Pesti Hírlap, 1900. május (22. évfolyam, 119-148. szám)
1900-05-03 / 120. szám
12 PESTI HÍRLAP 1900. május 3., csütörtök. — (Május elseje.) A mindig szépnek és bűbájosnak festett, de alapjában rendszerint hűvös és esős május elseje Budapesten verőfényesnek mutatta a reggelt s a cigányok nagy vígan fogtak a házaláshoz, hogy muzsikaszóval ébreszszék a tavasz barátait. A kocsik és a lovak pántlikával és lombokkal díszítve vonultak föl, május elsejéről téve bizonyságot A kocsisok ezúttal igen nagy mennyiségű színes léggömböt fogyasztottak el, mert a lovak egy részére ilyen, máskülönben gyermekjátékszerül szolgáló gömörköcskéket akasztottak, talán annak igazolásául, hogy a szegény párák, ellentétben a léggömbökkel, magasba nem törnek s megelégesznek a földdel. A budai oldal felé már igen korán megindult a vándorlás s kirándulók szállták meg a városligetet is, jól megrakodva elemózsiával, hogy az egész napot kihúzhassák a zöldben, noha ez a zöld az idén kissé megkésett és épen nem volt olyan zöld, mint amilyennek lenni dukált volna. Május elsejének különféle örömeit azonban mihamar megrontotta az eső, a zápor, amely jeget is rejtett magában s amely többször megismétlődött, csúffá téve minden május-ünnepi hangulatot. A jégfelhők különben nemcsak itt, de az ország sok más helyén is fölvonultak s széltében-hosszában anynyi jégeső, annyi zivatar s annyi ítéletidő volt, amennyi május első napján ritkán ront el örömeket és semmisít meg reményeket. A szép május tehát rosszul kezdődött s alapos az aggodalom, hogy roszszul is végződik. (A munkások ünnepe.) A múlt év óta ismét meg van engedve május elsejének nyilvános ünneplése, aminek következtében a fővárosi munkások kedden tüntető körmenetet tartottak a főváros utcáin. Délután két órakor gyülekeztek az újvásártéren s onnan a Kerepesi uton, Erzsébet-köruton és Andrássyúton keresztül a városligeti Klemens-féle vendéglőhöz vonultak, ahol ünnepély volt. Minden szakma és szervezet saját zászlója vagy jelzőtáblája alatt gyülekezett, ezenkívül el voltak látva különböző feliratú jeligés táblákkal is. Délután 3 órakor indult meg a kenet, melyben 31 szakma s mintegy 12—14000 munkás vett részt. Elöl mentek a „Velocitas“ munkás sport-egyesület tagjai virágokkal földíszített kerékpárokon, azután a szocialista pártvezetőség tagjai, az általános munkás-dalárda s végül hatos sorokban a szervezetek. A menet munkás-dalokat énekelve vonult végig a kijelölt útvonalon, mindenütt nagy feltűnést keltve. A Klemens-féle vendéglőben nagy ünnepély volt, melyen az általános munkás-dalárda és a kőmívesek dalárdája énekelt munkás-dalokat, Bokányi Dezső ésBáron Ede pedig beszédeket tartottak. A rend mindenütt mintaszerű volt. A húsvéti kongresszuson külön vált »újjászervezett szociális demokrata párt« Budán ünnepelte május elsejét. A Margit-híd budai oldalán gyülekeztek ,délután 2 órakor s 3 óra tájban elindulva, Buda utcáin keresztül a budakeszi úton levő Kretter-féle vendéglőbe mentek, ahol ünnepélyt tartottak. A menetiben mintegy 500 munkás vett részt. Az újpesti munkások is két részre szakadvaünnepelték május elsejét. A pártvezetőség hívei a széna-téren gyűlést tartottak s onnan tüntető körmenetben zászlókkal a rákospalotai parkba vonultak. Az újjászervezett szocialisták újpesti hívei az Istvántéren gyűltek össze s a Népszigetre mentek, ahol ünnepély is volt. Mindkét tüntetés zavartalanul s rendben folyt le. (Kirándulási hajójáratok.) A Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság igazgatósága közhírré teszi, hogy i. e. május 6-ától kezdve további