Pesti Hírlap, 1900. június (22. évfolyam, 149-177. szám)

1900-06-27 / 174. szám

_____________________ P­ESTI HÍRLAP 1900. június 27., szerda, kitéve, valamint Széll Kálmán miniszterelnök és a párt azon oszlopos tagjai, kik közjogi kérdések­ben kapacitások. A beszélgetés tárgya kizárólag Ferenc Ferdinand trónörökös morganatikus házassága és a trónöröklés kérdése volt. Széll Kálmán és Szilágyi Dezső hosszasabban tanács­koztak egymással. Szilágyi Dezső nagy fölháborodással be­szélt egy róla megjelent interviewról, melyben neki az a mondás van tulajdonítva, hogy a fő­herceg nem mond le semmiről s hogy a rész­letezett lemondási nyilatkozat részletesen meg­változtatná a helyzetet s ebből nagyon kényes és komplikált dolgok származhatnának, sok mindenféle konzekvenciával, stb. Az interview közzététele maga is indiskréció, de ennél na­gyobb baj az, hogy Szilágyinak magánbeszél­getésképen mondott nyilatkozatait olyan téve­sen és hamis világításban adja elő, hogy azt Szilágyi megbotránkozással utasítja el. Talán ez volt az oka, hogy Szilágyi nézeteivel, melyek különben a kormány nézeteivel megegyeznek, zárkózottá lett. Széll Kálmán miniszterelnökkel a mai na­pon a párt Budapesten levő notabilitásai sorra értekeztek és kivétel nélkül helyeselték a kor­mány által elfoglalt álláspontot, mely a pártban uralkodó nézet szerint nemcsak mindenben meg­felel a magyar államjognak, hanem főképen számol Magyarország különállásával is azzal, hogy minden fölmerülhető kétségnek a becikke­lyezés által is elejét veszi. A szabadelvű pártban ebben a kérdésben egyáltalán nincs ellennézet. Annál nagyobb konsternációt okozott az a hír, hogy a szélsőbaloldalon Pichler Győző húsz tagot toboroz arra, hogy az országgyűlést minél hamarább összehívják. A szélsőbaloldal ki akarja fejteni a képviselőházban ellenkező nézeteit, melyeket Kossuth Ferenc álláspontja alapján más helyen ismertetünk. Ha sikerül húsz képviselőt megnyerni ennek a gondolat­nak, mely egyébiránt igen szerencsétlen gondo­lat, a képviselőhöz elnöke tíz nap alatt ülést köteles egybehívni. Ez a hír azonban nem poli­tikai okokból, hanem azért konsternálta a kép­viselőket, mert sokan távol vannak fürdőn, so­kan meg holnap-holnapután készülnek elutazni, amint ez az ellenzéki képviselőknél is így van, így a képviselők nyarát ezen egészen céltalan gyűlés meglehetősen zavarhatná. Többek között Szilágyi Dezsőnek is vissza kellene térnie, mert rá ezen az ülésen okvetlenül szükség volna, jól­lehet Szilágyi a napokban Karlsbadba készül utazni. Meglehetős derültséggel fogadták a szabad­elvű pártkörben egy ellenzéki lapnak azon állí­tását, hogy Széll Kálmán már számításból aján­lotta a képviselőháznak az ülésszak elhalasztá­sát júniusban. Ez határozottan téves fölfogás. Mert ha Széll számított volna erre a váratla­nul bekövetkezett fordulatra, akkor nem a Ház elhatározásával, hanem királyi kézirattal na­polta volna el a Házat, hogy az összehívás kel­lemetlenségeitől szabaduljon. A miniszterelnök ilyesmire nem is gondolt, aminek legnagyobb bizonyítéka az, hogy ha az ellenzéki akció si­kerül, a képviselőházat össze fogják hívni. Széll Kálmán miniszterelnök a kormány összes tagjaival holnap Bécsbe utazik, hogy csü­törtökön a trónörökös nyilatkozattételénél a kormány jelen legyen, fogják a parlament elé terjeszteni s annak el­fogadása iránt semmi kétség nincs. Azonban a függetlenségi Kossuth-pártban a házasságkötés kapcsán fölmerült közjogi kér­dések taglalására mutatkozik némi készség arra is, hogy a szünet közben a képviselőházat rendkívüli ülésre hívják össze. Legalább Kossuth Ferenc, a függetlenségi párt elnöke, úgy nyilatkozott, hogy az ország­gyűlés rendkívüli összehívása határozottan szük­séges. Kossuth Ferenc ugyanis rámutat az 1723. II. t.