Pesti Hírlap, 1900. június (22. évfolyam, 149-177. szám)
1900-06-27 / 174. szám
______________________________ PESTI HÍRLAP 1900. június 27., szerda, színház és zene. * (A Népszínházban) ma este lépett föl szabadságideje előtt utolszor Ámnőtt Margit, a színház széptehetségű szubrettje, »A kis alamuszi« Renard szerepében. Ámon Margitnak ez legjobb szerepei közé tartozik, mert kellőképen érvényesítheti benne friss temperamentumát. Énekszámai közül legjobban tett szert az alamuszi induló, melyet háromszor megismételtettek. A fiatal művésznőnek egyáltalán jó estéje volt és felvonások végén sokszor tapsolták a lámpák elé. A szép Sarah szerepében Bárdy Gabi igen szép volt és énekszámai jól sikerültek. Az előadás élénkségéhez jelentékenyen hozzájárult Tollagi és Németh József. * (A Vígszínház kapuzárása.) A Vígszínház folyó évadjában még négy előadás lesz és pedig a legutóbb nagy sikert ért darabok közül „A mintaférj“ szerdán és szombaton, a „Három pár cipő“ című énekes bohózat csütörtökön és pénteken kerül színre. Az utolsó előadás szombaton, folyó hó 30-án lesz, melynek befejezése után, az illetékes hatóságok közbejöttével az évenkint szokásos záporpróba fog megtartatni, a közönség jelenlétében. A Vígszínház új évadja folyó évi szeptember hó 1-én kezdődik. .* (A budai nyári színházban) a vendégszereplések sorozata ébren tartja a közönség érdeklődését. Ma Komáromy Mariska váltotta föl Ábrányinét. A Hoffmann meséi hármas női szerepét adta, amely ugyancsak kínálkozik alkalmakkal, hogy a művésznő érvényesítse föltétlenül tiszta, csengő, terjedelmes hangját. Komáromy Mariska Olympiája, Antóniája ismeretes alakítások, a fővárosi publikum ismeri őket és nagyrabecsüli. Ennek adott kifejezést a mai est folyamán is, amikor a művésznőt lelkesen ünnepelte. — Beöthy Zsigmond, a Magyar színház baritonistája, volt a másik vendég. Nehéz hármas szerepében jól megállta helyét. Szívesen fogadták őt is— Mihályi, mint Hoffmann, igazolta azok jóslását, akik tenorjának fejlődésében erősen bíztak. — Holnap a Rip van Winkle kerül színre Komáromy Mariskával és Beöthy Zsigával. * (A városligeti színkörben) holnap, szerdán, lesz Feld Aurél és Zsoldos László alkalmi látványosságának, a „Búr háborúdnak, bemutató előadása. Az újdonság romantikus cselekmény keretében élethűen ecseteli a transvaali háború eseményeit, persze szerelmi történettel kapcsolatosan. A komoly tárgyat számtalan vidám epizód, bohókás helyzet, egynéhány groteszk mulatságos figura és szebbnél szebb dalok élénkítik. A nevezetesebb énekszámok : a repülő orfeum belépője, a búr amazonok fegyvertánca, a harctéri tudósítók quartettje és az Első Hazai Manó szavaló-tánc kópiója. A zenét Domb Ede karmester írta. Az újdonságban, melyet az igazgatóság nagy fénynyel álitott ki, az egész személyzetet foglalkoztatja. A főbb szerepeket: Feld Irén, Feledi Boriska, Jeszenszky Etó, Vida Etel, Almássy Iza, Rózsa Gizella, Torma Jolán, Mezey Irma, Bihari, Könyves, Nyáray, Nagy, Szentes, Fehérváry, Lubinszky, Szettlmiklóssy, Csepregh, Deésy, Juhay, Erszényes stb. játszszák. Az újdonság iránt nagy az érdeklődés. * (Vizsgálati hangverseny.) A budai zeneakadémia növendékeivel ma délután a budai vigadó dísztermében sikerült vizsgálati hangversenyt rendeztek, beszámolván a lefolyt tanévben elért haladásukról. A zongoranövendékek közül Trombitás László, Nupfer Gizella és Hisz Kornélia, az énekesek közül Szernád Vilma, Reyenburg Stefánia és Szepessy Emma, a hegedűsök közül Ferlicska Gyula és