Pesti Hírlap, 1900. június (22. évfolyam, 149-177. szám)

1900-06-27 / 174. szám

______________________________ PESTI HÍRLAP 1900. június 27., szerda, színház és zene. * (A Népszínházban) ma este lépett föl sza­badságideje előtt utolszor Ámnőtt Margit, a színház széptehetségű szubrettje, »A kis alamuszi« Renard szerepében. Ámon Margitnak ez legjobb szerepei közé tartozik, mert kellőképen érvényesítheti benne friss temperamentumát. Énekszámai közül legjobban tett szert az alamuszi induló, melyet háromszor megismé­teltettek. A fiatal művésznőnek egyáltalán jó estéje volt és felvonások végén sokszor tapsolták a lámpák elé. A szép Sarah szerepében Bárdy Gabi igen szép volt és énekszámai jól sikerültek. Az előadás élénk­ségéhez jelentékenyen hozzájárult Tollagi és Németh József. * (A Vígszínház kapuzárása.) A Vígszínház folyó évadjában még négy előadás lesz és pedig a legutóbb nagy sikert ért darabok közül „A minta­férj“ szerdán és szombaton, a „Három pár cipő“ című énekes bohózat csütörtökön és pénteken kerül színre. Az utolsó előadás szombaton, folyó hó 30-án lesz, melynek befejezése után, az illetékes hatóságok közbejöttével az évenkint szokásos záporpróba fog megtartatni, a közönség jelenlétében. A Vígszínház új évadja folyó évi szeptember hó 1-én kezdődik. .* (A budai nyári színházban) a vendégsze­­replések sorozata ébren tartja a közönség érdeklődé­sét. Ma Komáromy Mariska váltotta föl Ábrányinét. A Hoffmann meséi hármas női szerepét adta, amely ugyancsak kínálkozik alkalmakkal, hogy a művésznő érvényesítse föltétlenül tiszta, csengő, terjedelmes hangját. Komáromy Mariska Olympiája, Antóniája ismeretes alakítások, a fővárosi publikum ismeri őket és nagyrabecsüli. Ennek adott kifejezést a mai est folyamán is, amikor a művésznőt lelkesen ünne­pelte. — Beöthy Zsigmond, a Magyar színház bari­tonistája, volt a másik vendég. Nehéz hármas szere­pében jól megállta helyét. Szívesen fogadták őt is­­— Mihályi, mint Hoffmann, igazolta azok jóslását, akik tenorjának fejlődésében erősen bíztak. — Hol­­nap a Rip van Winkle kerül színre Komáromy Maris­kával és Beöthy Zsigával. * (A városligeti színkörben) holnap, szer­dán, lesz Feld Aurél és Zsoldos László alkalmi látvá­nyosságának, a „Búr háborúdnak, bemutató előadása. Az újdonság romantikus cselekmény keretében élethűen ecseteli a transvaali háború eseményeit, persze sze­relmi történettel kapcsolatosan. A komoly tárgyat számtalan vidám epizód, bohókás helyzet, egynéhány groteszk mulatságos figura és szebbnél szebb dalok élénkítik. A nevezetesebb énekszámok : a repülő or­feum belépője, a búr amazonok fegyvertánca, a harc­téri tudósítók quartettje és az Első Hazai Manó sza­­való-tánc kópiója. A zenét Domb­ Ede karmester írta. Az újdonságban, melyet az igazgatóság nagy fénynyel álitott ki, az egész személyzetet foglalkoz­tatja. A főbb szerepeket: Feld Irén, Feledi Boriska, Jeszenszky Etó, Vida Etel, Almássy Iza, Rózsa Gizella, Torma Jolán, Mezey Irma, Bihari, Könyves, Nyáray, Nagy, Szentes, Fehérváry, Lubinszky, Szettlmiklóssy, Csepregh, Deésy, Juhay, Erszényes stb. játszszák. Az újdonság iránt nagy az érdeklődés. * (Vizsgálati hangverseny.) A budai zene­­akadémia növendékeivel ma délután a budai vigadó dísztermében sikerült vizsgálati hangversenyt rendez­tek, beszámolván a lefolyt tanévben elért haladásuk­ról. A zongora­növendékek közül Trombitás László, Nupfer Gizella és Hisz Kornélia, az énekesek kö­zül Szernád Vilma, Reyenburg Stefánia és Szepessy Emma, a hegedűsök közül Ferlicska Gyula és Lad­o­­vitz