressé, hogy egy szédelgő vagyontalan Reuss herceg vette meg, mely jószágvétel utóbb érvénytelenné vált, miáltal Ürményi, az előbbi tulajdonos, súlyosan megkárosodott.­­ (A zónadijszabán nem lesz drágább.) Ezt ugyan nem állítjuk teljes határozottsággal, de a történtek után nem lehetetlen, hogy a miniszter a díj­szabás korrigálásáról lemond és minden a régiben marad. Na mert hát az történt, hogy egy vendéglős újság, amely két heten önt jelen meg, egy újdonság keretén belül erős támadást intéz a tervezet ellen, amelynek következménye az lehet, hogy a fővárosi szállodákban kevesebb vidéki ember száll meg s így Budapesten a sörfogyasztás is hanyatlik. A korcsmá­­rosok lapja jól erősen oda vág a napilapoknak is, a­miért azok a miniszter terve ellen föl nem szólaltak s ellenállhatlan vihar erejével el nem söpörték az új tervezetet. E támadás következtében most könnyen megeshetik, hogy a napi sajtó a zónadijszabás meg­változtatása ellen síkra száll s hogy a kormány ijed­ten megváltoztatja szándékát. Minden pedig annál valószínűbb, mert a havonként kétszer megjelenő szaklap azzal a fenyegetéssel végzi újdonságát, hogy erre a tárgyra két hét múlva vissza fog térni.­­(Hátrahagyott kijelentés.) Arról a szó a­rencsétlen gyógyszerész gyakornokról, aki Nagyvára­don agyonlőtte magát, már megemlékeztünk és meg­írtuk, hogy öngyilkossága előtt névjegyére azt írta, hogy a gyógyszertár tulajdonosnőjének kezeit csókolja. A váradi lapok értesülése szerint azonban még más üzeneteket is hagyott hátra s ezenkívül olyan kije­lentést tett, ami nem mindennapi s ami az öngyilko­soknál, akik a halál előtt leveleznek, teljesen szokat­lan. Mielőtt az az éretlen gyerek a revolverét elsü­tötte volna s levelét lezárta volna, a következő föl­­jegyzést tette: „ Szarvusz világ! Sohase halunk meg!’’ E kinyilatkoztatás, mondjuk, jóslat után pedig nyomban agyonlőtte magát.

Next