Ladovitz Ákos tűntek ki. A vizsgálati hangversenyt nagyszámú közönség hallgatta végig és sokat tapsolt a közreműködők mindegyikének. * (Színészet a vidéken.) Ungváron Csóka Sándor színtársulatát a közönség napról-napra megkedveli. A napokban volt Ledofszky Mariska jutalomjátéka,a mely alkalommal »Szép Heléna« került színre. A színház teljesen megtelt és a közönség lelkesen tüntetett kedvence mellett. A »Kis szökevény«ben Csongory Mariska vendégszerepelt, a tapsok és sűrű kihívások egymást érték. Jókai Mór »Aranyember« című darabjában a szereplők szép igyekezettel és nagy sikerrel oldották meg feladatukat. Kitűntek: Lőrinczy Erzsike (Atázia), Abonyi Aranka (Noémi), Rátonyi Stefi (Timea) és Csiky László (Timár.) Hevesen Halmai Imre társulata befejezte a szezont, aztán Jászberénybe utazott. A társulat kedvelt tagjai: Halmainé, Lévay Sárika, Lányi Irma, Kövesdi Évi, Halmai, Szathmaáry Lajos, Ferenci, Szabó, Tisztás, Gabányi László. * (I. Malvina.) A párizsi Folies Dramatiquesban ily című operettet adtak. A szöveget Mac-Nab Maurice és Manoury Paul írta, a zenét Hirlemen. A libretto hősnője Malvina, Rococo király kedvesse, aki megbuktatja a királyt, amikor őt el akarja hagyni, hogy megházasodjék. Malvina foglalja el a trónt. Rococo női törvényszék elé kerül és arra ítéltetik, hogy vegye nőül Malvinát. A pipogya király menyasszonyát a deli Stello herceg veszi feleségül. — Az operettet jól fogadták. * (A csepürágók.) Ordonneau új operettjét a Les Saltimbanques-ot „Csepürágók“ címmel Makai Emil fordításában előadták az aradi nyári színkörben. A kedd esti bemutató előadáson, mint lapunknak telefonálják, az operettnek nagy sikere volt, amit különösen Louis Gande fülbemászó zenéjének köszönhet. A fő női szerepet (Suzanne) K. Felhő Rózsi játszotta, ismét jelét adva kiváló tehetségének ; különösen, ha le tudna szokni a Küty-utánzásról, igen jeles primadonna válnék belőle. Rendkívül sok tapsot kapott, s az első felvonás után díszes virágkosarat nyújtottak föl neki a zenekarból. Marion szerepében Rédei Szidi buzgólkodott, s ha nem is lelkesítette föl annyira a közönséget, mint Felhő Rózsi, ő is szép sikert aratott. A férfiszereplőkről, Fenyéri, Nyilasi és Boda kivételével, semmi jót sem lehet mondani. A színház még most, nyár idején is egészen megtelt. Kuriózumképen fölemlítjük, hogy „betét“ gyanánt két díjbirkózó is szerepelt a darabban. Mindenesetre sajnálni való, hogy Leszkay, ez az ambiciózus színigazgató, akrobata-mutatványokkal akar konkurrenciát csinálni a vidéki úgynevezett repülő orfeumoknak. (s. k.) * (Az Intendáns nr.) Weimárból botrányt jelentenek. A híres színházi városban persze a botrány is a színház körében keletkezett. Egy énekesnő, S. asszony, férjezott P.-né, énekelt mint vendég az ottani udvari színházban, mégpedig oly nagy sikerrel, hogy a szerződtetését bizonyosra vették. Vignan főintendáns és nyugalmazott őrnagy meghívta a hölgyet irodájába, amely a régi nagyhercegi kastélyban van. Alig hogy az énekesnő belépett az intendánshoz, ez megfordította az ajtó kulcsát és átölelve a művésznő derekát, igy szólt: — A szerződtetést majd aztán írjuk alá. P.