Pesti Hírlap, 1900. szeptember (22. évfolyam, 240-269. szám)

1900-09-01 / 240. szám

4 PESTI HÍRLAP 1900. szeptember 1., szombat rétijét mutatják be. — Novemberben kerül sorra a San Toy Halton Maryval. * (A Jövő század színészete) Valabrague Albin véleménye szerint határozottan, rendkívüli mér­tékben idealista lesz. Valabrague, aki amellett, hogy igen mulatságos és pikáns bohózatokat ir, nagy haj­landósággal viseltetik a szerzetesi életre, azt fejtegeti a Tempsnak írt cikkében, hogy a vallás nagy befo­lyást fog ismét gyakorolni a színpadra. A tudomány kielégítheti a tudóst, a jómódú polgárt, de a nagy tömegnek kevés és minthogy a zsurnalisztika nem akarja hirdetni az új ideálokat, ez a színpadnak lesz a feladata. Valabrogue kissé rejtélyes modorban azt hangoztatja, hogy az önzés bele fog olvadni az össze­foglalt énbe, a gyűjteményes énbe. Inti a franciákat, hogy térjenek mielőbb az idealizmus útjára. — Leverhetik a kereszteket, amennyire tetszik, azért Jézus, amint az Jezsuiás könyvében meg van írva, mégis csak egész föld istene lesz ... És ő zsidó volt. * (A berlini kir. operaházban) csütörtökön kezdték meg a tetralógia dísz előadását. A Rajna kincsét Muck karmester dirigálta, Nebo Károly éne­kelte Alberichot. Szigfrid szerepét a két utolsó rész­ben Krausz Ernő fogja énekelni. * (Gundlach), a budapesti működéseiről elő­nyösen ismert ballet-mester, most Berlinben működik és a Görög rabszolga előadását rendezi. * (A bécsi Burgszínházhoz) újabban a kö­vetkezők szerződtek: Heine Albert és de Grach urak, Wilke Gizella, Preisz Elza és Urban Maria kisasz­­szonyok, ellenben Anson és Kirchher asszonyok megváltak a színháztól. 41 (A kölni városi színház) e hó 30-dikán Lohehgh­rval nyitotta meg a szezont. A műsor eléggé érdekes, Björnsontól, Sudermantól és Calderontól ad­nak elő drámai, Giordanotól, Messagertől és Leonca­­vallotól operai újdonságokat. * (Faust.) A berlini Schiller-színház az egész Faust előadását tervezi. Az első részt két estén adják jóformán rövidítés nélkül. Harmadik estén és negye­dik estén a második rész egyes jeleneteit adják. * (Forgó színpadja) van a berlini Winter­­gartennak. A színház-helyiséget most 400,000 márka költséggel renoválták. Egy gomb megnyomása elég a színváltozás előidézésére. * (A bécsi Burg-színház) első újdonsága gyanánt szept. 14-ikén előadják Hirschfeld György »Anyák« címü drámáját. Szeptember végén Calderon »Két vas a tűzben« című színművét adják elő. Shaks­­pere-ból IV. Henrik I. és II. részének új betanulá­­sását tervezik. * (Húszezer mértföld a tenger alatt.) A bécsi Jantsch-színház most egy látványosságra készül, amely Yverne regényéből készült. A díszletfestőknek lesz elég dolguk a tengeralatti világ ábrázolásával. * (A csing’Ung'jingi mandarin.) Ily című operettére készül egy berlini színház. — Egy másik berlini színházban már huszonötször adták a Boxerek Chinában című látványosságot. * (A Bűvös vadász premierje.) Liszibon­­ban csak most mutatták be a Bűvös vadászt. We­ber regényes operája nagyon tetszett. Az egyik kriti­kus még azt is megjegyzi, hogy a komponista szép jövőt remélhet, habár a modern szellemből kevés ta­pasztalható művében. * (Veszekedő istenek.) Münchenben