intézkedésig minden vasárnap és ünnepnapon külön kirándulási hajót indít Budapestről Visegrád- Nagymarosra s onnan vissza Budapestre és pedig a szentendrei Dunaágban levő összes állomások érintésével. A külön gőzös Budapestről (Eötvös-tér) reggel ,7 órakor indul s Nagymarostól esti 6 óra 45 perckor, Visegrádtól pedig esti hét órakor indul vissza és körülbelől fél 10 órakor este érkezik Budapestre. A menettérti jegyek igen olcsók, amennyiben Budapest- Visegrád-Nagymaros között egy I-ső osztályú menettérti jegy ára 2 korona, egy II. osztályú menettérti jegy ára 1 korona 30 fillér. Harmadosztályú jegyek ezen hajóra nem adulnak ki. Közelebbi értesítéssel az erre vonatkozólag kifüggesztett hirdetmények szol■ válnak. — (Zivatar a főváros környékén). A főváros tőszomszédságában levő községekben úgy kedden, mint hétfőn rettenetes zivatarok voltak, amelyek a gyümölcsfákat teljesen tönkretették. Hétfőn Pécelen, Soroksáron és Rákosfalván volt oly jégeső a délutáni órákban, hogy az mindent levert. A zivatar után másfél órával is még jó ötujjnyi magasságban állt a jég. Tegnap, kedden a budai oldalon, Bicskén, Kelenföldön, Eörsön volt óriási jégverés, amely majdnem 2.mindent tönkre tett. A Kelenföldön még ma reggel is tartotta magát a lezúdult jégtömeg. . — (Előléptetett főherceg.) Henrik Ferdinánd főherceget, aki eddig hadnagy volt, az Albrecht porosz herceg 6. sz. dragonyos ezrednél, ő felsége főhadnagygyá nevezte ki. — (A debreceni diákkongresszus.) A kongresszus harmadik napján mindenekelőtt a jövő évi kongresszus helyéről tanácskoztak, azután az egységes diákjelvény viselése fölött határoztak. Az ülést korán felfüggesztették, hogy az ifjúság az általa rendezett matinéé-re siessen, hol Jászai Mari, Ábrányi Kornél és Herceg Ferenc szerepelt Jászainak viharos ovációkat rendeztek. Május elsején ült össze a kongresszus negyedszer. Ezúttal az University Extension, e népnevelő Intézmény került sorra Sárkány Lóránd és Gergely György kolozsvári joghallgatók fölszólalása mellett, mire kimondták, hogy ez intézményt országszerte meghonosítják. A Mensa Akadémika kérdését Tuka Béla (Bpesz) adta elő s többek hozzászólása után elhatározták, hogy az összes törvényhatóságokat megkeresik pártfogásért. A magyar gazdasági egyetem fölállítása érdekében Zsendovics József és Páll Lajos m. óvári akadémiai hallgatók szóltak s a kongreszszus elhatározta, hogy föliratot intéz a kormányhoz és Darányi miniszternek, aki maga is óhajtja e főiskola fölállítását, köszönetét fejezi ki. Délután a diáksport és turistaság fejlesztése és a vidéki jogászkörök állami segélyzésének kérdése után, elhatározták egy francia nyelvű Almanach kiadását, mely a külföldet tájékoztassa. A legnagyobb érdeklődést az oláh kérdés s a nemzetiségek támadásai elleni védekezés ügye keltette. Itt két ellentétes fölfogás küzdött egymással, Medvigy (II. Váradról) a nemzetiségi kérdést a napirendről levétetni javasolta. Szántó Pál Sándor (Budapest) hazafias lelkesedéssel ajánlotta elfogadásra a maga határozati javaslatát, amely a nemzetiségek diákságának igazságtalan és szertelen izgatásai lecáfolását célozza. Medvigy indítványa mellett csupán a váradiak állottak filt, mire a kongresszus riadó lelkesedés mellett határozta el, hogy a párisi diákkongresszuson röpiratban cáfolja meg a román Liga és a német Schulverein által terjesztett rágalmakat és hazugságokat, továbbá Budapesten központi, a vidéken pedig fiók sajtó-irodákat szervez, amelynek feladata figyelemmel kísérni a nemzetiségiek hazaellenes mozgalmait és minden működését. Elfogadta a kongresszus