-né asszony fölháborodva visszalökte az intendáns urat és elsietett. Vignan levelet küldött utána és azt írta neki, hogy ha feszélyezve érezte magát az irodában, hát elmehetnek Rudolstadtba az Arany oroszlán fogadóba. A művésznő a levelet megmutatta a férjének, aki a törvényszéknél panaszt emelt Vignan ellen. Az intendáns azzal védekezik, hogy a művésznő kacér viselkedésével bátorította föl őt a találka kérésére. Fővárosi ügyek: — 133.000 koronás temetőkapu. A főváros mérnöki hivatala még tavaly elkészítette a X. kerületi új köztemető főbejárata környékének rendezésére vonatkozó terveket. Ezeket a terveket a tanács és a közgyűlés ez év elején már el is fogadta s a mérnöki hivatalt a további részletek kidolgozására utasította. Ma terjesztette be a mérnöki hivatal a temető főkapuzatának részletes tervezetét. A monumentális kapuzat három részből áll. A középső épületrész alépítményét őrszobául használják, amely mellé két oldalról egy-egy fedett gyalogjáró csatlakozik. Az alépítményen 26 méter magasságba felnyúló hatalmas kőobeliszk áll, amelynek a tetején elhelyezett nagy tripolból ünnepélyes alkalmakkor fényes lángkéve lobog az ég felé. A stilszerü háromlábú katlanba ugyanis légszószvezeték szolgál s a belőle kiömlő gázt villamos szikrával gyújtják meg. Az obeliszk alját bronz angyal-alakok díszítik. Az alépítményben helyezik el a lélekharangot is. Ettől a magasan égbényuló középépülettől jobbra és balra egy 10 méter széles kocsiút vezet a temetőbe. Ez az út lesz a villamos vasút pályája is. Az utak külső oldalán egyegy szimetrikusan kiképzett kezelő épület áll, amelyekben az irodák, a közönség menedékhelye, őrlaktanyák és gondnoki lakás nyernek elhelyezést. Ez épületektől kiindulva félkör alakban díszes vasrács fogja az így alakuló körtért szegélyezni és a most épülő sírbolt-csoportok mauzoleminszerű kezdő épületei az egészszel harmonikus csoportot alkotnak. Hozzávetőleges számítások szerint a főkapuzat teljes felépítése 133.000 koronába kerülne. A terveket a főváros mérnöki hivatalában Hegedűs Ármin mérnök készítette. A kórházi élelmezés. A kórházi bizottságok a május hónapban tartott ülésükön azt javasolták, hogy a kórházak élelmi cikkeinek és nyersterményeinek szállítására nézve az általános vállalkozás is megengedtessék s hogy e részben a vonatkozó közgyűlési határozat módosíttassák. Ehhez a javaslathoz a tanács is hozzájárult s azzal terjeszti a közgyűlés elé, hogy a Szt. János kórházban szüntessék meg a kész ételek szállítását s a Rókus-kórházban konyhát és élelmiszer-tárházat rendezzenek be. — Kórházi segédorvosok ellátása. A tanács előterjesztést tesz aziránt, hogy a kórházi segéd- és alorvosoknak az év végéig, havi 20 forintért adjanak reggelit és ebédet, jövő évre pedig ugyanezt ingyenesen adják nekik. — Élelmi piac a Lipótmezőn. Hogy a hűvösvölgyi vasutat megépítették, a vasút környékének élete is nagyobb lendületet vett. A környék ma a fővárosiaknak legkedvesebb kiránduló helye s különösen ünnep- és vasárnapokon tarkállik ott a közönség. A lipótmezei ház- és telektulajdonosok — tekintve a hegyes vidék szaporodó lakosságát és népességét —■ arra kérték a tanácsot, hogy a hidegkuti útán a Kovácsi-kútnál egy élelmi piacot állítson föl. A közélelmezési ügyosztály teljesíthetőnek találta a kérelmet s azt pártolólag terjeszti a tanács elé. — Uj építkezések. A magánépitési bizottság legújabban a következő építő engedélyek kiadását javasolta: A budai csendőrkaszárnya építésére felügyelő bizottságnak I. ker. budai külső köruton 8026. hrsz. csendőrkaszárnya építésére. — Valkó Lajosnak I. ker. Aulich-utca 924. hrsz. négyemeletes házra. — Krencz Ferencnek I. kér. Kurucles 1027. hrsz. földszintes házra. — Eichler Vilmosnak VII. kerület Hunyady-utca 6824. hrsz földszintes házra. — Az Eötvös-alapot kezelő bizottság arra kérte ma a várost, hogy a tanítók