Ákos tűntek ki. A vizsgálati hangversenyt nagy­számú közönség hallgatta végig és sokat tapsolt a közreműködők mindegyikének. * (Színészet a vidéken.) Ungváron Csóka Sándor színtársulatát a közönség napról-napra meg­kedveli. A napokban volt Ledofszky Mariska juta­lomjátéka,a mely alkalommal »Szép Heléna« került színre. A színház teljesen megtelt és a közönség lel­kesen tüntetett kedvence mellett. A »Kis szök­evény«­­ben Csongory Mariska vendégszerepelt, a tapsok és sűrű kihívások egymást érték. Jókai Mór »Aranyem­ber« című darabjában a szereplők szép igyekezettel és nagy sikerrel oldották meg feladatukat. Kitűntek: Lőrinczy Erzsike (At­ázia), Abonyi Aranka (Noémi), Rátonyi Stefi (Timea) és Csiky László (Timár.) Hevesen Halmai Imre társulata befejezte a szezont, aztán Jászberénybe utazott. A társulat ked­velt tagjai: Halmainé, Lévay Sárika, Lányi Irma, Kövesdi Évi, Halmai, Szathmaáry Lajos, Ferenci, Szabó, Tisztás, Gabányi László. * (I. Malvina.) A párizsi Folies Dramatiques­­ban ily című operettet adtak. A szöveget Mac-Nab Maurice és Manoury Paul írta, a zenét Hirlemen. A libretto hősnője Malvina, Rococo király kedvesse, aki megbuktatja a királyt, amikor őt el akarja hagyni, hogy megházasodjék. Malvina foglalja el a trónt. Rococo női törvényszék elé kerül és arra ítéltetik, hogy vegye nőül Malvinát. A pipogya király meny­asszonyát a deli Stello herceg veszi feleségül. — Az operettet jól fogadták. * (A csepürágók.) Ordonneau új operettjét a Les Saltimbanques-ot „Csepürágók“ címmel Makai Emil fordításában előadták az aradi nyári színkör­ben. A kedd esti bemutató előadáson, mint lapunk­nak telefonálják, az operettnek nagy sikere volt, amit különösen Louis Gande fülbemászó zenéjének köszönhet. A fő női szerepet (Suzanne) K. Felhő Rózsi játszotta, ismét jelét adva kiváló tehetségének ; különösen, ha le tudna szokni a Küty-utánzásról, igen jeles primadonna válnék belőle. Rendkívül sok tapsot kapott, s az első felvonás után díszes virágkosarat nyújtottak föl neki a zenekarból. Marion szerepében Rédei Szidi buzgólkodott, s ha nem is lelkesítette föl annyira a közönséget, mint Felhő Rózsi, ő is szép sikert aratott. A férfiszereplőkről, Fenyéri, Nyi­lasi és Boda kivételével, semmi jót sem lehet mon­dani. A színház még most, nyár idején is egészen megtelt. Kuriózumképen fölemlítjük, hogy „betét“ gyanánt két díj­birkózó is szerepelt a darabban. Mindenesetre sajnálni való, hogy Leszkay, ez az am­biciózus színigazgató, akrobata-mutatványokkal akar konkurrenciát csinálni a vidéki úgynevezett repülő orfeumoknak. (s. k.) * (Az Intendáns nr.) Weimárból botrányt jelentenek. A híres színházi városban persze a botrány is a színház körében keletkezett. Egy énekesnő, S. asszony, férjezott P.-né, énekelt mint vendég az ot­tani udvari színházban, még­pedig oly nagy sikerrel, hogy a szerződtetését bizonyosra vették. V­ignan fő­­intendáns és nyugalmazott őrnagy meghívta a hölgyet irodájába, amely a régi nagyhercegi kastélyban van. Alig hogy az énekesnő belépett az intendánshoz, ez megfordította az ajtó kulcsát és átölelve a művésznő derekát, igy szólt: — A szerződtetést majd aztán írjuk alá. P.