­c. 7. tj-ának értelmére, amely szerint szükséges, hogy a trónralépő az ausztriai ház kijelölt ágai­ból az uralkodó család valamely tagjával egyen­jogú (egyenrangú vagy „egyenszülötti“) házas­ságból származott törvényes szülöttje és róm. kath. vallású legyen. Kossuth Ferenc nézete szerint ennek alapján, minthogy a magyar tör­vény előrelátja a mostani esetet, Ferenc Fer­dinand eskütétele egy bizonyos fokig a magyar törvénynek semmibevételét jelenti, mert a ma­gyar törvények szerint ez az eskünyilatkozat nem szükséges ahoz, hogy a nem egyenjogú házasságból származott szülöttek a trónöröklésből kizárassanak. A magyar kormány megjelenésének az ünnepélyes aktuson — Kossuth Ferenc né­zete szerint — nincs értelme, mert az aktus nem szólhat Magyar­ors­zágnak- hol az örökösö­dési alaptörvény a kázusról már intézkedett. Ha a magyar kormány mégis megjelenik, akkor méltán kérdezhető, hogy milyen súlyt tulajdonit az 1723. II. t.-e.-nek, ha nem tulajdonit súlyt e törvénycikk 7. §-ának, holott egy törvény minden egyes szakasza egyenlően érvényes és nincs oly része, mely érvényesebb a másiknál. Kossuth Ferencnek a törvény­ magyará­­zása merőben téves. Legnagyobb tévedése ab­ban van, hogy a törvényben azt a kifejezést, mely „törvényes“-t jelent, „egyenjogú“, „egyen­rangú“ és „egyenszülötti“ kifejezéssel helyette­síti, holott­ a törvény nem az egyenjogú házas­ságról rendelkezik, hanem törvényes házasság­ról. Ebből kiindulva aztán összes következteté­sei elesnek. ---------------------------------------------------------------------------------------— Az országgyűlés és az eskünyilatkozat. A magyar országgyűlés hivatva van an­nak idején, ha e házasság alkalmából alkotott törvényjavaslatot az országgyűlés elé terjesztik, foglalkozni ezekkel a kérdésekkel. Az eddigi tervek szerint a törvényjavaslatot csak öszszes A belvedari rezidencia. A bécsi Belvedereről, hol az új pár lakni fog, a következőket írják: A gyönyörű palota belsejét kiváló művészek díszítették. A lépcsőhöz falait régi minták után készült reliefképek ékesítik. A mennyezetre Friedl festett két freskót, amelyek közül az egyik a hatal­mat, a másik a dicsőséget ábrázolja. Hatalmas, két­­szárnyú ajtó nyílik innen a gyönyörű márvány­terembe. Vörös márványnyal és aranynyal van éke­sítve ez a nagy terom. Mennyezetéről négy óriási és négy kisebb függő lámpa lóg le, melyek tizenkétezer gyertyaerejű­ fényt árasztanak. A nagyterem tü­ndéries látványt nyújt ilyenkor. A márványterem mellett van az ebédlő, mely­nek fehér falai aranycirádákkal, hatalmas szőnyegek­kel és tájképekkel vannak ékesítve. A képek és sző­nyegek a királyi család gyűjteményéből valók. A mennyezetet Giacomo de Po egy régi festménye bo­rítja be. Az asztalok alatt drága perzsa szőnyegek vannak. A palota első emeletének jobb szárnyán van a trónörökös lakosztálya. A folyosóról nyíló ajtó a vadászterembe vezet, ahol hosszú állványokon van­nak elhelyezve a trónörökös fegyverei. Valóságos fegyver­múzeum ez a terem s azonnal elárulja, hogy Ferenc Ferdinand szenvedélyes vadász. A világ min­denféle fajtájú vadászfegyverét meg lehet itt találni. A vadász­teremből a könyvtárba vezet egy ódon­­sül­t ajtó. A könyvtár puritán egyszerűséggel van díszítve. A falak barna szinű­ek, a hatalmas könyves szekrények is barna fából készültek. Az ajtóval szem­ben levő falon Mária Terézia életnagyságú képe látható. A könyvtárból az öltöző­szobába és a háló­szo­bába lehet jutni. Ez utóbbinak mennyezetét alacso­nyabbra vetette a trónörökös, hogy ezáltal barátságo­sabb legyen a szoba. Jenő hercegnek is ez volt a háló­szobája. Falai szürke szinűiek. Az elfogadó­terem a márványterem mellett van ; falait arany-cirádák és gobelinek ékesítik. Kö­zepén egy márvány­ asztal áll, ugyanolyan székekkel körülvéve. Az audiencia-terem, mely mellette van, szintén művészi ékességgel bír. Egyik falán I. Lipót nagy arcképe függ. Innen egy ajtó a dohányzó-te­rembe, egy másik pedig a dolgozó­szobába nyílik. Amaz különös keresettséggel van berendezve, falait festmények ékesítik, bútorai pedig gazdagon aranyo­zottak. Ez kisebb, egyszerűbb , mennyezetéről hatal­mas függő­lámpa lóg. A dolgozó­szoba mennyezetét is alacsonyabbra vetette a trónörökös. A palota homlokzata fölött levő toronyban van a reggeliző-szoba. Hat nagy ablak világítja meg ezt a szobát, amelyből gyönyörű kilátás nyílik Bécs válo­rására.­­ A díszterem a második emeleten van, ugyan,­ ott vannak azok a helyiségek is, ahol a trónörökös­ az állami ügyeket intézi. A földszint a szolga-személy­s­zet számára van berendezve. Morganatikus házasságok a Habsburg-házban.