Sipos Béla azon indítványát is, hogy a kultuszminisztert föliratban kérik föl a vidéki középiskolákban és akadémiákon fönálló, lappangó nemzetiségi diák-egyletek és körök működésének figyelemmel kisérésére s ezek szigorú megrendszabályozására. A kongresszus tanácskozásait szerdán fejezi be. (Halálozás.) Dr Grossmann Lipót, a főváros legöregebb és legtiszteltebb orvosainak egyike, tegnap, 79 éves korában meghalt. Munkában és humánus eredményekben gazdag élet ért véget az ő elhunytával. A Turóc megyéből származó orvos 52 év előtt nyerte el a bécsi egyetemen oklevelét s miután egy darabig Sopron és Liptó megyében mint hatósági orvos működött, 37 év előtt Budapesten mint szem- és fülorvos telepedett meg, hol a Szt János-kórházban 26 évig vezette klinikáját. Eközben élénk tevékenységet fejtett ki a tudományos irodalom terén is a magyar és külföldi szaklapokban. Három év előtt visszavonult kórházi osztályáról s ugyanakkor a bécsi egyetem arany diplomával tisztelte meg, a párisi Société française d’ophtalmologie már előbb választotta meg tagjául. Emlékét nagyszámú ismerősei és barátai gyászolják. Bónis Sámuelné temetése kedden, délután 4 órakor ment végbe, az Erzsébet-körúti 56. sz. lakásból. A nagy és előkelő gyászoló közönség sorában ott voltak: Perces Dezső, a képviselőház elnöke, Gromon Dezső államtitkár, Czorda Bódog a n. kir. kúria másodelnöke, Hieronymi Károly, Fáik Miksa dr. Bujanovits Sándor, Szerb György országgyűlési képviselők, Blischer Gyula, Portik Ottó egyetemi tanárok, Harkányi János báró, Veress Pál, Pauer Leó stb. Igali Szávó földbirtokos, 1848—49. évi honvéd, Baranyavármegye bizottsági tagja Baarban, ápr. 29-én, 81 éves korában jobb létre szenderült s tegnap temették el. A megboldogultat nagyszámú rokonság gyászolja. Jász-Jákóhalmáról gyászlap jelenti Lenk Sándorné szülzendrei és gerendei Hegedűs Idának ápr. 28-án reggel, véletlenül történt elhunytát. Özv. Schächter Mari hosszú munkás élet után tegnap elhunyt. Dr Schächter Miksa egyetem. tanár és Schächter József gyári intéző édesanyját gyászolja benne. Simon Lajosné szül. Lents Brigitta, életének 39-ik, boldog házasságának 16-ik évében, hosszas és súlyos szenvedés után Budapesten elhunyt. ■— Kendő-kapitány a börtönben.) Seidl Lajos, Székesfehérvár egykori ,rendőrkapitánya, akit a kúria hosszabb fogságra ítélt, a szegőüi csillagbörtönbe került. Mint a többi rabét, őt is darócba öltöztették s a nagy munkaterembe vitték, ahol most a kosárfonásban gyakorolja magát. A bűn útjára tévedt rendőrkapitány egészségi állapota meglehetősen rossz s ez az oka annak is, hogy nem magánzárkába csukták, amit pedig minden új rabbal meg szoktak cselekedni. — (Wlassics Gyula) vallás- és közoktatásügyi miniszter e héten általános kihallgatást nem tart. — (A rendőrség köréből.) A belügyminisztérium vezetésével megbízott ministerelnök a székesfővárosi m. kir. államrendőrséghez Winter Mór rendőrsegédfogalmazót rendörfogalmazóvá és Jakabb Béla rendőrirnokot rendörsegédfogalmazóvá nevezte ki. — (Nem vagyunk az utolsók.) Nekünk magyaroknak jól esik, ha a külföldön egy és más dolgunkat megdicsérik. Lovagiasságunk és vendégszeretetünk már annyira agyon is van dicsérve, hogy a külföldi minket másképen nem is tud képzelni, mint párviadalban, lóháton vagy oszem-iszom mellett. De persze ezektől a dicséretektől minket szépen el is vihetne az ördög. Legfölebb azt mondanák utánunk, hogy valóban kár az ilyen lovaglás és vendégszerető nemzetért. Ugyanazért ha külföldi lapokban magunkról ilyen dicséretet olvasunk, a fülünket sem mozdítjuk meg. Hiszen