-né asszony fölháborodva visszalökte az in­tendáns urat és elsietett. Vignan levelet küldött utána és azt írta neki, hogy ha feszélyezve érezte magát az irodában, hát elmehetnek Rudolstadtba az Arany oroszlán fogadóba. A művésznő a levelet megmutatta a férjének, aki a törvényszéknél panaszt emelt Vi­gnan ellen. Az intendáns azzal védekezik, hogy a művésznő kacér viselkedésével bátorította föl őt a találka kérésére. Fővárosi ügyek: — 133.000 koronás temetőkapu. A fővá­ros mérnöki hivatala még tavaly elkészítette a X. kerületi új köztemető főbejárata környékének rende­zésére vonatkozó terveket. Ezeket a terveket a ta­nács és a közgyűlés ez év elején már el is fogadta s a mérnöki hivatalt a további részletek kidolgozá­sára utasította. Ma terjesztette be a mérnöki hivatal a temető főkapuzatának részletes tervezetét. A monu­mentális kapuzat három részből áll. A középső épü­letrész alépítményét őrszobául használják, amely mellé két oldalról egy-egy fedett gyalogjáró csatlako­zik. Az alépítményen 26 méter magasságba felnyúló hatalmas kőobeliszk áll, amelynek a tetején elhelye­zett nagy tripolból ünnepélyes alkalmakkor fényes lángkéve lobog az ég felé. A stilszerü háromlábú katlanba ugyanis légszószvezeték szolgál s a belőle kiömlő gázt villamos szikrával gyújtják meg. Az obe­­liszk alját bronz angyal-alakok díszítik. Az alépítmény­ben helyezik el a lélekharangot is. Ettől a magasan égbényuló középépülettől jobbra és balra egy 10 mé­ter széles kocsiút vezet a temetőbe. Ez az út lesz a villamos vasút pályája is. Az utak külső oldalán egy­­egy szimetrikusan kiképzett kezelő épület áll, ame­lyekben az irodák, a közönség menedékhelye, őrlak­tanyák és gondnoki lakás nyernek elhelyezést. Ez épületektől kiindulva félkör alakban díszes vasrács fogja az így alakuló körtért szegélyezni és a most épülő sírbolt-csoportok mauzoleminszerű kezdő épüle­tei az egészszel harmonikus csoportot alkotnak. Hoz­závetőleges számítások szerint a főkapuzat teljes fel­­építése 133.000 koronába kerülne. A terveket a fő­város mérnöki hivatalában Hegedűs Ármin mérnök készítette.­­ A kórházi élelmezés. A kórházi bizott­ságok a május hónapban tartott ülésükön azt javasol­ták, hogy a kórházak élelmi cikkeinek és nyerster­­ményeinek szállítására nézve az általános vállalkozás is megengedtessék s hogy e részben a vonatkozó köz­gyűlési határozat módosíttassák. Ehhez a javaslathoz a tanács is hozzájárult s azzal terjeszti a közgyűlés elé, hogy a Szt. János kórházban szüntessék meg a kész ételek szállítását s a Rókus-kórházban konyhát és élelmiszer-tárházat rendezzenek be. — Kórházi segédorvosok ellátása. A ta­nács előterjesztést tesz aziránt, hogy a kórházi se­géd- és alorvosoknak az év végéig, havi 20 forintért adjanak reggelit és ebédet, jövő évre pedig ugyan­ezt ingyenesen adják nekik. — Élelmi piac a Lipótmezőn. Hogy a hűvösvölgyi vasutat megépítették, a vasút környéké­nek élete is nagyobb lendületet vett. A környék ma a fővárosiaknak legkedvesebb kiránduló helye s különö­sen ünnep- és vasárnapokon tarkállik ott a közönség. A lipótmezei ház- és telektulajdonosok — tekintve a hegyes vidék szaporodó lakosságát és népességét —■ arra kérték a tanácsot, hogy a hidegkuti­ útán a Kovácsi-kútnál egy élelmi piacot állítson föl. A köz­­élelmezési ügyosztály teljesíthetőnek találta a kérel­met s azt pártolólag terjeszti a tanács elé. — Uj építkezések. A magánépitési bizott­ság legújabban a következő építő engedélyek kiadá­sát javasolta: A budai csendőrkaszárnya építésére felügyelő bizottságnak I. ker. budai külső­ köruton 8026. hrsz. csendőrkaszárnya építésére. — Valkó Lajosnak I. ker. Aulich-utca 924. hrsz. négyemeletes házra. — Krencz Ferencnek I. k­ér. Kurucles 1027. hrsz. földszintes házra. — Eichler Vilmosnak VII. kerület Hunyady-utca 6824. hrsz földszintes házra. — Az Eötvös-alapot kezelő bizottság arra kérte ma a várost, hogy a tanítók házának 