Pesti Hírlap, 1900. szeptember (22. évfolyam, 240-269. szám)
1900-09-01 / 240. szám
4 PESTI HÍRLAP 1900. szeptember 1., szombat rétijét mutatják be. — Novemberben kerül sorra a San Toy Halton Maryval. * (A Jövő század színészete) Valabrague Albin véleménye szerint határozottan, rendkívüli mértékben idealista lesz. Valabrague, aki amellett, hogy igen mulatságos és pikáns bohózatokat ir, nagy hajlandósággal viseltetik a szerzetesi életre, azt fejtegeti a Tempsnak írt cikkében, hogy a vallás nagy befolyást fog ismét gyakorolni a színpadra. A tudomány kielégítheti a tudóst, a jómódú polgárt, de a nagy tömegnek kevés és minthogy a zsurnalisztika nem akarja hirdetni az új ideálokat, ez a színpadnak lesz a feladata. Valabrogue kissé rejtélyes modorban azt hangoztatja, hogy az önzés bele fog olvadni az összefoglalt énbe, a gyűjteményes énbe. Inti a franciákat, hogy térjenek mielőbb az idealizmus útjára. — Leverhetik a kereszteket, amennyire tetszik, azért Jézus, amint az Jezsuiás könyvében meg van írva, mégis csak egész föld istene lesz ... És ő zsidó volt. * (A berlini kir. operaházban) csütörtökön kezdték meg a tetralógia dísz előadását. A Rajna kincsét Muck karmester dirigálta, Nebo Károly énekelte Alberichot. Szigfrid szerepét a két utolsó részben Krausz Ernő fogja énekelni. * (Gundlach), a budapesti működéseiről előnyösen ismert ballet-mester, most Berlinben működik és a Görög rabszolga előadását rendezi. * (A bécsi Burgszínházhoz) újabban a következők szerződtek: Heine Albert és de Grach urak, Wilke Gizella, Preisz Elza és Urban Maria kisaszszonyok, ellenben Anson és Kirchher asszonyok megváltak a színháztól. 41 (A kölni városi színház) e hó 30-dikán Lohehghrval nyitotta meg a szezont. A műsor eléggé érdekes, Björnsontól, Sudermantól és Calderontól adnak elő drámai, Giordanotól, Messagertől és Leoncavallotól operai újdonságokat. * (Faust.) A berlini Schiller-színház az egész Faust előadását tervezi. Az első részt két estén adják jóformán rövidítés nélkül. Harmadik estén és negyedik estén a második rész egyes jeleneteit adják. * (Forgó színpadja) van a berlini Wintergartennak. A színház-helyiséget most 400,000 márka költséggel renoválták. Egy gomb megnyomása elég a színváltozás előidézésére. * (A bécsi Burg-színház) első újdonsága gyanánt szept. 14-ikén előadják Hirschfeld György »Anyák« címü drámáját. Szeptember végén Calderon »Két vas a tűzben« című színművét adják elő. Shakspere-ból IV. Henrik I. és II. részének új betanulásását tervezik. * (Húszezer mértföld a tenger alatt.) A bécsi Jantsch-színház most egy látványosságra készül, amely Yverne regényéből készült. A díszletfestőknek lesz elég dolguk a tengeralatti világ ábrázolásával. * (A csing’Ung'jingi mandarin.) Ily című operettére készül egy berlini színház. — Egy másik berlini színházban már huszonötször adták a Boxerek Chinában című látványosságot. * (A Bűvös vadász premierje.) Liszibonban csak most mutatták be a Bűvös vadászt. Weber regényes operája nagyon tetszett. Az egyik kritikus még azt is megjegyzi, hogy a komponista szép jövőt remélhet, habár a modern szellemből kevés tapasztalható művében. * (Veszekedő istenek.) Münchenben