minap a Rajna kincsét adták. Az előadás vége felé Krikka személyesítésének tévedése folytán az istenek közt szóvita keletkezett a szivárványhídra való lépés te­kintetében. A tudósítás nem részletezi a vitát, de megjegyzi, hogy az ily veszekedésnél kisebb baj volna, ha ezt a felírást alkalmaznák a szivárvány­hidra : — A m. t. isteneknek­ a szivárványhídra lépni büntetés terhe mellett egyelőre tilos. / 1 KÉPZŐMŰVÉSZET. * (Egy híres csendélet-festő halála.) Pá­rizsban a világ egyik leghíresebb csendélet-festője, Vollon Antoine, halt meg augusztus 27-én, még pe­dig napszúrás következtében. A művész 1833-ban született Lyonban és az 1864-iki párizsi Salonban aratta első sikerét »Art et gourmandise« c. művével. A rákövetkező évben már érmet nyert »Konyhainte­­rieur« c. festményével, melyet sok hasonló tárgyú festménye követett, amiben mindenütt az erőteljes színezés és a fém- és agyagedények meglepő hűsége tűnt föl. Fegyvercsoportokat, tengeri halakat is szí­vesen festett. Utóbbi időben a portrait és gericfestést is mivelte elég szerencsével. 1878-ban aranyérmet s a mostani párizsi kiállításon is kitüntetést nyert. 1897-ben a művészakadémia 14 tagja közé fölvették s ő volt az első csendélet-festő, aki ebben a tisztes­ségben részesült. * (Kunyady János szobra.) A király tudva­levőleg tiz szobrot adott a fővárosnak. A tíz között van Hunyady János szobra, amelynek elkészítését a kormány Tóth István szobrászra bízta. Tóth István megcsinálta a szobor gipszmintáját s a miniszterel­­nök ma fölhívta a várost, hogy a minta megbirálá­­sára alakított bizottságba küldjön képviselőt. Az uj iskolaév. — A beh­atások eddigi eredménye. —• Úgy látszik, az idei iskolaév behatásai csen­desen folynak le, mert, mint jelentettük, uj gimnáziu­mot, uj polgári iskolát és ahol kell, uj népiskolát nyitnak mindenfelé. A polgári és a népiskolai behatá­sok kezdetüket még nem vették, azonban a középis­kolai behatások részint júniusban, részint a vakáció későbbi időszakában egyre folytak és a főigazgatóhoz beérkezett jelentések alapján nyitották meg épen az új gimnáziumot. Hivatalos helyen nyert adatainkat az eddigi be­írásokról a következőkben adjuk: Gimnáziumok­ as 2 I. kerületi állami gimnáziumnak minden osztályában van hely még. Beírtak összesen 354 ta­nulót. A 2 első osztályba 94, a II.-—VIli. osztályba külön-külön 67, 53, 39, 44, 23, 18 és 16 tanulót. Ezek közül görögöt tanul: 21, 14, 11 és 8 tanuló, a többi görögpótlót. A 11. kerületi kir. kath. gimnáziumnak első— második osztályában már nincs hely. Beírtak össze­sen 345 tanulót, amibe nincs beleszámítva a Ferenc­ József-intézet növendék serege. Az 1.—Vill. osztályba beirtak : 58, 57, 40, 40, 39, 48, 29 és 34 tanulót. Görögöt tanul : 16, 26, 9 és 13 tanuló. A IV. kerületi piarista gimnáziumban csak a II. osztálytól felfelé van hely, ha csak a minisz­ter engedélyével az I. osztályok 62—63-nyi létszámát 68-ra nem emelik fel. Bok­tak I. a, b-be 62, 63, II. a, b-be 51, 51, III. a, b-bo 40, 35, IV. a, b-be 51, 46, V. a, b-be 42, 30, VI. a, b-be 36, 28, VII. a, b-be 46, 25 és Vili. a, b-be 28, 25 tanulót, összesen 648 tanulót. Az V. kerületi állami gimnáziumban csak a III. osztálytól fölfelé van hely. Beírtak