2083 ko­rona átírási díját engedje el. — Kevés a kerékpár. A bicikliket ebben a hónapban összeírták. Nagyon kevés biciklit találtak és konstatálták, hogy ebben a félévben egyáltalán nem bírtak annyi bicikli­adót kivetni, amennyire szá­mítottak. A tanács az összeírás határidejét julius ötödikéig meghosszabbította. Megyék és városok. Szatmár város és a szatmári püspök. Több mint egy éve, hogy a szatmári róm. kath. plébánosi állás üresedésben van. Szatmár szab. kir. város, mint kegyur, hosszú ideig várt, hogy a me­gyés püspök Keszlényi Gyula, a pályázatot kihirdeti, de a püspök a város megkeresésére azzal válaszolt, hogy pályázatot nem hirdet, mert 1804-ben, a szat­mári püspök alapításakor, a római szentszék a plé­bánosi állást örök időkre beszüntette s azóta a vá­ros a kanonokok közül választhatja róm. kath. plé­bánosát. Ámde a város ezt a püspöki intézkedést nem hajlandó elfogadni, annál kevésbbé, mert Szatmár városa 1859-től fogva kétszer választott már szabadon plébánost. Egyszer a nagynevű néhai Biró László püspök alatt és a ma is élő dr Schlauch Lőrinc bi­­bornok, nagy­váradi püspöksége alatt. És mindkét plébánosnak megboldogult Puskái Lajos és Jandrisics Jánosnak neveit hálás kegyelettel fogják emlegetni a késő unokák is. A város megunván a sok huzavonát, mint kegyur, most pályázatot akar hirdetni s a folyamodók közül egynek oda adja a plébániát. Csakhogy ebben az a bökkenő, hogy plébános senki sem lehet a püs­pök akarata ellenére s igy megtörténhetik, hogy az ügy a pápa és király, mint legfőbb kegyur döntése alá kerül s a szatmáriak még évekig lelkipásztor nél­kül maradnak. KÉPZŐMŰVÉSZET. * (A Ferenc József koronázási jubileum­­díj) c. alapítványból a képzőművészeti szakot illető s két éven át évi 4000 koronát kitevő ösztöndíjra, mely a folyó évben festőművésznek adatik ki, a fő­városi tanács február 28-iki lejárattal pályázatot hir­detett, melyre 6 kérvény érkezett be és pedig: Horváth Károly, Hegedűs László, Fényes Adolf, Túri Ödön, Dudits Andor és Kernstock Károly festőmű­vészek kérvényei. A képzőművészeti bizottság véle­ménye szerint a pályázók mind olyan művészek, akiknek eddigi munkáin határozott tehetség mutatko­zik s a díjra valamennyi érdemes lenne. De tekin­tetbe véve az alapítvány célját, intencióját s minden figyelemre méltó körülményt, a szóban forgó díjra a bizottság egyhangúlag Hegedűs László festőművészt hozza javaslatba. A tanács a javaslatot a holnapi köz­gyűlés elé terjeszti. * (Tisza Lajos gróf emléke.) Tisza Lajos grófnak, Szeged egykori királyi biztosának és a vá­ros újjáépítőjének emlékszobrot állítanak Szeged fő­­terén. A szobor készítésével Fadrusz Jánost, a ki­tűnő szobrászt bízták meg, aki nagy szeretettel dol­gozik a mű mintázásán. Fadrusz nem a politikust vagy az előkelő világfit, hanem a városépítő férfiút örökíti meg a szoborműben, mely egyike lesz az ér­dekesebb művészi alkotásokban. * (Munkácsy-kiállítás Londonban.) A lon­doni Continental Galleryban vasárnap egy kiállítást nyitottak meg csupán Munkácsy Mihály képeiből. Ösz­­szesen huszonhat kép van kiállítva, közte ,,A sztrájk“ és ,,A javíthatatlan.“ A kiállítás iránt rendkívül nagy az érdeklődés. * (Egy képviselő szobra.) Palánka község, Bácsmegye közönségének hozzájárulásával, szobrot emelt Mezey Károlynak, a község szülöttjének és volt országgyűlési képviselőjének. Az ércszobrot, me­lyet Radnai Béla, a kiváló fiatal szobrász, mintázott, tegnap leplezték le fényes ü­nnepélyek között a pa­­lánkai kaszinó parkjában. Több szónoklat dicsőítette

Next