minap a Rajna kincsét adták. Az előadás vége felé Krikka személyesítésének tévedése folytán az istenek közt szóvita keletkezett a szivárványhídra való lépés tekintetében. A tudósítás nem részletezi a vitát, de megjegyzi, hogy az ily veszekedésnél kisebb baj volna, ha ezt a felírást alkalmaznák a szivárványhidra : — A m. t. isteneknek a szivárványhídra lépni büntetés terhe mellett egyelőre tilos. / 1 KÉPZŐMŰVÉSZET. * (Egy híres csendélet-festő halála.) Párizsban a világ egyik leghíresebb csendélet-festője, Vollon Antoine, halt meg augusztus 27-én, még pedig napszúrás következtében. A művész 1833-ban született Lyonban és az 1864-iki párizsi Salonban aratta első sikerét »Art et gourmandise« c. művével. A rákövetkező évben már érmet nyert »Konyhainterieur« c. festményével, melyet sok hasonló tárgyú festménye követett, amiben mindenütt az erőteljes színezés és a fém- és agyagedények meglepő hűsége tűnt föl. Fegyvercsoportokat, tengeri halakat is szívesen festett. Utóbbi időben a portrait és gericfestést is mivelte elég szerencsével. 1878-ban aranyérmet s a mostani párizsi kiállításon is kitüntetést nyert. 1897-ben a művészakadémia 14 tagja közé fölvették s ő volt az első csendélet-festő, aki ebben a tisztességben részesült. * (Kunyady János szobra.) A király tudvalevőleg tiz szobrot adott a fővárosnak. A tíz között van Hunyady János szobra, amelynek elkészítését a kormány Tóth István szobrászra bízta. Tóth István megcsinálta a szobor gipszmintáját s a miniszterelnök ma fölhívta a várost, hogy a minta megbirálására alakított bizottságba küldjön képviselőt. Az uj iskolaév. — A behatások eddigi eredménye. —• Úgy látszik, az idei iskolaév behatásai csendesen folynak le, mert, mint jelentettük, uj gimnáziumot, uj polgári iskolát és ahol kell, uj népiskolát nyitnak mindenfelé. A polgári és a népiskolai behatások kezdetüket még nem vették, azonban a középiskolai behatások részint júniusban, részint a vakáció későbbi időszakában egyre folytak és a főigazgatóhoz beérkezett jelentések alapján nyitották meg épen az új gimnáziumot. Hivatalos helyen nyert adatainkat az eddigi beírásokról a következőkben adjuk: Gimnáziumok as 2 I. kerületi állami gimnáziumnak minden osztályában van hely még. Beírtak összesen 354 tanulót. A 2 első osztályba 94, a II.-—VIli. osztályba külön-külön 67, 53, 39, 44, 23, 18 és 16 tanulót. Ezek közül görögöt tanul: 21, 14, 11 és 8 tanuló, a többi görögpótlót. A 11. kerületi kir. kath. gimnáziumnak első— második osztályában már nincs hely. Beírtak összesen 345 tanulót, amibe nincs beleszámítva a Ferenc József-intézet növendék serege. Az 1.—Vill. osztályba beirtak : 58, 57, 40, 40, 39, 48, 29 és 34 tanulót. Görögöt tanul : 16, 26, 9 és 13 tanuló. A IV. kerületi piarista gimnáziumban csak a II. osztálytól felfelé van hely, ha csak a miniszter engedélyével az I. osztályok 62—63-nyi létszámát 68-ra nem emelik fel. Boktak I. a, b-be 62, 63, II. a, b-be 51, 51, III. a, b-bo 40, 35, IV. a, b-be 51, 46, V. a, b-be 42, 30, VI. a, b-be 36, 28, VII. a, b-be 46, 25 és Vili. a, b-be 28, 25 tanulót, összesen 648 tanulót. Az V. kerületi állami gimnáziumban csak a III. osztálytól fölfelé van