házának 2083 korona átírási díját engedje el. — Kevés a kerékpár. A bicikliket ebben a hónapban összeírták. Nagyon kevés biciklit találtak és konstatálták, hogy ebben a félévben egyáltalán nem bírtak annyi bicikliadót kivetni, amennyire számítottak. A tanács az összeírás határidejét julius ötödikéig meghosszabbította. Megyék és városok. Szatmár város és a szatmári püspök. Több mint egy éve, hogy a szatmári róm. kath. plébánosi állás üresedésben van. Szatmár szab. kir. város, mint kegyur, hosszú ideig várt, hogy a megyés püspök Keszlényi Gyula, a pályázatot kihirdeti, de a püspök a város megkeresésére azzal válaszolt, hogy pályázatot nem hirdet, mert 1804-ben, a szatmári püspök alapításakor, a római szentszék a plébánosi állást örök időkre beszüntette s azóta a város a kanonokok közül választhatja róm. kath. plébánosát. Ámde a város ezt a püspöki intézkedést nem hajlandó elfogadni, annál kevésbbé, mert Szatmár városa 1859-től fogva kétszer választott már szabadon plébánost. Egyszer a nagynevű néhai Biró László püspök alatt és a ma is élő dr Schlauch Lőrinc bibornok, nagyváradi püspöksége alatt. És mindkét plébánosnak megboldogult Puskái Lajos és Jandrisics Jánosnak neveit hálás kegyelettel fogják emlegetni a késő unokák is. A város megunván a sok huzavonát, mint kegyur, most pályázatot akar hirdetni s a folyamodók közül egynek oda adja a plébániát. Csakhogy ebben az a bökkenő, hogy plébános senki sem lehet a püspök akarata ellenére s igy megtörténhetik, hogy az ügy a pápa és király, mint legfőbb kegyur döntése alá kerül s a szatmáriak még évekig lelkipásztor nélkül maradnak. KÉPZŐMŰVÉSZET. * (A Ferenc József koronázási jubileumdíj) c. alapítványból a képzőművészeti szakot illető s két éven át évi 4000 koronát kitevő ösztöndíjra, mely a folyó évben festőművésznek adatik ki, a fővárosi tanács február 28-iki lejárattal pályázatot hirdetett, melyre 6 kérvény érkezett be és pedig: Horváth Károly, Hegedűs László, Fényes Adolf, Túri Ödön, Dudits Andor és Kernstock Károly festőművészek kérvényei. A képzőművészeti bizottság véleménye szerint a pályázók mind olyan művészek, akiknek eddigi munkáin határozott tehetség mutatkozik s a díjra valamennyi érdemes lenne. De tekintetbe véve az alapítvány célját, intencióját s minden figyelemre méltó körülményt, a szóban forgó díjra a bizottság egyhangúlag Hegedűs László festőművészt hozza javaslatba. A tanács a javaslatot a holnapi közgyűlés elé terjeszti. * (Tisza Lajos gróf emléke.) Tisza Lajos grófnak, Szeged egykori királyi biztosának és a város újjáépítőjének emlékszobrot állítanak Szeged főterén. A szobor készítésével Fadrusz Jánost, a kitűnő szobrászt bízták meg, aki nagy szeretettel dolgozik a mű mintázásán. Fadrusz nem a politikust vagy az előkelő világfit, hanem a városépítő férfiút örökíti meg a szoborműben, mely egyike lesz az érdekesebb művészi alkotásokban. * (Munkácsy-kiállítás Londonban.) A londoni Continental Galleryban vasárnap egy kiállítást nyitottak meg csupán Munkácsy Mihály képeiből. Öszszesen huszonhat kép van kiállítva, közte ,,A sztrájk“ és ,,A javíthatatlan.“ A kiállítás iránt rendkívül nagy az érdeklődés. * (Egy képviselő szobra.) Palánka község, Bácsmegye közönségének hozzájárulásával, szobrot emelt Mezey Károlynak, a község szülöttjének és volt országgyűlési képviselőjének. Az ércszobrot, melyet Radnai Béla, a kiváló fiatal szobrász, mintázott, tegnap leplezték le fényes ünnepélyek között a palánkai kaszinó parkjában. Több szónoklat dicsőítette