ez közhely. Most azonban egyik hamburgi előfizetőnk figyelmessé tesz bennünket arra hogy ott — szinte hihetetlen ! — a magyar iskolarendszert dicsérik, de kivált polgári iskoláinkat. Hamburgban ugyanis most a közoktatás reformja van soron, amelynél a főáramlat az, hogy a polgári középosztály gyermekei számára olyan középső iskolarendszert kell csinálni, ahol a növendékek a modern viszonyoknak megfelelő gyakorlati képzést nyerjenek kereső életpályájukhoz. A „Hamburger Schulzeitung“ ban Coyen hamburgi tanár különösen a magyar polgári iskolákra hívja föl a figyelmet s egész pozitív képet ad a magyar polgári iskolák feladatairól és hasznáról. Különösen tetszik neki a szervezés alatt levő három osztályú felsőbb polgári iskola, melyet a németekkel részletesen is megismertet , általában véve polgári oktatásunk fejlődést mutató statisztikai adatait is bemutatja. Coyen cikkét átvette a „Neue Hamburger Zeitung" is és így most Magyarország mintául szerepel a hamburgi iskolai reformkérdésekben. — Mindez jóval többet ér, mint ha lovagiasságunkat, vendégszeretetünket, csikósainkat és cigányainkat dicsérnék. Jó az ilyent is tudni az igaz márgyarnak. — (Hymen.) Neubauer Zsigmond Dars-Fttesről eljegyezte Singer Berta kisasszonyt, Singer Rezső úr leányát, Farkasdon. Beinitz Lipót úr, helybeli bőrkereskedő eljegyezte Abeles Janka kisasszonyt, Budapestről. — J Seofried báró birtok kérdése Magyarországon) cím alatt keddi számunkban hozott hír a gróf Kinsky Zdenko által nemrég megvett petrisi birtok megtekintése dolgában, téllhiba miatt annyiban kiigazításra szorul, hogy az előbbi birtokos neve előtt álló „hires“ szó — a petrisi birtokra akart vonatkozni, mely azáltal lett pár év előtt híressé, hogy egy szédelgő vagyontalan Reuss herceg vette meg, mely jószágvétel utóbb érvénytelenné vált, miáltal Ürményi, az előbbi tulajdonos, súlyosan megkárosodott. (A zónadijszabán nem lesz drágább.) Ezt ugyan nem állítjuk teljes határozottsággal, de a történtek után nem lehetetlen, hogy a miniszter a díjszabás korrigálásáról lemond és minden a régiben marad. Na mert hát az történt, hogy egy vendéglős újság, amely két heten önt jelen meg, egy újdonság keretén belül erős támadást intéz a tervezet ellen, amelynek következménye az lehet, hogy a fővárosi szállodákban kevesebb vidéki ember száll meg s így Budapesten a sörfogyasztás is hanyatlik. A korcsmárosok lapja jól erősen oda vág a napilapoknak is, amiért azok a miniszter terve ellen föl nem szólaltak s ellenállhatlan vihar erejével el nem söpörték az új tervezetet. E támadás következtében most könnyen megeshetik, hogy a napi sajtó a zónadijszabás megváltoztatása ellen síkra száll s hogy a kormány ijedten megváltoztatja szándékát. Minden pedig annál valószínűbb, mert a havonként kétszer megjelenő szaklap azzal a fenyegetéssel végzi újdonságát, hogy erre a tárgyra két hét múlva vissza fog térni.(Hátrahagyott kijelentés.) Arról a szó arencsétlen gyógyszerész gyakornokról, aki Nagyváradon agyonlőtte magát, már megemlékeztünk és megírtuk, hogy öngyilkossága előtt névjegyére azt írta, hogy a gyógyszertár tulajdonosnőjének kezeit csókolja. A váradi lapok értesülése szerint azonban még más üzeneteket is hagyott hátra s ezenkívül olyan kijelentést tett, ami nem mindennapi s ami az öngyilkosoknál, akik a halál előtt leveleznek, teljesen szokatlan. Mielőtt az az éretlen gyerek a revolverét elsütötte volna s levelét lezárta volna, a következő följegyzést tette: „ Szarvusz világ! Sohase halunk meg!’’ E kinyilatkoztatás, mondjuk, jóslat után pedig nyomban agyonlőtte magát.