hely. Beírtak az I. a, b-be 60, 60, Il-ba 54, III. a, b-be 35, 14, IV. a, b-be 44, 34, V- bo 29, Vl-ba 33, VII-be 33, Vlll-ba 38, összesen 434 tanulót. A VI. kerületi állami gimnáziumban — amelyet tavaly önállósítottak — szinte félig üresek az osztályok. Az I. osztályba 120—180 tanuló fér és csak 69 van beírva. A II. a, b, c és d osztályba 19, 18, 19 és 19 tanuló van beírva, holott 60—60 fér. Két III-dik osztályban 27 és 25 tanuló van. A VII. kerületi állami gimnáziumban csak a felsőbb osztásokban van hely. Minthogy azonban az uj, Murányi utcai gimnázium osztályaiba is itt lehet beiratkozni, azért első osztályos tanulókat is vesznek föl. Beírtak itt összesen : I. a. b-be 68, 52, II. a, b-bo 49, 47, III. a, b-bo 53, 39, IV.f, b-bo 59, 67, V. a, b-be 43, 36, VI. a, b-be 40, 30, VII. a, b-bo 37, 46, Vili. a, b-be 29 és 26; összesen 721 tanulót. Előjegyeztek az I. c-bo 68 tanulót. A Vili. kerületi állami gimnáziumban bár kevés hely, de még abban az esetben is, ha a várható tavalyi tanulók mind visszajönnek, még akkor is az I. osztályban 8, a II-ban 24, a III-ban 12, a VII-ben 2 és a VHI-ban 3 tanuló számára van hely. Beírtak ebben az iskolában: I. a, b-be 130, II. a, b, c-be 34, 38, 33, III. a, b, c-be 23, 19, 28, IV. a, b-be 79, V. a, b-be 22, 29, VI. a, b-be 30, 26, VII-be 28, VIII-ba 28 tanulót, összesen 557-et. A IX. kerületi református gimnáziumban a felsőbb osztályokban igen sok üres hely van, az alsóbb osztályokba is fér még egynéhány. Az I. a, b-be beírtak 50, 50, a II. a, b-be 22, 21, a III. a, b-be 21, 20, a IV. a, b-be 21, 20, az V-be 25, a VI-ba 24, a VII-ba 14, a VIII-ba 15 tanulót, összesen 303-at. A zöldfa utcai leánygimnáziumban minden osztályban van még hely, a tanárképző gyakorló iskolájában pedig egészen betelt a létszám. Reáliskolák: öt reáliskola van a fővárosban és egyetlen egy olyan van közöttük, a Markó utcai, amelynél az első osztályok létszáma betelt. A II. kerületi állami reálban I-bo 31, II-ba 30, TH-ba 20, IV-bo 25, V-bo 21, Vl-ba 11, VII-be 14, Vll-ba 12, összesen 164 tanulót írtak be. A IV. kerületi községi reálban az I-be 38, a 11-ba 33, a Ill-ba 26, a IV-be 34, az V-be 29, a VI- ba 27, a VII-be 18, a VHI-ba 10, összesen 215 tanulót írtak be. Az V. kerilleti állami reálban az I. a, b-be 65, 65, a II. a, b-be 60, 6, a III-ba 51, IV-be 54, V- bo 28, VI-ba 25, Vll-bo 20, VHI-ba 12, összesen 386 tanulót írtak be. A VI. kerülleti állami reálba beírtak az I. a, b-bo 80, a II. a, b-be 22, 18, a III. a, b-bo 31, 19, a IV. a, b-be 22, 13, az V-bo 16, a VI-ba 15, a VII- ao 7, a VIH-ba 6, összesen 249 tanulót. A VIli. kerületi községi reálban az I-bo 28, a II-ba 44, a III-ba 26, a IV bo 52, az V-bo 10, a VI- ba 10, a VII-be 11, a VIII-ba 6, összesen 187 tanulót. A chinai események. Magukat félhivatalosoknak kiadó orosz lapok újabban mindenféle híreket közölnek az orosz kormány állítólagos békés intenciójáról és arról a hatalmakhoz intézett javaslatáról, hogy a hatalmak vonják vissza csapataikat Pekingből, hogy a császár visszatérhessen s a béketárgyalások megkezdődhessenek. Ezek az orosz lapok, úgy látszik, biztosra veszik, hogy a császár már oda ígérte Mandzsúriát Oroszországnak; hát