az I. a, b-be 60, 60, Il-ba 54, III. a, b-be 35, 14, IV. a, b-be 44, 34, V- bo 29, Vl-ba 33, VII-be 33, Vlll-ba 38, összesen 434 tanulót. A VI. kerületi állami gimnáziumban — ame­lyet tavaly önállósítottak — szinte félig üresek az osztályok. Az I. osztályba 120—180 tanuló fér és csak 69 van beírva. A II. a, b, c és d osztályba 19, 18, 19 és 19 tanuló van beírva, holott 60—60 fér. Két III-dik osztályban 27 és 25 tanuló van. A VII. kerületi állami gimnáziumban csak a felsőbb osztásokban van hely. Minthogy azonban az uj, Murányi­ utcai gimnázium osztályaiba is itt lehet beiratkozni, azért első osztályos tanulókat is vesznek föl. Beírtak itt összesen : I. a. b-be 68, 52, II. a, b-bo 49, 47, III. a, b-bo 53, 39, IV.­­f, b-bo 59, 67, V. a, b-be 43, 36, VI. a, b-be 40, 30, VII. a, b-bo 37, 46, Vili. a, b-be 29 és 26; összesen 721 tanulót. Elője­gyeztek az I. c-bo 68 tanulót. A Vili. kerületi állami gimnáziumban bár ke­vés hely, de még abban az esetben is, ha a várható tavalyi tanulók mind visszajönnek, még akkor is az I. osztályban 8, a II-ban 24, a III-ban 12, a VII-ben 2 és a VHI-ban 3 tanuló számára van hely. Beírtak ebben az iskolában: I. a, b-be 130, II. a, b, c-be 34, 38, 33, III. a, b, c-be 23, 19, 28, IV. a, b-be 79, V. a, b-be 22, 29, VI. a, b-be 30, 26, VII-be 28, VIII-ba 28 tanulót, összesen 557-et. A IX. kerületi református gimnáziumban a felsőbb osztályokban igen sok üres hely van, az al­sóbb osztályokba is fér még egynéhány. Az I. a, b-be beírtak 50, 50, a II. a, b-be 22, 21, a III. a, b-be 21, 20, a IV. a, b-be 21, 20, az V-be 25, a VI-ba 24, a VII-ba 14, a VIII-ba 15 tanulót, összesen 303-at. A zöldfa­ utcai leánygimnáziumban minden osz­tályban van még hely, a tanárképző gyakorló isko­lájában pedig egészen betelt a létszám. Reáliskolák: öt reáliskola van a fővárosban és egyetlen egy olyan van közöttük, a Markó utcai, amelynél az első osztályok létszáma betelt. A­ II. kerületi állami reálban I-bo 31, II-ba 30, TH-ba 20, IV-bo 25, V-bo 21, Vl-ba 11, VII-be 14, Vll­-ba 12, összesen 164 tanulót írtak be. A IV. kerületi községi reálban az I-be 38, a 11-ba 33, a Ill-ba 26, a IV-be 34, az V-be 29, a VI- ba 27, a VII-be 18, a VHI-ba 10, összesen 215 tanulót írtak be. Az V. ker­illeti állami reálban az I. a, b-be 65, 65, a II. a, b-be 60, 6, a III-ba 51, IV-be 54, V- bo 28, VI-ba 25, Vll-bo 20, VHI-ba 12, összesen 386 tanulót írtak be. A VI. kerülleti állami reálba beírtak az I. a, b-bo 80, a II. a, b-be 22, 18, a III. a, b-bo 31, 19, a IV. a, b-be 22, 13, az V-bo 16, a VI-ba 15, a VII- ao 7, a VIH-ba 6, összesen 249 tanulót. A VIli. kerületi községi reálban az I-bo 28, a II-ba 44, a III-ba 26, a IV­­ bo 52, az V-bo 10, a VI- ba 10, a VII-be 11, a VIII-ba 6, összesen 187 ta­nulót. A chinai események. Magukat félhivatalosoknak kiadó orosz lapok újabban mindenféle híreket közölnek az orosz kormány állítólagos békés intenciójáról és arról a hatalmakhoz intézett javaslatáról, hogy a hatalmak vonják vissza csapataikat Pekingből, hogy a császár visszatérhessen s a béketárgya­lások megkezdődhessenek. Ezek az orosz lapok, úgy látszik, biztosra veszik, hogy a császár már oda ígérte Mandzsú­riát Oroszországnak; hát minek