­ A morganatikus házasság intézménye középkori­­ eredetű; eredetileg a hübé­rnak valamely jobbágy-, személylyel kötött házasságát nevezték így. A morga-­­natikus házasságnak ez az értelmezése az idők folyamán kibővült és az olyan házasságot jelentette, amelyben az asszony nem részesül a férfi rangjának és állásának megfelelő jogokban és a gyermekek sem örökösödnek a törvényes örökjog szerint. Magyar kör­törvényben ez az intézmény sehol elő nem fordul, tehát nincs is szabályozva. Közjogunk nem ismeri a morganatikus házasságot. A Habsburg-házban már előzőleg is volt egyné­hány morganatikus házasság. Ott van a régibb idők­ből Ferdinánd főherceg esete, ki elvette Welser Fi­­lippinát. Ebből a házasságból származtak a Welsers­­heimb grófok. Mária Lujza pármai hercegnő és osztrák fő­hercegnőnek, mint már . Napóleon özvegyének 1882- ben Neipperg Ádám gróffal kötött morganatikus há­zassága nem lepte meg a világot. Ez már csak né­hány hónappal azelőtt született fiának (Vilmosnak) törvényesítése volt. Vilmos azután a Montenuovo grófi, később pedig a hercegi címet kapta. A legnagyobb feltűnést keltette azonban János­ hercegnek, I. Ferenc öcscsének a házassága, aki egy utazása alkalmával az ausseei postamester leányánál felejtette szivét és azt kevéssel azután (1827-ben) nőül is vette. Pod­dl Annával, a főherceg nejével, sehogy se tudtak megbarátkozni az udvari körök s a főherceg előtt minden időkre zárva maradtak a Burg­ kapui. 1834-ben végre I. Ferenc brandhofeni báró­nővé nevezte ki sógornőjét, V. Ferdinánd pedig 1845-ben merani grófnővé nevezte ki. A főherceg utódai ma is a merani gróf címet viselik. Henrik főherceg hasonlóképen kegyvesztett­ lett, miután Hoffmann Leopoldinát — egy feltűnően­ szép színésznőt — az oltárhoz vezette. Nem tekin­tették Henrik hercegnek a csatatéren szerzett érde­­demeit sem, hanem megfosztották rangjától és jöve­delmétől, úgy, hogy a főhercegnek családostól ne­vetséges csekély havi díjból kellett éveken át meg­élnie. Hét év múlva azonban visszakapta rangját és nejét Waldeck bárónővé nevezték ki. Erzsébet királyné testvérbátyja, Lajos bajor herceg, szintén morganatikus házasságot kötött, 1892-ben nőül véve Barth Antóniát, akit később Bartolf néven nemességre emeltek. János Szalvátor főhercegnek, Orth Jánosnak regényes házassága Stábél Micivel még mindenki­nek élénk emlékezetében van. A főherceg eldobta magától rangját, megtagadta családját, elhagyta ha­záját, hogy csak magáénak mondhassa azt, akit szeretett. Ránk, magyarokra nevezetes még Württembergi Sándor hercegnek morganatikus házassága, aki 1835. május 2-án egy magyar grófnőt, Rhédey Claudiát, tett nejévé. A grófnő utódai a Teck hercegi címet kapták s egyik unokája a walesi herceg legidősebb fiához ment nőül. Egy másik érdekes morganatikus házasság Res­­seui (Hessen und bei Rhein) Sándor hercegé, aki 1851. október 28-án Hauke grófnőt vette nőül. Hauke grófnő később a Battenberg grófi címet kapta, fiai pedig hercegek lettek. Fiai közül Henrik az angol királynő leányát, Beatrixet vette nőül, Sándor fia pedig a bolgár trónt foglalta el. Érdekes játéka a sorsnak, hogy a család legnevezetesebb tagja, Sándor fejedelem, később Har­tenau gróf, szintén morganatikus házasságot kötött, nőül véve Leyzinger Johannát. A csütörtöki eskütétel előkészületei. Zágráb, jun. 26. Lipót Salvátor főherceg ma, Khuen-Héderváry bán pedig holnap Bécsbe uta­zik, hogy jelen legyenek Ferenc Ferdinánd főherceg eskütételén. Bécs, jun. 26. Ferenc Ferdinád főherceg ünne­plés eskütételére már a mai nap folyamán ideérkez­tek. Ferdinánd főherceg toszkánai nagyherceg, Pé­­ter Ferdinánd főherceg és József főherceg. Lipót Ferdinánd, Lipót Szalvátor, Ferenc Szalvátor, Jenő és József Ágost főhercegek holnap érkeznek ide. Bécs, jun. 26. (Saját, tudósítónktól.) Csaknem valamennyi főherceg, ki nem Bécsben él, ma ideér­kezett, hogy Ferenc Ferdinánd csütörtökön megtar­tandó ünnepélyes eskütételén jelen legyen. Bécs, jún. 26. (Saját tudósítónktól.) Egy helyi­ tudósító jelentése szerint Ferenc Ferdinánd főherceg esküvője július 4. vagy 5-én lesz. Az uralkodó­ház holnap megtartandó családi tanácsán megállapítják , hogy az esküvőn mely főhercegek vesznek részt.

Next