minek akkor tovább háborúzni, ha az orosz tarisznyát már úgy telerakták, hogy csaknem keresztül szakad. Praktikus logika, csak hogy egy dologról egészen megfeledkeznek ezek a Mandzsúria után éhező orosz lapok, arról t. i., hogy II. Miklós cár a chinai kérdésben teljes egyetértésben jár el II. Vilmos császárral. Márpedig nem valószínű, hogy Németország, Vilmos császár nyilatkozatai után, minden elégtétel nélkül operetteszerű visszavonulással végezze expedícióját. Hogy Amerika esetleg nem óhajt háborút folytatni Chinában, mikor még a Filippi szigeteken sem képes a filippinókat meghódolásra bírni, az hihető. Mint az is, hogy a hatalmaknál tapogatózik, vajon agyokban nem fakadt-e még meg a békegondolat. Mindennek azonban igen csekély a jelentősége, súlyt nem fektethetünk rá sem kombinációkba nem bocsátkozhatunk fölötte. Az is zavaros munka, amiben némelyek fáradoznak, hogy Amerikát és Oroszországot bizonyos szövetséges viszonyban tüntessék föl a többi hatalmak ellenében. Nem igen található Chinában talaj, ahol a nevezett két hatalom érdeke annyira találkoznék, hogy szövetséggé fejlesztené a két hatalom között való versenyt. Tekintettel e körülményre, nagyon különösnek tetszik, amit a „Daily Telegraph“ washingtoni levelezője jelent arról, hogy Amerika fölszólítására az összes hatalmak, még Németország is beleegyeztek, hogy Li-Hung- Csangot elismerjék China felhatalmazottjának a békealkudozások megkezdésére. — Mai távirataink. — Amerika békét akar Chinában. (London, aug. 31. A „Daily Telegraph“-nak jelentik Washingtonból tegnapi kelettel. A Fehér Házból, a washingtoni kormánypalotából kiszivárgó hírek szerint a chinai helyzet a mai nappal teljesen megváltozott, mégpedig kedvező értelemben. A hatalmak közötti eszmecsere, amely főleg arra irányult, hogy a chinai kérdést békésen megoldják, kielégítő eredménynyel végződött. Valamennyi hatalom tényleg beleegyezett már abba, hogy Li Hung-Csangot elismeri a chinai kormány képviselője gyanánt az előkészítő tárgyalások alkalmával, amelyek az ellenségeskedések megszüntetésére és a béke helyreállítására fognak irányulni. Ez a rendkívül fontos fordulat ma állott be a nemzetközi helyzetben. A világtörténelmi fontosságú esemény története a következő: Sternburg német ügyvivő az állami departementnál, a Fehér Házban ma két látogatást tett. A német kormány itteni képviselője arról biztosította az Unió kormányát, hogy Németország óhaja az, hogy a többi "hatalmakkal egyetértőleg és azokat a lehetőségig támogatva, minden eszközt megragadjon avégből, hogy a Chinában előállott komplikációkat lehetőleg békésen megszüntessék és a teljes rendet helyreállítsák Chinában. A német kormány nem üzent háborút Chinának és ezért a többi nagyhatalmakkal együtt arra fog törekedni, hogy Chinában tűrhető állapotokat teremtsen, amellett, hogy méltányos és teljesen kielégítő kártérítést is követel azokért a nagy sérelmekért, amelyeket Chinában a német érdekek szenvedtek. A német kormány politikája e tekintetben teljes összhaángzásban van azokkal a követelésekkel, amelyeket az Unió kormánya Hay államtitkár július 3-iki jegyzékében hangoztatott, amelyet a hatalmakhoz intézett.