akkor tovább háborúzni, ha az orosz tarisznyát már úgy tele­rakták, hogy csaknem keresztül szakad. Praktikus logika, csak hogy egy dologról egészen megfeledkeznek ezek a Mandzsúria után éhező orosz lapok, arról t. i., hogy II. Miklós cár a chinai kérdésben teljes egyetértésben jár el II. Vilmos császárral. Már­pedig nem valószínű, hogy Német­ország, Vilmos császár nyilatkozatai után, min­den elégtétel nélkül operetteszerű visszavonulás­sal végezze expedícióját. Hogy Amerika esetleg nem óhajt háborút folytatni Chinában, mikor még a Filippi szige­teken sem képes a filippinókat meghódolásra bírni, az hihető. Mint az is, hogy a hatalmak­nál tapogatózik, vajon agyokban nem fakadt-e még meg a béke­gondolat. Mindennek azonban igen csekély a jelentősége, súlyt nem fektet­hetünk rá sem kombinációkba nem bocsátkoz­hatunk fölötte. Az is zavaros munka, amiben némelyek fáradoznak, hogy Amerikát és Oroszországot bi­zonyos szövetséges viszonyban tüntessék föl a többi hatalmak ellenében. Nem igen található Chinában talaj, ahol a nevezett két hatalom érdeke annyira találkoz­nék, hogy szövetséggé fejlesztené a két hatalom között való versenyt. Tekintettel e körülményre, n­agyon külö­nösnek tetszik, amit a „Daily Telegraph“ washingtoni levelezője jelent arról, hogy Ame­rika fölszólítására az összes hatalmak, még Né­metország is beleegyeztek, hogy Li-Hung- Csangot elismerjék China felhatalmazottjának a békealkudozások megkezdésére. — Mai távirataink. — Amerika békét akar Chinában. (London, aug. 31. A „Daily Telegraph“-nak jelentik Washington­ból tegnapi kelettel. A Fehér Házból, a washingtoni kor­mánypalotából kiszivárgó hírek szerint a chi­nai helyzet a mai nappal teljesen megválto­zott, még­pedig kedvező értelemben. A ha­talmak közötti eszmecsere, amely főleg arra irányult, hogy a chinai kérdést békésen meg­oldják, kielégítő eredménynyel végződött. Va­lamennyi hatalom tényleg beleegyezett már abba, hogy Li­ Hung-Csangot elismeri a chi­nai kormány képviselője gyanánt az előké­szítő tárgyalások alkalmával, amelyek az el­lenségeskedések megszüntetésére és a béke helyreállítására fognak irányulni. Ez a rend­kívül fontos fordulat ma állott be a nemzetközi helyzetben. A világtörténelmi fontosságú esemény tör­ténete a következő: Sternburg német ügyvivő az állami departementnál, a Fehér Házban ma két látogatást tett. A német kormány itteni képviselője arról biztosította az Unió kormányát, hogy Németország óhaja az, hogy a többi "ha­talmakkal egyetértőleg és azokat a lehetőségig támogatva, minden eszközt megragadjon avégből, hogy a Chinában előállott komplikációkat lehe­tőleg békésen megszüntessék és a teljes rendet helyreállítsák Chinában. A német kormány nem üzent háborút Chinának és ezért a többi nagy­hatalmakkal együtt arra fog törekedni, hogy Chinában tűrhető állapotokat teremtsen, amel­lett, hogy méltányos és teljesen kielégítő kárté­rítést is követel azokért a nagy sérelmekért, amelyeket Chinában a német érdekek szenved­tek. A német kormány politikája e tekintetben teljes összhaángzásban­ van azokkal a követelé­sekkel, amelyeket az Unió kormánya Hay állam­titkár július 3-iki jegyzékében hangoztatott, amelyet a hatalmakhoz intézett.

Next